Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

t orog a magno

Forog a magnó, de nem Kínosan érzem magam, rosan valami világrengető rendeltetésszerűen: a GELKÁ tényleg, milyen pontatlan va- nagy újítással rukkol elő. Ha és a lakásom között forog gyök, elvégre megmondták, nem, akkor valami más lesz... hosszú hetek óta. A hiba ár- nohát, nohát. Mert döbbenetesen jól szervetatlannak látszott: kiakadt, le- Aztán szerényen állok és zettnek látszanak, az tény. szakadt valami aPróság, kát- várok, csak kitalálnak valami S előre félek a pillanattól, tog a készülék. Nagyon rö- biztatót, öt perc múlva rám- hogy meg kell állnom a pult vid határidőre válallták a ja- legyintenek: hát, hagyja itt, előtt, mit követhettem el, ki vitást, el is készültek vele, a majd lesz valami. Köszönöm, tudja, ebben a magnéügyben, számla szerény; negyven fo- igazán kedvesek, és olyan valószínű, hogy nem úszom rint. Aztán az első bekapcso- biztató ez az egész, kifejezet- meg letolás nélkül. Aztán válásnál kiderült, ez a magnó ten meggyőződésem, hogy ez gül majdcsak lesz valahogy, a ugyanúgy kattog, mint mielőtt a vállalat a termelés, a szer- legközelebbi reklamáció'®, a GELKÁ-hoz vittük volna, vezés kooperáció terén hama- E. I,

Természetesen visszaviszi i

ember a javító céghez néhány nap múlva: nem sikerült a javítás. Az első meglepetés az volt, hogy senkinek eszébe nem jutott elnézést kérni, sőt mogorván kioktatnak. hogy rosszkor hoztam a gépet, iskolában van a Péter és így tovább. De azért otthagyhattam, hogy ez a Péter, ha netán ráérne valaha, nézze meg, mi újság a kattogás körül. És Péter megnézi, belenyúl, ekkor és ekkor jöhetek érte. Ravasz vagyok, már nem viszem el kipróbálás nélkül.

Szól a magnó, csak jó lehet már, vigyük haza. Pechemre otthon egy visszamenetet kapcsolok a készüléken, ugyanúgy kattog, mint azelőtt. Legszívesebben földhöz vágnám. Vigyem mégegyszer vissza, kérjek újra bocsánatot, hogy megint nem végezték el a munkát? Kínos, de nincs más. Telefonba mondom a gondom, az ügyelő lapozza a naptárát: ekkor meg ekkor tán itt lesz a Péter, akkor vigyem. Sajnos csak egy nappal később tudom vinni, hát most aztán nagyon összeteremtenek: megmondtuk, kérem, mikor hozza, most aztán már bottal üthetjük a Péter nyomát...

Ün

népi

Iliin ■ i'ipTKuiflr:

Jelenet a Felsült szerelmesek című tévéfilmváltozatból, a mai, csütörtök esti műsorból

Balkáni állapotot emlegetni nem éppen a leghízelgőbb állapotmeghatározó volt egykoron. A századeleji viszonyokra utalt Európa délkeleti részén; a puccsokkal, panamákkal terhes apró királyságokban, hercegségekben és fejedelemségekben. Valóságos operettvilág volt ez, olyannyira, hogy számos színpadi és irodalmi témának szolgált helyszínül és forrásanyagul.

Erre a letűnt világra emlékeztetett kedden este a televízióban a győri Kisfaludy Színház előadásában Rattigan: Az alvó herceg című háromfelvo- násos műve is. A sikeres angol színpadi szerző szatírája —. s részben paródiája — a balkáni világról, pontosabban az általa megjelölt Carpathiáról, királyáról, hercegeiről, hercegnőiről, udvarhölgy élről és udvaroncairól csöppet sem Ismeretlen előttünk. Sőt: csöppet sem újszerű, mert valamennyi alakját régtől, és sokkal szellemesebb megmintázásban tartjuk számon saját irodalmi tárházunkban. Jó ötven-hetven esztendeje kisregényekben örökítette meg őket Heltai a „Family Hotel”-ben és „társaiban”, melyek ma Kiskirályok gyűjtőnéven találhatók az író hagyatékában.

