Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-01 / 26. szám

r Az igazság hangfa Harminc éve jelent meg ax illegális Sxahad Wép 1942. februárjában adta ki a párt nagyon kezdetleges technikával az illegális Szabad Nép első számát. Javában folyt a szovjetelle­nes háború, ami együttjárt a kommunisták és o demokratikus erők üldözésével. Ebben az ország katasztrófáját jelentő időszakban szó­lalt meg a párt hangja a Szabad Népen át, hogy utat mutasson és leleplezze a fasiszta demagógiát, megbélyegezze a gyilkosokat, és felrázza a nemzet becsületes, hazafias erőit, mozgósítva őket a német militarizmus és magyar csatlósaik elleni harcra. A pártnak ekkor már évek óta nem volt Magyarországon előállított újságja. Hiányzott a szerkesztőgárda, a nyomdai és terjesztő ap­parátus is. Horthyék lapjai, a rádió és a fil­mek árasztották az országot a háborút dicső­ítő hazugságaikkal. Kellett tehát egy orgánum, amely megmondja az igazságot és cselek­vésre buzdítja a nemzet egészséges erőit a haza megmentésére. Nem lehet eléggé méltatni azt a felvilágo­sító és mozgósító munkát, amelyet a titokban szerkesztett, nyomtatott és terjesztett Szabad Nép töltött be a szakadék szélére sodort Ma­gyarország éleiében. A Szabad Nép, bár na­gyon kezdetleges eszközökkel készült, s tech­nikailag nem versenyezhetett a korszerűen előállított lapokkal, mégis üstökös fényével csillogott, amikor a haladó erők élére állva követelte, hogy vessenek véget a haszontalan vérfürdőnek. Fennen hirdette egyik számában: „Abba kell hagyni a háborút! Szakítani kell Magyarország elnyomóival! Ki kell lépni a há­romhatalmi szövetségből. Ez a szövetség Má­sítsák erőiket a különbéke megkötésére a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésére. Harcba szólított mindazok el­len, akik folytatni akarták a nemzetvesztő há­borút. A nemzet gyikosai megrettentek ettől a hangtól és nagy apparátussal vetették magu­kat az illegális Szabad Nép nyomába. Az ötödik szám megjelenése után nyomára akad­tak a szerkesztő, nyomdász- és terjesztő ap­parátusnak. A fasiszták karmai közé került Rózsa Ferenc elvtárs, a Szádod Nép első szerkesztője. Embertelenül meggyötörték, de nem tudták árulásra bírni. Kioltották életét. A többieket is börtönbe zárták, vagy inter­náló táborba küldték. Bár az osztályellenség egy időre meg­akadályozhatta a Szabad Nép rendszeres megjelenését, de az eszme, amely a párt lapjával behatolt a magyar társadalomba, nem maradt nyomtalanul. 1944 végén, az idő­közben újra megjelenő Szabad Nép meghir­deti a fegyveres harcot, s ezt írja vezércik­kében: „A nemzeti ellenállás aktív, fegyve­res, felszabadító harcát fokozni, ez ma a párt, a munkásosztály, s a magyar nép leg­főbb feladata. Ezt követeli ma tőlünk a nem­zet becsülete". S a lelkesítő felhívás sem volt pusztába kiáltott szó. Elvezetett a Gömbös­szobor felrobbantásához, a nyilasházak elleni támadásokhoz, német gépkocsik elleni me­rényletekhez, s a városi színházbeli nyilas­gyűlés szétzava rá sóhoz. A Szabad Nép hősi harcot vívott, a fasiz­mus ellen a nemzet fennmaradásáért és bol­Fiatnlok a nyárban 99 Fel merek-e állni, vagy n... 99 gyororszóg életét, vérét és nemzeti becsületét dogabb jövendőjéért. A harmincadik évfor­veszi el”. A párt illegális lapja felszólított mindenkit, hogy világnézetre való tekintet nélkül egye­dulón kegyelettel adózunk az illegális Szabad Nép szerkesztői, nyomdászai és terjesztői előtt. Elillanlak kcmtTwtoi vendégeink (Folytatás az 1. oldalról.) tus Pál technikus — Mint tanácselnök, hogyan szerint ez a nagyvonalú és tölti a napját? átgondolt városépítés jellemzi lakásába. — Szeretek korán