Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
r Az igazság hangfa Harminc éve jelent meg ax illegális Sxahad Wép 1942. februárjában adta ki a párt nagyon kezdetleges technikával az illegális Szabad Nép első számát. Javában folyt a szovjetellenes háború, ami együttjárt a kommunisták és o demokratikus erők üldözésével. Ebben az ország katasztrófáját jelentő időszakban szólalt meg a párt hangja a Szabad Népen át, hogy utat mutasson és leleplezze a fasiszta demagógiát, megbélyegezze a gyilkosokat, és felrázza a nemzet becsületes, hazafias erőit, mozgósítva őket a német militarizmus és magyar csatlósaik elleni harcra. A pártnak ekkor már évek óta nem volt Magyarországon előállított újságja. Hiányzott a szerkesztőgárda, a nyomdai és terjesztő apparátus is. Horthyék lapjai, a rádió és a filmek árasztották az országot a háborút dicsőítő hazugságaikkal. Kellett tehát egy orgánum, amely megmondja az igazságot és cselekvésre buzdítja a nemzet egészséges erőit a haza megmentésére. Nem lehet eléggé méltatni azt a felvilágosító és mozgósító munkát, amelyet a titokban szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Szabad Nép töltött be a szakadék szélére sodort Magyarország éleiében. A Szabad Nép, bár nagyon kezdetleges eszközökkel készült, s technikailag nem versenyezhetett a korszerűen előállított lapokkal, mégis üstökös fényével csillogott, amikor a haladó erők élére állva követelte, hogy vessenek véget a haszontalan vérfürdőnek. Fennen hirdette egyik számában: „Abba kell hagyni a háborút! Szakítani kell Magyarország elnyomóival! Ki kell lépni a háromhatalmi szövetségből. Ez a szövetség Másítsák erőiket a különbéke megkötésére a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésére. Harcba szólított mindazok ellen, akik folytatni akarták a nemzetvesztő háborút. A nemzet gyikosai megrettentek ettől a hangtól és nagy apparátussal vetették magukat az illegális Szabad Nép nyomába. Az ötödik szám megjelenése után nyomára akadtak a szerkesztő, nyomdász- és terjesztő apparátusnak. A fasiszták karmai közé került Rózsa Ferenc elvtárs, a Szádod Nép első szerkesztője. Embertelenül meggyötörték, de nem tudták árulásra bírni. Kioltották életét. A többieket is börtönbe zárták, vagy internáló táborba küldték. Bár az osztályellenség egy időre megakadályozhatta a Szabad Nép rendszeres megjelenését, de az eszme, amely a párt lapjával behatolt a magyar társadalomba, nem maradt nyomtalanul. 1944 végén, az időközben újra megjelenő Szabad Nép meghirdeti a fegyveres harcot, s ezt írja vezércikkében: „A nemzeti ellenállás aktív, fegyveres, felszabadító harcát fokozni, ez ma a párt, a munkásosztály, s a magyar nép legfőbb feladata. Ezt követeli ma tőlünk a nemzet becsülete". S a lelkesítő felhívás sem volt pusztába kiáltott szó. Elvezetett a Gömbösszobor felrobbantásához, a nyilasházak elleni támadásokhoz, német gépkocsik elleni merényletekhez, s a városi színházbeli nyilasgyűlés szétzava rá sóhoz. A Szabad Nép hősi harcot vívott, a fasizmus ellen a nemzet fennmaradásáért és bolFiatnlok a nyárban 99 Fel merek-e állni, vagy n... 99 gyororszóg életét, vérét és nemzeti becsületét dogabb jövendőjéért. A harmincadik évforveszi el”. A párt illegális lapja felszólított mindenkit, hogy világnézetre való tekintet nélkül egyedulón kegyelettel adózunk az illegális Szabad Nép szerkesztői, nyomdászai és terjesztői előtt. Elillanlak kcmtTwtoi vendégeink (Folytatás az 1. oldalról.) tus Pál technikus — Mint tanácselnök, hogyan szerint ez a nagyvonalú és tölti a napját? átgondolt városépítés jellemzi