Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
JSzociaVr«*» ?aif’a‘ági inlegrácin Erejtetíire eaBlíSssSi r Polgári felfogású közgazdászok állítják, s nálunk sem ritka vélemény, hogy a Szovjetunióban kialakult szoros gazdasági kapcsolatok számunkra kedvezőtlenek, állítólag a nagy függőség miatt. Ezek az emberek hogyan értelmezik a gazdasági függetlenséget és mit ajánlanak a kis országoknak? Szerintük az az ország független, amelyik nem szorul a másikra, amelyik saját maga termeli azt, amire szüksége van. Gyakorlatilag önellátást, autarchiát javasolnak. Hazánk berendezkedhet-e önellátásra? Ha fejlődni akar, ha nem kíván visszakanyarodni a középkori elmaradottsághoz, akkor nem választhatja az önellátást, hanem egyre szélesebb nemzetközi együttműködésre kell törekedni. Ellenlábasaink elhallgatják, hogy korunk technikai forradalma, a termelőerők fejlettsége és a gazdasági élet szoros összefonódása szétfeszíti az országhatárokat. A nemzetközi munkamegosztás ma már Keleten és Nyugaton is olyan fejlettséget ért el, hogy az egyes országok társulása szükségszerű. A gazdasági fejlődés törvényei indokolják a Közös Piac, illetve a KGST létrejöttét. A tőkés „szakemberek” nekünk mást tanácsolnak, mint amit maguk tesznek. Ez szerfölött •gyanú?. Azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy kizsákmányolja a 'kis szocialista országokat. A tények, a nemzetközileg is ellenőrizhető adatok viszont azt igazolják, hogy a Szovjetunió immár negyed százada a népi demokratikus államok nyersanyagszállítója, hitelekkel, berendezésekkel és tudományos-műszaki együttműködéssel segíti a kis országok ipari fejlődését, mezőgazdaságuk gépesítését. A Szovjetunió exportjának közel kétötöde energiahordozó és fém, egyötöd része mezőgazdasági eredetű és a feldolgozott termékek aránya nem éri el exportjuk egynegyed részét. Mi a Szovjetunióból nyersanyagot hozunk be, azt ipari termékké feldolgozzuk, részben exportálják és a nyersanyag— késztermék közötti árkülönbözetből származik nemzeti jövedelmünk jelentős része. Ez az együttműködés nem kizsákmányolást, nem gyarmati függőséget jelent. Aki a Szovjetuniótól függetlenségünket félti, az enyhén szólva, feje tetejére állítja az igazságot. Mi jellemzi a gyarmati viszonyt? Az, hogy a kapitalista nagyhatalmak évszázadok óta szipolyozzák a leigázott országok nyersanyagát és természeti kincseit. Ezt az uralmat gazdasági eszközökkel és fegyverrel i6 fenn akarják tartani. Nem tűrik, hogy a gyarmati országoknak nemzeti iparuk legyen. A bankokat és az ipari üzemeket az imperialisták tartják kézben, éppen ez a mai kizsákmányolás eszköze. Magyarországon, nincs elegendő nyersanyag, kevés az energia, fontos termékeket csak külföldről tudunk beszerezni? Egyesek erre azt mondják, hogy szerezzük be Nyugatról. De éppten ezeket a fontos anyagokat csak dollárért, vagy aranyért adják. Honnan lenne nekünk ennyi dollárunk? Vajon akik a nyugati együttműködést ajánlják, azok nem féltik a nemzeti önállóságot, a' történelmi példák nyomán nem tartanak, a gyarmati függőségtől? Ha a magánéletben szükségünk van valamire, ha másra szorulunk, vajon az ellenségtől és nem a baráttól kérünk segítséget? A technika, 'a termelőerők mai fejlettségi fokán különösen fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy mit termelünk az országban és mit nem, mert azt gazdaságosabb importálni. Természetesen a nemzetközi együttműködés során nemcsak a vállalatok, hanem a nemzetgazdaságok érdekeit is egyeztetni kell. Tagadhatatlan, hogy ebből sok nehézség származik a szocialista országok között is. Ugyanis az együttműködésben résztvevő országok közül egyik sem ragaszkodhat csak az előnyökhöz. A közös érdeket, a szerződésekből származó kötelezettségeket is teljesíteni kelL Olykor a vállalati döntések és intézkedések is ellentétbe kerülnék a szállítók, a felhasználók, a többi gazdálkodó egységek és főleg a versenytársak érdekeivel. Vagyis a vállalati önállóságot nem lehet abszolút módon értelmezni. Nem teheti a vállalat azt, ami neki tetszik, hanem több alkalmazkodási lehetőség között választhat. Azok a vállalatok, amelyek tevékenységének jelentős hányada más országok termeléséhez, illetve piacához kapcsolódik, saját nemzetgazdaságuk és más országok vérkeringésébe is bekapcsolódnak. Az együttműködés során a kis országok több országra kiterjedő döntések részeseivé válnak, ennek velejárója, hogy gazdasági függetlenségük egy részéről önként lemondjanak, de ezzel egyidejűleg termelési, piaci hatókörük, jelentőségük nemzetközi méretekben bővül. A nemzeti önellátás elvileg nagyobb szabadságot jelent, de gyakorlatilag elmaradottsághoz, szegénységhez vezet. Mit ér és meddig tart a szegény ország önállósága!? Mi inkább a gyorsabb fejlődést és a gazdagodó országok viszonylag korlátozott szuverenitását választjuk. Ellenfeleink nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy a szocialista állam érdekei nemzetiéit és egyidejűleg nemzetköziek is, mert a forradalmi munkásmozgalom győzelméhez a munkásosztály nemzetközi összefogása szükséges. Ezéct a Szovjetunió és a szocialista országok kölcsönösen érdekeltek abban, hogy a partnerországok minél gyorsabban fejlődjenek. A KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex program megszabja, hogy a szocialista gazdasági integráció fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásával fejlődjék. Ebből következik, hogy a KGST- országok egymás belügyeibe nem avatkoznak be, megállapodásaikat a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítség elvei alapján kötik. A szocialista integráció nem gazdasági unió, hanem’ az önálló nemzetgazdaságok önkéntes integrációja. Dr. Fazekas László A irirka kerületéért Nem tűrik a fegyelemsértést — Dicsérik a nőket A Salgótarjáni Kohászati Üzemek szalagedzőjében gyártják azokat a márkás rugókat, amelyek óra-, játék- és csengőrugóként kerülnek közforgalomba. A szalagedző dolgozói és vezetőd nagyon vigyáznak a minőségre, mert azt szeretnék, hogy a salgótarjáni márka maradéktalanul kielégítse a megrendelők igényeit és mint eddig is legtöbb esetben, továbbra is megelőzzék a hasonló nyugati termékek minőségét. Az üzemben a gazdaságosság is fontos feladat. Alakulásában fontos tényező az anyagbetét. Az elmúlt évben a gyártott termékek 75 szá- szaléka széles anyagból készült, így. a korábbi egy hasítás helyett két, sőt három hasítást alkalmaztak, ami a szélhulladék növekedésével járt. Ennek ellenére a tervezett anyagbetétet csökkentették, ezáltal 95 ezer forintot takarítottak meg. Emellett jelentős mennyiségű repceolajjal használtak fel kevesebbet. Az egy tonnára tervezett 10,6 kilogramm helyett nyolc kilogrammot használtak, ezáltal 80 ezer forinttal növelték a gazdaságosságot. A múlt évhez hasonlóan, ez évben is jelentős megtakarításit szeretnének biztosítani. Nagy szorgalomra, jó szervezettségre és fegyelemre van azonban szükség, hogy teljesíteni tudják az új feladatokat. 1972-ben ugyanis 13 százalékkal növekedett a tervük. Az átmenet kiválóan sikerült, január hónapban 110 százalékos eredményt értek el; termékeik minőségére eddig reklamáció nem érkezett. De vigyáznak is, hogy a technológiai utasításoknak megfelelően minden minőségi követelményeknek eleget tegyenek. Ezidáig csupán egyesek emberi magtartása és munkafegyelme ellen merült fel kifogás. A szalagedzőben szigorúan számon kérik a munkafegyelem betartását. Kifogásolták, hogy Szabó László és Galbács Géza csaknem dupla reggeliidőt tartott. Szabó Lászlóval még az is előfordult, hogy beüzent munkahelyére: nem megy dolgozni, írjanak szabadságot a részére. Nagyon súlyosnak ítélték meg Tóth Róbert magatartását, aki több napot mulasztott igazolatlanul. Áz üzemvezetőség semmiféle fegyelemsértést nem néz el. Aki nem alkalmazkodik a munkafegyelem követelményeihez, nem tesz eleget a mennyiségi és minőségi követelményeknek, annak munkájára nem tartanak igényt. Bár a szalagedző eddigi eredményei figyelemre méltóak, sok még a tennivaló, hogy az első negyedéves 556 tonna tervet maradék nélkül teljesíteni tudják. Az első negyedévben a rendelések összetétele szerint 156 és fél tonna epeda- és 51,1 tonna szürkeanyagot kell legyártaniuk, s ez a teljes termelésük több mint 50 százalékát teszi ki. Ezenkívül a negyedév végére 300 ezer darab csengőrugót tervszerűen, a félév végére pedig egy elmaradt szállítmányt kell pótolni, ami újabb 600 ezer darab csengőrugó előálítását jelenti. Az üzem női dolgozói szorgalmasak. Naponta átlagban hét—nyolcezer darab rugót készítettek, a minőségi igények betartása mellett. A szalagedző vezetőinek és dolgozóinak határozott törekvése minden bizonnyal elvezet a teljes sikerhez. Orosz Béla Orsó nélküli, automatikus fonoda Moszkva peremén, az egyik épülő nagy lakótelep közelében üzembe helyezték az első szovjet automatizált orsó nélküli fonodát- A modern, napfényes épületben szovjet és csehszlovák gyártmányú pneumatikus gépek kaptak helyet Ezek orsó nélkül működnek, a fonalat légáramlat és centrifugális erő továbbítja. Termelékenységük jóval nagyobb, mint a régi konstrukciójú gépeké. A gvár termelése így két és félszer akkora, mint azonos alapterületű más gyáraké. A fonal előállításának folyamatait gépesítik és automatizálják. A gyárban körülbelül négyszázan dolgoznak, és sikeresen sajátítják el az úi technikát. Hamarosan megkezdi működését a központi diszpécserpult. A diszpécsernek tizenkét televíziós kamera ad jelentést a különböző üzemrészek munkájáról. A gyár évente több mint 3500 tonna pamutfonalat ad majd. Bibliai paradicsom A bibliai legenda szerint Ádám és Éva kertjében, a Paradicsomban a világ mindenféle növénye megtermett. A lengyelországi Zignice faluban Jozef Kuc hosszá esztendők óta tartó szorgos munkával ilyen „bibliai paradicsomot” hozott létre. A világ legkülönbözőbb tájaiból származó több mint 100 akklimatizált fa és cserje él ebben a kis lengyel falusi kertben: brazíliai fenyőket, kínai nyárfákat és borókafenyőket szerzett be Jozef Kuc, de összegyűjtötte az Amazonas partján, Floridában, Ausztráliában, Szibériában és Afrikában honos ritka növényfajtákat is. A gondosan ápolt ritkaszép kert a környék látványossága. Európa gyümölcsöskertje Bulgáriát gyakran nevezik Európa gyümölcsöskertiének. A jelző nem alaptalan: a .bolgár föld mérhetetlen bőségben terem cseresznyét és meggyet, őszi- és sárgabarackot, almát és körtét, diót és mandulát. A bolgár gyümölcsöskertek összterülete 150 00 hektár, a friss- gyümölcs-export évi' mennyisége 100 000 tonna. Nemcsak friss gyümölcsöt, hanem feldolgozott gyümölcsöt is exportál a Bolgár Népköztársaság: évente több mint 60 000 tonna különböző kompót. 40 000 tonna jam és lekvár. 20 000 tonna gyümölcslé és több mint 10 000 tonna sűrítmény kerül kivitelre. A korszerű agrotechnika bevezetése és széles körű alkalmazása, a növények fajtajellegének megjavítása. a termelési folyamatok gépesítése azt eredményezte. hogy aránylag rövid idő alatt nagymértékben iparosodott a termelés. Sok úi gyümölcsöst telepítettek a plovdivi. a várnai és a kusz- tendili területeken- A most folyó ötéves terv időszaka alatt újabb 9000 hektáron létesítenek úi gyümölcsösöket. Sok új faiskolát is létrehoznak és a növények hatékonyabb védelme érdekében igen sok új növényvédő szert alkalmaznak. Kinőtték az iskolát Nőnek a hugyagi gyerekek. Nemcsak a ruhát, cipőt, hanem lassan már iskolájukat is „kinövik”. A négy tantér-, mes általános iskolában délelőtt is, délután is tanítanak. Korrepetálásra, seregszemlék megtartására már nem futja a helyből. — A tanácstermet szeretnénk igénybe venni — mondja Handó János iskolaigazgató. — A terem jelenleg nincs teljesen kihasználva és nagyszerűen megfelelne iskolanapközi céljára. Nem, minden' gyerek tud otthon tanulni. Hazamennek az iskolában hallottakkal, s mert otthon nem tudják rögzíteni a tanultakat, megrekednek. Az iskolai napközinek egyébként „előzménye” is lenne, ami nem más, mint napközi otthonos óvoda. Az óvoda eddig kihasználatlan volt. Idén először történt meg, hogy kicsinek bizonyult, nem tudtak minden gyereket felvenni. Nagy szükség lenne most a férőhely bővítésére, hiszen az a cél, hogy a cigánygyerekek is napközi otthonos óvódéba, járjanak. A kevés számú példa azt bizonyította eddig, hogy a napközi otthonos óvodából iskolába került gyerek sokkal jobb eredményt ért el. mint társai. A cigányszülők közül sokan „fabéták” — ők így mondják analfabéta helyett —, így nem tudnak segíteni a gyereknek. — Az iskola létszámának egyébként 48 százaléka cigány- gyerek — mondja Handó János. — Nagy szó lenne, ha alapos előkészítéssel kezdenék meg az első' osztályt. Kicsi a hugyagi iskola, de nemcsak a gyerekek számához mérten. Meghaladta már rég az iskola méretét a pedagógusok akarása, cselekvési vágya is. Ultrahan«telefon A drégelypalánki Szondy György Termelőszövetkezetben új melléküzemág, a fafeldolgozó jött létre. A modern faipari körgépekkel felszerelt üzem másfél millió forintba került. Jelenleg csak néhány gép dolgozik. Március 1-től egy hónapon keresztül teljes próbaüzemet tartanak és különböző cégeknek félkész árut szálút, nak A víz mélyén dolgozó búvárok és békaemberek eddig különleges kábelekhez szerelt víz alatti telefonok útján tudták csak érintkezni a felszínnel. Ez meglehetős nehézkesr sé tette az utasítások . továbbítását, vagy az értesítések azonnali feljuttatását a fent dolgozó irányítóknak. A lengyel szakemberek a gdanszki műszaki egyetemen most olyan berendezést szerkesztettek, amely lényegesen egyszerűsíti az összeköttetést a víz alatt dolgozó búvárokkal és békaemberekkel. Az új találmány, a „Telson” az ultra- hanghuliámok vízben történő terjedésén alapszik A szerkezet lényegében telefon, de a különleges kábel többé nem szükséges, mert az ultrahanghullámok könnyebben felfoghatók a most szerkesztett berendezéssel. A találmány iránt külföldön is rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. . NÓGRÁD — 1972. február 24., csütörtök )
