Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

I

Zenei térkép

Palócország közepén

A balassagyarmati Deák Ferenc utcában van egy ház, amely előtt néha lassítanak az arra járók. Az utcán megüti a járókelők fülét az ablakon kihallatszó csengő gyermekhang: „Tavaszi szél vizet araszt, virágom, virágom...”

Kilencéves működése alatt a balassagyarmati Állami Zeneiskola több száz zeneértőt nevelt, akik Kodály szellemében életszükségletüknek tartják a muzsikát, s itt, ebben az ' épületben kaptak kulcsot a művészetek egyik legnagyobb kincsesházához: a zenéhez. S vannak köztük olyanok is, akiknek a kezdet óta már gyermekeik is megtették az első lépéseket a kottavonalak ötös sorai felé.

Autóvaj Vaoyarcról

Az a lelkes munka, amit a zeneiskola tanárai végeznek, kilenc év óta méltóképpen reprezentálja a Balassagyarmat zenei életében bekövetkezett változásokat. Induláskor még csak tízen voltak, többségük utazó. Mint zenei nagykövetek érkeztek. Azóta többen letelepedtek, mert támogatást kaptak a várostól. Érezték: munkájukat elismerik. igényt tartanak rá.

Velük együtt emelkedett a növendékek száma is. Ma már 16 zenetanár neveli és oktatja a 328 növendéket. Nemcsak a balassagyarmatiakat. Egy ..zeneország” térképe rajzolódik ki a zeneiskola köré, gyarapodnak a helységnevek: Cserhátsurány, Örhalom,

Romhány, Mohora, Püspökhatvan, Nagylóc, Bér, Szanda, Nógrádgárdony, Szécsény, Detjár, Csitár és még számos község jelzi és jelenti a zenetanulási vágyat. Vanyarcról például autóval hozzák a növendékeket.

Igények és lehetőségek

Réti Zoltán, a zeneiskola igazgatója, a lehetőségeket emlegeti:

— Mióta a város foglalkozik a zeneiskola ügyeivel, még jobban sajátjának érzi. Maximális támogatást kapunk. Legutóbb hangszereket vásároltak a fúvószenekar fejlődéséhez. Az együttes alig egy éve működik Veres István vezetésével, de máris szép eredményeket ért el. Rövidesen önálló hangversenyeket, térzenéket tartanak. Ez egyben azt is jelenti, hogy még több fúvóshangszeren játszó növendéket kell nevelnünk. A helyünk azonban szűk, kezdjük kinőni az épületet. Csak nagy nehézségek árán tudjuk úgy beosztani tantermeinket, hogy a ma ignéyeinek még eleget tegyünk.

A város és a zeneiskola együtt törekszik a megoldásra. De nemcsak Balassagyarmaton kell újabb lehetőséget találni a továbblépéshez, hanem a vonzáskörzetben is. Érsekvadkert, Magyarnándor, Rétság sürgető igénnyel, egyre gyakrabban veti fel a kihelyezett tagozat beindításának szükségességét.

Az utóbbi években igen intenzív, rendszeres hangversenyélet alakult ki a régi palócvárosban. Gyakoriak a növendékkoncertek, a filharmóniai hangversenyek, a tanári bemutatók és a különféle ünnepélyeken, ünnepségeken való közreműködések. Az a csendes, alapos oktató-nevelő munka, amely a szűkre szaVilágszerte szorongató probléma a városok túlnépesedéséből eredő lakáskérdés. Különösen tragikus méreteket ölt ez olyan társadalmakban, ahol a lakásépítés mindenekelőtt tőkebefektetés és üzlet, mert a családok százezres tömegeire szinte teljesíthetetlen lakbérterheket ró. Az állapotok ezen a téren nemhogy javulnának, de mind aggasztóbbak, barakk- és kocsilakók ínséges tömegeit szülik a városok perifériáin. „Szociális” szükségszállások telnek meg asszonyokkal és gyermekekkel — elszakadva a családfőtől, a férjtől és apától.

Ennek az állapotnak természetszerű folyamata a családok nagy számú szétzüllése — mint legkisebb emberi közösségek megsemmisülése.

Erről ad hírt ritka őszinte, szinte a dokumentáció hitelességével fogadható összképet a Hová? című, szerdán este látott angol film. A dokumentáció hitelességével?.. Ez a bátor hangú, felzaklató alkotás maga az élő, eleven dokumentum. Mint a film készítői tudtunkra adják: a látottak az angol főváros statisztikai tényeit tárják elénk. Tehát nem költött és végletes túlzások, pedig egybevetve szocialista társadalmi viszonyainkkal, bátran annak vélhetnénk.

Döbbenten figyeljük az események pergését. s a görcsös lelkiállapot, mely a látvány nyomán hatalmába fogja az embert, a film végén sem nyer feloldást, mert tudjuk, hogy a problémák eredendő forrása maga a kapitalista, az anyagi javaival gyakran oly fölényesen kérkedő „jóléti” állam és társadalom, amelynek pedig ilyen döbbenetes íilmdokumentumok nyomán igazán nincs mivel kérkednie.

A film alkotói: Jeremy Sandford, az író. Kenneth Loach, a rendező, Tony Imi, az operatőr, valamint a két remek főszereplő: Carol White és Ray Brooks minden elismerést megérdemelnek művészi munkájukért és a megvalósításban mutatott személyes bátorságukért.

Ma. pénteken délután (15.35) újból láthatjuk a szovjet filmgyártás új hullámának egyik legemlékezetesebb alkotását, a Szállnak a darvak-at. Jelentkezik (17.10) a Kompozíció 72, a Tv képzőművészeti magazinja. Érdeklődésre számíthat (17.40) az Egyesült Nemzetek Szervezetének dokumentumfilmje, a Rabszolgák a XX. században, mely a Tájak, városok, emberek sorozatban kapott helyet. Az esti fő műsorban (20.00) láthatjuk Urbán Ernő: Uborkafa című színművének tévé játék-változatát.

(barna)

Baleftművészek dedikálnak

A budapesti balett című album megjelenése alkalmából január 31-én délután öt órára dedikációt szervez a Rózsavöl" gyi könyv- és zeneműbolt. valamint a Corvina Könyvkiadó. Budapesten, a Martinelli tér 5, szám alatt- Ez alkalommal a táncművészet kedvelői személyesen találkozhatnak Lő- rincz Györggyel, az Operaház balettigazgatójával, a könyv

szerkesztőiével. Pnita kívül a balett jeles művészei, Harangozó Gyula. Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa. Dósa Imre. Sipeki Levente. Menyhárt Jacqueline, Ugray Klotild és Kékesi Mária, valamint Seregi László koreográfus és Márk Tivadar jelmeztervező dedikálnak. Kérésre utánvét" tel küld dedikált példányt a zeneműboltNÓGRAD — 1972. január 28., péntek

bott falak között folyik, a hangversenyeken vizsgázik a nyilvánosság előtt. Meglepően látogatottak a növendékhangversenyek. Általában 80—100 szülő kíséri állandóan figyelemmel gyermeke előrehaladását. Így nem kell csodálkozni, hogy kialakult közönsége van a balassagyarmati hangversenyeknek, szívesen járnak hozzájuk.

Igyekeznek minden igényt kielégíteni. A hónap végén Ungar Imre koncertezik a városban, öt követi a fiatal Fasang Árpád, majd Lux Erika. Decemberben a budapesti Musica Viva kamaraegyüttes bemutatkozásának tapsolhattak. Rövidesen Jancsó Adrienne, Faragó Laura és Kecskés András látogat el hozzájuk a magyar népművészetet bemutató műsorával. Gyakori vandég a salgótarjáni szimfonikus zenekar is. Februárban Lehoczky Éva, Németh Aliz, Külkey László és Domahidy László vendégszereplésével Mozart: A színigazgató című operáját mutatják be. Lehetőséget kap a helyi zenekar is a fellépésre. Márciusban Ko- mády Gerzson, Für Éva, Fo- garasi Béla, Veres István és Veres Istvánná közreműködésével versenyműveket mutatnak be.

Rózsavölgyi nevével

A balassagyarmati muzsikusok nemcsak a város zenei életét formálják, Márciusi hangversenyükkel ellátogatnak Magyarnándorba és Diós- jenőre is, hogy tovább növeljék a muzsika barátainak számát, s eleget tegyenek az igényeknek.

A balassagyarmati Állami Zeneiskola 197.3-ban lesz tízéves. 1973-ban más zenei ünnepségek is lesznek a városban. 125 évvel ezelőtt, 1848. január 23-án halt meg Rózsavölgyi Márk, a múlt századi verbunkos muzsika valamint a magyar kamarazene kitűnő képviselője. Rózsavölgyi Balassagyarmat szülötte. Mi sem természetesebb, hogy a két évfordulót összekössék. Már most tervezik a méltó megemlékezéseket A zeneiskola szeretné felvenni Rózsavölgyi Márk nevét. A nagy muzsikus emlékére táblát avatnak, leleplezik Veszély Jelena Rózsavölgyi Márkot ábrázoló szobrát is.

Igényeik, kéréseik teljesíthetők. hiszen nem akarnak a balassagyai’mati muzsikusok semmi mást, csak továbbra is nagyon becsületesen oktatni- nevelni. másokkal is megszerettetni a zenét, Rózsavölgyi emlékével a jövőbe tekinteni.

(M)

Mikszálh Kálmán élete

A Mikszáth

Mikszáth Kálmán születésé- sőbb pedig csak gazdálkodott, előbb, a halott visszajön és

vei kapcsolatban két tévedést is el kell oszlatnunk. Az egyik születése időpontjával kapcsolatos. Mikszáth Kálmán összes sajátkezüleg írott életrajzában 1849. szerepel, s az ő közlése alapján számos életrajzírója ezt a dátumot fogadta el hitelesnek. De mint erre Váradi Béla kitűnő életrajzi munkájában található adatok hitelesen rámutatnak: a helyes dátum 1847. így van ez bejegyezve a nagykürtösi evangélikus egyház anyakönyvének IV. kötete 25. lapján Biszkup Nathanael evangélikus lelkész úr keze- írásával. 1847. január 17-én már meg is keresztelték Nagykürtösön, amely helység anyaegyháza volt Szklabonya ágostai evangélikus lakóinak.

A másik tévedés Mikszáth nemesi származása.' Bár Mikszáth is sokszor emlegette és nyomában egész dzsentriábrázolása magyarázataként is mindig ezt a származást hozták fel, az egésznek nincsen történeti alapja. Édesapja kiscsoltói Mikszáth János szerény, nemes ember volt, mert címerében csak egy kecske ágaskodott, előbb kocsmát és mészárszéket tartott fenn, kékörülbelüi száz holdnyi birtokán. De mim azt Miskolczy- Simon János „A Mikszáth család harmadf élévszázados története” című munkájában bebizonyította még ezt a szerény nemességet se lehet semmiféle oklevéllel igazolni.

A család nevének írásában is több variációval találkozunk: Írjak Mi.radt-nak,

Mixáth-nak, Mixádt-nak és a családi hagyomány szerint román eredetű család lennének. Erre utalna nevük jelentése mic szat, mike’szát—kis falu. (Vannak más feltevések is: Szily Kálmán szerint az át végű családneveink török ere. detűek, Melled János egy szlovák családnévvel való azonosságot gyanít.)

Az említett kutatók 1650-ig tudták visszakövetni a Mixadt családot. Ekkor élt Mixadt Mátyás, akinek fiát 1707-ben avatták ág. evangélikus lelkésszé Ettől kezdve gyakori a családban a lelkész, valóságos papi família volt csak nagyapja és apja hagyták el a hagyományos pályát. Dédapjától kezdődően két ágra szakad a család, mint az alábbi táblázat mutatja:

dr. János

Mixadt Sámuel József Sámuel

József Mikszáth János Miklós Kálmán Mária Gyula Kálmán Jánoska Berci

Az Ebeckröl származó Veres család nemessége is mondabeli. Nagyszülei Veres Sámuel és Frenyó Judit — ez utóbbi lesz majd az ebecki délutánok nagyszerű mesélője, akiről Mikszáth, mint remek pedagógusról emlékezik — és lányuk farádi Veres Mária nemesi származása sem igazolható. Mikszáth ugyan A két koldúsdiákban „hiteles” történetét adja anyja nemességének. Eszerint a Gyulafehérváron mulatozó Apaffy Mihály erdélyi fejedelem adta meg mulatozó jókedvében a

nemességet a Debrecenből

odavetődött Veres Lacinak, a nyírségi árva jobbágytestvér kisebbikének, kinek apját „a Nyírség királya” a kegyetlen Krucsay halálra korbá- csoltatta. Az adományozás háttere az a remek történet, amellyel a fiú elszórakoztatja és amelynek segítségével sikerül egy vitás ügvben döntést hoznia. Egy katolikug és egy kálomista lelkész vitatkoznak arról a fiú történetében, hogy milyen is a túlvilág. Esküvel fogadják, hogy bármelyikük is hal meg

Öntevékeny művészeti csoportok Vésztőn

A pásztói Lovász József Művelődési Központ öntevékeny művészeti csoportjai, szakkörei, klubjai ebben az évben is várják az érdeklődőket, A nagyközség és környékének fiataljai számára gazdag lehetőséget kínál a központ az önképzésre, öntevékenységre. Népitánccsoport. fúvószenekar, vonós- (kamara) zenekar, női kamarakórus, fotókör, képzőművészeti kör. irodalmi színpad, továbbá a Pajtás-, az ifjúsági-, a fiatal értelmiségiek és a szocialista brigádok klubjai várják az érdeklődőket. Az öntevékeny művészeti csoportok rendszeres működése, a klubok programja változatos lehetőséget kínál a szabad idő hasznos és célszerű eltöltésére.

bizonyságot szolgáltat az igazságról. A kálvinista pap, aki az éj folyamán egy szakadékba zuhan, visszajön és elmondja „hogy a másvilágon úgy sincs, ahogy én mondtam, se úgy nincs, ahogy te mondtad. Ámen!” A fejedelemnek nagyon tetszik a talpraesett történet, kardot ajándékoz a fiúnak, s mert az rongyos ruházatához nem tartja méltónak a fejedelmi ajándékot, előbb díszes ruhával, majd nemesi címerrel Is megajándékozza. A címer’: i fehér kutya látható zöld mezőben és a nemesi- előnév, amelyet igazól a „Fáradi”.

Ez a nemesség szimbolikusnak is felfogható. A hajdani előd azért kap nemességet, mert szépen tud történetet mesélni. Ez a nemesség nem bizonyul igazinak. De Mikszáth mégis olyan nemességet szerez magának írásművészetével, amelyet minden a.ián- déklevélnél hitelesebben igazolnak művei. Ahogy Móricz Zsigmond írta: „S íme, az igazi földesúr a magyar föld egyik legszegényebb vidékén, kiélt földön, rossz erkölcsökkel teli világban olyan gazdálkodást folytat, hogy a világirodalom nagy hírű birtokosai közé kerül.”

Egyébként Mikszáth édesap. ja vidám kedélyű, tréfára és tréfacsinálásra hajlamos ember, aki gyakran figurázta ki ismerőseit. A környező falvakból, Zsélyről, Ebeckröl is járogattak hozzá parasztok tanácsot kérni, jó koponyának tartották. Az írókat nem sokra tartotta és Mikszáth emlékezése szerint is egyetlen könyv volt a háznál a nélkülözhetetlen kalendárium. Ebbe írogatta be a családfa vonatkozó fontosabb adatokat, amelyeket nem mert az emlékezőtehetségére bízni. Bárány lett az idén 73, Mariska lányomnak az első foga kijött március 23-án” stb

Édesanyjától örökölte a szép iránti érzékenységét. Egyébként édesanyja volt az, aki mindig makacsul hitt fia elhivatottságában. Ez többek között egy ebecki jóslat következménye is volt: „Megjövendölte egy prókátornak a leánya Mlkszáthnénak. hogy fia fog születni.. nagy ember válik belőle. Gyarmatot kivilágítják tiszteletére."

A költői kedélyű asszonyra nagy hatással volt ez a jö. vendölés. ezért harcolt a gyermek taníttatásáért, ezért járt' nemzetesasszonyhoz illő öltözékben valahányszor csak fia ügyében kellett eljárnia. Persze a gyermek életútját nemcsak az anyai akarat és elvárás határozta meg ...

Csukly László

/Www\z\AoarvArvtz\Aoáz\A^v\zyA/vwto/w\AzvvVtAVVViAryA^vw\^v^vwwwvvvvwwtvwvvwwwvvwvn/v'

Mikszáth kát után:

KÍSÉRTET LUBLÓN

20.

Egy másik, szerelmi csel- szövényekben járatos hölgyolvasó „Erős” Ágost király viszonyára • hívja fel a figyelmemet, s azt mondja, Königsmarck grófnőt kellett volna szerepeltetnem Lecouv- reur Adrienne kisasszony helyett, mert azt jobban szerette őfelsége. De hogyan tudhassam én azt. Én jóhi- szeműleg jártam el, mert én Lecouvreur kisasszonyt szeretem jobban. De a legtöbb levél azt kérdezte, honnan vettem a Kaszperek-históri- át? Minek fejeztem már be? Kivált a szép Kaszperekné sorsát szeretné még tudni a közönség.

Hogy mindezekre némileg megfeleljek, őszintén bevallom, hogy Kaszperekért nagy kár. sokat vesztettem vele. mert a Kaszperek mint külön kísértet volt alkalmazva a gyermekeim mellett; c-gy pesztonka, egy nevelőnő. és egy kísértet — pláne Rákóczi-korabeli kísértet (ami még Thalynak is tetszenék).

Kaszperek Mihály urammal ifjabb Mitarko Bertalan „Egy szepességi népmonáá- ról” szóló igen csinos értekezése ismertetett meg. mely a Liber Actorúm és a nép szája után készült.

A legenda, mely a Szélességben ma is él (de persze a Csernyiczki-féle rész nélkül), megtetszett nekem, elmondtam otthon a gyerekeknek, s azoknak kis szívében megfogant a borzadály és a félelem a hatalmas Kaszpe- rekről, ki a ház tetejéről nézi saját elégettetését, ki visz- szájára ül fehér lován, a saját levágott fejét a hóna alatt hozva, s minden percben itt teremhet.

Elég is volt elkiáltani, ha a gyerekek összeverekedtek egymás közt, vagy rosszalkodtak: „Jön a Kaszperek, jön a Kaszperek!” Nagy csönd lett. összekuporodtak, megla- pultak, s fénylő szemecskél- ket behunyták. A Kaszperek mindig hatott.

Így volt ez vagy két esztendeig. Sok konfliktus, sok csetepaté történt azalatt a gyermekszobában, de Kaszperek mindig lecsititotta. Szinte kezdtem már hálás lenni a derék lublól borkereskedő iránt — aki a nevelésben segítségemre van.

Ez a hála érlelte meg bennem a gondolatot, hogy leirom és átadom őt végre, aki se földben, se a mennyben nem talált helyet, ha nem Is a halhatalanságnak. de legalább egy kiadónak — hiszen ott is el lehet temetkezni.

Míg írtam, a gyerekeknek nem volt szabad bejönni a szobámba, s ha megkérdezték, „mit csinál az apa?” az volt a felelet:

— „A Kaszpereket írja.” Hol írja? Most itt írja Most már meghalt, most már a sírját bontják, most már ott ül a pajtán...

Így ment ez napról napra. Apródonként megszokták Kaszpereket, megbarátkoztak

vele. utoljára már valóságos családtagnak .kezdték tekinteni.

Mikor az utolsó folytatást vetettem papírra, nagy hercehurca támadt a másik szobában. beszaladok, hát a két gyerek, mindenik visszájáról ülve a falován, hátrafelé csapkod az ostorával, hogy a másikát megüthesse...

— Ejnye, mordizom adta

— kiáltok fel. — Jön a Kaszperek !

Amire elmosolyodik az Albert fiú, s zajos örömmel ugrik fel á „Palkó” lováról;

— No, csakhogy jön már. Eltettem neki a magaméból egy darab vajas kenyeret.

Így írtam meg Kaszpereket egynémi módosításokkal, kihagyva a mondából, ami nekem felesleges, de semmit sem hagyva ki a hiteles jegy- zőköny yi adatokból. Most végre ezen Is túl vagyok — de a nevelő felmondott, mert az új Kaszperekkel. akiről lehámlott a titokzatosság, nem bírja tovább fenntartani a rendet.

Az elbeszélés megírásával tehát leiáztam ígéretemet — de nem a bokros teendőket, melyekhez most az járult, hogy új nevelőt és új kísértetet kell keresni.

(Vége)

1