lakásába. — Szeretek korán felkelni, leginkább. Szeretném, ha a aki a kohászati üzemekben és mindig más úton megyek két város barátsága a jövőben dolgozik. Azt akarták tudni, a tanácsházára, hogy többet még inkább mélyülne, gazdánkként is él Salgótarjánban lássak a városból, és talál- godna, kitrejedne. Az itt egy munkásházaspár. kozhassam az emberekkel. A lakók kedvessége, barátsága Zaleszov elvtárs tanácselnök továbbiakban nagyon nehéz nagyon jó emlékeket hagyott Kemerevóban. Közel félmii- keretekbe szorítani a munká- bennünk, ezt állíthatom. Sokat lips város irányításának gond- mat. Tanácskozom a helyette- láttunk, tapasztaltunk, igazi ;ja-baja nehezedik a vállára, seimmel és az osztályvezetők- barátokat szereztünk. Viszont- Mert tanácselnöknek lenni kel, hetente tartok fogadóna- látásra Kemerovóban! ICemerovóban is a nehéz fel- pót. De természetesen a város adatok közé tartozik. lakói fontos és sürgős ügyek— Mikor tudta meg. hogy ben máskor is megtalálnak ellátogat Salgótarjánba? Sok időmet és energiámat kö- . , , _- Már nagyon régen ké- ti le a várostervezéssel és -épí- * vk^er0^lráa szültem, sok mindent hallót- téssel járó gond, mert nálunk, N°Srád ram Magyarországról és köze- Kemerovóban is fontos az új lebbről Nógrád megyéről. Na- lakás, a szép otthon. Pihenéslünk, a Szovjet-Magyar Ba- re így kevés időm marad. ^M^S^Íet Baráti ráti Tarsasag Elnökségének Ilyenkor legszívesebben a táj- Társaság fóti Sa MePtekn- tagja vagyok. így igen nagy gába megyek vadászni. wmt i5 örömömre szolgált, amikor kö- — Milyen emlékekkel távcr város nevezetességeit1 Vasár zöltók velem, hogy a jubile- ., q.,1,r,h„Húnhól ? vdI0S nevezeressegeit. vasarumi ünnenségekre látogató Zlk Salgótarjánból; nap a magyar történelemből i-mdött^ Svik résztvevője — Elsősorban az építkezés híres Eger városába látogat- les/ek Csak a családom örö- ragadott meg. Sok-sok helyen tak, majd meleg, elvtársi bűmébe vegyült egv picike szó- láttam készülő félben levő csúzás után a küldöttség hétr morúság- hisz olyan messze épületeket, toronydarukat, főn reggel elutazott Salgótar- kellett utaznunk, sok-sok ezer Salgótarjánt ma véleményem jánbóL kilométert megtenni. A Iá_____________________________________________________________ n yom, aki az orvosi főiskola hallgatója, biztatott leginkább a nagy útra. Egyébként először jártam külföldön. Harminc éven aluliak üzeme az Üvegipari Művek pásztói szerszám- és készülék- gyára. de fiatal a avár is. A dolgozók hatvan-hetven százaléka még nem öregedett ki az ifjúsági mozgalomból, az átlagéletkor ezért annyira alacsony. A fiatalok 95 százaléka, nyolcvanhét ifjú szakmunkás tagja a KISZ-nek. Ez azt is mutatja, hogy nagy a vonzása, és rangja a gyárban az alapszervezetnek. Ahol ennyi a fiatal, joggal vethető fel a kérdés: vajon az üzemi élet fórumain, rangjuknak és számarányuknak megfelelően tudják-e hallatni hangjukat, képesek-e beleszólni az egész kollektíva közös gondjaiba és dolgaiba, érvényesíteni elképzeléseiket és törekvéseiket? Hol a fiatalos hév? Juhász József, KISZ-titkár mondja: — A gyárvezetéstől minden lehető segítséget megkapunk ahhoz, hogy tartalmassá te- hessük a munkánkat, az ifjúsági szervezet életét. Kaptunk egy helyiséget, ahol kialakíthattuk a KISZ-klubot. mely. ha mindent összeszámolunk. talán ötvenezer forintba is belekerült- Üj a tévénk, a klubfelszerelésünk. •. Képviselőink ott lehetnek mindenhol. ahol az üzem sorsa szóba kerül, elmondhatják a véleményüket. Az üzemi „négyszög” — gazdasági vezetés. párt-, KISZ- és szakszervezet — nálunk nem formalitás. hanem természetes, és magától értetődő dole«. Nos. ebből azt gondolhatnánk, hogy a szerszám- és készülékgyárban a fiatalok .portáján” minden a legnagyobb rendben van. adottak a lehetőségek, csak élni kell velük. De a helyzet korántsem ilyen egyszerű. A forgácsolóműhely kis irodájában, ahol beszélgetünk —• Bozó János lakatos. Füssy József fiatal mérnök. Juhász László, a Mező Imre Szocialista Brigád vezetője és Sándor József technológus vannak itt — elhangzik egy megjegyzés, ami ezt jelzi: — A legnagyobb problémánk a közömbösség. Akadnak fiatalok, akik semmiért sem tudnak lelkesedni, nem szólnak, mi a véleményük, mi érdekli őket. Nem is tudom, mi lehet ennek az oka, talán nem mernek beszélni? Egyenlőtlen verseny Az okokat keresgetve, anv- nvi minden felvetődik, egy rövid tudósításban még sűrítve sem lehetne elmondani. Az bizonyos, nem találtuk fel a „spanyolviaszt”, ezek az észrevételek így. vagy más formában, nem most hangzanak el először, hiszen a kongresszus is foglalkozott a közömbösség és az érdektelenség okaival. Ki tudná megállapítani, mennyi írható a televízió, a szórakoztatóipar falun és városon egyaránt tapasztalható elterjedtségének számlájára, ha azt boncolgatjuk, miért kisebb az üzemi klubestek sikere. mint régebben? Vajon alkati sajátosság-e, hogy a munkájukon, a munkakörülményeken. a fizetési borítékon kívül egyeseket semmi sem érdekel? Hogy nem látják, vagy nem is akarják látni a gyár egésze és a saját tevékenységük közötti összefüggéseket? Na. és a „komoly” programok? Az az igazság, hogy kevés az olyan előadó, aki az átlagosnál részletesebben és élvezetesen tudja közölni a mondanivalóját- Nehéz kiállni az összehasonlítást és versenyre kelni a napilapokkal, a folyóiratokkal, a rádióval és a televízióval. Ami mégis biztató A közösségi aktivitás kibontakozásának alapvető elör feltétele: a demokratikus, nyílt és alkotó légkör- A beszélgetésből következtetve, ebben — ha van is még bőségesen teendő, korlátozó tényező, jogos fenntartás — nincs különösebb hiány a gyárban, hiszen még azokkal a lehetőségekkel sem éltek maradéktalanul a fiatalok; amik tagadhatatlanul rendelkezésre állnak. — Csak azon múlik, hogy szólni kell — mondja Juhász József —. fel merek-e állni, vagy nem? S tudjunk egységesen fellépni, ha valamiben egyetértünk... Vannak biztató jelek. Sándor József, bár egv éve esztergályosból technológussá „lépett elő”, újra benevezett a ..Szakma ifjú mestere” versenybe. Nem kell félteni azt az alapszervezetet, ahol ilyen lelkes emberek is dolgoznak. Füssy József pártösszekötő, aki fél éve került a gyárba, közvetlenül az egyetemről, amellett érvel, hogy több rendszerességet és következetességet kell érvényesíteni a feladatok elosztásában és a számonkérésben. ' Van hát mire építeni: a kollektívára, a gyárvezetés segítőkészségére. a társadalmi munka, a közös kirándulások, foglalkozások és klubestek emberformáló és emberi kapcsolatokat teremtő erejére. Högy érdemes-e? Talán nem Volt érdemes védnökséget vállalni a felépült olajtároló betonozásáért, részt venni a KISZ-klub kialakításában?-. Ugye, hogy érdemes vcűt! Kiss Sándor ilWWWfit ■ ■ li/'-i -f KB Sibaterm A pozsonyi „Stavoinduszt- ria” állami vállalat tanulmányi központjának egyik legnagyobb sikere a „Sibaterm” tűzálló szigetelőanyag kikísérletezése és előállítása volt. A maga nemében páratlan építészeti anyag a vállalat vezetőjének. Jozef Zlamalá- nak a találmánya. A csehszlovák szabadalom iránt NSZK, belga, holland, angol. NDK. magyar és lengyel vállalatok érdeklődnek. Az eddig alkalmazott tűzálló anyagok gyártási alapanyaga az azbeszt volt. A Sibaterm előnye, hogy jóval olcsóbb perlitből állítható elő. Az új szigetelőanyagnak igen nagy a hőálló képessége (1200 C°), nagyszerű akusztikai és korrózióellenáló tulajdonságokkal rendelkezik. A Sibaterm elsősorban az acél építőelemek védelmét szolgálja. Felhasználható még a hajóépítésnél, az energiaiparban, például gőzturbinák, belső égésű turbinák szigetelésénél. valamint fa- és műanyagok védőrétegeként is. Előregyártott építőelemek készítésére is alkalmas. s£ä ■ ■ áijí■■r'J■. ' ■. :y ■ "í iffiU' V Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 153. sz. salgótarjáni üzletének kirakatai csillognak-villognak, mint az őket tisztára mosó kislányok szemei. (Kulcsár József felvétele) Cikkünk nyomán: Nincs már ácsorgás a kapuban December 23-án cikket közöltünk: Az őgyelgők sehol sem hiányoznak? címmel. A kritikai hangot, a felháborodást az váltotta ki, hogy alig múlt el fél kettő, s a Salgótarjáni Kohászati Üzemek fegyelmezetlen dolgozói nap nap után már ott gyülekeztek a főbejárat közelében. Ezeknek a fegyelmezetlenke- dőknek a száma sem volt kicsi. hiszen háromnegyed kettőkor akár 100 embert is ösz- sze lehetett számolni, akik munkahelyüket elhagyva. a munkaidő leteltét várták. Az új gazdasági év első hónapja már lehetőséget ad. hogy a témára visszatérve megnézzük, milyen eredménye volt a lapban közölt cikknek. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy nem volt hiábavaló a szó a vállalati rend és fegyelem nevében. Imre János portás a korábbi panaszos szavak helyett most így nyilatkozott: — Igazán nagyon köszönjük a segítséget. A cikk megjelenése óta megváltozott a helyzet. Most már nem kell közelharcot vívnunk a fegyel- mezetlenkedőkkel. sőt. az a tapasztalatom, hogy a lap kritikai megjegyzése nemcsak a munkafegyelem durva megsértőire volt jó hatással, de a személyes eltulajdonítások esetei is minimálisra csökkentek. Most már alig akad ember, akit azért kell felelősségre vonni, mert valamit ki akar vinni a gyárból. Péter János főportás szerint is jelentős változás tapasztalható. Kákos János rendészeti vezető még óvatosan fogalmaz: — Igaz — mondja —■, hogy a fegyelmezetlen emberek már nem rohamozzák a kapusokat 15—20 perccel a munkaidő letelte előtt, a fizetési és az ünnep előtti napok azonban továbbra is kívánnivalót hagynak. A művezetők, üzemvezetők. gyárrészlegvezetők. osztály- és főosztályve. zetők rendet és fegyelmet követelő magatartásán múlik, hogy a gondjaikra bízott beosztottak az üzem rendjének megfelelően munkaidejük minden percét a gépek, munkapadok és íróasztalok mellett töltsék. Ahol nincs rend, ott a vezetőkben is hiba van. Az 1972-es esztendő nagy és igényes feladatokat tartogat a gyár dolgozóinak. Ezeket csakis fegyelmezett és lelkiismeretes munkával lehet sikeresen megoldani. Helyes lenne, ha a fegyelem megszegőit a bérezésnél és a nyereségrészesedésnél elma rasztal ó intézkedésekkel sújtanák. Aiiíoinati/Yiljáli a? A nyolcadik ötéves terv folyamán a Szovjetunió egyharmadával növelte a kőolajtermelést. 1971—i: között még intenzívebben fejlődik ez az iparág. Míg például 1971-ben 371 millió tonna volt a kőolajtermelés. 1975-ben az ország 496 millió tonnát kap majd a folyékony üzemanyagból. Addis ra az újonnan feltárt nyugat-szibériai olajmezők ennek már csaknem a negyedét adják. Az olajiparban új módszereket vertnek be az olajtartalmú rétegek kiaknázására, automatizálják a kutak és a szállítóvezetékek irányítását. A kilencedik ötéves terv végéig több mint 120 nagy olajtermelő üzemet teljesen automatizálnak. NÓGRÁD - 1972. február 1., kedd