felkelni, leginkább. Szeretném, ha a aki a kohászati üzemekben és mindig más úton megyek két város barátsága a jövőben dolgozik. Azt akarták tudni, a tanácsházára, hogy többet még inkább mélyülne, gazdá­nkként is él Salgótarjánban lássak a városból, és talál- godna, kitrejedne. Az itt egy munkásházaspár. kozhassam az emberekkel. A lakók kedvessége, barátsága Zaleszov elvtárs tanácselnök továbbiakban nagyon nehéz nagyon jó emlékeket hagyott Kemerevóban. Közel félmii- keretekbe szorítani a munká- bennünk, ezt állíthatom. Sokat lips város irányításának gond- mat. Tanácskozom a helyette- láttunk, tapasztaltunk, igazi ;ja-baja nehezedik a vállára, seimmel és az osztályvezetők- barátokat szereztünk. Viszont- Mert tanácselnöknek lenni kel, hetente tartok fogadóna- látásra Kemerovóban! ICemerovóban is a nehéz fel- pót. De természetesen a város adatok közé tartozik. lakói fontos és sürgős ügyek­— Mikor tudta meg. hogy ben máskor is megtalálnak ellátogat Salgótarjánba? Sok időmet és energiámat kö- . , , _- Már nagyon régen ké- ti le a várostervezéssel és -épí- * vk^er0^lráa szültem, sok mindent hallót- téssel járó gond, mert nálunk, N°Srád ram Magyarországról és köze- Kemerovóban is fontos az új lebbről Nógrád megyéről. Na- lakás, a szép otthon. Pihenés­lünk, a Szovjet-Magyar Ba- re így kevés időm marad. ^M^S^Íet Baráti ráti Tarsasag Elnökségének Ilyenkor legszívesebben a táj- Társaság fóti Sa MePtekn- tagja vagyok. így igen nagy gába megyek vadászni. wmt i5 örömömre szolgált, amikor kö- — Milyen emlékekkel távcr város nevezetességeit1 Vasár zöltók velem, hogy a jubile- ., q.,1,r,h„Húnhól ? vdI0S nevezeressegeit. vasar­umi ünnenségekre látogató Zlk Salgótarjánból; nap a magyar történelemből i-mdött^ Svik résztvevője — Elsősorban az építkezés híres Eger városába látogat- les/ek Csak a családom örö- ragadott meg. Sok-sok helyen tak, majd meleg, elvtársi bű­mébe vegyült egv picike szó- láttam készülő félben levő csúzás után a küldöttség hétr morúság- hisz olyan messze épületeket, toronydarukat, főn reggel elutazott Salgótar- kellett utaznunk, sok-sok ezer Salgótarjánt ma véleményem jánbóL kilométert megtenni. A Iá­_____________________________________________________________ n yom, aki az orvosi főiskola hallgatója, biztatott leginkább a nagy útra. Egyébként elő­ször jártam külföldön. Harminc éven aluliak üze­me az Üvegipari Művek pász­tói szerszám- és készülék- gyára. de fiatal a avár is. A dolgozók hatvan-hetven szá­zaléka még nem öregedett ki az ifjúsági mozgalomból, az átlagéletkor ezért annyira alacsony. A fiatalok 95 szá­zaléka, nyolcvanhét ifjú szak­munkás tagja a KISZ-nek. Ez azt is mutatja, hogy nagy a vonzása, és rangja a gyárban az alapszervezetnek. Ahol ennyi a fiatal, jog­gal vethető fel a kérdés: va­jon az üzemi élet fórumain, rangjuknak és számarányuk­nak megfelelően tudják-e hallatni hangjukat, képesek-e beleszólni az egész kollektíva közös gondjaiba és dolgaiba, érvényesíteni elképzeléseiket és törekvéseiket? Hol a fiatalos hév? Juhász József, KISZ-titkár mondja: — A gyárvezetéstől minden lehető segítséget megkapunk ahhoz, hogy tartalmassá te- hessük a munkánkat, az ifjú­sági szervezet életét. Kap­tunk egy helyiséget, ahol ki­alakíthattuk a KISZ-klubot. mely. ha mindent összeszámo­lunk. talán ötvenezer forint­ba is belekerült- Üj a tévénk, a klubfelszerelésünk. •. Kép­viselőink ott lehetnek min­denhol. ahol az üzem sorsa szóba kerül, elmondhatják a véleményüket. Az üzemi „négyszög” — gazdasági ve­zetés. párt-, KISZ- és szak­szervezet — nálunk nem for­malitás. hanem természetes, és magától értetődő dole«. Nos. ebből azt gondolhat­nánk, hogy