Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

Korszerűsítik az elavult ipari vasúti vágányokat Felsőpetényben, az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat üzemében. Keller László vezetésével a központi brigád 800 méter hosszban kicseréli a talpfákat és a síneket, hogy a pályatest megfeleljen a kor­szerűbb műszaki követelményeknek (Kulcsár József felvétele) Küldöttnek választották Víz, víz, víz Színes minták a szövőszéken Egymás mögött sorakozó, pat­togó szövőszékek, színes fona­lak, végbe tekeredő szőttesek. Palóc minták és ezek változa­tai. Szélesebbek, keskenyebbek, fehérek, pirosak, zöldek, sárgák. Mindegyik szövőszék mellett egy-egy asszony. A szemük a mintán. Téveszteni nem lehet. Sokan talán nem is tudják, mi­lyen nagy munka, figyelmet és teljes energiát követelő dolog a szövés.- Amikor ide kerültem, ezt volt a legnehezebb megtanul­ni. Hogy o kezem és a lábam egyszerre mozogjon. Ha az ütem nem jó, baj van. Keserves egy hónapomba került, amíg annyira beidegződtek a mozdu­latok, hogy különösebb erőfeszí­tés nélkül is egyszerre indul­jon a kéz és a láb. Szabó Józsefné, Rádi Éva ma már mosolyog hajdani önma­gán. Igaz, tizenkilenc esztendő telt el azóta, hogy fiatal kis­lányként jelentkezett a szécsé- nyi Szövő Háziipari Szövetkezet­be. Először a cérnázóba ke­rült.- Édesanyám Losonc mellől való, ő nagyon szépen tudott szőni, fonni. Én okkor kezdtem, omikor ide jöttem dolgozni. Ma már véremmé vált. Végígmegyünk a szövőszékek között. Az asszonyok egy-egy pillanatra felénk mosolyognak, aztán ismét a mintát figyelik. A kattogás nem szűnik, ez reg­geltől estig így tart. Csak a két műszak váltja egymást. Szabóné a Palóc Htsz szocia­lista brigádvezetője. Elém teszi o nagyon szépen és gondosan vezetett brigádnaplót. A Fe- renczy Teréz Szocialista Brigád — a valamikor Szécsényben élt írónőről nevezték el kollektívá­jukat —, asszonyai nagyon ösz- szetartanak. Együtt mennek tár­sadalmi munkára, előadásra, moziba. Ismerik egymást gond­jót, baját, örömét.- Ilyen brigádban nagyon jó dolgozni - dicséri őket a bri­gádvezető. Tizenkettőn vagyunk, nekünk első a munka. Senkit nem kell sürgetni, noszogatni. De a keresetre sem panaszkod­hatunk. Éva nyílt beszédű fiatalasz- szony, ami a 'szívén, az a szá­ján. A legjobb munkások közé tartozik. A dicséretet elhárítja magáról:- Vagyunk még egy páran. A szövés mellett tervezni is szokott. Új mintákat, formákat kitalálni,- Először elgondolom, hogyan állítsam be a szövőszéket, mi­ly«« méretű legyen a szőttes. aztán a színeken töröm a fe­jem. Variálok, gondolkodom. Próbálgatom, amíg kialakul va­lami, amit addig nem csinál­tunk. Nagyon szeretem o szí­neket, gyönyörködöm változatos­ságukban. Külön örömet jeleni egy szép minta. Amikor az új minta megszüle­tik, az felkerül Pestre, ahol kü­lön zsűri értékeli. Miután hoz­záértő szemek tüzetesen meg­vizsgálták, megnézték, vissza­küldik Szécsénybe. Ezután mehet á folyamatos gyártás. Sok-sok családhoz, kül­földi és hazai otthonokba k^rül a Szabóné és a többi asszony megálmodta, megtervezte min­ta. . • Szabó Józsefnét a napokban megtartott népfrontválaszíási gyűlésen megyei küldöttnek je­lölték. Mindenki tudja róla, hogy megérdemli a megbízatást, mert becsületes, szókimondó, egyenes jellemű asszony. — Hasonló közéleti megbízó tásom még nem -volt. Igyek­szem majd tőlem telhetőén min­dent megtenni, hogy jól kép­viseljem nemcsak az asszonyo­kat, hanem Szécsényt is. Mert közös munkára, összefogásra van szükség. Mindannyiunk örö­mére szolgál,, ha szépül a köz­ségünk, virágosak az utcák, gyorsan lehet vásárolni, ha előbbre haladunk. Megyei kül­döttnek választottak, s ebben nemcsak a magam, hanem a velem együtt dolgozó asszonyok elismerését is érzem ... 'Étmggg*?. c$. e. A vízellátás világviszonylat­ban probléma. Nagyvárosok és kis települések egyaránt komoly áldozatokat hoznak a lakosság ivóvízellátásáért. A napokban készült el 410 ezer forintos költséggel a budapes­ti Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat vízbeszerzési tanul­mánya, amelyet Rétság köz­ség Tanácsa rendelt meg. A község környékén két víznyé- rőhelyet fedeztek fel, melyek közül az egyik napi 1500, a másik napi 800 köbméter vi­zet tud adni. Az ötéves terv során az említett kutatások alapján Rútságot és Rom- hányt látják el vízzel, a to­vábbiakban pedig Bánk is be­kapcsolódik a hálózatba. Hosszúra nyúlt a pártalap- szervezeti titkárokkal folyta­tott beszélgetés. A tervezett program ideje már régen le­járt. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mégis szakított időt ar­ra, hogy meglátogassa a Zo­máncipari Művek salgótarjáni gyára új üzemcsarnokát, szót váltson az emberekkel. Őszin­tén, nyíltan. A hatalmas csarnokban zúg­nak a gépek. Dolgozik az em­ber és a gép. Angyal Imre üzemvezető üdvözli a kedves vendéget. t Néhány szót válta­nak csak/ mert Balázs Gyulá- né szocialista brigádvezető ott terem Pullai elvtárs mel­lett. Meleg kézszorítás, üdvöz­lés és mindjárt a témánál tar­tanak. A kérdéseket Pullai Árpád teszi fel, a válaszokat Balázsné adja. — Hányán dolgoznak a brigádban, hány éve vannak együtt és milyen a kerese­tük? — Ebben a szocialista bri­gádban mi huszonketten dol­gozunk és négy éve. hogy együtt vagyunk. A kereset is megfelelő. Havi átlagban úgy 2200 forint körül keresünk. — Megfelelő a munkakörül­mény? Nem nehéz a munka? — Ebben az üzemrészben bárom műszakban dolgozunk. A gyermekes anyákat két műszakra osztották ’ be.1 Sőt. megvalósítottuk az úgyneve­zett csúsztatott műszakkezdést is. Ha a gyermekes anya úgy kívánja, akkor hét órakor kezdi a műszakot Jó ddlog ez. És a kollektíva? — Jó a kollektívám. Együtt járunk színházba,, moziba, ki­rándulásra. A munkában is segítjük egymást. Ezért jó a termelési átlagunk is. — Tanulnak? — Most ’ nem. A brigádban SZMT-ülé« Az üzemekben, kell a megoldást keresni K. Tőzsér János elnökleté­vel a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnapi ülésén arról tárgyaltak, hogy a megye szakszervezeti szervei milyen egységes állásfoglalás alán­ján. milyen módszerekkel se­gítsék a Közonti Bizottság 1971. decemberi, az üzem- és munkaszervezés megjavításá­ról, valamint a szocialista munkaverseny továbbfejlesz­téséről szóló határozatának végrehajtását. A tanácsülésen részt vett Jedlicska Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja a megyei pártbizottság első titkára. Az írásban kikül­dött anyagot Nagy Oszkár, az SZbtT titkára szóbeli beszá­molóval egészítette kk A Szakszervezeték Megyei Tanácsa abból indult ki. hoav csak akkor tudunk előbbre lépni az életszínvonal emelésé­ben, ha megyénk minden ter­melő egységében, a gazdasági élet minden területén gyors ütemben növekszik a társa­dalmi termelés hatékonysága. Ezért a Szakszervezetek Megyei Tanácsa állás- foglalásában hangsúlyozta, hogy a vállalati, üzemi szak- szervezeti tanácsok, bizottsá­gok. a dolgozók felvilágosítá­sa és mozgósítása, valamint a munkaakciók és mozgalmak szervezése útján segítsék az üzem- és munkaszervezés he­lyi sajátos feladatainak meg­valósítását. Ennek érdekében a szak- szervezetek olyan intézkedési tervek elkészítésére ösztönzik a gazdasági vezetőket, ame­lyek az üzem- és munkaszer­vezés magasabb szintre való emelése révén hozzájárulnak a belső tartalékok feltárásá­hoz, a hatékonyabb vállalati gazdálkodáshoz, a nehéz fizi­kai munkafolyamatok csök­kentéséhez. a gépek, berende­zések jobb kihasználásához, a haladó munkamódszerek be­vezetéséhez, a, technológiai el­járások tökéletesítéséhez, a célszerűbb üzem- és munka­rend kialakításához. A .testület állásfoglalásában szerepel. hogy a szakszerve­zeti szervek követeljék meg a kiegyensúlyozott munka- és biztos kereseti lehetőségek megteremtését. ne engedjék meg, hogy a gazdasági vezetők túlzott túlóráztatással leplez­zék az elmaradt szervezési in­tézkedéseket. Elsősorban a belső mechanizmus tökéletesí­tésével javítsák az egysegek közötti termelési kooperációt, az elszámolási és érdekeltségi ’■endszert. A szakszervezetek támogassák a gazdasági veze­tőket. a megfelelő munkaidő­megtakarítást eredményező normák kialakításában, a tel- iesítményszintek reálisabb meghatározásában. szűkítsék az időbérben dolgozók számát, segítsék a törvényes munkaidő iobb kihasználását. Az eddigieknél nagyobb eréllyel lépjenek fel a fegve- lemsértőkkel és a lazaságot megtűrő vezetőkkel szemben. Ne engediék meg, hogv má­sod- és mellékállások címén egyesek saját céljaikra .hasz­nálják fel munkaidejük na«v részét. Emeljék fel szavukat az esetenként és helyenként jelentkező túlzott és indoko­latlan társadalmi — térített — műszakok igénybevétele el­len. Segítsenek az egészséges munkaerő-átcsoportosításban, ösztönözzék a dolgozókat szakmai tudásuk gyarapításá­ra. működienek közre a hosz- szabb távú, ösztönzőbb bér­politika kialakításában, a tel­jesítmények és bérek iobb összhangjának megteremté­sében. Erőteljesen foglalkozza­nak a közvélemény egészséges formálásával, lépjenek fel a helytelen nézetek. szemléi­tek ellen. Értessék meg min­denkivel. hogy boldogulni csak akkor lehet, ha haté­konyabban termelünk, ered­ményesebben dolgozunk. En­nek érdekébe kell állítani a szocialista munkaversenyt és a szocialista brigádmozgalmat. A vitában Bíró János, a Va­sas Szakszervezet területi bi­zottságának szervezője a mun­kafegyelem kérdéseit taglalva hangsúlyozta a vezetők példa- mutatását a folyamatos munka feltételeinek megteremtését, a dolgozókkal való céltudatos foglalkozást. Longauer István, az öblösüveggyár szakszerve­zeti , bizottságának titkára előbb néhány módosító ivas- latot tett. majd a "szocialista munkaversenyről szólva szük­ségesnek ítéli, hogy a gazda­sági vezetők mondiák meg konkrétan, mit várnak a bri­gádoktól. mit kell tenni a kü­lönböző kitüntetések elnyeré­séért. Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag- ia. a megyei pártbizottság el­ső titkára elöljáróban utalt arra. hogy a munka- és üzem- szervezést magasabb fokon kell megvalósítani. mint ahogy, azt a korábbi években tettük. Ez szükséges gondja­ink egv részének megoldásá­hoz, a feszültségek feloldásá­hoz. Nemcsak jobban, hanem másként is kell dolgozni, mert a gazdaságunkban végbement fejlődés és a negyedik ötéves terv célkitűzései más gazda­sági környezetben ezt megköJ vételik. Ezután arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikában, néhány alapkérdésben egye­sek részéről félreértések vol­tak. Ezek között említette. ho?v az elmúlt években a részérdekeket, a népgazdasági érdek fölé eroe’ték. A mun­kaerő-gazdálkodásban sem va­lósultak meg azok az elkép­zelések. amelyeket az új gaz­dasági modell bevezetésekor célul tűztünk. A munkaerő nem oda vándorolt, ahol az néogazdaságilag indokolt lett volna, ahol nagy értékű gé­pek. berendezések vannak, ahol hatékonyabban lehet ter­melni. Megemlítette, hogy az anyagi érdekeltség alkalmazá­sának helyes elvét egyesek haráesolásra használták feL Eredeti céljaink megvalósítása megkívánja. hogy megszün­tessük 3 fejlődést gátló nega­tív jelenségeket. Ha jobban akarunk élni. akkor hatéko­nyabban kell dolgozni. Ez pe­dig csak akkor lehetséges, ha magasabb szinten valósul meg az üzem- és munkaszervezés, szilárdul a munkafegyelem, tartalmasabbá válik a szocia­lista munkaverseny, javul a munkaidő-kihasználás. csök­ken a táppénzállomány, nö­vekszik a gépek kihasználása stb. Az említett feladatok megvalósításához kérte a ta­nács, rajtuk keresztül a megye • szervezett dolgozóinak aktív közreműködését. A tanácsülés a vitában el­hangzottakká! kiegészítve, el­fogadta az írásos és szóbeli beszámolót. Őszintén, egym Gyárlátogatáson a Központi Bizottság titkárával nek van igazuk. Közösen kell itt dolgozni. A zománcozóban Romhányi Sándor pártcsoportbizalmi a beszégető partner. — A pártcsoport például mit tud tenni a minőség ja­vításáért ? dolgozó asszonyok közül va- - Gondja? _ Éppen két hete volt ülé. lamennyi családanya, lalan — Van. Most megvontak sünk ott mondóttuk ki hogy ezert is nem. Sok a betanított tőlem a lakbér-hozzájárulást. a párttagok példamutatására munkás is. Magas átlagfizetést hoztak van szükség a minőség javí­— Hogyan vesznek reszt a ki, ami nem fedi a valósa.: tásáért. Fegyelmezettek a párt- politikai eleiben? Tajekozot- got. Igazsagtalannak tartom, tagjaink. Hogy miért volt tak-e a mindennapi esemé- — Ha úgy látja, akkor fir- rossz a minőség? Azért, mert nyékről. , tassa, keresse bátran az iga- több ' gyártmányt készítünk mvonta tartunk brigád- zát. No és munka után mit és nem tudunk mindjárt át­ertekezletet es reszt veszünk csinál? állni. Ehhez a munkához a termelési tanácskozásokon, _ otthon is dolgozom. Ezt kell a párttagok példamuta­tó0^ a gazdasági vezetes ta- követelj a család. "Utána tele- tása. Úgy érzem, most már jekoztat a mindennapi mun- víziónézés, újságolvasást Ren- jó úton haladunk, káról Járunk párttaggyűlés- dezvényekre a férjem helyet* a gáztűzhely szerelőszalag­a, sss“Ära — ■■ -*• »i.'Ä rajs?*­szünk a politika, élében. ,,~.Í,T "**“» • ***** «*•*« «#*. *• , , „ Tr elegeden! nosne szocialista brigadveze­Lesz-e nyereseg. Vajt-e _ Mit csináljak! Igaz, a tő üdvözli. Itt a beszédtéma vándormadár a brigádban. gyerekek is sokat segítenek a kollektív szerződés. tt -Fülesünk mar van. már. Azért itt benn, az _ érezzük ió a szer­Ugy tudjuk, lesz nyereseg. üzemben eljárok a «vűlések- .... , óT ’ a szel . Itt a farvíesolnhan nacvrí, .1“ a gyuiesfcK zodesunk. Benne van a mi nt a lorgacsoloban nagyon re. a tizenegy tagú bnga- véleményünk is Kifogást kévés a vándormadár. Ennek dunk • most az aranvkoszói ií- eiemeriyunn is. jviiogasr örülünk is . . , , dZ aranykoszoi u sem emeltünk ellene. A mi ormunk is. ért harcol. Parttag ugyan brigádunk huszonkét fős és Bizottság0 Sütl1raa tstTább ^ a Vö™ske- éppen riz eve. hogv halad a írnokban resztnek aktivaja vagyok. együtt vagyunk A kereset? megmunkáló gép mellett Kö- ~ Ele0edet1»e “s eletevel? Ügy 1800—1900 forint között, vei Árpádné dolgozik. A kéré- — Igen. Otthon is és itt, a Elégedettek^ vagyunk. Remél- sek és válaszok gyorsan pe* kollektívában is. Éppen most jük, nyereseg js lesz Néha az regnek. Pullai elvtárs kérde- tervezzük, hogy részt veszünk anyagellátás gondot okoz, s zi: mióta van az üzemben, az üzemi könyvtár olvasó* ez nagyon sok hasznos oraki— mennyit keres, milyenek a naozgalmában. Közös színház*, esést jelent számunkra. Hisz- iakáskörülményei és így to- mozilátogatást és kirándulást szűk. hogy a decemberi ha— vább. A válasz őszintén és tervezünk. Ennek érdekében havi 10 forintot szavaztunk is érezteti majd meggyőzően hangzik — Már tizenöt éve' dolgo* me£, hogy a családtagokat is tározat itt hatását. Őszintén, nyíltan beszélget­zom- az üzemben. A kérésé* bevonhassuk a közösség éle- tek egymás között a Központi tem 2200 forint körül mozog. tébe. Bizottság titkára és a meg­A férjem is itt dolgozik, ke- — Tisztességesen beszélnek kérdezett dolgozók. Pullai resete úgy 2300 forint önökkel? eivtars. igy búcsúzott végül: körül van. Vagyis a — Feltétlen. Igaz. mi is (“szőnöm, hogy időt szakítot* család havi jövedelme - 4500 megmondjuk őszintén véle- íak ?. beszelgetesre Ebből a forint. Két gyerekünk van. menyünket, de azt is belát-, beszélgetésből tanulni lehet. Az egyik már technikumba juk, ha a gazdasági vezetők* Somögyvári László jár, a másik meg általános .iskolás. Központi fűtéses la- j T 7 —~ --------------------------- ~— k ásoan lakunk. | NOGRAD — 1972, február 26., szombat 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom