Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

A kép az arányok érzékeltetésére készült: felnagyítva mu­tatja egy varrótű fokát, melyen egy pamutszál és egy rézdrót van átfűzve; az utóbbi átmérője 0,0127 mm. Ilyen, a hajszál­nál is vékonyabb fémhuzalt nem régóta tud előállítani az ipar, különleges technológiával. Elektronikus készülékek, különösen számítógépek építésénél mutatkozik egyre na­gyobb igény e „szupervékony” vezetékek iránt. Ha magas hőmérsékleten akarják alkalmazni a fémhuzalból készült tekercseket, előzőleg vékony üvegbevonattal látják el a drót­szálat. Az üvegszigetelés jól tapad a fém felületéhez, töké­letesen bírja a hajlítgatást, a tekercselést, nem töredezik meg Tájékoztatott megyei Mosolyt varázsoltak A járási nöbizottság kezde­ményezésére fenyő faünnepélyt rendeztünk a pásztói öregek napközi otthonában. A község vezetősége nevében megjelent Bock József, ajándékokat hoz­tak a faipari ktsz és az ÁFÉSZ nőbizottságának kép­viselői. Ugyancsak ezt tette o községi Vöröskereszt, és a köz­ségben működő szerszám- és ké­szülékgyár vöröskeresztes alap­szervezete is. A hatalmas fe­nyőfát, amelyet a járási párt- bizottság ajándékozott a nap­közi otthonnak, az úttörők díszítették fel. Köszönet illeti Duda Sándorné tanárnőt, aki a patronáló Dobó Katica őrs tagjait tanította meg, s léptek fel kedves kis műsorukkal. A legnagyobb meglepetést az jelentette, amikor Varga Tiborné országgyűlési képvi­selő vezetésével megjelent 13 kis óvodás gyermek, akik verssel, énekkel köszöntötték az ünnepség résztvevőit. Ezúton szeretnénk megkö­szönni mindazok kedvességét, akik az ünnep alkalmából de­rűt és mosolyt varázsoltak a munkában megfáradt arcokra. Az öregek otthona nevében: Fekete Lászlóné tanácstagunk A felelősség és kötelességér­zet már az első mondatból is érződött, így természetesen minden egyes tanácstag fi­gyelmét lekötve kezdte ismer­tetőjét a Karancsság és Szal- matercs községek közös Taná­csának múlt évi utolsó illésén megyei tanácstagunk, Farkas Károly. A tanácsülés értékelte az éves munkát, ezután szólt Farkas Károly a megyei ta­nács munkájáról, olyan elvi és gyakorlati kérdésekről, mint a szocialista demokrácia ki­szélesítésének lehetőségei, és a körültekintő tanácsi határo­zathozatalok fontossága, -is­mertette a lakossági szolgálta­tások, közoktatás, közművelő­dés fejlesztésének kérdéseit, érintette a megyei tanács mű­ködési szabályzatának szem­pontjait. A fontosabb vízügyi beruházások eddigi eredmé­nyeiről és fejlesztési terveiről szólva megjegyezte, hogy a megyei tanács célja a lakos­sági igények ez irányú kielégí­tése. A lakásépítési, a lakáselosz- tásd és lakbérkérdéseket ele­mezve elmondta, hogy me­gyénkben az illetékes szervek a párt és a kormány célkitű­zéseinek megfelelően foglal­koznak ezzel a kérdéssel. Tájékoztatója és beszélgeté­sünk során is megállapítottuk, hogy megyei tanácstagunk mlndannyiunk képviselője. Tanácstagi munkánkait már eddig is sok jó javaslattal se­gítette, elégedettek vagyunk tevékenységével. Rácz András Köszönet és elismerés Idős nyugdíjas vagyok, több hónapon át a nógrádgárdonyi szanatóriumban voltam keze­lés alatt. Kérem, tolmácsolják elismerésemet, és koszönete­met a lelkiismeretes, áldozatos munkáért az intézet vala­mennyi dolgozójának, a ma­gam és betegtársaim nevében. Ivanics Ferenc Salgótarján Fogadószobánhból Sokan jöttek más és más kéréssel Elmúltak az ünnepek. Ránk köszöntöttek az új esztendő dolgos napjai. Az emberek nagy többsége már újból megkezdte a munkát. Szer­kesztőségi fogadószobánk sem csendes. Olvasóink nap mint nap keresnek bennünket prob­lémáikkal. Elsőként az új esz­tendőben Novák Lászlóné jött Baglyasaljáról, akinek októ­bertől karácsonyig a Gelkában volt a tévéje, s nemcsak a ké­szülék hiányzott a lakásból, a jó kedv is, mert nem volt ko­csi, amivel a Gelka hazaszál­lítsa a készüléket. A három hónap alatt Novákné becsü­lettel fizette a havi- ötvenest, s most azt kérdezi, miért nem kaphatja vissza a pénzét? Pana­Köszönet a segítségért Még az ősz folyamán el­romlott a vízvezeték-fő­csapom, amellyel télen víztelenítem a vezetéket, hogy be ne fagyjon. Ezért a csapért összejártam a környékbeli üzleteket. Sal­gótarjánban is három al­kalommal kerestem, de csak colost és félcolost tud­tak ajánlani. Nekem há­romnegyedesre volt szük­ségem. December 7-én, is­mét keresésére indultam Salgótarjánba, de ered­ménytelenül. Bosszúságom­ban, gondoltam egy meré­szet, és a NÓGRÁD Szer­kesztőségéhez fordultam se­gítségért, ahol szinte per­cek alatt elintézték, hogy a Salgótarjáni Vízművektől kapjak egy csapot. Ezúton is hálásan köszö­nöm a szerkesztőségnek, személy szerint Tóth elv­társnőnek a kedvességét, és a gyors intézkedését. Va­lamint köszönöm a Vízmű­vek igazgatójának a lelki- ismeretes segítőkészségét, mert ezzel megmentett a további bosszúságoktól. Tisztelettel: Kmety István Kazár. Az öröklés egyes kérdései W. Anna olvasónk öröklési problémáiban több kérdésre kér választ jogi tanácsadónk­tól. Rovatunk terjedelmének korlátáira, valamint a vá­laszra váró levelek számára tekintettel, kénytelenek va­gyunk röviden, a tényállás is­métlése nélkül, de lehetőleg minden kérdésre kiterjedően válaszolni. A közös tulajdonú d,olog birtoklásának és használatá­nak a közös dolog hasznai szedésének és hasznosításának, valamint a közös dologgal já­ró tex-hek és a kárveszély vi­selésének a kérdését, vagyis röviden a . tulajdonostársak belső jogviszonyait a Ptk. (1959. évi IV. tv.) 139—146. § szabályozza. Olvasónkat ér­deklő teherviselés szempontjá­ból, háromféle kiadás között kell különbséget tenni. Vannak olyan kiadások, amelyek a közös tulajdon ál­lagának megóvásához és fenn­tartásához feltétlenül szüksé­gesek. Ezen munkálatokat a tulajdonostársak bármelyike a többi tulajdonostárs hozzájá­rd'ása nélkül is elvégezheti, a költségeket azonban, ennek el­lenére közösen kötelesek vi­selni. Vannak továbbá olyan kiadások, amelyek az állag megóvásához nem feltétlenül szükségesek és a közös tu­lajdon célszerű használatát sem gátolják. Ezek elvégzését, a tulajdonostársak tulajdoni arányuk szerint szótöbbséggel határozhatják el. A kiadások­ra vonatkozó határozat bíró­ság előtt mindkét esetben az általános elévülési határidőn belül (5 év) keresettel megtá­madható. Ez esetben azon­ban a keresetet beadó tulaj­donostársnak kell bizonyítani, hogy a kiadás az állag meg­óvásához nem volt feltétlenül szükséges, illetve a többségi határozat az okszerű gazdál­kodást sérti, vagy az a kisebb­ség jogos érdekeinek lényeges sérelmével járt. A harmadikféle kiadások körébe tartoznak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, mint például a kö­zös tulajdonú lakás bővítése, szépítése stb. Ezeket a kiadá­sokat a tulajdonostársak egy­hangú döntéssel határozhatják el. Ennek hiányában bárme­lyik tulajdonostárs csak saját költségére és kockázatára vé­geztetheti el a munkát. Az 1952. évi IV. tv. 61. § (1) bek. szerint a tartásra jo­gosultat rokonai közül első­sorban leszármazói kötelesek eltartani. Az eltartás költsé­gei. több eevsorban kötelezett között, pld. gyermekek kö­zött. egyenlő arányban oszlik meg. A tartási kötelezettség tényleges érvényesítése, illetve a tartása költségek elosztása kérdésében elsősorban közös megegyezés, ennek hiányában pedig a jogosult kérelme alap­ján bírói ítélet d,önt. Az idé­zett tv. 68. § értelmében, hat hónapnál régebbi időre vissza­menőleg csak akkor lehet ér­vényesíteni tartási követelést, ha a jogosultat az elmaradás­ban mulasztás nem terheli. Fentiekből tehát kitűnik, hogy tartási követelést csak a jo­gosult terjeszthet elő. A jogo­sult halála után, egyetlen örö­kösnek sincs módja arra, hogy örököstársait tartásdíj megfi­zetésére koteleztesse. különö­sen akkor, ha tartási kötele­zettségüket a jogosult életében sem egyezségben, sem bírói íté­letben nem állapították meg. A Ptk. 677. § (1) bekezdése azonban módot ad arra, hogy az örökhagyó hosszabb ideig tartó tartásának költségeit, amennyiben az kizárólag egyik örököst terhelte, az örökha­gyó tartozása címén, hagya­téki teherként, a hagyatéki el­járást lefolytató közjegyzőnél bejelentse. Az eljáró közjegyző hatáskörébe tartozik annak el­bírálása, hogy a bejelentett hagyatéki teher, a hagyatékból kielégíthető-e. Ugyancsak az eljáró köz­jegyző dönt abban a kérdés­ben is, hogy az életben tör­tént ajándékozások után meg­maradt hagyatékból, az aján­dékozásban nem részesült örö­kösök kötelesrészének kielégí­tése után, az örökhagyó életé­ben ajándékozásban részesült örököstársak részesíthetők-e még hagyatékban, vagy nem. A kötelesrész kiszámitásának, illetve az osztásra bocsátás szabályainak részletes ismerte­tésére helyszűke illetve a kérdés terjedelme bonyolult­sága miatt válaszunk kereté­ben, sajnos, nincs lehetősé­günk, de bizalommal forduljon az eljáró közjegyzőhöz, aki minden kérdésére kimerítő választ ad, Ugyanezt megteszi jogi tanácsadónk is, amennyi­ben pénteki jogi fogadónapun­kon megkeresi személyesen. Mennyi lakbért kell fizetni? lfj. B. József olvasónk le­veléből, sajnos, nem tűnik ki, hogy az egy szobából álló lakását csere előtt milyen jog­címen lakta, és annak elcse- rélése hogyan történt, illetve a csere lakáshasználati jogo­sultságában milyen változást eredményezett. Ennek Ismere­te nélkül pedig lakbérfizetési kötelezettségéről, illetve a fize­tendő lakbér mértékéről sem tudunk kielégítő választ adni. Annyit közölhetünk viszont, hogy a levélben ismertetett minőségű lakrész után még albérlet esetén is túlzottnak tartjuk a havi 100 forint al bérleti díjat. Az 1971. év ta­vaszán megjelent lakásren­deletek részletesen szabá­lyozzák a bérleti, illetve al­bérleti, bútor- és ágynemű­használati díjak mértékét. Ezekről azonban csak a tény állás részletesebb ismerete után tudunk pontosabb tájé­koztatást adni. Amennyiben módjában áll, kérjük szíves­kedjék valamelyik pénteki jo gi fogadóóránkon szerkesztő ségünket felkeresni, a kérdés részletes megválaszolása érde­kében. szosunk a Gelka Ígéretének valóraváltását sürgeti: igazol­ják, hogy három hónapig ná­luk volt a készülék. Mártonka Ferenc azért bosz- szankodott, hogy miért nem írják be a munkakönyvbe a ktsz-nél végzett munkát. Ugyanis két évig a nógrád- megyeri szegkovácsoknál dol­gozott, s most évei igazolása­ként az SZTK-hoz kell for­dulnia, hogy ez a munkavi­szony is együtt lehessen a többivel, a pótszabadság mi­att. Az is furcsa, hogy ezért tíz forintos illetéket kell leró­nia. S ha ez így marad a jö­vőben is, vagyis, ha nem lehet a szövetkezeti munkaviszonyt munkakönyvébe bejegyezni, bármiféle célból kéri az elis­merést (jubileumi jutalom, vagy nyugdíj stb.) mindig me­het az SZTK-hoz, s mindig pluszköltsége lesz. Aztán jött Sándor Tibor, aki tanácsot szeretett volna kér­ni jogászunktól, mert egy, a múlt évben hozott bírósági végzésnek még mindig nem szereztek érvényt. öt követte Botos Károly, aki egy levelet hozott: el k^ll hagynia az önkényesen elfog­lalt lakást. Kilencedmagával van, s nem szeretné, ha az utcára tennék; tetőt kér a fe­jük fölé. Többen jöttek még mások is, más és más kéréssel. Es jönnek holnap is, meg holnap­után is. Megkezdtünk egy új esztendőt. — ti — Közbenjárásunkra Kicserélték a rossz ajtót November 25-i összeállítá­sunkban „Az olvasó kérte, mi továbbítottuk” főcím alatt, többek között helyt adtunk id. Szalai István mátranovák- bányatelepi olvasónk panaszá­nak is. A Salgótarjáni járási Tanács Községgazdálkodási Vállalatát kértük a megrongá­lódott bejárati ajtó cseréjére. Ekkor Havasi Jánosnak, a vállalat igazgatójának sorait is közöltük, mely szerint a szükséges intézkedést megtet­te. a panasz jogosságát tehát elismerte. A múlt év utolsó napján, a vállalat igazgatójától ismét levelet bontottunk, s az aláb­bi sorok állnak benne: „Kö­zöljük, hogy korábbi levelünk­ben tett ígéretünk alapján, id. Szalai István mátranovák- bányatelepi lakos lakásán, a rossz állapotú bejárati ajtót, szabványos. duplaszámyúra lecseréltük. A cserével kap­csolatos munkálatokat befe­jeztük.” Tisztelt Szerkesztőség! Kéréssel szeretnék önökhöz fordulni. Hatvanéves asszony vagyok, életem eddigi szaka­szában még kórházba nem kerültem. Most azonban két hete véletlenül elestem és betörött a fejem. Éjjel fél háromkor szállítottak a salgó­tarjáni kórház sebészeti osz­tályára. Az éjszakai óra el* lenére az, orvosok és nővér­kék nagyon kedvesen fogad­tak. Gyógyulásomat nemcsak a gondos ellátás, hanem az osztály orvosainak és nővér­kéinek kedvessége is befolyá­solta. Ezúton is szeretném hálámat és köszönetemet tol- mácsoltatni az osztályon dol­gozó orvosoknak és nővérkék­nek. Fapp Albertné Homokterenye Büszkék iskolájukra A napokban hazafelé utaztam autóbusszal. Velem szemben két lány ült, kik­nek kabátja gallérján- zöld szalagot pillantottam meg. A Bolyai Gimnáziumba járnak — gondoltam, és emlékezetemben peregni kezdtek a képek. Elsős vagy másodikos gimnazista lehet­tem, amikor elkezdték az építkezést. Emlékszem, mi is elmentünk társadalmi mun­kában földet lapátolni és kubikolni. A tanárunk ak­kor azt mondta: „az új isko­lába még ti is fogtok jár­ni”. Azt is tudom, hogy ak­kor kinevettük, mert nem hittünk neki. Nem gondol­tuk, hogy ez valóra is vá­lik. Aztán eljött 1966, és va­lóban beléptünk az új, mo­dem iskolába. Az álomból tehát valóság lett. Igaz, té­len sokszor „nadrágféken’* érkeztünk le a hegyről, de mégis igaza lett tanárunk­nak. Azóta négy év telt el. Űj út vezet fel, és a mostani tanulók már lépcsőn járnak a modem, korszerűen fel­szerelt iskolába. — Büszkék vagytok a zöld szalagra? — kérdeztem a lányoktól. — Há-á-á-t... igen! —i mondták kissé feszengve, majd magabiztosán. És büszkék is lehetnek, mert a társadalomtól olyan iskolát kaptak, mint a Bo­lyai Gimnázium. Lantos Jeremiás Szerkesztői üzenetek H. Z.-né (Zagyvaróna): Le­vélben eljuttatott panaszát megvizsgáltuk, megállapítá­sainkat azonban teljes neve és lakcíme nélkül nem tud­juk eljuttatni. Kérjük, ha legközelebb Salgótarjánban jár, keresse fel szerkesztősé­günket. B. M. (Kisterenye): A ju­bileumi jutalom a dolgozó egy havi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében ese­dékessé váló jubileumi jutal­mat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. A negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal iáró jubileumi jutalmat ak­kor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszo­nya van. Mivel a jutalom ki­fizetésére vonatkozó kérését munkaadója elutasította, jo­gában áll a munkaügyi dön­tőbizottság útján érvényesíte­ni követelését. K. L. (Hasznos): A munka­ruha és a formaruha, a jutta­tási idő eltelte után. a dolgozó tülaldonába megy át. Ha azonban a munkaviszony ko­rábban megszűnik, a kollek­tív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgálta­tás, vagy a dolgozó részéről történő megváltás tekinteté­ben. Javasoljuk: nézze meg kollektív szerződésük idevo­natkozó pontjait. NÓGRÁD — 1972. január 6., csütörtök s

Next

/
Oldalképek
Tartalom