a szerszám- és készülékgyárban a fiatalok .portáján” minden a legna­gyobb rendben van. adottak a lehetőségek, csak élni kell velük. De a helyzet koránt­sem ilyen egyszerű. A forgá­csolóműhely kis irodájában, ahol beszélgetünk —• Bozó Já­nos lakatos. Füssy József fi­atal mérnök. Juhász László, a Mező Imre Szocialista Bri­gád vezetője és Sándor Jó­zsef technológus vannak itt — elhangzik egy megjegyzés, ami ezt jelzi: — A legnagyobb problé­mánk a közömbösség. Akad­nak fiatalok, akik semmiért sem tudnak lelkesedni, nem szólnak, mi a véleményük, mi érdekli őket. Nem is tudom, mi lehet ennek az oka, ta­lán nem mernek beszélni? Egyenlőtlen verseny Az okokat keresgetve, anv- nvi minden felvetődik, egy rövid tudósításban még sűrít­ve sem lehetne elmondani. Az bizonyos, nem találtuk fel a „spanyolviaszt”, ezek az észrevételek így. vagy más formában, nem most hangza­nak el először, hiszen a kongresszus is foglalkozott a közömbösség és az érdekte­lenség okaival. Ki tudná megállapítani, mennyi írható a televízió, a szórakoztatóipar falun és vá­roson egyaránt tapasztalható elterjedtségének számlájára, ha azt boncolgatjuk, miért kisebb az üzemi klubestek si­kere. mint régebben? Vajon alkati sajátosság-e, hogy a munkájukon, a munkakörül­ményeken. a fizetési boríté­kon kívül egyeseket semmi sem érdekel? Hogy nem lát­ják, vagy nem is akarják lát­ni a gyár egésze és a saját tevékenységük közötti össze­függéseket? Na. és a „komoly” progra­mok? Az az igazság, hogy ke­vés az olyan előadó, aki az átlagosnál részletesebben és élvezetesen tudja közölni a mondanivalóját- Nehéz kiáll­ni az összehasonlítást és ver­senyre kelni a napilapokkal, a folyóiratokkal, a rádióval és a televízióval. Ami mégis biztató A közösségi aktivitás ki­bontakozásának alapvető elör feltétele: a demokratikus, nyílt és alkotó légkör- A be­szélgetésből következtetve, eb­ben — ha van is még bősé­gesen teendő, korlátozó té­nyező, jogos fenntartás — nincs különösebb hiány a gyárban, hiszen még azokkal a lehetőségekkel sem éltek maradéktalanul a fiatalok; amik tagadhatatlanul rendel­kezésre állnak. — Csak azon múlik, hogy szólni kell — mondja Juhász József —. fel merek-e állni, vagy nem? S tudjunk egysé­gesen fellépni, ha valamiben egyetértünk... Vannak biztató jelek. Sán­dor József, bár egv éve esz­tergályosból technológussá „lépett elő”, újra benevezett a ..Szakma ifjú mestere” ver­senybe. Nem kell félteni azt az alapszervezetet, ahol ilyen lelkes emberek is dolgoznak. Füssy József pártösszekötő, aki fél éve került a gyárba, közvetlenül az egyetemről, amellett érvel, hogy több rendszerességet és következe­tességet kell érvényesíteni a feladatok elosztásában és a számonkérésben. ' Van hát mire építeni: a kollektívára, a gyárvezetés se­gítőkészségére. a társadalmi munka, a közös kirándulások, foglalkozások és klubestek emberformáló és emberi kap­csolatokat teremtő erejére. Högy érdemes-e? Talán nem Volt érdemes védnökséget vállalni a felépült olajtároló betonozásáért, részt venni a KISZ-klub kialakításában?-. ­Ugye, hogy érdemes vcűt! Kiss Sándor ilWWWfit ■ ■ li/'-i -f KB Sibaterm A pozsonyi „Stavoinduszt- ria” állami vállalat tanulmá­nyi központjának egyik leg­nagyobb sikere a „Sibaterm” tűzálló szigetelőanyag kikí­sérletezése és előállítása volt. A maga nemében páratlan építészeti anyag a vállalat vezetőjének. Jozef Zlamalá- nak a találmánya. A cseh­szlovák szabadalom iránt NSZK, belga, holland, angol. NDK. magyar és lengyel vál­lalatok érdeklődnek. Az eddig alkalmazott tűz­álló anyagok gyártási alapa­nyaga az azbeszt volt. A Si­baterm előnye, hogy jóval olcsóbb perlitből állítható elő. Az