Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

LAPUJTŰI HÉTKÖZNAPOK Egy falu elhatározta, hogy írtuk a forgatókönyvet: An- be Hegedűs László. — Most szembeszáll az idő múlásával, nus, Margit, Ilona, Vali meg már megy minden magától, megőrzi hagyományait. A én — keze intésével mintegy Csak el kellett kezdeni, aztán döntéshez nem kellett kollek- bemutatja az asszonyokat —, jönnek majd a többiek is. tív bölcsesség, csak egy apró 'de mindenki tett hozzá vaia- Lakatosok, üvegcsisaolók, kis szikra, amely országossá mit. villanyszerelők. . téesztagok, terebélyesedett, s amit úgy Kovács Józsefné szövi to- bányászok, nyugdíjasok, házi­vább a megkezdett gondola- asszonyok népesítik be estén- tot: ként a karancslapujtői kul­— Hatvankilencben „össze- túrházat Énekükre néha még szervezkedtek” az asszonyok, a buszra várók is ráasendíte- A régi aratást mutatták be. nek, halkan. Cifrázzák a dal- Elmentünk a helyszínre, arat* lamot. szegyűjtsék, rendszerezzék a tunk, még filmre is vették a * még éló es a néha már esak régi summásnapokat. Utána A íéesz fejőgulyása a Sza- emlékezetből feltűnő ritmuso- összejártunk és augusztus bolcsbol ide ktTrüit Hüdak Jó­zsef sem ^gondolta, hogy itt is „Este, este, de szerelmes kedd este** hívnak: Röpülj páva Varázsige sem kellett, hogy á fekete fejkendős k r;ebbe* ket felkeressék a fiatalabbak, s rákérdezzenek szívük mé­lyéből fakadó dalaikra, ösz­az elő­hasznát r^eszi citeratudásának. Feleségével együtt ő is a cso­port tagja. — Este hatra végzek az ál­latokkal. A gyerekek már tunk. Az összegyűjtött pén­zekből megtartottuk a lányok vasárnapját. Sparheltre pap­rikát szórtunk, prüsszögjön tőle az, aki semmit sem adott. Jacsmanek Istvánná és Horváth Józsefné szavait rög­kat, játékokat. Mert ahogy húszadikán megvolt változott az idő, úgy alakult adás. át a nép szokása Karancsla- + pujtőn is, s úgy maradtak el Az idősebbek szeme megtelt a fonöházasok, menyecskejá- könnyel, mikor eljátszották a rások, s mentek a fiatalok pégi élet valósághű mását. A más szórakozást keresve szín- sikeren felbuzdulva sorra vet- kérdezik, megyünk-e próbára, házba, moziba, eszpresszóba, ték a többi emléket is, es- Ez a mi’szórakozásunk a tévé * ténként öttől tizenegyig írták, mellett. — Jeles napokon abban is rögzítették papírra az elma- a nagy igyekezetben gondok megvolt az öröm, ahogy ház- radhatatlan énekeket, tréfa- js akadnak. ról házra járkáltunk kéziko- kát, s egy évvel ezelőtt a fo- _ Rakott szoknyát vettünk — sárral, énekeltünk, nótázgat- nóházassat léptek fel. mondja Telek Károlyné. — A — Az idősebb emberek úgy kórusban már mindenkinek mondták, hogy ha tízszer is van piros pöttyös blúza, „leadnák”, ők annyiszor jön* a hetven évvel ezelőtt ké­nének el megtekinteni. szült ingvállakat, rojtos ken­* _ dőket kikezdi az idő. A foszr Ami a fiataloknak nem si- 10 anyagot pótolni kelL Tá­______ ________ ... került, azt az egész falu kö- mogatást kapnak ugyan, de a z iti a krónikás a tavasziassá zösan oldotta meg — mond- közös mellett az otthoni pénz­vált februári estén. Ahogy ja Somoskői László. — Tánc- tárcába is be kell nyúlni. A felbukkannak a gond űző, ma csoportot akartunk alakítani a ruhatár még nem teljes, de már emlékben élő jeles na- KISZ-ben, de a fiúkat nem igyekeznek,, hogy minél előbb polc, úgy idéződnek vissza a tudtuk rászedni, hogy belép- teljes pompájában virítson a íélkaréjba felálló asszonyok, jenek. A lányok is csak egy lapujtöi viselet, lányok nyelvén a régi bá- évig működtek. Azóta fordult nyász- és parasztdalok. a kocka. Több a fiú, mint a — Az volt a gondolatunk, lány. Folytatódik a próba. Együtt hogy a fiatalok is megismer- — Novemberben alakult a vannak az énekesek, táncosok, jék a mi szórakozásunkat — tánccsoport; de máris eredmé- citerások. Johann János, a közli Jacsmanekné. — öten nyesen működik — szól köz- kultúrház igazgatója magya­ráz: — Húszpercesre rövidítet­tük a fonót. Meghagytuk jel­lemző részeit, játékait. Most egy negyvenperces műsorba szerkesztjük bele a Röpülj páva kör anyagát. Széktánc következik, majd játékos szócsata. „Este, este, de szerelmes kedd j este” — éneklik az asszonyok. Búcsúzáskor Somoskői Má­tyásáé megszólal: — Vasárnap próbálunk! — Muszáj ? — össze kell állítani a programot. Március 8-án a téeszközpontban szerepe­lünk! Képernyő előtt Salgótarjáni műsorok Az elmúlt héten két ízben is országos nyilvánosságot kapott Salgótarján a televízió műsorán. A félévszázados évforduló jegyében került képernyőre a szerda délutáni, adásidőben a Salgótarján öt­ven éves'' című film, az a vállalkozás, mely a jubiláló megyeszékhely legutóbbi év­tizedeinek gazdasági, társa­dalmi, kulturális eredményeit hivatott dokumentálni. A húszperces produkció leg­több fogyatékossága aligha­nem arra vezethető vissza, hogy az alkotók lelkes igye- Kezetükben túlságosan sokat kívántak markolni, így a mindent megmutatás szán­dékában a fejlődés lényeges szakaszai is többnyire csak elsietett pillanatképeket kap­tak, épp úgy mint a kevésbé lényegesek, esetleg közis­mertségük miatt már bátran elhanyagolhatók. Ugyanígy, az épülő vasbetonfalak kö­zött egy kicsit eltűnt a vá­roslakó, városépítő ember, az akiknek, akiért mindaz épül, amit a képi látvány felsora­koztat. Az emberközpontú­ság, az emberközelség hiánya meglehetősen hűvössé teszi a filmdokumentumot, megfoszt­ja a vonzó, szubjektív érzel­mi elemektől, ezekért csak némileg kárpótol áz opera­tőrnek a szűkén értelmezett témáról a tájra feledkező kamerája. A jubileumi filmvállalko- zás annak mindenesetre meg­felel. hogy a városépítés egy jelentős korszakának doku­mentuma maradjon, s erről összegező vázlatot adjon az ország nyilvánosságának ,is. Vasárnap, a HÉT műsorá­ban a Nógrád megyei ci­gányság helyzetének, életkö­rülményeinek biztató képmo­zaikját igen érdekes kisfilm követte a salgótarjáni ‘ci­gányhegy immár nemzetközi sikerű naiv festőjéről, Balázs EáP(k|£EáL' A „műteremláto- gatas' Közvetlen hangnemét ebben a miliőben sajnos csak elnehezítette az olyan mes­terkéltség, mint amikor a néhány elemit járt festőt „ars poetiea”-járól vallatja a riporter. Ugyan, nem kér­dezhetett volna másképp?... Egyébként is az operatőr láttató képsorai sokkal be­szédesebben vallottak itt min­denről : életmódról, munká­ról, világszemléletről egya­ránt. A műsorhét egyebekben meglehetősen eklektikusnak hatott. Amiket említeni ér­demes: kedden láthattuk a veszprémi Petőfi Színház jó produkciójában Victor Hugo: A királyasszony lovagja című romantikus drámáját, szerdán a Nyitott könyv ke­retében Tüzet viszek cím­mel Hubay Miklós három érdekes drámarészletét, pén­teken Szójátékklub címmel a tévé új sorozatának nyi­tányát, szombaton Andrzej Wajda méltánj híres filmjét, a Csatornát és vasárnap Thackeray regénye, a Hiúság vására tévéfilmsorozatának második részét. Barna Tibor Pávavariációk A „Fölszállott a pávo" nagy sikerű országos mozgatómmá vált. Az első bemutatók után gombamódra elszaporodtak a leg­eldugottabb községekben is a népi énekkultúrát ópolgató szakkö­rök. A mozgalom a nemzetiségi terelütekre is kiterjedt. Megyénkben elsők között szerzett hírnevet és megbecsülést a nógrádi menyecskekórus. Még a tv képernyőjén is láthattuk őket. Meglepetéssel kell azonban tapasztalnunk, hogy az utóbbi időben semmit sein hallunk róluk. Már az 1971. májusában meg­rendezett nemzetiségi napon sem léptek fel. Ugyanakkor egyre nagyobb sikereket ér el a jóval később alakult legéndi, nézsai és berkenyéi pávakör, hogy csak néhányat említsek. Mi lehet ennek qz oka? Talán az: most már nem elég, ha egy község­ben Röpülj páva kör létezik, ahhoz, hogy rögtön híre is le­gyen. Igazán jó teljesítményt kell nyújtani annak a kórusnak, amelyik országos rangot akar. Az előbb említett új kórusok nem a hírnevet keresik, hanem az együtténeklés örömét. Nem félnek a kulturált, több szólamú énekléstől sem és ez a sikerük titka. Nincs még késő. A nógrádi kórus ugyan szétszéledt, de nem tűntek el a jó torkú, daloskedvű menyecskék. Érdemes len­ne új szellemben újjászervezni az egykor hírneves kórust.- G ­NÓGRÁD - 1972. február 29., kedd Országossá terebélyesedett a Röpülj páva. Karancslapuj- tőn vele telnek a hétköznap esték és a vasárnapok. (M) Mikszáth Kálmán élete A horpácsi birtokos Mikszáth mindenkor úgy nyilatkozott, hogy kár volt őt az irodaiom tündérvlLá- gábói a politikai homokra csábítani. Az újságírást ugyan szerette, mindig is büszkén beszélt a hírlap­írókról: „Mikor ezt az or­szágot másodszor kellett meghódítani, megalkotni a legközelebbi emberöltőben, ebben a munkában az új­ságíróké a fő érdem.” De ké­sőbb osaLodottan kénytelen látná, hogy a 6ajtó kilépett méltóságos állapotából és „többé-kevésbé üzlet a mai lap már, s nem kulturális faktor”. Ezért akart időn­ként megszabadulni a Pesti Hírlaptól, kísérelt meg ön­álló lapot is indítani Orszá­gi« Hírlap címen, de ez a vállalkozása csődöt mondott. Irodalmi munkásságának egyik legfőbb .területe a Vasárnapi Újság, amely népszerűsége növeléséhez is nagymértékben hozzájárult. Boldog, hogy népszerű, bár a sok irigy láttán úgy nyilatkozik, hogy „inkább óhajtottam volna a szerete- tet, mint a nagyságot”. 1889 tavaszán Szász Ká­roly a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsa nevében levélben felkeresi és meghívja az Akadémia tagjai sorába. Mikszáth vá­laszában. kifejti, hogy örö­met okoz neki, „hogy ti, a jók java, érdemesnek talál­tok magatok közé”, 1889. május 3-án meg is választ­ják, de tizenhárom évig csak a „megválasztott leve­lező tagok” között szerepel, mert a székfoglalóját nem tartja meg. Csak 1901-ben. olvassa fel „Szökevények” című kisnovelíáját székfog­lalóként, ami egy kicsit ar­ra is utal, s erre több célzá­sa is van, hogy nem becsül­te egyértelműen, az Akadé­miát. Bár ismerünk olyan nyi­latkozatát, amelyben azt mondja, hogy „a vén diófa kedvetlenül, s .ritkán hozza már a maga gyümölcsét”, tudjuk, hogy szorgalmasan dolgozik. Délelőttönként ott­hon (élete utolsó szakaszá­ban a mai Mikszáth Kál­mán téri lakásán.), s ilyen­kor látogatókat sem fogad, felesége őrzi a dolgozószo­bát A déli órákban néz be a parlamentbe vagy a szer­kesztőségekbe. Ebéd után szundikál egy-két órát majd ismét dolgozik. Az esti órákban bonyolítja le szo­kásos tarokkpartijait, majd beszélgetésre beül valame­lyik kávéházba. 'A „nagy csevegőről” le­gendák szólnak, pedig re­kedtes hangján, köhécselve kezdi történeteit külsőleg 6em tartozik a vonzó férfi­ak közé, a szellem szépsége ragadja meg előadásában a hallgatókat. Pest azonban szórakozási lehetőségeivel együtt sem tud soíta igazán otthont adni a nagy írónak. Egész életében vágyott va- . lami elrejtett fészekre, olyan zugra, amely még a térképen se legyen rajta. Ezt találja meg 1905-ben Hor- pácson, ahol megveszi Ma­dách Imre barátjának, Szontágh Pálnak avitt kúri­áját. „Pompá6 kis falu ez, a drégelyi várrom alatt. Szon- dy két apródja az én réte­men kergette a lepkéket, s az én cserebogaraim ősei­ből csinálta a malmocská- kat. Egy völgykatlanban van elbújva az egész falucs­ka, eltakarva a világtól ha­talmas hegyek rámája által. Vasút nem vezet ide, még or­szágút vagy megyei út sem, postája sincs, telegráfja még kevésbé, a dűlőutakat is gyep és a laboda veri fel. Minden úgy van még itt, ahogy Ali basa hagyta, mi­kor innen eltakarodott”. Nevezetességei után ér­deklődve viszont megtudja, hogy van benne egy fa, amely alatt Rákóczi ült, van benne patak, öreg fűz­fák szegélyezik, van rigó­fütty, távoli kaszapengás, mókus zöreje, falom bök zú­gása. Lehet-e számára pom- pásabb birtokot elképzelni? „Amint közeledik az idő, hogy apáimhoz kell ~ men­nem, úgy nő bennem a vágy életmódjukat Is föl­venni Ebben a vágy&kodás- ban szemeltem ki magam­nak a horpácsi kúriát.” A régi épületet azután átala­kítják, valószínűleg na­gyobbik fia tervei alapján, pompás könyvtárteremmel bővítik, s ettől kezdve az író minden szabad idejét ott tölti a horpácsi kúria ámbitusán pipázgatva ál­modja meg hősei további sorsát. „A birtokom voltaképp a földdé vált könyveim, mert egyetlen krajcár sincs a vé­telárban, ami újságírói vagy más keresményből származ- . nék. Ügy bizony, ezeket a földeket mind összekörmöi- tem, a mi szegényes irodal­mi viszonyaink dacára.” Aa eredetileg vásárolt birtok 300—350 magyar holdat tett ki. Jellemző Mikszáthra, hogy Horpácson nem a földesúri állapotot élvezte, hanem azt az örömet, hogy visszakapta mindennapi éle­tében a természetet. A „Szontágh Pál kutyái”1 című elbeszélésében el­mondja, hogy milyen örö­met okozott nekik, amikor a kutyák egyenként vissza­térnek a portára, mintegy elismerve az új tulajdonoso­kat is gazdájuknak. Több anekdota szól arról, hogy Mikszáth a kúria épí­tése közben, hogyan beszél­get el az építőmunkások- kal drága kincsnek tekintve azokat a történeteket, ame­lyeket azok, .felesége szerint ,.a drága napszámért” mon­danak el az írónak. Arról pedig maga Mik­száth beszél, hogy milyen tréfás asörtölődések szár­maznak abból, hogy mind­ketten szülőföldjükből akar­nak átmenteni valamit Hor- pácsra. Ezért felesége Mo- horáról hozat házvezetőnőt, ő pedig Szklabcmyáról hív­ja meg kocsisát. Persze mindegyik „gazda” a maga emberét védi, annak ad iga­zat, s így ha tányércsöröm­pölés hallatszik a férfiak nevetnek kajánul, ha a lo­vak lesznek kehesek a ezklabonyaiak hallgathatnak „szakértelmükről” csípős megjegyzéseket Külön nevezetessége les® Horpácsnak. hogy Mikszáth az istállóban tart egy szarvast. Barátait kedves­kedve hívja Pestről egy kis szarvasbőgésre, akik termé­szetesen valami nagy vadá­szatra gondolnak. Amikor aztán megérkeznek és a szi­ves fogadtatás után szeret­nék élvezni már a beígért vadászat örömeit Is, Mik­száth kiküldi fiát, hogy piszkálja meg egy kicsit a szarvast, hadd bőgjön. A klasszácizálő stílusban átépített horpácsi kúria te­hát a derűs öregség boldog fészke volt, talán senki se gondolt, rá, hogy milyen rö­vid is lesz ez a boldog nyu­galom. Csukly László KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen 1». az ugyancsak angol dr. Wels álláspontja: egymáshoz lánc­szerűen kapcsolódó kráterek­ről van szó. A közelmúltban Sahekl és Mayeda japán csillagászok megfigyelték, hogy a Marson időnként erős fénytünemények játszódnak le. amelyeket sö­tét felhők kialakulása követ. alatti áramlások folynak stb. (Más vélemény: ezek a fel­villanások nem természetes úton jönnek létre.) A Mars — az irodalomban. Se szeri, se száma azoknak legfeljebb 80 higanymilliméter len, gyengén savanyú szagú flBBppBI nyomást gyakorol a felszínre, és ízű gáz (a földi levegőnek Ennek a jelenségnek valószi­Nyolc óra tizennégy perc. A bolygó pólusain váltakoz- kb 0,03 térfogat százalékban nű oka, hogy a bolygó tekto- Komoróczy Péter benyit a Va fehér £oltok mutatkoznak, alkotó része) szerves anyagok nikailag még aktív, kéreg főszerkesztő szobájába, némán valószínűleg száraz jégből, lassú és gyors égésekor kelet* ............... l eteszi a kéziratot a főnök Felszínének jó részén vöröses kezik. Következésképpen a ele. színeződésü, főleg limonit Marson van élet! Gyors olvasás. porréteggel borított sivatagok Sejtések, feltételezések. Mit tudtunk máig a Marsról? találhatók. A naprendszer egyetlen A Mars helye a naprend- A Mars átlagos hömérsékle- bolygójával kapcsolatban sem szerben. . te —15 Celslus’fok alatt van. született a Földön annyi hi- az irodalmi alkotásoknak, A naprendszer tömegének A sarkok felé haladva a hő- potézis, mint a Mars eseté* amelyekben ez a bolygó sze­99,8 százalékát a Nap foglal- mérséklet fokozatosan csők- ben. repel. Az átlagos tudományos­ja magában, két tized száza- ken. A nyári félgömbön levő Két kisméretű holdjának, a fantasztikus művek sorából lék jut tehát a kilenc boly- sarkvidéki övezetben a talaj Phobosnak és a Deimosnak kiemelkedik Bradbury „Mars­góra és azok holdjaira. felső rétege legfeljebb —20 eredetére yonatkozóan feime- béli krónika” című könyve. • A bolygók két csoportját fokra melegszik fel. Ugyan- rültek például olyan elgondo- Mit tudunk meg ma a Különbözteti meg a tudomány, akkor a téli féltekén a talaj lósok, hogy ezek mesterséges Marsról? Az egyik az óriás bolygóké, hőmérséklete —130 fokta is égitestek. Minden valószínűség szerint ide a Jupiter, Uranus, Satur- lehűl. Ezen a vidéken a leg- 1636-ban Franciscus Fon- többet, mint az alatt a közel nus és a Neptunus tartozik. A erősebbek a szélviharok, ti- tana olasz csillagász távcső- három és fél évszázad alatt. Mars a másik, a földszerű zenkét kilométerrel a felszín vés megfigyelések alapján el* amióta a Fontana-féle „Mars­bolygók csoportjának tagja, a * felett 170 méter a másodper- készítette a Mars „térképét”, térkép” elkészült. Merkur, a Venus, a Föld és cenkéntl legnagyobb sebessé* 1666-ban az ugyancsak A főnök végzett az olvasás­a Plútó mellett. gük. Ezzel szemben a szinte olasz Cassini fedezte fel, hogy sál. A földszerű bolygók jellem- állandó Mars-beli szelek, hó- ennek a bolygónak sarki sáp- — Oké? — kérdi Komo- zöi: viszonylag kicsik, nagy viharok átlagsebessége mint- kái vannak és két különlege- róczy. sűrűségűek, tengelyforgásuk egy 40 méter másodpercen* sen fényes felületet is talált, — Oké — bólint a főszer­lassú, kevés holdjuk van. ként. - amelyeket Nix Olympicának, kesztő —. gyorsan átküldeni a Számok, adatok, tények. Az eddigiekhez két fontos illetve Elysiumnak nevezett nyomdába. A Mars távolsága Földünk- megállapítás tartozik: el. * . töl 55,5 — 400 millió kilo- 1. A tudomány mai állás- J877-ben Giovanno Virginto Kilenc óra neswen nerc méter. Űrrakétával a Földről pontja, hogy földi űrhajósok Schiaparelli sötét, vonalas A nyomdában beemelOra fél év alatt elérhető. — a Hold mellett — a boly- képződményeket vett észre a hengert Megindul a hatalmas A Mars keringési ideje 687 gók közül egyedül a Marsra Marson, amelyeket csatornák- rotációs gép0 Az egyik végén nap. Térfogata hatszor, törne- szállhatnak le. nak nevezett el, és nem tér- beszívja az üres papírt a má­ié kilencszer kisebb mint a 2. A Marson nitrogén Is, mészetes képződményeknek sik végéből ömlik a s’zfmtn. Földé. Tengelyforgásának pe- széndioxid is van a légkörben, vélt. Még napjainkban is oszt- szalagra a Déli Üiság rend­riódusa 24 óra, 37 perc, 23 Márpedig a nitrogén, amely ja ezt a felfogást S. K. Run- kívüli kiadása öklömnvi be­másodperc. a földi levegőnek is 4/5-ré- corn angol tudós, szerinte a tűkből áll a főcím- * Csekély légköre főleg nit- szét teszi ki, a fehérjék jel* csatornák tíz—tizenkét kilo- Marslakó a Földön'” rogénbőj, széndioxidból, kevés legzetes alkotórésze! A szén- méter hosszú mesterséges ” a vízgőzből, oxigénből áll és dioxid viszont, ez a szinte- építmények. Ellentétes ezzel (Folytatjuki J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom