Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
(Bajcsik József metszete) Verses szólások Ha nem csordul, csöppenr Száz forintból ötven. A szerencse szárnyon száll. Kire rászáll, az jól jár. Az sem tartott sokáig: Keddtől fogva, szerdáig. Étel, ital, álom; Szükséges e három, Barna kenyér, fehér so A legjobb pirosító, Hogyha hívnak, fogadd eí! Ha kergetnek, szaladj el! A pap is csak vétkezik, Ha jókedve érkezik. Eszem-iszom, jól élek, Senkivel sem cserélek. Művelődéspolitikai ccikiiűzcseink szellemében * 1, 0, ár munkájának szám- vetése, az új feladatok meghatározása a társadalmi-politikai élet bármely területén elmélyült elemzést igénylő, nehéz feladat, s különösen az a kultúra, a szellemi tevékenység területén — ahol az eredmények is, a megoldásra váró problémák is bonyolult áttételeken keresztül jelentkeznek. Vállalkozni erre azonban nemcsak hasznos, hanem szükséges is: át kell gondolnunk, hogyan kezdtünk a kongresszusi és pártértekezle-_ ti határozatok végrehajtásához, meddig jutottunk munkánkban. Nem kétséges: ahogyan e pártfórumokon a műveltség, a ^szocialista tudatosság fontossága és funkciója megfogalmazódott, az igen jó alapja lett a pártszervezeték, a kultúra munkásainak tudatformáié tevékenységének. A kongresszust követően a pártaktíva, a párttagság eredményesen dolgozta fel, gondolta át a kongresszus mondanivalóját, határozatait. Eközben széles körben sikerült jilkotó eszmecserét folytatni a párt- szervezetek gyakorlati tennivalóiról, arról, hogy a gondolkodásban. az életfelfogásban jelentkező nem szocialista, vagy még nem teljesen szocialista vonásokkal szemben elsősorbán eszménk fegyverével keli fellépnünk, — állandóan gazdagítva a dolgozók műveltségét, mindennapi kultúráját. A nemrég lezajlott KISZ- és szakszervezeti kongresszusi akciók jól segítették a műveltség növelésével kapcsolatos társadalmi igények érvényesítését. Nó^rid meiye sadalmi fejlődése, terveink megvalósulás^, a lakásprogram, több művelődési beruházás kibontakozása természetesen alapvetően pozitívan befolyásolta kulturális feladataink megvalósítását. Ügy érzem, a múlt év egyik legnagyobb vívmánya volt, ÍRTA: HAVAS PETER hogy sikerült a pártszervek, kulturális szervek és intézmények figyelmét a munkásmű- velödéssel kapcsolatos feladatokra összpontosítani. Ennek gyakdrlati következményei érthetően jelenleg még csak kevéssé érzékelhetők a művelődés ..hétköznapjaiban”, de a szemléletben, a feladatok értelmezésében lényeges fordulat történt. Az elfogadott közép távú tanácsi közművelődési tervek, a József Attila Megyei Művelődési Központ ez, irányban körvonalazott tennivalói, elsősorban ■ a salgótarjáni városi pártbizottság sokoldalú, átgondolt koncepciója, de a ■salgótarjáni járási és balassagyarmati városi pártbizottság törekvései az elkövetkező években minden bizonnyal a munkáskultúra erőteljes fellendülésének hatékony eszközei lesznek. ( Ezt a célt szolgálja az a művelődés-szociológiai vizsgálat — az első ilyen szűkebb hazánkban —, melynek célja a salgótarjáni üzemi dolgozók műveltségi szintjének tudományos igényű felmérése. Bár e nagy munka jövőbeni szerepét, értelmét illetően tapasztaltunk megalapozatlan illúziókat, másrészt néha közömbösséget is, mégis már most mindenképpen figyelemre méltó és bizakodásra okot adó, hogy az üzemi pártszervezetek, tömegszervezetek, az üzemek gazdasági vezetői az egész vizsgálatot nemcsak egyszerűen „fogadták”, számottevő segítséget adtak lefolytatásához, de türelmetlenül várják az interjú feldolgozását, a tanulságok összegezését és készek abban maguk is aktívan részt venni. E vizsgálódásnak másik, már most megbecsülhető, s talán legalább ennyire örvendetes eredménye annak a több mint 100 pártmunkásnak, néoművelő- nek az élményanvagában. tapasztalataiban fogalmazható meg, akik e nehéz munkát végzik. Számukra igazi nagy iskola ez a vizsgálat és túlzás Ilyenkor, esztendő végén, vagy az új esztendő elején minden hivatal, vállalat, gyár, üzem elkészíti számadását, de úgy gondolom, hogy az sem baj ha, az egyén is önmagába tekint, és meghatározza önmagának, hogy mit tett jól, de főleg mi az amivel elégedetlen, amin változtatni óhajt az új esztendőben. Semmi szándékom kérkedni, de ezt a lszámad,ást én is elkészítettem, s úgy találtam, különösebb vádaskodás önmagámtól nem érhet, ugyanis csak két dologgal maradtam adósa elhatározásaimnak. Az egyik, hogy fogadkozásaim ellenére, az idén sem lelkesedtem a levélírásért, s ennél fogva asztalomon egész levélhegy tör a fellegekbe, másodszor a prózaírásról nem tértem át a költészetre, pedig olyan jól kifundál- tgm, hogy ezentúl a rémes próza helyett rímes verseket fabrikálok, mert ehhez elegendő a ziláltság, a megfontolatlan- ság és a logika, valamint az értelem teljes hiánya, s máris modem költő az ember. Minthogy az új esztendőben szeretném mindkét mulasztásomat pótolni, már most, Újév ünnepén szeretném is tanúj elét adni elhatározásom őszinte-' ségének, és szilárdságának, minél fogva itt, ezen a szent helyen, igyekszem megválaszolni néhány sürgető tartalmú levelet, mégpedig tersekben, hogy . a másik fogadalmamnak is azonnyomban eleget tegyek. (A költészet egyébként is a legártatlanabb hobby. Gondoljanak csak Mao Ce-tungra! Hát mi baj volt vele amíg csak költeményeket ír- dogált. A baj akkor kezdődött, amikor a költészet helyett új hobbyt talált!) De térjünk csak át a levelekre, amelyek megválaszolása ma elengedhetetlen feladat. Mert ki hogyan viselkedik az új év első napján, olyan lesz az egész évben, hát én törődni akarok a hozzám beérkező észrevételekkel, panaszokkal. íme! G. József írja Balassagyarmatról: „Nagy bánatom az nekem kérem, hogy olyannyira féltékeny a feleségem. Mert amellett, tessék elnézni, hogy ilyen bizalmas dolgot kifecsegek, soha se ífjéri jegyzet Számadás tartozott a legtüzesebb menyecskék közé. De ha én egy nőnek kedvesebben köszönök, máris kitör a botrány.” VÁLASZ: i Hogyha veled féltő nejed, Ne tekergesd félre fejed; De vesd kicsit haránt főd, Ha közeleg barátnőd! S. Vilmos, salgótarjáni lakos leveléből: „Nemrégiben végeztem az egyik középiskolában. Megismertem egy rámenős csajt, aki mondhatom a legjobb nálam. Tisztességes szándékaim vannak, de a szüleim lebeszélnek. Különösen az apám biztat, hogy nem kell elsietni a dolgot, a halál és a házasság ráér legutoljára is...” VÁLASZ: Az eszedbe belevéssed, A házasság sohse késhet; „Amilyen a feleséged, Amolyan az eleséged.” Egy érsekvadkerti asszonyka panaszolja: „Férjem későn jár haza mert állítólag sok munkája van, ilyenkor úgy hullik az ágyba mint fáradt kér rész a Tiszába. Ha kedvesen megkérdezem tőlej »Apukám, alszol-e?« — ő csak a fal felé fordul." VÁLASZ: Ne aludjon el méreggel, Kérdezze meg esmént reggel. De ha nem káp másabb választ, Jobb ha újabb társat választ. Két panaszos levél is érkezett A kalóz menyasszonya című filmmel kapcsolatosan. Gy. Istvánné írja Karancs- lapujtőről: .„Nem bírok a férjemmel, amióta megnézte ezt a francia filmet. Nincsen tőle nyugodalmam. Pedig én beteges asszony vagyok.” Hasonló tárgyban ír Z. Zsigmondné, salgótarjáni olvasónk is: „Abban bíztam, hogy ez az enyhén erotikus film jót tesz majd a családi életünkben, a férjem jobban fogja érezni otthon magát, és megpróbál kedvemre, kulturáltabban viselkedni. Azóta azonban csak a mozikat bújja, még a Twist Olivért is négyszer nézte meg...” VÁLASZ: Cserebere fogadom, Többet vissza nem adom.:: Nagy zavarba hozott a következő levél írója, aki gondolatait csengő rímbe szedte. Lerövidítve S$. Imre panasza a következő: betért egy társasággal a salgótarjáni Karancs Étterembe, hogy rettenetes éhségén valami egyszerű es olcsó étellel enyhítsen. Gondolták megesznek egy rántott velőt 12 forintért, vagy egy rántott karajt ugyanannyiért, esetleg egy pirított májat 9,60-ért, illetve egy körömpörköltet 8,20-ért. A társaság körömpörköltet rendelt, de azt kérte, hogy a pincér előbb az italt hozza ki. A levél így zárul: Mialatt a köröm hörpölt, Elfogyott a körömpörkölt.:: VÁLASZ (félig prózában, félig csengő rímekbeií): Kedves olvasónk: Önök nagyon jó hangulatban lehettek már, amikor betértek a vendéglőbe. De nem a Karancsba, mert ott egyszerű és olcsó ételeket legalább két esztendeje nem lehet már kapni, legfeljebb csak túráscsuszát. De az hírlik, hogy 1972- ben már azt is majonézzel, stüszí- vadász módra készítik potom 27 forintért adagját. Tehát ne tévessze össze A lábost tele fánkkal Az álmos elefánttal. Miután a legfontosabb kérdésekre sikerült választ adnom, azzal búcsúzom, hogy az idén szorgalmasabban válaszolok a levelekre, s még szívósabban és fáradhatatlanabbul gyötröm a rímeket. Legközelebbi nyilvános válaszadásom dátuma: 1972. december 31. Addig csak küldjék a leveleket bizalommal. Mindegyik el lesz olvasva,' mindegyik el lesz intézve. Csupáncsak idő kérdése. nélkül nagy eszmecsere a mun- kásemberekkel. Meggyőződé' síink., hogy a szociológiai vizsgalat megállapításai, eredményei a teljes feldolgozás után sem válnak csodafegyverré, de ha tanulságait megszívleljük, komolyan kezeljük, józanul hosszú távú terveink alapjaként fogjuk fel, akkor azok a munkásművelődés erőteljes kibontakozását értelmesen fogják szolgálni. 4 iiiim, ír,» művelődési szern Iiicvyr vei pártmunkások és pedagógusok sokasága vett részt az állami oktatás rendszerének a X. kongresszuson elhatározott felülvizsgálatában. E munkát rendkívül értékesnek tartjuk, nemcsak azért mert számtalan okos javaslat, észrevétel hangzott el, amelyeket az országos eredmények egyeztetése után hasznosítani lehet, hanem azért is, mert eddig sohasem kaptunk ennyire tiszta, összefüggő képet a megye közn’rta+riánák helyzetéről. Igaz, de\kép nem minden tekintetben kedvező: egyes régebbi gondjainkról ismét megbizonyosodtunk, és újakat is rögzítenünk kellett, de ezeknek birtokában sokkal világosabban láthatjuk tennivalóinkat, perspektívánkat. Az általános iskolai körzetesítés gyorsabb befejezése ér- dék 'ben valószínűleg még nagyobb áldozatokat kell vállalnunk a következő években. Kollégiumi fejlesztési programunk teljesítése az ötéves terv végéig nagy erőket köt le, a program megvalósításakor azonban új helyzettel, az oktatómunka kedvezőbb feltételeivel számolhatunk. A Számviteli Főiskola T972- es megnyitása ugyancsak új minőséget hoz a megye művelődésében, a szellemi erők koncentrálódása folytán is. Ugyanakkor; az eddigieknél sürgetőbben jelentkeznek azok a gondok, amelyek a megye munkaerőigényei és egész szakmunkásképzésünk közötti feszültségekből fakadnak. A jövőben különös figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés és a megye tényleges munkaerő-szükséglete egészséges összhangjának megteremtésére. Ebben növekvő szerepet kap szakközépiskolai hálózatunk. A most megszilárduló iskolatípus helyes megyei arányainak kialakítása, az eddigieknél reálisabb, ésszerűbb fejlesztése aktuális közoktatás- politikai feladatunk. Továbbra1 is fokoznunk kell erőfeszítéseinket a munkás- és paraszt" szülők gyermekei támogatása, tanulmányi törekvéseik segítése felekében. Érthető, hogy egyik évről a másikra látványos eredményeket e tekintetben nem érhetünk el, de mégis szükséges ismételtén hangsúlyozni: nem tudunk szó nélkül elmenni amellett, hogy állásfoglalásaink egy része indokolatlanul körülményesen valósul meg, zavarnak még szemléletbeli előítéletek és tévedések. az egymásra várás a munkák végrehajtásában. a ni.aios, folyik széles körűen a már bevált pedagógiai formák alkalmazása, a tapasztalatok és módszerek cseréje. Nehezen alakul ki az együttműködés, az összhang az iskola, a pártszervezetek, társadalmi szervek és a szülők munkahelyei között, sok helyütt csupán belső iskolai kérdésként kezelik ezeket a problémákat, nehezítve a szükséges társadalmi összefogás kibontakoztatását. Szólni kell szellemi életünk egy-két olyan területéről is, amelyek 1971-ben még nem kaptak kellő figyelmet, és ennél fogva nem fejlődtek megfelelő intenzitással, de amelyek nélkül kulturális előrehaladásunk . hosszabb távon nem lehet teljes. Mindenképpen szükség lenne az értelmiségi rétegek szellemi aktivitásának fokozására. Ez, úgy gondolom, érdeke az értelmiségnek, de érdeke valamennyi társadalmi rétégnek is. Nem lenne helyes az igény megfogalmazásakor mintegy a „teljes pangásból” kiindulni, mert a múlt években ezen a területen történt egy és más, de ki tagadhatja, hogy politikai lehetőségeink és az értelmiség sokszor jogosan hangoztatott reális szellemi igényei ezeknél lényegesen többet és szervezettebb kezdeményezéseket kívánnának. Céltudatosabban és igényesebben kellene, elsősorban a TIT-nek, de más ille. tékes állami és társadalmi szerveknek a pártszervezetek támogatásával törekedniük olyan értelmiségi fórumok kialakítására, amelyek az eddigieknél sokkal szélesebb szellemi aktivitást, érdeklődést, váltanak ló, illétve erősítenek. Nem független mindettől, hogy 'eléggé nehezen valósulnak meg megyénkben azok az elképzelések, amelyeket tudománypolitikai. állásfoglalásunk fogalmazott meg. Különösen azt tártjuk problematikusnak, hogy állami, gazdasági és pártszervek egy része a tennivalókat elszigetelten kezeli, nehezen találja helyét a meg- valósítás folyamatában, ne: e.eggo, bőgj ci--.-.. foglalásban foglaltak realizálása végső soron hatványozottan elősegítheti a műszaki fejlesztést, a tudományos alapokra épített üzem- és munkaszervezést, az előttünk álló társadalmi-gazdasági , feladatok megvalósítását. A múlt évben minnd[egyl művészei, min4 a kulturális közvélemény részéről megerősödött az a kívánság, hogy átfogóan, egyseges elvek alapján tekintsük át a megye művészeti életét, körvonalazzuk igényeidet és határozzuk meg azokat a formákat, amelyek keretében a megye művészei tevékenyebben vehetnek részt kulturális életünk fejlesztésében. Ezt a munkát 1972-ben mindenképpen el kell végeznünk. A megye művészei, elsősorban képzőművészei sikereinek az egész megye társadalma örül. Ügy véljük azonban, ha az irántuk támasztott követelmények egyértelműbbek lennének, ha egységes, átgondoltabb kiállítás-politikát folytatnánk, akkor hozzájárulhatnánk szervezeti megerősödésükhöz és ez a művészek, pályafutása, fejlődése szempontjából is előnyös lenne. Célkitűzéseink valóraváltá- sának megyénkben is elengedhetetlen előfeltétele a kultúrával foglalkozó szervek, szervezetek munkájának állandó koordinálása. Nem uniformizálni kell a kultúra megannyi csatornáját, megfosztani sajátos karakterétől Sőt, azt kell elérni, hogy minden kulturális szektor még sokszínűbben, változatosabban dolgozzon a különböző társadalmi rétegek művelődésében. Dé a kultúrpolitika egységes megvalósítása feltétletnül megkívánja a feladatok folyamatos egyeztetését, kulturális tevékenységünk elemzését és egységes értékelését. ki ünwb. tek anyagi lehetőségei, tömegbefolyása ma olyan erő, amelyről lemondanunk a kulturális, élet szervezésekor, új formák és tartalmak kialakításakor, közvetítésekor nem szabad. A kongresszusi határozat számunkra lehetőséget és felelősséget együttesen jelent. A művelődés, a kulturális tevékenység feltételeinek állandó javítása, a tömegek, a szocialista kultúrával való korszerű kapcsolatainak fejlesztése ma is politikai jelentőségű feladat, amelynek megfelelni csakis felkészülten, kitartó és következetes munkával lehet. NÓGRÁD - 1972. január 1., szombat 7