Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

Mátramindszenti bemutató.* lEMETLEK PIROSKA Mátramindszenten vasárnap este a kultúrházban mutatták be Kis Csitán Mátyásáé új szerzeményét, a Szeretlek Piroskám című hét képből álló darabot, amely a summás idő­szakból merítette témáját. Az idős mátramíndszenti asszonynak ez már a negyedik elő­adott müve, amely osztatlan sikert aratott. Képünkön: jelenet az előadásról. A tizenhat szereplőt mozgató játékban a tsz és a salgótarjáni üzemekbe bejáró fiatalok vitték a szere­peket. (Koppány György felvétele) Képernyő előtt Jó estét nyár, jó estét szerelem Versmondó szakmunkástanulók Fejes Endre egészen sajátos jelensége irodalmi közéle­tünknek. Ügyszólván bejelen­tetlenül érkezett, váratlanul és hívatlanul. Már csak a meglepő tényt állapíthattuk meg, hogy itt van — és szá­molnunk kell vele, helyet, teret adni maradandó, külö­nös atmoszférájú tehetségé­nek. Első elbeszéléskötete, A ha­zudós, már szinte teljes fegy­verzetében mutatta meg a fi­atal írót, első regénye, a Rozsdatemető pedig élő iro­dalmunk példátlan hazai és nemzetközi könyvsikere lett, melynek ellenében és védel­mében meglepő méretű eszté­tikai csatározások dúltak. A könyv megjelenése óta eltelt tíz év azonban azokat iga­zolta végül, akik kezdettől Fe­jes oldalán álltak, bár ez az elkötelezettség az író védel­mében jó ideig meglehetősen kényelmetlennek bizonyult; úgyszólván semmi újabb mű­ben nem nyert megerősítést. Fejes Endre nem a legter­mékenyebb alkotók közül va­ló, s a Rozsdatemető utón már-már azokat látszott iga­zolni, akik egykötetes írónak kiáltották ki, amolyan „vak tyúk is talál szemet” szeren- cséjűnek, aki a Hábetler -csa­ládban minden munícióját el­lőtte. > Aztán itt van most egy új műve. melvet filmforgató­könyvnek szánt, könyvként je­lent meg, s az elmúlt heti té­véműsorban kétrészes tévé­filmként úgy köszönthettünk, mint az utóbbi évek szándék­ban és megvalósulásban egyik leghibátlanabb eredményét, művészeti produktumát. Fejes érdeme ez az ered­mény? Kétségkívül mindenek­előtt az övé, de az elismerés mellett nagy igazságtalanság volna elvitatni és elhallgatni az eredményben való igen je­lentős érdemét azoknak, akik hisznek benne, íróvoltának valódiságában; segítették szándéka kiteljesítésében. A Jó estét nyár, jó estét szere­lem dramaturgjára. Sípos Ta­másra, a filmet rendező Sző- nyi G. Sándorra, az opera­tőr Bornyi Gyulára, a zene­szerző Ránki Andrásra és a nagyszerű színészgárdára gon­dolok, azokra, akik az író al­kotótársaiul szövetkeztek egy nagy társadalmi érzékenysé­gű, bonyolult lélektani moti­vációkkal ót- meg átszőtt mondandó kifejtésében és ki­fejezésében. Akik megnézték a kétrészes tévéfilmet, pontosan tudják, miről van szó, akik nem, és eddig olvasói élményként sem mondhatják magukénak a tör­ténetet, csak sivár, semmit­mondó volna tartalmi vázla­tot, cselekményösszegezést ad­ni a Jó estét nyár. jó estét szerelem-ről. A sötétruhás fiú ártatlan hülyéskedése, majd­hogynem Tart pour l’art játé­ka a szerelemmel, a sivár való megszínezésére, törvény- szerű következetességgel halad a tragédia, egy előre megfon­tolt szándékú gyilkosság felé. A szörnyű bűntény tettesének azonban valamennyien érzel­mi bűntársaivá szegődünk, emberi megértésünkkel szo­rongunk sorsáért és szíveseb­ben vagyunk hajlandók pál­cát tömi a kicsinyes ösztö­nökkel önös érdekeit hajszoló társadalmi környezet fölött. Ebben a miliőben sokkal in­kább a borotvás tett elköve­tőjét érezzük áldozatnak, mint azt, aki átvágott nyakkal a Normafa Étterem melletti er­dőben marad, A Jó estét nyár, jó estét szerelem sötétruhós fiújának ősalakja egy kicsit A hazudós hőse, egy kicsit a Rozsdate­mető Hábetler Janija, de azoktól jóval összetettebb, in­telligensebb alkattal — egy­ben azt a bizonyítékot hor­dozón, hogy Fejes Endre meg­újulni és növekedni képes, nagy tartalékokkal rendelkező író, aki még számos maradan­dó élményt, költői hevületű elmondandót, kimondásra vá­ró társadalmi igazságot tarto­gat számunkra. A történet életrekeltése a szereplő együttesnek nemcsak igényes feladatokat szabott, de módot is a plasztikus em- beróbrózolásra. mert a hely­zetek pszichikai hitelessége, az irodalmi igényessége mel­lett is mindennapin természe­tes „szövegvitel” kínálkozik a nemes energiakifejtésre. Ez az igyekezet jellemző a film min­den egyes szereplőjére. A filmdráma főszerepében a fia­tal Harsányi Gábor rendkívü­li képességei teljességében tá­rulkozik elénk, maradandó él­ményt nyújt. Ragyogó formá­lással bizonyította, hogy érti és érzi az írót: Halász Judit, Tolnay Klári, Pécsi Sándor, Tábori Nóra, Kállai Ferenc, Molnár Tibor, Koncz Gábor, Tordai Teri, Várhegyi Teréz, Újlaki László, Törőcsik Mari, Solti Bertalan, Zenthe Ferenc, Andai Györgyi, Faluhelyi Magda, Marsek Gabriella és egy sereg kiváló művész még. Barna Tibor magyar beszéd A megyei döntő Szecaény ben A Kazinczy-díj alapítvá­nyából hagyományosan meg- rendendezik hazánkban a Szép magyar beszéd ver­senyt. A középfokú intézmé­nyek tanulói számára rende­zett versenyre ebben az év­ben április 21-től 23-ig kerül sor Győrben. Ezt megelőzően zajlottak Nógrádban is a középfokú intézmények házi versenyei, amelyeken szá­mos fiatal jeleskedett a szép magyar beszédtudással, az érthető tiszta szövegmondás­ban. A verseny Nógrád me­gyei döntőjére február 25- én kerül sor Szécsényben, a Nógrádi Sándorról elnevezett gimnáziumban. Innen a leg­jobbak utaznak Győrbe. •> Szusszanásnyl időre itt is megpihen. Letelepedik egy ki­ugró kőtömbre, tenyerét dör- zsölgeti, megnyomta a bőrönd fogantyúja. Aztán feláll, nyújtózik, megropogtatia a derekát. Már szedelőzködne ismét, amikor eszébe villan egy ötlet. Nem valami bátor ötlet, de talán segít. Leakaszt­ja a nyakából az oldalzsákot, s a pántot a nadrágszíj alatt áthúzva. hátul a derekára kötözi. Így folytatja az útját. Az oldalzsák minden lépés­nél odacsapódik a csípőiéhez. Ettől a hangulata már némi­képp derűsebb mint koráb­ban volt. Nem szégyen, ha az ember fél valakitől vagy valamitől. Kiváltképp, ha ez a félelem egész sereg szomorú tapaszta­laton alapszik. Hasonló eset­ben minden ember, akinek csöpp sütnivalója van. megte­szi a szükséges előkészülete­ket. Hogyha már a bántalom elkerülhetetlen. csökkentse, amennyire lehet. Kopra Ti­bornak is veszélyben forog a testi épsége. És ez a veszély olyan mértékben nő. ahogyan hősünk közeledik a Kopasz­hegy tetejéhez. Ez a fura ügy csak a tör­téneti előzmények ismereté­ben válhat érthetővé. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődési Központ­jában szombaton csaknem negyven szakmunkástanuló résztvételével versmondó ver­senyt tartottak. A benevezett versenyzők, valamint intéze­tek magas száma egy újmódi vetélkedősorozat kezdetét jel­zik. Bocsó Imre, a KISZ Nóg­rád megyei bizottságának szakmunkástanuló-felelőse mondta: — Az idén is meg­rendezzük az immár hagyo­mányos Szakma Kiváló Tanu­lója versenyt. Géplakatos, ál­talános lakatos, autószerelő, villanyszerelő, esztergályos, kőműves és szobafestő szak­mákban vetélkedhetnek a fiatalok. Az idei verseny any- nyiban tér el az előzőektől, hogy egyben azt is szeretnénk bemutatni: szakmunkástanu­lóink nemcsak dolgozni tud­nak, hanem fogékonyak a szépművészetek iránt is. A sokoldalúan képzett embert mi úgy képzeljük el, hogy szakmai tudásán túl bekap­csolódik az őt körülvevő kör­nyezet kulturális tevékenysé­gébe. Nemcsak magának, ha­nem másoknak is örömet sze­rez. Ezért rendeztük meg a szakmunkástanulók részére a versmondó versenyt, s ezért hirdettünk irodalmi és képző- művészeti pályázatot. A ver­senysorozatba valamennyi Nógrád megyei szakiskola és szakmunkásképző intézet be­kapcsolódott. * A szombati Versenyt nem­csalt a résztvevők akarása, ha­nem a kitűnő szaktanári elő­készítő munka is emlékezetes­sé tette. Szinte valamennyi versmondónál érződött a köl­tészet szeretete, az a belső igény, hogy a verset nemcsak elmondani, hanem érteni is kell. A versenyzők egyharma- dánál valóságos háttérként ér­vényesült az olvasottság a belső képesség kibontakozta­tásában. Az első tíz helyezett kitűnően átfogta a versek mondanivalóját, jó transzpo­náló képességgel elevenítette meg a költemények rejtett szépségeit. De nemcsak az említett rangsorban szereplők jelentettek élményt. A közép­mezőnyben helyet foglaló szakmunkástanulók is olyan részszépségekre hívták fel társaik figyelmét, ami ugyan­csak azt sejteti: mind a vers­mondók, mind az intézetek, valamint a betanító magyar szakos tanárok nagyon komo­lyan vették a vetélkedőt. Megfellebbezhetetlen bizo­nyítékként igazolták: a szak­Kopra a tavasz közepén vá­ratlan örökséghez jutott. Há­romszázhúsz tehermentes négyszögöl kizárólagos gazdá­ja lett. Itt, M. községben, alig húsz kilométerre a fővárostól. A hivatalos értesítésben az ál­lott, hogy az örökölt ingatla­non vikendház is van. A fia­tal újságíró, aki soha semmi­féle birtokkal nem rendelke­zett, elvesztette a fejét az örömtől. Telektulajdonos lett! Es nyaraló is van rajta! És háromszázhúsz négyszögöl! Valóságos uradalom. Hisz’ a főszerkesztőnek is csak nyolc­van négyszögöle van Szent­endrén! Ráadásul az övé va­lami hegynek a tetején fek­szik! Élénk fantáziával nyom­ban el is képzelte, milyen le­het. Körös-körül kőlábazatos vaskerítés, zöldre festve. Amint beér az ember a ka­pun álomszép kertbe kerül. Árnyas lugas vezet a kicsiny, de modern, a technika minden vívmányával felszerelt lapos tetejű nyaralóhoz. Hátul gyü­mölcsös, parányi úszómeden­ce. Meg minden.-Az még hagyján. hogy eny- nyire elragadta a képzelete. A végzetes hibát azzal követ­te el, hogy rögtön meg is hívta néhány barátját, isme­rősét M.-be, a következő va­sárnapra. szalonnasütéssel egybekötött vidám, av-ató ün­munkástanulók is képesek középiskolai — vagy annál magasabb — szintű versmon­dó versenyekre. De ehhez nemcsak elhatározásra van szükség, hanem szívós, konk­rét és rendszeres tanári mun­kára is. Bebizonyosodott, hogy a szakmunkásképző intézetek minimális számú magyar órá­in is lehet irodalmat tanítani, s nem is akárhogy! *■ A verseny másik tanulsága: eltűnőben vannak a versmon­dóknál annyira dédelgetett sablonversek József Attilától Váci Mihályig, Aragontól Kertész Péterig egyaránt he­lyet kaptak az elhangzott mű­vek gyűjteményében mind a maiak, mind a klasszikusok. A tanárok munkája nemcsak a betanításra, hanem az egyé­niség szerint alkalmas ver­sek kiválasztására is kiterjedt Meg kell jegyezni azonban, hogy továbbra is hiányzott a vetélkedőről Csokonai, Arany és Petőfi költészete. Az el­hangzott versek tolmácsolása alapián megállapítható, hogy a hiányoltál? költészete nem okozott volna megoldhatatlan feladatot a résztvevőknek. * A versmondó versenyt a balassagyarmati ipari szakis­kola tanulója, Budavári Ilona nyerte. "Sipos Ilona, a salgó­tarjáni 211. sz. Mü.M-intézet népségre. Vendégeket hívott a telkére, mielőtt egyszer Is lát­ta volna! A kirándulás jól indult, pompás társaság gyűlt össze. Csupa fiatal. Nyolcán. Fele fiú, fele lány. Gitta is eljött, pedig egyáltalán nem ígérte biztosra. A kényes, finom, előkelő, gyönyörű szép Gitta! Ettől Koprának olyan jó ked­ve kerekedett, hogy végigbo­londozta az egész utat. Tud­niillik szerelmes volt a ma­nökenbe. Ragyogó hangulat­ban kászálódtak le az autó­buszról M.-ben, dalolva, ne­vetgélve meneteltek a Sza­kács-rétig. Ott Kopra Tibor egy rettentően kövér bácsitól, aki lajtos szekeret hajtott, megérdeklődte az útirányt. Aztán gyerünk, megrohamoz­ták az Árkos utcát. Hát igen, mire porosán, li­hegve, felhorzsolt lábszárral a kompánia felért a csúcsra, mintha csökkent volna kissé a kezdeti mámor. A daloló kedv mindenesetre elszállt. De amint egy kicsit kifújták ma­gukat és körülnéztek, meg­újult a lelkes hangulat. Mi­csoda elragadó kilátás! Kö­rös-körül csupa hegy! És mi­lyen mókás a falu, odalent a völgyben! Akkorák a piros tetős házak, mint egy-egy gyufaskatulya! A levegő! Ér- zitek ezt a levegőt? Hamm! tanulója lett a második. Á harmadik helyezést Sőtér Má­ria szerezte meg. a nagybáto- nyi 209. sz. Mü.M-intézetből. A további sorrend: Galcsik Bernadett — kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola, Salgótarján, Géczi Ilona — balassagyarmati ipari szakis­kola, Kondor Mária — salgó­tarjáni egészségügyi szakisko­la. Az intézetek közötti ver­senyben a balassagyarmati ipari szakiskola végzett az első helven, A második heb'n a nagybátonyi 209 sz. Mü.M- intézet, a harmadikat a sal­gótarjáni 211. sz. Mü.M-inté­zet szerezte még. A Szakma Kiváló Tanulója versenysorozat a versmondók vetélkedőjével kezdődött. Március közepéig tartanak a szakmai vetélkedők. Március végén kiállítást rendeznek a képzőművészeti pályázat anya­gából. A sokoldalúan képzett ember nevelésében így kap­csolódnak össze a szakmai és a kulturális elemek. A hár­mas jelszó — szocialista mó­don élni, dolgozni, tanulni — így válik a szakmunkástanu­lók jellemzőjévé. Mert a szo­cialista embertípus követelmé­nyeinek nemcsak felnőtt kor­ban, hanem már a tanuló­évek alatt is eleget kell ten­ni. Hisz’ ezt valósággal harapni lehet! És milyen vadregényes itt minden! Ott meg egy csa­pat kecske! Nézzétek, milyen aranyosak! A főváros falai közül kisza­badult ember boldog izgalmá­val folytatták az utat, hogy most már a helyszinrajz alap­ján kinyomozzák Kopra Tibi­nek, ennek a szerencse fiának a birodalmát. Az lesz minden­nek a tetejel És ekkor — kínos csaló­dás! Az örökséget megszem­lélni és megborzadni tőle — egy pillanat műve volt. A leg­rondább hely ezen a vidéken • Mert mit ér a nagyszerű pa­noráma. a tiszta, friss levegő, ha maga a telek sivár kő­halmaz, itt-ott némi giz-gaz- zal, szúrós, tüskés bokorral?! Még csak bekerítve sincs. Az a bizonyos hétvégi ház pedig — ócska rozoga, düledező suf­ni. Se ajtaja, se ablaka. Csak lógó, rozsdás zsanérok jelzik, hogy valamikor ilyesmikkel Is rendelkezett. Bent — szemét, por, mindenféle kacat. A fa­iak korhadó deszkái között átfütyül a szél, a tetőből Is — mint valami halcsontváz — már csak a lécek ma­radtak meg. És bánatosan len­gedező kátránypapírfoszlá* nyok. Körös-körűi a telek földjén, ahol az esővíz utat mosott magának, másfél ásó* nyomnyi mélységben már ki­látszik a bazalt alapzat. Nem kell hozzá szakember, a lai* kus is látja: nemhogy igazi gyümölcsfákat nem lehet Ide telepíteni, még talán törpe barackost sem bír el a talaj. (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD = 1972. február 15.. kedd (M> Pályáiét az Ifjú Népművész cím < elnyerésére Az Ifjú Népművész cím elnyerésére pályázatot hirdet tett a KISZ Központi Bizottsága és a Népi Iparművészeti Tanács, egyetértésben a Művelődésügyi Minisztériummal és a Népművelési Intézettel. A pályázat célja: elősegíteni a népművészeti all? o tó tevé­kenységet, a nemzeti hagyományok ápolását; a népművé­szeti tájegységek, a nemzetiségek kultúrájának megőrzését, felkutatását, megbecsülését és megismertetését. Egyénileg alkotott pályamű vekkel 30 éves korig nevez­hetnek be a fiatalok. Népzene, néptánc, népi játékok, hím­zés, szövés, csomózott és szövött technikájú szőnyeg, fafa­ragás, textilfestés, kékfestés, fonottas, fazekasság, kerámia, tojásfestés, kovácsoltvas népművészeti ágakban lehet je­lentkezni. Az Ifjú Népművész cím annak adományozható, aki önál­ló népművészeti alkotással és az azt kiegészítő dolgozattal pályázik. Csak népművészeti alkotással vagy szaktanul­mánnyal külön-külön pályázni nem lehet. Az alkotásokat a KISZ megyei bizottságához lehet el­juttatni, május 31-ig. A KISZ megyei bizottsága és a fel­kért szakemberek közösen hallgatják meg a jelentkezőket, Illetve kiválasztják a beérkezett pályaművekből népművé­szeti áganként a legjobb alkotásokat. Az Ifjú Népművész címet augusztus 20-án adják ki Bu­dapesten. A cím odaítélésével oklevél, plakett és 3000 forint pénzjutalom jár. KÜRTI ANDRÄS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom