Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

és o közúti közlekedés Az 1972. január 3 -én életbe lépett BTK-módosítás és -ki­egészítés jelentős változásokat hozott a közúti közlekedés kö­rében büntetendő magatartá­sok megítélésében. A közleke­dés területén tapasztal Ható gyors ütemű fejlődés az új szabályozásban hűen tükröző­dik. A kisebb súlyú és töme­gével előforduló koccanásos baleseteket nem kívánja bün- tetőúton üldözni, viszont szi­gorúbban ítéli meg a közleke­dés biztonságára nagyobb ve­szélyt jelentő cselekményeket. Korábban, aki szeszes ital­tól befolyásolt állapotban köz­úton gépjárművet vezetett hat hónapig terjedő szabadság- vesztéssel, vagy javító-nevelő munkával volt büntethető. A módosítás kiterjesztette ha­tályát a gépi meghajtású jár­művek mellett kerékpárok, fogatolt járművek vezetőire, illetve hajtóira is, a büntetési tételt pedig egy évre felemel­te. A bírói gyakorlat a szeszes Italtól befolyásolt állapotot akkor állapítja meg, ha a ve­zető vérében legalább 0,8 ez­relék véralkohol-koncentráci- ót mutat ki a vérvizsgálat. Ez körülbelül 3—4 dl bor, 1 liter Sör, vagy 0,5—0,7 dl pálinka, rum, vagy konyák elfogyasz­tása esetén állapítható meg. Kevesebb mennyiségű szeszes ital fogyasztása továbbra is szabálysértés, mely 5000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Nagyon elgondolkoz­tató ez minden jármű vezető­jére nézve, de elsősorban a napjukat több féldecivel kez­dő fogathajtókra és kerékpá­rosokra. A könnyű — nyolc napon belül gyógyuló — testi sértés gondatlan okozása és a gon­datlan veszélyeztetés büntető­jogi megítélése lényeges vál­tozást mutat. Ezek a kisebb súlyú balesetek általában sza­bálysértési eljárást eredmé­nyeznek. Akik azonban durva, erőszakos módon közlekedve, lényeges szabályt megszegve, vagy ismételten, illetve a leg­csekélyebb mennyiségű sze­szes italt fogyasztva okoznak balesetet, vagy mások életét, testi épségét közvetlen ve­szélynek teszik ki, bűncselek­ményt követnek el. A közle­kedés biztonsága mellett, a közlekedési morál javítását és a közlekedők érdekének foko­zott védelmét szolgálja az új törvény, amely a baleset helyszínének jogellenes el­hagyását büntetni rendeld el. Eszerint büntetendő az, aki balesetet okozott, vagy szenve­dett és a helyszínen nem áll meg, vagy onnan a jogszabály­ban meghatározott kötelessé­gének teljesítése nélkül azzal a céllal távozik, hogy magát az eljárás alól kivonja. Sze­mélyi sérülés esetén, vagy ha az anyagi kár a 15 ezer fo­rintot nyilvánvalóan megha­ladja, rendőrt kell hívni. A járművezetéstől való el­tiltás alkalmzésának szabályai szerint kötelező a mellékbün­tetés kimondása szándékosan okozott baleset, vagy közvet­len veszélyhelyzet esetében. A gondatlanul halált okozó balesetek és közlekedési vét­ségek elkövetőivel szemben viszont alkalmazható. A jár­művezetéstől való eltiltás al­só határa hat hónap, a fel­ső 10 év. A gépjárművezetők régi panasza nyert orvoslást azzal, hogy a bíróság az eltil­tás időtartamába beszámítja a vezetői engedély rendőrható­sági bevonásának tartamát is. A közlekedést érintő módosí­tásról dióhéjban ennyit. Ta­nulság azonban, hogy szigo­rúbban ítélik meg a közleke­dés biztonságára nagyobb ve­szélyt jelentő cselekményeket. Gólián András rendőr főhadnagy A balesetről már írtunk, a képet most közöljük. Gyorshajtás volt az oka annak a bal­esetnek, amely Salgótarján és Somoskőújfalu között történt. A Somoskőújfalui tsz gépko­csija, amelyet Erdélyi István vezetett, a csúszós úton felborult. Erdélyi helytelenül vá­lasztotta meg a sebességet Jelzőtáblák a gyárak területén Akinek autója van.. Aiknek van. autója az tudja, hogy nem nélkülöz­heti a biztosítást. Akadnak azonban régi, rutinos gép­kocsivezetők, akik bíznak saját képességeikben, s úgy vélik, ők nem törik össze kocsijukat. Az ő autójuk­nak csak akkor eshet baja, ha más okoz galibát, s ilyen esetben káruk megté­rül a vétkes kötelező gép­jármű-felelősségi biztosítása alapján. Tehát az a vélemé­nyük, hogy nekik a gépko­csi törésbiztosítására nincs szükségük. Ezen autótulajdonosok részére vezette be az Álla­mi Biztosító a részleges CASCO-biztosítást, módot nyújtva arra, hogy csak azokra a kockázatokra kös­senek biztosítást, amelyek­nek veszélyét elháríthatat­lannak érzik. A részleges CASCO-'bizto- sítás tehát nem vonatkozik az üzemeltetés közbeni tö­réskárokra. viszont sok olyan szolgáltatást nyújt, melyek a legjobb képessé­gű, legfegyelmezettebb ve­zetőnek is nélkülözhetetle­nek. Ezek közül egynéhány. Hazánkban is sok problé­. mát jelent a garázshiány, sok tulajdonosnak az utcán kell hagynia kocsiját — őrizetlenül. A részleges CASCO-biztosítás alapján megtérülnek a gépkocsi el­lopásából, jogtalan haszná­latából adódó rongálódás! károk, beleértve a szüksé­gessé váló bevontatást is, kártérítés jár az így eltu­lajdonított alkatrészekért, az üzemvitelhez szükséges tartozékokért Akinek autója van tudja, ha más is a felelős, a vét­kes,’ a vezetők és utasok balesete anyagi kiadásokat is jelent, és nem is keveset. A részleges CASCO-biztosí­tás 40 ezer forintig terjedő baleseti és 20 ezer forintig terjedő haláleseti térítést nyújt félnőtt személyenként. A részleges CASCO-bizto­sítás évi díja természetesen kevesebb a teljes CASCO- énál, például: Trabant 601 típusú Combinál 40 forint, Fiat 600-asnál 50 Ft, Wartburg Limousinnál 45 forint a részleges CASCO-biztosxtá6 havi díja. Az önrészesedés pedig, amely a kártérítésből levonásba kerül mindössze 100 forint. Ködben veszélyesebb A köd lóval több áldozatot követel a közúti forgalomban, mint a hóesés. Gyakran a hiányos világítás volt a köz­vetlen baleseti ok. A KRESZ előírta, hogy ködben tompított fényű világítással kell közle­kedni. Gyakran találkozunk olyan gépjárművezetőkkel, akik gyenge fényű városi vi­lágítással közlekednek ködben, pedig amellett, hogy cseleke­detük szabálysértés, rendkívül veszélyes is. Ezenkívül aján­latos, hogy ködös napokon a gépkocsivezetők tartsák „me legen” et féket, mivel a ned­vesség rontja a fékhatást. A városban számos útjel­ző tábla szabályozza a gya­logosok és a közlekedési esz­közök haladását. > A bolgár szakemberek úgy vélik, hogy az ilyen jelzőtáblák igen hasz­nosak lehetnek a gyárakban is. A szófiai ipari formater­vező központ mellett műkö­dő tudományos-műszaki klub tagjai kidolgozták azoknak a jelzőtábláknak a rendszerét, amelyeket a tervek szerint már a közeljövőben elhelyez­nek az ipari üzemekben. A gyári jelzőtáblákat három csoportra osztották. Az „A” csoportba tartoznak a figyelmeztető jelzőtáblák. Ezek arra figyelmeztetik a munkást, hogy ne „felejtse el” felvenni a védőszemüve­get, -csizmát, -kesztyűt stb. A „B” csoportba tartoznak a ve­szélyre intő jelek. Ezek az emelődaruk hatósugárára, ve­szélyesen síkos területekre, lépcsőkre stb. hívják fel a figyelmet. A „C” csoportba tartoznak a tiltó táblák. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad vizet használni tűz oltására, kézzel hozzáérni a megjelölt tárgyakhoz, rob­banásveszély vagy más körül­mény miatt tilos dohányozni stb. Ezek a táblák sok üzemi balesetet megakadályozhatnak a gyárakban. Példás büntetések Ittasan vezette Zabar és Szederkény között a tsz gépko­csiját Schulcz István 30 éves zabari lakos. Szabálysértésért 1200 forint pénzbírságot kapott, és az 1-es számú ellenőrző lapját két évre bevonták. Lantos György 18 éves karancs- lapujtői lakos motorkerékpárjával nem a megengedett se­bességgel közlekedett Ságújfalu területén: 90-nel hajtott! Vezetői engedélyét hat hónapra bevonták és 2100 forint pénzbírságot kell fizetnie. Egy pohár sör, majd tehergépko­csira ült Jakubcvics Gyula 29 éves nagybátonyi lakos. A „bátor” vezetőt 1800 forint pénzbírsággal sújtotta a rend­őrség és ellenőrző lapját két évre bevonták. Nem biztosított elsőbbséget Salgótarjánban Deák Pál 30 éves endirefalvi la­kos, míg Láng Mihály 29 éves balassagyarmati lakos, Balas­sagyarmat területén szabálytalanul előzött. A szabálysértők közül az előbbi 700, az utóbbi 600 forint pénzbírságot kell, hogy fizessen, s mindkettőjük 1-es számú ellenőrző lapját két évre bevonták. Egy baleset margójára Példaképül állítjuk Jól ismerik a gépjár­művezetők között Lak Imrét, a megyei tanács gépjárművezetőjét. Lak Imre 1949 óta dolgozik a tanácson mint gépko­csivezető és munkáját a megbízhatóság, a bal­esetmentesség jellemzi. Plakettje már van, hi­szen túl van az 500 ezer kilométeren, és ha jól számolja, akkor már a 650 ezer kilométert is levezette balesetmente­sen. Ügy tartja, az ud­variasság, az óvatosság, a mindenre kiterjedő figyelem elsődleges a közúton. Amikor példa­képül állítjuk, munká­jához további sikereket kívánunk! 6 NÓCRÁD - 1972. február 23., szerda Ez éy- január 25-én a dél­utáni órákban telefoncsengés zavarta meg a csendet a köz­lekedésrendészeti osztály ké­szenléti helyiségében. A hívó fél súlyos sérüléssel járó köz­úti balesetről .tett bejelentést és kérte a rendőri bizottság kivonulását. A bizottság — fi­gyelemmel a bejelentésre — gépkocsiba szállt és kiindult a helyszínre, a salgótarjáni Vö­röshadsereg útra és megálla­pította, hogy D. V., a baleset sérültje a megyei kórházba szállítás közben meghalt. Megindult az aprólékos, mindenre kiterjedő vizsgálati munka. Tisztázni kellett a baleset létrejöttének körülmé­nyeit ás azt, hogy kinek a KRESZ-szegő magatartása okozta a halálos közúti bal­esetét. Az összegyűjtött sze­mélyi és tárgyi jellegű adatok birtokában összeállt a mo- záikkép. tisztázódott, hogy a tragikus szerencsétlenség mi­képp is történt. D. V. 72 éves salgótarjáni Lakos gyalogosan közlekedett Somoskőújfalu felől a menet­irányt tekintve a jobb olda­lon levő gyalogjárdán. Hala­dás közben észlelte, hogy szembe vele a ''áros központ­ja felől egy helyiiáratú autó­busz közelfedik. Mivel D. V. fel akart szállni az autóbusz­ra és félő volt, hogy arról lemarad, hirtelen mozdulattal az úttestre lépett és futólé­péssel megindult az ellenkező oldalra A körültekintés per­sze ez esetben is, mint any­nyiszor, elmaradt. M. T. sal­gótarjáni lakos ZSUK-gépko- csivezető, aki a város köz­pontja felé haladt, korábban már látta ugyan a járdán közlekedő gyalogost, de an­nak magatartásából nem tűnt ki, hogy az úttesten át akar kelni. Körülbelül 40—50 krn/ó sebességgel közlekedett, ami­kor mintegy 3—5 méterről észlelte, hogy a gyalogos a járdáról váratlanul lelép és a jobb oldali irányba, az autó­buszt figyelve futó léptekkel megindul. A vezetőt a gyalo­gos váratlan, előre nem lát­ható magatartása gyors féke­zésre és ezzel egyidőben a kormány - balra rántására késztette. A balesetet sajnos, elkerülni már nem \ tudta, mert a gyalogos a gépkocsi jobb oldali elejének szaladt és az úttesten elvágódott. Nem' következik be a bal­eset, ha a gyalogos mielőtt az úttestre lelép, nem mulasztja el1 a megfelelő körültekintést. Nem elég ugyanis csupán egy irányba figyelni, a biztonsá­gos átkelés megköveteli, hogy a figyelem a forgalmi rend­nek megfelelően több irány­ban is kiterjedjen. . Szabály, ho.gy a gyaologos nem léphet az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy veszélytelen átha­ladást a jármű vezetője nem képes_ biztosítani. Sajnálatos, hogy 'sok gyalogos önmaga nem képes felmérni, közeledő gépjármű esetében mi az a távolság, amikor még veszély­telenül leléphet az úttestre és megkezdheti az átkelést. Figyelmeztetőként említem, hogy például egy 40 km/ó se­bességgel haladó gépjármű­nek körülbelül 23 méter szükséges ahhoz, hogy észlel­ve a veszélyforrást, megtud­jon állni. Nagyobb sebesség mellett, vagy síkos, csúszós úton a távolság növekszik. Amennyiben nem tudjuk meg­ítélni, hogy a felénk közeledő gépjármű féktávolságon be­lül van-e vagy sem, helye­sebb, ha zavartalan elhaladá­sát biztosítjuk és pár másod­percért nem tesszük ld éle­tünket, testi épségünket köz­vetlen veszélynek. A városban az egyik kije­lölt gyalogátkelőhelyen ütöttek el egy gyalogost A sérültet megkérdezték, hogy milyen távolságra volt tőle a gépko­csi, amikor a gyalogjárdáról lelépett, az a karját széttár­va mutatta meg, hogy kar­nyújtásnyira. Ebből a példá­ból is látszik, vannak gyalo­gosok, akik úgy tudják, hogy a gépjármű rövid két-három méteren belül is megállítha­tó. A gépjárművezetők legye­nek figyelemmel a gyalogo­sokra és fokozottabb gondot, körültekintést tanúsítsanak minden olyan helyen, ahol gyalogosközlekedés van. Fő­leg az idősebbek és a gyer­mekek azok, akik nagyobb veszélyt jelentenek a közleke­dés biztonságára, éppen ezért velük szemben még körülte­kintőbben kell bánni. Győri József rendőj^ főhadnagy Magasabb pénzbírságok A közlekedési fegyelem további javítása és a ki­sebb súlyú balesetek sza­bálysértési úton történő ül­dözése érdekében emelke­dett a pénzbírságok össze­ge a szabálysértési eljárás­ban. A járművezetőkkel szem­ben az úgynevezett kiemelt szabálysértések — a veze­tői engedély nélküli gép­járművezetés, vagy a ve­zetés átengedése ilyen sze­mélynek, üzemképtelen kormány-, vagy fékberende­zés, illetve a fényszóró tompítására vonatkozó kö­telesség elmulasztása, az áthaladási elsőbbségre, vagy előzésre vonatkozó szabályok durva megsérté­se, a sebességkorlátozás je­lentős túllépése, a jobb ol­dali közlekedés szabályai­nak súlyos megsértése, szeszesital-fogyasztás gép­járművezetés közben (0,8 ezrelék alatt) — esetén a korábbi 30Ö0 forintos felső határ 5000 forintra emel­kedett. Előfordulhat azon­ban a közúti közlekedési szabályok olyan megsértése is, amely nem vonható a kiemelt szabálysértések körébe, a veszélyességi foka azonban azokéval azonos... Ezért, aki a közúti köz­lekedés szabályainak meg­szegésével — a kiemelt szabálysértések esetén kí­vül — a közúti közlekedés rendjét súlyosan megzavar­ja, szintén 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. IT’..* » • r r lobb irányú gyalogodé kelés Tokió belvárosának nyolc külö­nösen forgalmas pontián már be­vezették a több irányú gyalogos­átkelést”. Az útkereszteződések­nél létrehozott több irányú gyalo­gosközlekedés lényege abból áll. hogy a gyalogosok minden irány­ban szabadon keresztezhetik az utat és kelhetnek át egyik oldal­ról a másikra, míg a gépjármű­forgalom arra az időre megállásra kényszerül. Azoknál a csomópontoknál, ahol ezt a szabad gyalogátkelést alkal­mazták. a közlekedési balesetek száma nullára csökkent. Az. átke­lőhelyeket leginkább iskolák és vasútállomások környékén hozták létre. Az új rendszer igen nagy népszerűségnek örvend nemcsak a gyalogosok, hanem a gépjármű­vezetők körében is. A kedvező eredmények arra késztették a rendőr-főkaptiánysá- got, hogy Tokióban pályaudva­rok és megállók környékén levő öt újabb forgalmas útkeresztező­désnél is bevezesse a több irányú gyalogosátkelési rendszert. A kapitányság véleménye szerint célszerű lenne e rendszert min­den olyan pontnál alkalmazni« ahol az a közlekedés problémái­nak könnyítésében és enyhítésé­ben hatásosnak bizonyulhat. Az oldalt összeállította: Szokács László

Next

/
Oldalképek
Tartalom