Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i® » AL MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVF.. 9. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972 JANUAR 12., SZERDA Mai számunkban: A X. kongresszus szellemében. (3. oldal) iigyütt kell cselekednünk' (6 oldal) / Ismerkedjünk a spanyol labdarúgással (7. oldal) Brüsszeli jelzések Brüsszel nevét, amely a NATO-székhellyel és az éven­ként ismétlődő atlanti tanács­ülésekkel kapcsolatban nem éppen kedvező kicsengést ka­pott, más hangsúllyal említik a legújabb jelentések. A belga fővárosban összegyűltek föld­részünk társadalmának képvi­selői, kiváló közéleti személyi­ségek, hogy előkészítő munká­latokat folytassanak az euró­pai népek közgyűlésének ösz- 6zehívására. A cél adott: kontinensünk biztonsága. Ma már aligha kell bizonygatni, milyen je­lentősége van annak, hogy összeüljön egy összeurópai biztonsági értekezlet, s megte­remtődjék Európa szilárd bé­kéje. Amennyiben ezt a célt elérjük, jelentősen csökkenne a feszültség a legveszélyesebb zónában, a két legszámotte­vőbb katonai szövetség ütkö­zőpontján, s egyben tág tere nyílna a kontinentális méretű együttműködésnek. Európa példája pedig minden bizony- nyál jótékonyan ha-tna a töb­bi válsággócokra is. A kérdés ma már egyre in­kább úgy han zik: mi indokol­hatja egyáltalán, hogy ne üljön össze mielőbb ez a bizottsági ér­tekezlet? Hiszen azóta, hogy el­hangzott a budapesti felhívás, a szocialista országok emléke­zetes kezdeményezése, sorra sikerült elhárítani az akadá­lyokat. Lényegében megegye­zés született a részvevőket il­letően; nagyjából kialakult a lehetséges napirend; és széles körű elvi egyetértés mutatko­zik a multilaterális, sokoldalú előkészítés szükségességét ille­tően. NATO-körök hosszú időn át különböző feltételek támasztásával próbálták le­fékezni a biztató folyamato­kat, de a Nvugat-Berlinról leütött nésvoldalú eevezmény, majd a két német állam meg­állapodása minden halogatási alapnak véget vetett. A szocialista országok — köztük hazánk is — változat­lan következetességgel küzde­nek Európa biztonságáért. Egyre aktívabbak földrészünk semleges államai, elegendő utalni a finn kezdeményezés­re, a nagyfokú osztrák és svéd érdeklődésre. Több ki­sebb NATO-ország is pozití­van foglalt állást, a francia külügyminiszter pedig kije­lentette, hogy Párizs rövid időn belül lehetségesnek tart­ja a helsinki nagyköveti klub tanácskozásainak megkezdő­dését. A legutóbbi brüsszeli atlanti tanácskozáson már nem lehetett tovább érvény­ben tartani a piros jelzést, de a politikai közlekedési lámpa egyelőre csak sárgára váltott. Az ígéretes zöld fényt tehát még nem adta meg. Az igazi ok, hogy az Egyesült Ál;amok és néhány szövetségese egye­lőre nem kívánja az európai biztonság ügyét valóban elő­mozdítani. Nyíltan nem bont­hatnak zászlót, de újabb fel­tételek állításával kísérletez­nek, a többi között a legbo­nyolultabb leszerelési kérdé­sekhez kívánják kapcsolni földrészünk ügyeit. Nem ide­gen tőlük az időhúzás sem, az elnökválasztási kampányra hivatkozva 1973-ra akarják áttolni még az előkészületi munkák megkezdését is. Ez a helyzet indokolja, hogy az állami szintű erőfeszítések­kel párhuzamosan — fokozott tömegmozgÓ6Ítás történjék az európai bizotonság érdekében. Belga közéleti személyiségek kezdeményezésére már több találkozó jött létre, s kedvező visszhangra talált a brüsszeli gondolat, hogy tartsák meg az európai népek képviselőinek találkozóját. Sok országban az elmúlt hónapokban reprezen­tatív bizottságok’ alakultak a kezdeményezés megvalósítá­sának elősegítésére. Hazánk­ban is létrejött az európai bé­ke és együttműködés magyar nemzeti bizottsága, amely tár­sadalmunk legkülönbözőbb rétegeinek véleményét tolmá­csolta, amikor néhány napja a Parlamentben tartott ülésén ugyancsak sürgetőleg lépett fel az európai kibontakozásért. Brüsszelben is ott vannak ■most a magyar küldöttek, hogy 27 európai ország társa­dalmának delegátusaival együtt, új lendületet adiamak a békés együttműködés ügyé­nek. A NATO Brüsszelben csak a sárga fényjelzésig jutott el. Európa legkülönbözőbb orszá­gainak képviselői most jogo­san követelik Brüszelben, hogy nyíljon végre zöld út az összeurópai konferencia előtt. Kétezer katona gyűrűben Hátrálás Kambodzsából Laoszban a szabadságharco­sok bekerítették a Vientiane-i csatiatok kétezer katonáiét- A keddre virradó éjszakán az ország déli csücskében beke­rített egységekre több mint ezer tüzérségi lövedék zúdult. A környező övezetekben tartózkodó kormánycsapatok utasítást kaptak a bekerített egységek megsegítésére: fel­adatuk végrehajtását megne­hezíti azonban a szabadság- harcosok által alkalmazott taktika: olyan közel húzód­nak a kormánycsapatokhoz, hogy a laoszi légierő nem mer légitámadásra vállalkoz­ni. félve attól, hogv vesztesé­geket okoz saját egységeinek is. Egy saigoni katonai szóvivő kedden bejelentette, hogv a saigoni parancsnokság feladja kelet-kambodzsai fő katonai támaszpontját, és erőinek zö­mét visszavonja a határon túlra — mindössze 5000 főnvi katonát hagynak Kambodzsá­ban, míg a visszavont erők feladata Saigon védelme lesz a holdúiév, a Tét ideién vár­hatóan megélénkülő par.tizán- tevékenyséegel szemben. A hanoi, keddi lapok sze­rint a dél-vietnami felszaba­dító erők kedden támadták az amerikaiak 11. számú gépesí­tett ezredét. Saigontól 37 ki­lométernyire északnyugatra. A Felszabadulás hírügynök­ség (Giai Phong) folytatja a dél-vietnami hazafiak 1971. évi hadműveleti mérlegének közlését- E szerint központi Nambo körzetében a felszaba­dító erők — a helyi lakosság­gal együtt — egész éven át — sikerrel harcoltak a saigoni bábhadsereg „pacifikáló” had­műveletei ellen. Harcképte­lenné tették és fogául ejtet­ték az elenség 32 620 katoná­ját és tisztjét, megsemmisítet­tek 420 páncélautót és 40 ágyút, eltalálták, vagy elsül­lyesztettek 149 hajót, lelőttek 72 repülőgépet és felrobban­tottak 22 fegyver- vagy lőszer raktárt. , (MTI) |Tíz év lülirében Az NDK elismerte a Bangla Desh-t Megtartották az első kabinetü'ést Daccában Az Üj-Delhiben tartózkodó Otto Winzer, az NDK külügy­minisztere kedden fogadta H. R. Csaudhurit, a Bangla Desh indiai missziójának vezetőjét és átnyútjotta neki Walter Ulbrichtnak, az NDK Állam­tanácsa elnökének és Willi Stoph miniszterelnöknek Mud- zsibur Rahman sejkhez, a Bangla Desh Népi Köztársa­ság elnökéhez intézett üzene­tét. Az üzenet hivatalosan tud- tul adja, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi jogilag elismeri a Bangla Desh Népi Köztársa­ságot. Ez az elismerés megfe­lel az NDK népe akaratának. A szocialista német állam la­kossága kezdettől fogva rend­kívüli figyelemmel, osztatlan rokonszenvvel és aktív szoli­daritással kísérte Bangla Desh népének szabadsághar­cát. Mudasibur Rahman sejk kedden először találkozott ka­binetjének tagjaival és meg­hallgatta a Bangla Desh álta­lános helyzetéről szóló beszá; mólót. Ez volt az első alka­lom, hogy a sejk részletesen tájékozódhatott az ország vi­szonyairól azóta, hogy a pa­kisztáni hadsereg tavaly már­ciusban őrizetbe vette. A kabinetülésről távozóban a Banghia Desh elnöke a vá­rakozó újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy két- három napon belül safjóérte- kezletet fog tartani. Mint mondotta, esetleg egy-két hét múlva Calcuttába látogat, hogy megköszönje Nyugat- Beng'áKa, valamint a többi indiai szövetségi állam népé­nek a kelet-bengáliai mene­kültek számára nyújtott tá­mogatást. Arra a kérdésre, hogy mikor látogat el Indira Gandhi az új köztársaságba, Rahman sejk azt felelte, hogy az indiai kormányfő meghívá­sa „érvényes, csak tőle függ az időpont megválasztása'’. Mudzsibur Rahman elsősor­ban gazdasági téren néz szembe rendkívül nehéz fel­adatokkal. A hetvenötmilliós ország gazdasági lag mélypon­ton van. Becslések szerint leg­alább kétmillió tonna vető­magra és nagy mennyiségű építőanyagra lenne szükség a lakosság élelmezésének bizto­sítására, a pakisztáni hadse­reg állal feldúlt és lerombolt házak helyreállítására. A problémák ismeretében áz indiai kormány úgy hatá­rozott, hogy százezer tonna nyersolajat szállít a Bangla Deshnek az ország petroké- miai ipara helyreállításáhak előmozdítására. Egyúttal ha­marosan harmincezer tonna ásványolajterméket is útnak indítanak Kelet-Bengáliába. Kedden Szófiában hivata­losan bejelentették, hogy a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsa úgy döntött, hogy független, szuverén államként elismeri a Bangla Desh Népi Köztársaságot, s kész vele diplomáciai kapcsolatot létesí­teni. (MTI) S©gít©sral ct cigányok felemelkedését ÍStenl tarlóit a megyei tanáén végrehajtó bizottsága Nagy érdeklődés, sok hozzászólás mellett vitatta meg tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Nógrád megyében élő cigány lakosság élet- és munkakörül­ményeit. szociális helyzetét. A megyei tanács illetékes osz­tályai, a városi tanácsok, járási hivatalok, a művelődésügyi és egészségügyi bizottság, valamint a megyei területi koor­dinációs bizottság szakemberei segítettek a jelentés elkészí­tésében, amely átfogóan tárgyalja a cigány lakosság helyze­tét, tanácsot és segítséget adva a következő evek munkájához, Munka és* lakás Mintegy tíz évvel ezelőtt, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága vi­tatta meg a cigány lakosság helyzetét és az államigazgatá­si és társadalmi szervek fela­datait. A párthatározatot kö­vetően a megyei és a városi’ tanácsok intézkedéseket hoz­tak, távlati terveket készítet­lek az említett párthatározat szellemében. Á végrehajtó bi­zottság most azt vizsgálta meg, mennyiben sikerült ele- jet tenni a feladatoknak, előbbre lépett-e a cigány la­kosság Nógrád megyében? örvendetes, hogy a cigá­nyok helyzete évről évre ja­vul — ennek kimutatható adatai jelentkeznek —, de a javulás mértéke még így is elmarad a megye általános fej­lődésének ütemétől, a cigá­nyok helyzete a telepeken még ma is igen rossz. Nógrádban körülbelül 13—14 ezer cigány él, túlnyomó többségük letele­pült, a vándorló cigány csa­ládok száma aránylag kevés. Helyzetükkel szorosan össze­függ a munkafegyelem gyako­ri megsértése, a rendkívül rossz lakáshelyzet, primitív életmód, A tanácsoknak és a társadalmi szerveknek legtöb­bet a munkába állítással kel­lett, és kell még ma is fog­lalkozniuk. Segített a munkaerő iránt fokozódó, egyre inkább meg­nyilvánuló kereslet, így az üzemek, gyárak, termelőszö­vetkezetek kevésbé idegenked­nek a cigány dolgozók felvé­telétől. Az adatok szerint a cigány férfiak hetvenöt szá­zaléka, a nőknek pedig har­minc—harmincöt százaléka munkába állt. Legszívesebben az ipari üzemekben dolgoz­nak, s főleg Salgótarján nagy­üzemeiben jelentős számban. Egyöntetű a vélemény, hogy a cigányok felemelkedésének első lépcsőfoka az állandó és rendszeres munka. Közülük azonban nagyon kevesen tud­nak szakképesítést szerezni, legtöbbjük segéd-, vagy beta­nított munkás. Rengeteg elő­ítéletet, idegenkedést kell leküzdenie még ma is egy-egy tehetséges cigánygyereknek, hogy a nyolc osztály elvégzé­se után iparitanuló-iskolába mehessen. Bár a cigányok kö­zül többen tagjai a törzsgár­dának, Kiváló Dolgozó jel­vény . tulajdonosai, a.. bérezé-. sük a szakképzettség hiánya, a kevesebb teljesítmény, a munkában eltöltött rövidébe' idő következtében. alacso­nyabb a veiük együtt dolgo­zókénál. I ebontani a putrikat A rendkívül alapos, sokol­dalú, a megoldatlan gondokról őszintén beszélő, a továbblé­pés útját is megszabó jelen­téshez sokan szóltak hozza. Szoó Béláné, a Vöröskereszt megyei titkára elmondotta, hogy helyes változás követke­zett be az emberek szemléleté­ben. Általában reálisabban nézzük a cigánykérdést. A ta­nácsok már eddig is sokat tettek a cigányok felemelésé­ért, a közös erőfeszítéseknek köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben háromezren költözhet­tek új lakásba, legtöbbjük sok gyermekes család. Addig végleges megoldásról nem be­szélhetünk. amíg a putrikat nem számoltuk fel, amíg egy szobában hatan, nyolcán vagy tízen szoronganak. A jobb la­káshoz jutottak általában be­le tudtak illeszkedni a falu, vagy város közösségébe, bár sok helyütt' ellenségesen és félreérthetetlen nemtetszéssel fogadták a cigány családok beköltözését. Tíz év munká­jának köszönhető, hogy a ci­gány lakosság körében csök­kent a fertőző betegségek és a csecsemőhalálozás száma, rendszeresebben járnak isko­lába a gyerekek. Dr. Tóth István, a Salgó­tarjáni városi Tanács elnöke arról tájékoztatta a végrehaj­tó bizottságot, hogy ^ Nógrád megye székhelyén mintegy ezerkétszáz cigány él. közü­(Folytatás a 2 oldalon) A budapesti Fortuna Cipész Ktsz nógrádszakáli részlegében ez évben 60 ezer pár gyógy- fapapucsot készílenek. A nagy >épszerűségnek örvendő gyógypapucsokat gyertyán- és bükkfából készítik. Képünkön; Kőműves Gézáné a talpfelragasztó gépen dolgozik Koppány György felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom