Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
Könyv az ünneplő város asztalán Jelenünk része a múltnak r « ■■ w a — es a jovonek Várostörténeti konferencia Salgótarjánban Vár őstörténeti konferenciát rendezett tegnap Salgótarjánban, a TIT-székházban a Ma- evar Tudományos Akadémia várostörténeti albizottsága, a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a TIT megyei történeti szakosztálya és a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága. Csík Pál. a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, köztük a Salgótarján története című könyv szerzőit, lektorait. az Akadémia várostörténeti albizottságának tagjait, dr. Vörös Károlyt, a Történettudományi Intézet főmunkatársát. dr. Gerelyes Edét. a budapesti Történeti Múzeum osztályvezetőiét, dr. Major Jenő műegyetemi tanárt, akik felszólaltak a konferencián. Mint mondotta, a város tudományos és kulturális életének jelentős eseménye ez a tanácskozás. Egyrészt azért, mert a város most ünnebli 50 éves jubileumát, másrészt, a tanácskozás témája közvetlenül és közvetve is az a könyv, amelyet az itt élő szakemberek tettek le az ünneplő város asztalára. s amelytől már eddig is félezer példány fogyott el. A modern lakóházak, intézmények, a javuló infrastrukturális ellátottság csak a feltételeit teremti meg a városi életnek. Egy várost azonban a benne élők tesznek igazán várossá. Nemes és , szükséges feladatunk. hogy a város minden dolgozójával megismertessük és megszerettessük hagyományainkat, céljainkat, hogy becsüljék, szeressék és tovább munkálkodjanak érte. Többi közt. ezért is született meg a Salgótarján története című monográfia. Ezután dr. Szabó Béla, m könyv szerkesztő bizottsága nevében is szólott a monográfiáról. s a kutatómunka örömeiről. gondjairól. Egy város- történet megírására az évforduló csak alkalmat, lehetőséget teremthet. A kérdést azonban nem a lehetőség, hanem a szükségszerűség dönti el. Mielőtt a döntés megszületett Salgótarján történetének megírására. kiadóknak és szerzőknek egyaránt el kellett dönteni. hogy szükség van-e a történelmi elemzésre. rendelkezésre áll-e a megfelelő forrásanyag. Űgv véljük. a könyv létező társadalmi igényt elégít ki. Sokat hangoztatott igazság. hogy jelenünk része a múltnak, s ahogy a múlt a jelenbe átnyúlik. úgy folytatódik maid a jelen a jövőben. A történelemtudomány művelése során feltárt eredmények a legalkalmasabbak arra, hogy a társadalmi jelenségeket, folyamatokat érzékelhetően bemutassuk. az azokban rejlő törvényszerűségeket feltárjuk. Salgótarján nem dicsekedhet nemesi ősök középkorba nyúló címerlevelével, falakkal védett polgársággal, még mezővárosi ranggal sem. De a magyar nép küzdelmes életéből az itteni iobbágyíalu lakói is kivették részüket. Országos szempontból pedig sajátos vonás, hogy Salgótarján az egyetlen olyan magyar város, amelyet a XIX. század közepén az ipari kapitalizmus fő energia- hordozója. a szén emelt ki az ismeretlenségből, amely a kapitalizmus produktuma. S ez a, magyar településtörténetben speciális vonalat jelent! A magyar kapitalizmus jellemzői. ellentmondásai sehol sem érvényesültek olyan átható erővel, mint itt. A magyar munkásosztály kialakulásának, osztállyá érésének, szervezkedésének folyamata itt szinte minden befolyásoló hatás nélkül ment végbe. • A kutató előtt leplezetlenül jelenikmeg a XIX. és a XX. század eleji munkások élete. Már az a tény. hogy a város lakosságának 72 százaléka ipari — s majdnem kizárólag nagyüzemi — munkás, figyelmeztet bennünket arra. hogy például a magyar munkásmozgalom MOZIÉLET A SÍPOLÓ MACSKAKŐ kezdeti szakasza, problémáinak kutatása terén kiváló lehetőséget kínál a további kutatásra is! Az e területen nyert — és nyerhető — tapasztalatoknak. megfigyeléseknek, igazságoknak nemcsak helytörténeti jelentőségük van., hanem tanulságul szolgálhatnak az országos történet számára is. A történelmi feldolgozás szükségességét aláhúzza még az a tény, hogy Salgótarjánról eddig nem jelent meg a tényeket analizáló és szintézisre törekvő történelmi feldolgozás. A várostörténet a tudományos igény megtartásán till ■ érzelmi telítettséggel is készült, tudományos ismeretterjesztő műfajban. Dr. Szabó Béla szólott még a könyv szerkezetéről. « felhasznált forrásokról. Maid dr. Molnár Pál kapott szót. aki a mű kapcsán elsősorban kor- történeti problémákról beszélt. Dr. Vörös Károly, ugyancsak a várostörténet kapcsán, a helytörténetírás módszertanáról szólott. Mint mondotta, e könyv is jó példa arra. hogy a helytörténeti kutató előnyéről essék szó az országos történetkutatóval szemben. Ez az előny mindenekelőtt abban mutatkozik meg. hogy a helytörténetíró megfogható méretű szerves kört tud vizsgálni. olyan közösséget, amelyen belül a kérdések megoldásában a teljesség igényével léphet fel. Jelentőségét éppen az növeli, ha él ezzel a lehetőséggel. Ezután néhány forrásproblémát vetett fel. maid hangsúlyozta., hogy Salgótarjánban és Nógrádbán ezután az analitikus részletkutatásokon a sor, ámelyek lehetőségeire éppen ez a kötet hívja fel a figyelmet. A délutáni program dr. Berkes József felszólalásával kezdődött. aztán hozzászólások következtek. Csík Pál pedig a városi tanács jubileumi emlékplakettjét adta át a Magyar Tudományos Akadémia várostörténeti albizottságának. Valamint dr. Belitzky Jánosnak és dr. Horváth Istvánnak. A várostörténeti konferencia délután a tanács által- adott fogadással ért véget, (tóthl Gazdag Gyula fiatal filmrendező 1969-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Eddig ironikus hangvételű rövidfilmje — a Hosszú futásodra mindig számíthatunk —, melyet Schirilláról készített, • tette ismertté nevét. Első játékfilmje, a közelmúltban bemutatott Sípoló . macskakő, középiskolásokról szól. Száz budapesti diák érkezik meg falura, a gecsőpusz- tai nyári építőtáborba. Hamarosan kiderül, hogy a kukorica nem hányta még ki címerét. Nincs munka. Somló Béla tanár próbálja menteni, ami menthető, lát- szatprogramokat szervez, amiket mindenki ún. Először Hasznos (Győré Balázs) szökik meg, majd Pataki (Mész András), Tőkés (Gergely Gábor) és Vincze (Bozsogi János) tűnik el egy napra. Kiderül, hogy az értelmetlen lézengés helyett a munkát választják, s ha már a _ táborban erre nincs lehetőség, egy öreg paraszt földjén kapálják a kukoricát. A film többféle tanulsággal szolgál. Mindenekelőtt azt bizonyítja be, hogy a diák képes kritikus szemmel figyelni tanárát, ítéletei pontosak és elfogadhatók. Ilyenformán ez a film legalább annyira ajánlható pedagógusoknak, mint a középiskolák növendékeinek. Az amatőr színészek jól látják el feladatukat. Ez azért nem meglepő, mert mindany- nyian önmagukat játsszák a filmben, nem kényszerülnek tehát tulajdonképpen komoly színészi feladvány megoldására. Különösen rokonszenves a Patakit alakító Mész András, jó produkciónak nevezhetjük Paulinyi Zoltán Somló-alakí- tását is. Hozzájárul a film sikeréhez Illés Lajos zenéje, és a közreműködő együttesek: a Caludius, az Illés és a Was- taps. Gazdag Gyula dokumentatív erejű első munkája figyelemre méltó alkotás. Óvodák bővítése Salgótarjánban megkezdődött a szervezése az óvodák társadalmi építésének, illetve a meglevő gyermekintézmények bővítésének. A Salgótarjáni városi Tanács vb. művelődésügyi osztálya a városban az óvodák mellett- felmérte az építési és bővítési lehetőségeket. Az -ugyancsak társadalmi úton történő tervezési munka után mód nyílik arra, hogy a Madách Gimnázium építési szakközépiskolás tanulói a nyári gyakorlatukon, egy hónapon át. júliustól júniusig öt—hat óvodai csoport megfelelő elhelyezéséhez felépítsék a szükséges épületeket. A napokban megkezdődött, s folyamatban van az üzemek, gyárak, vállalatok, s a szülők társadalmi felajánlásainak szervezése. Előreláthatóan Baglyasalján. a zagyva- pálfalvi síküveggyárnál, az I. számú óvodánál, a Vöröshadsereg úti kilences és az acélgyári hetes óvodánál kerülhet majd sor bővítésre. Jelenleg a városban 1250 gyerek jár óvodába. 