új szigetelőanyagnak igen nagy a hőálló képessé­ge (1200 C°), nagyszerű akusz­tikai és korrózióellenáló tu­lajdonságokkal rendelkezik. A Sibaterm elsősorban az acél építőelemek védelmét szolgálja. Felhasználható még a hajóépítésnél, az energiai­parban, például gőzturbinák, belső égésű turbinák szigete­lésénél. valamint fa- és műa­nyagok védőrétegeként is. Előregyártott építőelemek ké­szítésére is alkalmas. s£ä ■ ■ áijí■■r'J■. ' ■. :y ■ "í iffiU' V Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 153. sz. salgótarjáni üzletének kirakatai csil­lognak-villognak, mint az őket tisztára mosó kislányok szemei. (Kulcsár József felvétele) Cikkünk nyomán: Nincs már ácsorgás a kapuban December 23-án cikket kö­zöltünk: Az őgyelgők sehol sem hiányoznak? címmel. A kritikai hangot, a felháboro­dást az váltotta ki, hogy alig múlt el fél kettő, s a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek fe­gyelmezetlen dolgozói nap nap után már ott gyülekez­tek a főbejárat közelében. Ezeknek a fegyelmezetlenke- dőknek a száma sem volt ki­csi. hiszen háromnegyed ket­tőkor akár 100 embert is ösz- sze lehetett számolni, akik munkahelyüket elhagyva. a munkaidő leteltét várták. Az új gazdasági év első hó­napja már lehetőséget ad. hogy a témára visszatérve megnézzük, milyen eredmé­nye volt a lapban közölt cikk­nek. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy nem volt hiábava­ló a szó a vállalati rend és fegyelem nevében. Imre Já­nos portás a korábbi pana­szos szavak helyett most így nyilatkozott: — Igazán nagyon köszönjük a segítséget. A cikk megjele­nése óta megváltozott a hely­zet. Most már nem kell kö­zelharcot vívnunk a fegyel- mezetlenkedőkkel. sőt. az a tapasztalatom, hogy a lap kri­tikai megjegyzése nemcsak a munkafegyelem durva megsér­tőire volt jó hatással, de a személyes eltulajdonítások esetei is minimálisra csök­kentek. Most már alig akad ember, akit azért kell felelős­ségre vonni, mert valamit ki akar vinni a gyárból. Péter János főportás sze­rint is jelentős változás ta­pasztalható. Kákos János ren­dészeti vezető még óvatosan fogalmaz: — Igaz — mondja —■, hogy a fegyelmezetlen emberek már nem rohamozzák a ka­pusokat 15—20 perccel a munkaidő letelte előtt, a fize­tési és az ünnep előtti napok azonban továbbra is kívánni­valót hagynak. A művezetők, üzemvezetők. gyárrészlegve­zetők. osztály- és főosztályve. zetők rendet és fegyelmet kö­vetelő magatartásán múlik, hogy a gondjaikra bízott be­osztottak az üzem rendjének megfelelően munkaidejük minden percét a gépek, mun­kapadok és íróasztalok mel­lett töltsék. Ahol nincs rend, ott a vezetőkben is hiba van. Az 1972-es esztendő nagy és igényes feladatokat tartogat a gyár dolgozóinak. Ezeket csakis fegyelmezett és lelki­ismeretes munkával lehet si­keresen megoldani. Helyes lenne, ha a fegyelem megsze­gőit a bérezésnél és a nyere­ségrészesedésnél elma rasztal ó intézkedésekkel sújtanák. Aiiíoinati/Yiljáli a? A nyolcadik ötéves terv folyamán a Szovjetunió egyharmadával növelte a kőolajtermelést. 1971—i: között még intenzívebben fejlődik ez az iparág. Míg például 1971-ben 371 millió tonna volt a kőolajtermelés. 1975-ben az ország 496 mil­lió tonnát kap majd a folyé­kony üzemanyagból. Addis ra az újonnan feltárt nyu­gat-szibériai olajmezők en­nek már csaknem a negye­dét adják. Az olajiparban új módszereket vertnek be az olajtartalmú rétegek kiak­názására, automatizálják a kutak és a szállítóvezetékek irányítását. A kilencedik öt­éves terv végéig több mint 120 nagy olajtermelő üze­met teljesen automatizál­nak. NÓGRÁD - 1972. február 1., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom