Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

A ludányhalászi óvodában Kitől tanuljanak, EZEK A FIATALOK? A gyermek jó irányú neve­lése minden anya legfőbb kö­telessége. A kezdeti szülői rá­hatások, benyomások a gyer­mek számára a későbbiek során döntő tényezői lehet­nek a jellem kialakulásának. Minden szülő szereti féltve őrzött palántáját, a maga ja­váról is lemond, ha azzal gyermekének örömet szerez­Jó hidat Rákóczi-bányatelepi lakos va­gyok. A régi telepen lakom, ahová a Kazári útról jutunk el, ahol a buszmegálló és egy népbolt van. Ide egy ta­hidon kell átmenni. Ez a fa­híd életveszélyes. A középen ácskapcsokkal összeerősített fák szétcsúsztak, tehát lyu- fcak vannak a hídon. A múlt héten egy kislány és pár nap múlva egy férfi lépett bele egy nyílásba és mindketten elvágódtak. Szerencsére egyikük sem sérült meg, de ami késik, nem múlik. A kisterenyei tanács­het. Ha sikerült a gyermek kí­vánságát teljesíteni, ha nem, magyarázattal tartozunk lel­kivilágának fejlődése érdeké­ben. Szeretem az embereket, gondjaikat, örömeiket. Azzal a kislánnyal viszont nem sze­retnék találkozni, akiről azo­nos volt a véleményünk többi utas társammal együtt. ' kérünk marad minden a régiben. Meddig? Ezen a hídon jár a népbolt­ba, italboltba, zöldséges áru­dába, cukrászdába, húsüzlet­be, pékhez, geológusokhoz minden jármű. Ezen az ol­dalon van az iskola, az óvo­da, tehát a gyerekek is erre járnak. Bár van egy gyalogos pallóhíd is, de szintén ha­sonló állapotban. Azt hiszem, az itt lakók, és minden erre- járó ember érdekében jogos a kérdés: mikor lesz végre sta­bil, „életbiztos” hidunk? A szerelvény nyolcszemé­lyes fülkéi telítettek voltak. A folyosón álldogáltam több idős utas társaságában. Az egyik fülke ajtaja kinyílott, előlépett egy 5 év körüli kis­lány. A hozzá közelebb álló idős férfit „leszólította”: — Nem azért jöttem ki, hogy a bácsi leüljön! Figyeltem a megilletődött férfi arcát, nem talált sza­vakat, amivel megválaszolt volna „partnerének”. Kis idő múlva így szólt: — Mondd meg anyukádnak, tanítson meg tiszteletre! Ebben a pillanatban kilé­pett az anyuka. — Csak ne taníttasson ma­ga senkit, hagyja a gyermekem! — és sértődötten bevágta az ajtót. Mit várjunk ettől a kis­lánytól 16 éves korában? Mit várjunk minden olyan gyer­mektől, aki hasonló nevelés­ben részesül? Kik a felelősek azért, hogy a mai fiatalok idegenkednek az udvariasság­tól? Ki mutasson példát, ha már a szülők egy része sem ismeri a tiszteletet. —aa Kiegészítettük a tsz-nyugdíjat Engedjék meg,: hogy mint levelezőjük, informájiam Önö­ket az Érsekvadkerten .lezaj­lott jelentős eseményről. A Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezet megtartotta 1972. január 10— 11. napokon részközgyűléseit. Mindkét napon értékelte a szövetkezet vezetősége — Tóth István tsz-elnök előter­jesztése alapján — a szövet­kezeti mozgalom négyéves munkáját, amely Érsekvad­kerten dinamikus fejlődéssel mérhető. E részközgyűlések feladata volt többek között a középtávú terv elfogadása- A részvétel igen iónak értékel­hető, hiszen a két részközgyű­lésen 437 tsz-tag vett részt. Megválasztották a területi tsz-szövetség be delegált kül­dötteket, mely egyben az ez év tavaszán megrendezésre kerülő tsz országos konaresz- szus előkészítését szolgálta. Az előterjesztéseket egyhan­gúlag elfogadta a részközgyű­lés. és a végrehajtásra meg­szabta a feladatokat. A középtávú tervben többek között 25 millió forint beru­házást irányoztak elő, mely­nek nagy része saját erőből történik. Tudomásom szerint, a megyében elsőként egészí­tették ki a tsz-járadékosok nyugdíját havi 200 forinttal, elsősorban azokét. akik nyug­díjazásuk előtt becsületesen kivették részüket a szövetke­zeti munkákból. Görbe Imre tanácselnök Érsekvadkert Köszönet és elismerés Hiába szóltam Hogy egyes emberek mennyire tudnak vigyázni saját tulajdonukra és mennyire nem a társada­lom tulajdonára, ezt már többször tapasztaltam. Igaz az is, hogy legtöbbször a fiatalokkal van baj, én vi­szont nem tudok egyetér­teni velük még akkor sem, ha fiatalok. — Te is voltál fiatal — szokták mondani, de ezzel nem szeretem el- intézettnek tekinteni az ügyet. Ha szólok, leszól­nak. így volt ez legutóbb is. A napokban autóbuszon mentem hazafelé, amikor ropogásra lettem figyelmes. Odanéztem, s egy fiú törte a mogyorót. Hosszú, szőke haja jócskán kilógott ka­lapja alól. Törte a mogyo­rót, és a héját az ülés alá dobta. Először nem mertem rászólni, mert vártam, majd csak abbahagyja. Mégis később rászóltam: ha meglátja a gépkocsi ve­zetője, biztos büntetés az eredmény, A fiú flegmán rámnézett, és egy nagyot káromkodott. , Sajnos, tehetetlen voltam. Nincs hatósági engedélyem, amivel elégtételt vehettem volna, ö pedig továbbra is ontotta a szemetet. De mi lett volna, ha a zsebébe rakja? Azt neki kellett volna kitisztítania, az autó­buszt viszont másnak. L. J. Január 11-én nyílt nap volt a zagyvapálfalvi bölcsődében. Ezen a napon alkalmat ad­tak a szülőknek a bölcsődei élet megismerésére. Ezt az alkalmat megragad­va, én is elmentem megnézni, hogy két és fél éves kisfiam hogyan él, mit csinál a böl­csődében, mert hisz’ a nap nagyobb részét ott tölti. Amit láttam, az minden köszönetét és elismerést megérdemel. A nagy tisztaság, fegyelem, a gyermekekkel való foglalkozás csodálatos volt. A vezetőnő és a gondozónők mindent meg­A társadalombiztosítás a szemüvegkereteket — 15 szá­zalékos hozzájárulás . mellett — természetben nyújtja a biztosítottaknak és családtag­jaiknak. Az eddig kiszolgálta­tott szemüvegkeretek ellen több minőségi kifogás merült fel, így gyakran előfordult, hogy a jogosultak nem vették azt igénybe, hanem attól jobb minőségű keretet vásároltak, vállalva a magasabb költsége­ket. 1972. január elsejével új rendelkezés lépett életbe, amely lehetővé teszi, hogy a biztosítottak és családtagjaik az eddig nyújtott szemüveg­keretek helyett jobb minősé­gű keretet kapjanak. mutattak, mindenről tájékoz­tattak bennünket, ami minket, a szülőket a látottak alapján megnyugtatott. Tudjuk, hogy gyermekeink jó helyen van­nak, törődnek velük. Ezúton szeretnék köszönetét mon­dani államunknak hogy ezt az intézményt létrehozta, s egyben köszönetét tolmácsol­ni a bölcsőde összes dolgozó­jának áldozatos munkájáért. Kár, hogy nagyon kevés szü­lő tudott eljönni. által nyújtott szemüvegkeretet veszi igénybe, továbbra is annak 15 százalékát köteles megtéríteni, az ezen felüli költséget a társadalombiztosí­tási szerv viseli. Ha az igény­jogosult a biztosítás által nyúj­tott szemüvegkerettől eltérő; különleges igényének megfele­lő keretet kíván igénybe ven­ni, a keret teljes ára őt ter­heli. Érdeke tehát mimten biz­tosítottnak és családtagjának,' hogy a társadalombiztosítás ál­tal nyújtott szemüvegkeretet kérje. Bibók László SZMT szoc. munkabiz. vez. 1. I.