Bár Rattigan története nem nélkülözd a szórakoztatás ügyes fordulatait, megközelítőleg sem vetekedhet Heltai hasonló tematikájú műveinek dús szellemességével, frappáns bonyodalmasságávaL

★

Ma, csütörtökön új, érdekesnek ígérkező sorozat indul (18.35) Múzeumi séták címmel, melynek keretében a legjelentősebb múzeumok anyagát ismerhetjük meg. Ezúttal a Magyar Nemzeti Múzeumba látogathatunk el. Az esti főműsorban a Felsült szerelmesek című Shakespeare-vígjóté- kot élvezhetjük az Old Vic Szánház előadásában — szinkronváltozatban (20.00), végül Miskolc és az északi országrész mind rangosabb irodalmi folyóirata, a Napjaink szerkesztési munkáiba pillanthatunk be.

(barna)

Szerkessz veliinkl

A NÖGRÁDI ŰTTÖRÖK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA

A báhszakhör életéből

A balassagyarmati úttörő- bemutatkozásra. December 4- érzéssel, szép élménnyel men- ház életéből kaptunk egy kis én, aztán bekövetkezett a tünk haza. ízelítőt Lőrinczy Éva ötödik nagy fellépés, ami nem is A bábszakkör tagjai lelke- a osztályos tanuló tudósításé- akárhol ért bennünket, hanem sen és szorgalmasan készültél Levelében ezeket írja: az új, modern pártházban. A nek további feladatokra,

„Az úttörőház bábszakköre Hangya és a tücsök című újabb szereplésekre.” első nyilvános szerepléséről árnyjátékot adtuk elő. Bizto- *

szeretnék beszámolni. Nagyon san nagyon tetszett a közön- _

izgatottan készültünk erre ségnek, mert sok tapsot kap- A bábszakkör sikereiről mind a tizenöten. Én légin- tunk, és minden szereplő egy már mi is hallottunk Balassa- kább azért, nehogy beteg le- nagy tábla csokit. gyarmaton jártunkkor. Ké£32 ;“Ä‘Ä Ä ÄS s?be ‘S.rss

ben, nagy hidegben is. Szór- n háhi-ítéknt ntá- Sumcoe megmvot. szívesen

galmasan gyakoroltunk a pa- „a «ógyptóagSpajtásain- megnéznénk műsorotokat. Ki"»'iS SÄ SÄ Mi«

szerep csak kettőnek jutott, és készítitek-e el a bábokat? Ha

a többiek csak kellékesek vol- a§y ‘ e“, sok tapsot p igen ötleteiteket írjatok le, tak, azonban valamennyien tunk, és itt is kijárt a cukor- m^s bábszakkörök is szívesen szívesen készültünk a nagy ka. A közönség és mi is jó felhasználnák azokat.

Rajzszakköri tudósítás

Pont, pont, vesszőcske Készen van a fejecske.

Kicsi feje, nagy a hasa, Készen van a török basa...

rendezvénysorozat

Véglegesen eldőlt a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola Mikszáth-domborműve avatásának időpontja. Az ünnepségre április 14-én kerül sor, ekkor leplezik le Köő Pál neves szobrászművész alkotását. A rendezvényt külön érdekessé teszi, hogy az Iskola Nőgrád megyéből nyolc—tíz általános Iskola diákjait hívja meg és látja vendégül, akik úttörő- vetélkedőt rendeznek KI tud többet Mikszáth Kálmánról? címmel.

Kedves Zsuzsái tok-e szakköri foglalkozást,

örömmel olvastuk leveledet, de nagyon sajnáljuk, hogy tek éül’ esztendőre Tm ta!áltUnlLa borítékban várjuk újabb tudósításodat Ezt mondogattuk, amikor olyan rajzot, amelyet te, vagy . „éretnénk ha raizzal 11- még kicsik voltunk. Most már más szakkörbeli kislány vagy lusztrálnád beStómolódat. Szí. komolyabban vesszük a raj- fiú készített volna Szívesen vesen bemutatnárLk aikotása- zolust, ezért gyűlünk össze hallottunk volna arról is, itokat a megye valamennyi minden szerdán az űttörőház- bogy a téli szünidőben tartó- úttörőjének, ban. Rajzszakkörünk vezetője Lengyel Péter tanár úr.

A szakkörünk zöme felső tagozatos tanuló, de kisdobosok is szép számmal vannak.

Legtöbbször csendéletet szoktunk festeni, egy ideje

Határőrszakasz

Iskolánkban jól működik a hattuk a határőrök munfeájáit;

határőrszakasz. December vé- megörökítő képeket, az esküamnban- nehezebb ^műfajra gén laktanyalátogatás szere- tétel, a tisztavatás, a határtlrttok ét Ez a oortrérffi a Piámban. Megnéz- sértő elfogásának mozzanataiéi Hol fiúról hol nediß tük a csapatmúzeumot, egy it. Egy márványtábla őrzi 3

lányról készül a rajz. A rajz- kerületben elesett határőrö*

tábláról legtöbbször jól sike- a keriitett^ le- nevét A múzeum ™-gyon ér*

szlvSn sfgítünk e^náZlf P0« oktevél * Táblákon lát- Csányí János ,

Nagyon szeretjük a mi kis szakkörünket. Igen sokat tanulunk a foglalkozásokon.

Szeretnénk még nagyon sokat rajzolni a tanár úr irányítása mellett

Szőke Zsuzsanna hatodik osztályos tanuló, balassagyarmati úttörőház

IA lusta kis hangya

(Mese)

Mikszáth Kálmán:

kísértet lublón

7.

S a kúriát népsokaság

viszont

állotta

kíváncsi körül.

kísértetek mind gyalog jártak eddig, s többnyire éjfélkor. Lucifer is tanul és újít. Az az egy bizonyos, majd meglássák kegyelmetek, hogy a ló nem hiába van alája adva.

Egész Lubló városa lázban volt. A főbíró összehítta rög- , , .... . , . ,, . , tön a szenátust a kúriára taA sztaroszta elrohant mint hangja lett idegenszerű, kü- ^^0^ mitévők legyenek.

az őrült, ki a pitvarajtón, a lönös, valami dohos síri volt kapun, futott, lélekszakadva rajta.

Otthon a kapuban, tegnap- futott, egész hazáig, ott befe- Ahogy jött, eltűnt, lépteit Eeész nan lőttek a esodáiaelőtti ígéretére emlékeztette a küdt menten az ágyába, ki- nem lehetett hallani, de min- tomáj csodálatosabb hírek, sztaroszta: lelte a hideg, Egész éjszaka denki látta. Az udvaron talál- Itt vojt> majd ott volt Kasz— Ugye megengedi, hogy félrebeszélt, csodálatos 11- kozott a sztaroszta hajdújá- perek Ezt tette vagy emezt

megmelegedjem egy kicsit dercékkel viaskodva; éjféltá- val, jó reggelt mondott ne- mondta Innen egyenest Ob- odabenn? ján felcsert hozattak hozzá ki, és megcibálta a szakállát. gartra i0vag0it ott a mészáCudar, csípős idő járt tele aki eret vágott rajta; reg- A hajdú ordított, mert a sza- rrtgn^i Oszvald Pál uramnál volt a bajusza, szakálla zúz- gelre egy kicsit jobban lett. kálinak egy része a Kaszperek otjalök&tt a tőkére negyven marával. Éppen herbateáját itta, amit kezei között maradt. A vár- tallért- ^

Kaszperekné habozott. a gazdasszonya tartott kézé- tán, míg ő fent járt, odaadta Kend már tegnap ott

— Megérdemlőn, Mária — ben, mert forró volt a bögre, a lovát egy pólyák katonának 1árt a feleségemnél, a tartó

súgta érzelgősen. — Hidd meg úgyhogy csak kanalakban adó- fogni. Egy aranyat dobott oda követelni mikor én a

Mária, megérdemlem. gáttá neki, mikor megnyílt az neki most, miután előbb jól ravataion feküdtem El akarMária intett neki, hogy jöj- ajtó, és belépett Kaszperek hátba ütötte. Igazán kedélyes ta vinnl az egyik üszőjét- tájon hát. Mihály. egy kísértet volt. nulhatna kend mórest másKeresztülmentek a pitva- — Jézus Mária, Szent Jó- S aztán felpattant a Palkó- kor Itt vannak a tallérjait ron. A sztaroszta szíve han- zsef! — kiáltá rémülten a ra, végigszáguldott a városon. s' újra felült lovára

gosan dobogott, s meg nem gazdasszony, s a bögre kiesett Vöröses gőz lövellt ki a ló de visszájára ült- háttal a ló

állhatta, hogy át ne fogja a a kezéből, száz darabra ősz- orrlyukain, s patkójának nem feje felé ’

derekát nagy csintalanul. Egy szetörve. volt semmi nesze a keményre Maga Oszvald uram Jött

kis előleg a boldogságból. Kaszperek megállt az ajtó- fagyott göröngyökön. Az em- jeienteni ezt a kúriára, öt

— Ugyan, menjen, sztarosz- nál. Egy nagy ezüstcsatos kék berek rémülve futottak szét darab tallért leolvasván a

ta, maga nagy bolond. A ke- köpenyeg volt rajta, kihúzta amerre ment. zöId -sztalra azzal a töredelzére ütnék, de az enyém meg alóla a jobb kezét s megfe- — Ugyan korán jött vissza mes vallomással •

van dermedve, mozdítani sem nyegette vele az ágyában sá- — hüledezének a babonás _ Naav bűnös vaevok ma

bírom. Inkább nyissa ki ha- padtan fetrengő Lubomirsz- vénasszonyok. — Még meg se gam is nemzetes nemes ta

mar az ajtót kyt melegedett a föld alatt. De ®ács Gonoszul iártam el NeA sztaroszta kinyitotta a — Vigyázz, sztaroszta, azt persze, így kellett annak tör- kem' csak harmincöt tallérral szobaajtót, de egy irtózatos mondom, vigyázz magadra, ténnie. Arra esküdött meg, tertozott Kaszperek ősz óta. ordítással hőkölt vissza. Ha még egyszer kedved jön- „be ne fogadja testemet a Dp »naem is elkanott a hűn

Barátságos meleg csapott ki ne a feleségemet megkóstolni, föld”, hát itt van ni, be nem -„„doltam mneamhan 07 belülről, az asztal meg volt földön, falon, fán, Vason ke- fogadta. asszony úgyse tudja ésnegv

terítve és az asztalfőn ott resztül ott termek és megfőj- — Jó szerencse — fecsegték vemet mondtam előtte teg ült Kaszperek Mihály, piros talak. Vigyázz magadra, szta- mások —, hogy a litván asz- napeigtt g íme ma nxy^o,- ' arcával, vidáman úgy. mintroszta. szonyka még a halála napján mego]vast;m, csakugyan negv

szokott, bicskájával nagy ka- Az volt. Kaszperek volt, a hazament, most rajta töltené V(anf,f foíjsi+nm » p*

rajt vágva az előtte levő ke- másvilági út semmit se vál- a bosszúját. Wem. nem merem megtaria

nyerbol. toztatott rajta — csak a — Elér ez Varsóig Is, u“

ha

ni az így szerzett pénzt, elNóGRÁD - 1972. január 6., csütörtök

kedve tartja. Hiszen azért lo hozUun ? templomra, vas kísértet. Ilyen még nem r

is volt. A rendes, közönséges (Folytatjuk;

Korán reggel, szokás szerint nagy volt a sürgés-forgás a hangyabolyban, hangyák nagy szépen, sorjában elindultak a hangyaösvényen eledelt keres ni,

A sárgarigó, „akinek" ép.

— Mi lesz veled, te haszontalan, ezt nem szabad csinálA szorgos ni! A nap melegen sütött és igyekezettel, egyre jobban kezdett korogni a kis hangya gyomra.

— Persze, nem reggeliztem és ebédre sincs mit ennem, pedig nagyon éhes vagyok.

pen fütyülni támadt kedve az De azért sem dolgozom, al- öreg tölgyfa tetején, elfütyülte szom inkább egyet, az éhséa legszebb erdei slágert a kis hangyák tiszteletére.

— Ez a nap is jól kezdődik — gondolták a kis hangyák és boldogan néztek a kék ég felé, aztán el-eltűn- tek a zöld fűszálak között. A

get pedig elfelejtem. Visszafeküdt a napra és mély álomba merült. Lassan elmúlt a délután is. A nap nyugovóra tért, eltűntek sugarai a fák lombkoronái mögött. A lusta kis hangya ébredezve, szohangyabolyban csak a lusta morkodva, éhesen kapott a fekis hangya maradt.

— Mit mászkáljak én összevissza, amikor semmi kedvem sincs hozzá, kifekszem inkább, sütkérezem a napon! És valóban, nem ment kis társai után eledelt keresni, hanem lefeküdt sütkérezni.

jéhez, aztán hangos sírásra fakadt.

— Nincs vacsorám, éhen

kell pusztulnom — zokogta és akkora könnyei potyogtak, hogy hangya mama és hangya papa megsajnálták egy kicsit.

— Most az egyszer még

Pók néni, „aki" a szomszédban adunk vacsorát, de ez elő ne lakott és éppen hálóját szövő- forduljon máskor! — mondták

gette, fejcsóválva szólt hozzá:

— Ej, ej, kire hasonlíthatsz te hangyagyerek, nincs teben- ned egy félmákszemnyi szorgalom sem.

A hangyaboly tetején hangosan, teli torokból kacagott a lustaság. Társai — „akik" közben morzsákkal és külön, féle finom csemegékkel jöt- tek-mentek ki-be a hangyabolyból — szégyenkezve, szomorúan néztek rá és mondogatták:

oda neki.

A kis hangya megfogadta a tanácsot. És másnap reggel a felkelő nap már egy vidám kis csapatot látott az erdei hangyaösvényen, „akik" éppen mentek eledelt keresni, élükön a „lusta” kis hangyával. Pók néni is megígérte, hogy nem mesél senkinek arról a hangyagyerekről, „aki" a szomszédjában él. és valamikor egy kicsit lusta volt,

Kakuk Márta

Kell a jó könyv

A Magyar—Szovjet Baráti A kiadó gondozásában je- Társaság, több más társadat- lent meg To Huu napjaink

mi szervvel közösen ..Kell a vietnami költészete legkiemel- jó könyv” címmel olvaso- , .... , . ., , , , ,

pályázatot hirdetett Az olva- ^edőbb alakjának, a párt kb sópályázatot a szovjet írók titkárának verseskötete „Álműveinek kiadásával segíti az maink otthon maradtak" cím- Eorőpa Könyvkiadó is. met A forradalmár költő verA pályázat keretén belül . . .. , ............

m

egjelent Solohov: Emberi ei eDben a szep klallltasu kősóra című regénye 180 ezer leiben először jelennek meg példányban. Magyarországon.