200-nak) nem tudtak az1 idén sem helyet adni. Ezek száma jövőre félezerre emelkedne. A bővítések során 200 gyerek ' elhelyezésére nyílik mód. s ez enyhít az óvodai gondokon. A Karancs Szálló sikere a Duna Intercontinental Szállóban, A svájci zsürielnök és társai figyelik Vendég Gábor szakács és Papszász János mun káját Másodízben rendezte meg a Hungária Szálloda Vállalat a HUNGAR HOTELS Service Kupát. Három napon át a budapesti Duna Intercontinental Szálló egyik termében zajlott az a verseny, amelyen huszonkét szálloda és étterem fiataljai vetélkedtek, hogy elnyerjék az értékes dijakat, és szakmai tudásból, felkészültségből vizsgázzanak. A versenyen indult a Karanos Szálló csapata is: Vendég Gábor szakáos, Kovács András cukrász, Bistei István és Papszász János felszolgáló. Sok gyakorlás és előkészítés után megérdemelt sikert arattak a Karancs Szálló versenyzői. Nehéz dolga volt a zsűrinek, amelynek élén R. Kramer, a Svájci Gasztronómiai Akadémia elnöke bíráskodott, mellette még hat kitűnő magyar gasztronómiai szakemberrel. A salgótarjániak szereplésére a harmadik napon került sor. Az ízlésesen terített asztal méltán aratott sikert. Este került sor az eredrhényhir- detésre. Az első díjat a Duna Intercontinental Szálló érdemelte ki, a Karancs Szálló versenyzői az ötödik helyen végeztek. Olyan nagy szállókat utasítottak maguk mögé, mint a balatonfüredi Annabellát, a pécsi Nádort, a győri Rábát, a szegedi Tiszát, a dunaújvárosi Arany Csillagot és jó f néhány budapestit. v A Karancs Szálló kiváló szerepléséért díszoklevelet kapott, a négy versenyző pedig elnyerte a nagy kupa kicsinyített mását. Március 4-én salgótarjáni, egri és miskolci szakácsok vetélkedője lesz a Karancs Szállóban. — koppány — KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen NÓGRAD - 1972. február 26., szombat 11. A falon a, régimódi kakukkos óra, amelyet a postáskisasz- szony apjától örökölt, aki nemcsak kertészeti szakköny- !veket, hanem öreg órákat is gyűjtött, fél kettőt mutatott. >' A Déli Gjság főszerkesztőjének kocsija negyed háromkor fékezett le M. község autóbusz-végállomása mellett, ahol Kopra a járda szélén ült és a közvilágítási lámpa gyér fénye mellett tudósítását írta zsebnotesze lapjaira. Hajnali négy óra két perckor már újra Pesten volt az autó. Csak lassított a szerkesztőség épülete előtt, a fotós kiugrott, a kocsi a főnökkel száguldott tovább. Budára, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettesének lakása felé. Az elnökhelyettes négy óra huszonhat perckor ,.K” telefonon beszélt az illetékes miniszterelnök-helyettessel. öt órakor. Tusnádi Lajos államtitkár, utasítást kapott, hogy mint különleges hatáskörrel felruházott kormánybiztos, szervezze meg. hangolja össze és irányítsa az űrvendég jelenlétével kapcsolatos teendőket. A kormány pontosan reggel hét órakor rendkívüli tanácskozást tartott. Az értekezlet egyetlen napirendi pontja: a különleges megbízott. beszámolója. — Jártam M.-ben, a Kopasz-hegyen — kezdte tájékoztatóját Tusnádi —, megszemléltem a leszállás körzetét, láttam az űrhajót, amely egy telken áll. Beszéltem, pontosabban gondolatot váltottam magával a kozmonautával is. Ebben a parcella gazdája, egy Kopra Tibor nevű fiatal újságíró, a Déli Üjság munkatársa volt segítségemre. Az érintkezés ugyanis egy gondolatátviteli készülék útján valósítható meg. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy valóban idegen égitest hírnöke érkezett hozzánk. A kölcsönös üdvözlések után az iránt érdeklődtem az űrhajóstól, níncs-e szándékában, hogy lakottabb, kuturáltabb területre települjön át, a főváros egyik negyedébe? Közölte, hogy műszaki okok miatt szívesebben tartózkodna a leszállási körzetben, örpmmel járult hozzá *viszont ahhoz, hogy délután .a Kopasz-hegyen sajtótájékoztatót tartson, illetőleg találkozzék a tudományos élet képviselőivel. A további programot ezt követően állítjuk majd össze. Egyébként semminemű technikai vagy egyéb segítségre nincs szüksége, hogy úgy mondjam, teljesen önellátó. Mindössze azt kérte, hogy jelenlegi házigazdája legyen mindvégig a tolmácsa. M.-ből történt visszatérésem után haladéktalanul érintkezésbe léptem az érdekelt tárcák, hatóságok, intézmények vezetőivel. Megállapodtunk abban, hogy azonnal biztosítják a helyszínt, gondoskodnak a leszállási körzethez vezető, szinte járhatatlan út megjavításáról, a környező terep- szakasz rendezéséről, villamos energiáról, a szükséges létesítményekről, megfelelő számú telex- és telefonvonal kiépítéséről. Hiszen ma délután öt órától, akkor lesz a fogadás, a televízió, a rádió, a telexgépek, a sajtó, a filmfelvevők révén az öt világrész szeme Magyarországnak erre a pontjára sze- geződik. Amíg az idegen kozmonauta hazánkban tartózkodik, a nemzetközi érdeklődés középpontjában leszünk. Az erre vonatkozó felkészülés részletes tervét huszonnégy órán belül vitára, jóváhagyásra benyújtom önöknek. — Miként történik a lakosság informálása — kérdezte az egyik jelenlévő. A kormánybiztos jegyzetébe tekintett. — A Déli Újság rendkívüli kiadása tíz és tizenegy órakor kerül ki az utéára. Összesen négyszázézer példányban. Egy lapon, két oldalon, négy-öt fényképpel. A szükséges papírt, nyomdakapacitást biztosítottuk. A rádió a tízórás hírekben ugyanazt a közleményt ismerteti, amelyet a rendkívüli kiadás tartalmaz. A mostani tanácskozás után a képanyagot. és a szöveget a nyomdában ellenőrzőm. A közlemény vázlatát ismerem, jóváhagytam. Azzal a toldással, hogy hozzák az olvasók tudomására, a marslakó tartózkodási helyét természetszerűleg elzártuk a nyilvánosság elől. A gépkocsi- vezetők is lehetőleg kerüljék el az M-be vezető leágazást. Elejét kell vennünk ugyanis, hogy kiváncsiak áradata lepje el a falut, a hegyet és a környéket. Bár az űrvendég barátságos szándékában, jóindulatában nem kételkedem, erre a szeparációra részint egészségügyi megfontolások miatt van szükség, másrészt pedig csak így teremthető meg a tudományos és egyéb irányú érintkezés, vizsgálódás folyamatossága, és a telekommunikációs tevékenység zavartalansága. Az országos és a helyi lapok rendkívüli kiadásainak ügyével a Tájékoztatási Hivatal foglalkozik. Úgyszintén az ő feladata a délutáni sajtótájékoztató előkészítése, az országos lapok munkatársainak és az akreditált külföldi újságíróknak a leszállási körzetbe való szállítása, szinkrontolmácsok biztosítása, az MTI-vel karöltve a hírügynökségek ellátása fénykép- és szöveganyaggal és így tovább. A rádió és a televízió szakemberei egyébként engedélyt kaptak, hogy már korábban kimenjenek felszerelésükkel a helyszínre, és megteremtsék a közvetítés-műszaki feltételeit. Egyidejűleg a Tudományos Akadémia és a különböző tudományos intézetek vezetőségét is értesítettük, hogy.., Hét óra tíz perc, a Déli Újság szerkesztősége. Kész bolondokháza. A főnöknek nem tetszenek a fotók, a főnöknek nem tetszenek a címek, nem tetszenek az alcímek, nem tetszenek a munkatársak. Még azok a képaláírások sem tetszenek neki, amelyeket ő maga fogalmazott. (Folytatjuk)