-né 1 Zagyvapálfalva Jobb szem üvegkeretek Aki a társadalombiztosítás tói — mert ide tartozunk — Pl Lászlóné néha kijönnek, megnézik, és R.-bányatelep Bekötésre várunk r Ásatások fényesen igazol­ják, hogy már az ókorban is használtak vezetéki vizet, és a szennyvízelvezető csatorna sem volt fából vaskarika. így véleményem szerint bizonyos, hogy nem toronyórát kérek lánccal, amikor papírra vetem tanácstalanságomat. Családi házzal rendelke­zünk Pásztón. Bevezették a vizet, fürdőszobánk is van, mégsem tudjuk használni. Nincs bekötve a szennyvíz­elvezető csatorna a fővezeték­be. Emiatt már sokat bosz­Csodáltam 1 Havas eső esett, s mínuszt muta­tott a hőmérő hi­ganyszála, hideg volt. Az utca já­ró-kelő emberei meggyorsított lép­tekkel haladtak útjukon. Lehele­tük, szuszogásuk nyoma a levegő, ben kis, fehér fel­hőt alkotott. Ilyen időben a szabad ég alatt dolgozó embereket mindig megcsodálom, de azt hiszem ezzel sokan vagyunk így. Dolgozó em­szankodtunk legalább egy fél­év óta. Az udvaron házi emésztőgödröt nem áshatunk, mert kicsi az udvar és kü­lönben sem engedélyeznék. Kérném a Nógrád megyei Csa­torna- és Vízmű Vállalat il­letékeseit, szíveskedjenek fel­világosítást adni: mikor akar­ják, vagy tudják bekötni szennyvízelvezető csatornánkat. Ha gyorsan intézkednének, sok bosszúságtól kímélnének meg bennünket. Kürti Lászlóné Pásztó, Mező Imre tér 3. az embert Nem így egy is­merőse, aki rákö- szöntött. Szervusz Frici. — Csak nincs meleged? — kérdezte tőle csúfondáros han­gon, Frici ügyet sem vetett rá. Dolgozott tovább, még ki tudja hány percig a gőzben. Amikor mínuszt mutatott a hőmérő higany­szála, hogy meleg legyen otthona­inkban. ' — tj ­bér mellett vitt el az utam, és­pedig olyan dol­gozó mellett, aki a mindennapi jól fűtött, távfű­tött lakásaink melegét hivatott biztosítani. A hi­bás vezetéket ja­vította egy gőzak­nában. Az akná­ból csak fehér at­létatrikója tűnt fel, közeledve azonban jól lát­hatóan kirajzoló, dott az ember, a gőzben megázott emoeri arc. Cso­dáltam őtl az új készüléket, vagy a vételárat kiszolgáltatja. Fenti jog­szabály viszont előírja azt is, hogy egy éven belül öt javítás után köteles a javítóvállalat csereutalványt adni a készü­lék kicserélésére, vagy a vételár kifizetésére. Ennek megfe­lelően javasoljuk, hogy a hibás készülék további sorsának eldöntése érdekében először levélben hívja fel a szállító nagykereskedemi vállalatot. Ezen intézkedéséhez a jótállási jegyet egyidejűleg címére visszaküldtük. VISSZA KELL-E VENNI A HŰTŐGÉPET? T. Imre olvasónk egyik kereskedelmi egység vezetője. B. J. vásárlójától egy „Elektrosvit” típusú hűtőgépet kényte­len volt visszavenni, mert az hibás alkatrész következtében célszerű használatra alkalmatlan volt és alkatrész hiányá­ban még ma sem használható. Olvasónk arra kér választ le­velében, hogy eljárása jogos volt-e és mit tegyen a hibás géppel, köteles-e azt a nagykereskedelmi vállalat visszaven­ni? Olvasónk leveléből, sajnos, nem tűnik ki, hogy a vá­sárlást követően mennyi idő elteltével cserélte ki vásárlója hibás hűtőgépét. Tartós fogyasztási cikkek jótállásának a kérdéséről lévén szó, érthető módón az erről rendelkező 4/1969. (III. 30.) BkM—MgM—KipM—KkM. számú együt­tes rendelete elsősorban az idő múlásához köti a vásárló jo­gait, a hibás vagy meghibásodott készülékek kijavításához, kicseréléséhez, illetve visszavételéhez. Ugyancsak az idő múlásának megfelelően nyert szabályozást a termelő, illetve a forgamazó nagy- és kiskereskedelmi vállalat, valamint a javítószolgáltatás ezzel kapcsolatos feladata és felelőssége is. Az idézett jogszabály 4. § (1) bekezdés d) pontjában ugyanis akként rendelkezik, hogy ha a termék a vásárlástól, illetve az üzembe helyezéstől számított három napon belül hibásodott meg, á hibás terméket a vásárló kívánságára a forgalomba hozó kereskedelmi egység köteles azonos típusú új termékre kicserélni, vagy a vételárat visszafizetni. Az így visszacserélt hibás terméket a forgalomba hozó nagykereskedelmi vállalat rendelkezésére kell bocsátani, amely annak sorsa felől köteles intézkedni. Más a jogi hely­zet akkor, ha a készülék három napot követően hibásodott meg. Ez esetben, a forgalomba hozó kiskereskedelmi vállalat­nak már nincs joga ahhoz, hogy a hibás készüléket önállóan átvegye és helyette új készüléket adjon. Ez esetben kizáró­lag a szervizszolgálattal megbízott javítóvállalat hatásköré­be tartozik annak elbírálása, hogy a hibás készüléket mikor lehet kicserélni. Amennyiben az első javítás alkalmával megállapítja, hogy a készülék javíthatatlan, a készülék el­lenében csereutalványt ad, amelyre a kereskedelmi egység CSEHSZLOVÁKIÁBAN ÖRÖKÖLT FÖLD UTÁN VAN-E LEHETŐSÉG KÁRTÉRÍTÉS, VAGY MEGVÁLTÁSI ÁR KÖVETELÉSÉRE H. Lajosné olvasónk két Csehszlovákiában élő testvéré­vel az ottani állami gazdaság jelenlegi használatában levő rét- és 6zántóingatlant örökölt. Arra kér választ levelében, hogy van-e olyan jogszabály vagy államközi megállapodás, amelynek alapján kérhetik az állami gazdaságtól a föld örökáron való megvételét, vagy bérleti díját. Egyes magyar állampolgároknak Csehszlovákiában tár­sadalmi tulajdonba vett vagyontárgyaiért járó kártalanítás szabályait a két ország között létrejött államközi megállapo­dásra épülve a 17/1964. Korm. sz. rendelet, valamint a vég­rehajtásra kiadott 9/1964. PM. sz. rendelet állapítja meg. A rendelet 2. § d) pontja értelmében kártalanítás csak mező- gazdasági ingatlannak nem minősülő területek után igényel­hető. Ebinek lebonyolítása a Magyar Nemzeti Bankon keresz­tül valósítható meg. Tekintettel azonban arra, hogy olvasónk éppen a mezőgazdasági ingatlanok kártalanítása után ér­deklődött, tájékozódást szereztünk az erre vonatkozó cseh­szlovák jogszabályokról is. Tájékozódásunk szerint Csehszlovákiában lefolytatásra kerülő hagyatéki tárgyalások során az eljáró közjegyző földingatlanra csak a csehszlovák állampolgárok tulajdonjo­gát jegyezteti be. Az érvényben levő csehszlovák jogszabá­lyok különösen kizárják idegen állampolgárok tulajdonren­dezési jogát olyan ingatlanok tekintetében, amelyek állami vagy szövetkezeti használatban vannak. Így, tájékozódásunk szerint, a termelőszövetkezetbe bevitt földek után sem a ha­zánkban ismert földjáradékot, sem megváltási árat nem fi­zetnek. A mezőgazdasági foglalkozású lakosság jövedelmi forrásaként kizárólag a mezőgazdaságban végzett munkát veszik tekintetbe Erről azonban olvasónk is meggyőződhet, amennyiben az ott élő testvérétől erre vonatkozóan tájékoz­tatást kér. NÓGRÁD - 1972. január 13., csütörtök __ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom