Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

Arany lakodal om Fél évszázaddal ezelőtt, 1922. január 28-án. egy fiatal pár jelentkezett Salgótarjánban a z anyakönyvvezetőnél. A mai Kohász Művelődési Központ­ban még alig ért véget az ün­nepség, amelyet a nagyközség várossá nyilvánítása alkalmá­ból rendeztek. Az akkori fő­jegyző jegyzetfüzetében ott szerepel a név: Molnár Lajos bányász és Krajnák Julianna szeretne az anyakönyvvezető elé vonulni. A fiatal pár már az anya­könyvvezető szobájában tar­tózkodott. Megérkezett a fő­jegyző is. Molnár Lajos és Krajnák Julianna neve beke­rült a várossá nyilvánított Salgótarján anyakönyvébe — elsőként a városban. ötven év telt el azóta. Mol­nár Lajos és felesége Forgá­cson tegnap ünnepelte arany­lakodalmát. Köszöntötte az ünnepeiteket a salgótarjáni városi pártbizottság, a városi KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront, a városi nőbizott­ság küldöttsége. De köszön­tötték a 74 éves Molnár La­jost és a 70 éves feleségét a területi párt- és KlSZ-szerve- zet képviselői is. A tegnap elhangzott számos jókívánság mellé mi is sok boldogságot, hosszú egészséget, még több örömet kívánunk az aranylakodalmát ünneplő házaspárnak. Ellenőrzés a termelőszövetkezetek ben Hadd Idézzek néhány mondatot az egyik termelőszövet­kezet ellenőrző bizottsági elnökének közgyűlési felszólalásá­ból: „Az sem volt jó dolog, amikor szövetkezetünkbe na­ponta érkeztek az ellenőrök, a revizorok a minisztériumból, a megyétől, a járási, a községi tanácstól. Ez a sokféle ellen­őrzés bizonytalanná tett bennünket, sértette gazdaönérze­tünket. De az sem okoz nagyobb biztonságot, amit ma az ellenőrzésben tapasztalunk. Én, mint az ellenőrző bizottság elnöke, elismerem, hogy a mulasztások, a közös tulajdon el­leni vétségek többségét elkerülhettük volna, ha nem ha- - nyagoljuk él az ellenőrzést és a felelősségre vonást.” A termelőszövetkezet a tagságé. Egy-egy közösség ön­állóan, a maga felelősségére gazdálkodik. A tsz-sző vétségek revizori csoportjain kívül elsősorban a szövetkezeti ellen­őrző bizottságokra vár a feladat, hogy a tagság szemeként tevékenykedjenek. Ott legyenek mindenütt, ahol mulasztás, visszaélés tapasztalható, és ne a megalkuvás, hanem a fe­lelősségteljes szigor jellemezze munkájukat. A legtöbb tsz- ben már élnek is a szigor és a felelősségre vonás eszközé­vel. Nem tűrik a lazaságot, a lógást, a rossz munkát, meg­büntetik a közös vagyon dézsmálást. A jól működő ellenőr­ző bizottságok munkájára azonban mégsem az ítéletek igaz­ságos volta a legjellemzőbb. Inkább az előrelátás. A bajok megelőzésére való törekvés. Az a szándék, hogy idejében beavatkozzanak, s a bajok megelőzésével elkerüljék az ítél­kezést. Így ellenőrizni természetesen csak ott lehet, ahol tend van, ahol minden ember előtt világos a feladata, s meghatározott a hatásköre és a fe­lelőssége. Ahol mindenki tudja, hogy egy-egy táb­láért, egy-egy istálló jószágaiért, a közös vagyon egy meghatározott darabjáért ki a felelős. Kinek kell a hátát tartania az értékek pusztulása, károsodása esetén. De még az ilyen meghatározott rendben, áttekinthető szervezettség­ben is nehéz és felelősségteljes feladat az ellenőrző bizott­ság munkája. Jelentős emberi, elvi szilárdságot, bátorságot kíván a bizottság tagjaitól. Válogatás nélkül, jó barátot, ro­kont, felettest nem kímélve kell gyakorolniuk a jogot, «rnelvet a tagság rájuk ruházott. Hiszen az ellenőrzésnek, a felelősségre vonásnak csak akkor van erkölcsi alapja és megfelelő Íratása, ha a szigor mindenkire egyformán vo­natkozik. Ha az elnök vagy a főkönyvelő mulasztását, hely­telen magatartását épp oly nyiltan és határozottan fedi fel az ellenőrzés, mint a rakodóét vagy a gyalogmuinkásét. Az ellenőrzés hatékonysága a folyamatosságban, a lián­ról napra megújuló éberségben rejlik. A kampányszerű raj­taütés legtöbbször eső után köpönyeg. S ami a legnagyobb baja, kizárja a legfontosabbat, a megelőzés lehetőségét. Ezért kell az ellenőrző bizottság tagjainak mindig mindenre állandóan odafigyelniük. Ne eresszék el a fülük mellett a figyelmeztetéseket, a véleményeket, észrevételeket. Ne rak­ták eleve fontossági sorrendbe a tagság jelzéseit, hiszen csak a gondos utánajárás döntheti el, hogy mi a fontos és mi nem. S ha a tsz a tagságé, a tagság a gazda, akkor nyil­vánvaló, hogy az ellenőrzés nem csupán a néhány tagú el­lenőrző bizottság joga, hanem az egész közösségé. S nem­csak jog, hanem kötelesség is. A szocialista közösségben elemi kötelessége mindenkinek önmagát és társait tárgyila­gosan ellenőrizni. Elnézés, részrehajlás nélkül. Hogy a kö­zös valóban közös lehessen és mindenki úgy részeljen a javakból, s a megbecsülésből, ahogyan megérdemli. Tárlatok jobb előkészítése Kórház és a gvár együttműködése A Magyar Kábelművek Szabadvezeték Gyára és a Ba­lassagyarmati városi Tanács kórháza szocialista szerződést kötött egymással. A kórház or­vosai vállalták, hogy különbö­ző vizsgálatokkal feltérképe­zik a dolgozók egészségügyi állapotát, gondozásba veszik őket, megelőző intézkedéseket tesznek a betegségek elkerülé­sére, segítenek a megfelelő munkaerők kialakításában. Ennek ellenében a gyár dol­gozói öt év alatt kétmillió fo­rinttal segítik a kórház mű- szeTállományának növelését, annak felfrissítését. Á jobb kenyérellátásért Máról holnapra nem lehetséges Sürgető közérdek, hogy to­vább javuljon a lakosság sü­tőipari termékekkel való ellá­tása, bővüljön a választék, jobb legyen a minőség, keve­sebb legyen a jogos panasz. Mivel a gondolt megoldása — az anyagi eszközök szű­kössége miatt — máról hol­napra nem lehetséges, ezért a megyei szervek kidolgozták az élelmiszeripar, ezen belül a sütőipar fejlesztésének távla­ti tervét. Ez összhangban van az országos elképzelésekkel is. Alapvető feladatként hatá­rozták meg a sütőipari ter­mékek iránti maximális igé­nyek kielégítését. Ugyanis a terv számol azzal, hogy a pék­sütemények fogyasztása a jö­vőben tovább emelkedik. Az előbb említett célokat oldják meg a rekonstrukciókkal. En­nek során korszerűbb, terme­lékenyebb technológiákat al­kalmaznak, megváltoztatják a ma még hagyományos, jórészt kézműipari jellegű gyártási előírást, ugyanakkor javítják a dolgozók munkakörülmé­nyeit. Túlzások nélkül A megye sütőiparának reá­lis megítélése érdekében szük­séges hangsúlyozni, hogy a múltból örökölt üzemi adott­ságok, technológiai körülmé­nyek visszahúzóiig hatottak és fékezték a gyorsabb előre­haladást. Az itt tevékenykedő emberek általában dicséretet érdemelnek. A mostoha körül­mények között nehéz, áldoza­tos munkával teremtik elő mindennapi kenyerüket. A sütőipari dolgozóknak érezniük is kell a fokozott felelősséget tevékenységükért, mert jó vagy rossz munkájuk naponta 240 ezer embert érint, akik folyamatosan mi­nősítik, „meózzák” munkáju­kat. A pékség dolgozóinak szembe kell nézniük a jelen­legi helyzettel és még foko­zottabb erőfeszítéseket kell tenni a problémáit okainak feltárására, majd együtt cse­lekedni azok megszüntetése érdekében. A lakosság sütőipari ter­mékekkel való ellátásában, rendkívül nagy szerepe van a tanácsi Irányítású vállalatnak. Nagyrészt ők látják el a me­gye lakosságát pékárukkal. Tőlük elsősorban a munka jobb megszervezését, a techno­lógiai utasítások betartását, a kereskedelmi és szállító vál­lalatokkal az intenzívebb kap­csolat kialakítását kérjük Emellett élő-eleven kapcsola­tot kell tartani a fogyasztók­kal, gyorsan reagálni észrevé­teleikre. Fokozott figyelmet érdemel az üzemekben vég­bemenő rekonstrukció is. Ar­ra kell törekedni, hogy ez minél előbb elkészüljön. A jelenlegi tervidőszakban a rétságin kívül még nyolc he­lyen hajtanak végre üzemi rekonstrukciót. Kik segíthetnének ? A tanácsi irányítású Sütő­ipari Vállalat mellett keressük a termelőkapacitások fejlesz­tésének más lehetőségeit, is. Ez azt jelenti, hogy a mező- gazdasági üzemeknél, az ÁFESZ-eknél törekednünk kell a sütőipari termelés feltételei­nek megteremtésére, a helyi igények jobb kielégítésére. Üdvözöljük azokat a kezde­ményezéseket, amelyekkel Varsányban, Karancsságon találkoztunk, ahol a termelő- szövetkezetekben új sütőüze­met hoznak létre. Bővíti üze­mét a balassagyarmati ÁFÉSZ is. A sütőipari termékek előál­lításának kiterjesztése jól be­leillik a mezőgazdasági üze­mek kiegészítő tevékenységé­nek fejlesztésébe, mert a kö­zös gazdaságoknak jelentős mennyiségű, saját termelésű kenyérgabonájuk van, a kor­mány pedig lehetőséget ad ar­ra, hogy új sütőüzemeket lé­tesítsenek, vagy a meglevő használaton kívülieket üzem­be helyezzék. Ehhez állami tá­mogatást is kapnak. Sokat se­gíthet még az ellátás javítá­sában a magánkisipar. Ma már senki előtt sem két­séges, hogy a sütőipar tovább­fejlesztése csak altkor lehetsé­ges, ha biztosított a megfelelő szakember-utánpótlás. Ennek megvalósítása több irányú erőfeszítést követel. Olyan anyagi, erkölcsi ösztönzési rendszer megteremtésére van szükség, melyben kifejezésre jut a sütőipari munka foko­zottabb elismerése, időről idő­re javulnak a áehéz, egészség­telen munkakörülmények és a kézi munkát fokozatosan a korszerűbb gépi technika vált­ja fel. Emellett szervezési in­tézkedések szükségesek a túl­órák csökkentéséhez. Elősegíti a tanulóképzést az eredmé­nyesen alkalmazott ösztön- díjrendszer is. Jó lenne ha a családi hagyományokra job­ban ém'tenének. s a megyéből biztosítanánk a szakember- utánpótlást A cél érdekében kívánatos a szállítás ütemességének, kulturáltságának gyorsabb ja­vítása. Szükség van arra, hogy a kereskedelmi szervek a vásárlók észrevételeit folya­matosan tolmácsolják az ipar felé. Mivel a kenyérellátás zökkenőmentes kielégítése politikai kérdés, ennek megfe­lelően kell vele foglalkozni. Ismerjék el a jót is A sütőipari dolgozók mun­kája több figyelmet érdemel Elmondják, hogy eleget akar­nak tenni a kívánságoknak, mert érzik a reájuk háruló felelősséget. Őket bántja leg­jobban, hogy rajtuk kívülálló okok miatt esetenként nem megfelelő termék kerül a fo­gyasztóhoz. A hibák felszá­molása érdekében intézkedé­seket kérnek a vezetőktől. A jogos bírálatok mellett jobban, ösztönözné a pékségek dolgozóit, ha erőfeszítéseiket, tenni akarásukat, időnkénti jó munkájukat jobban méltá­nyolná, elismerné az igényes, a kritikus és döntő többségé­ben jóindulatú fogyasztókö­zönség. Murányi László A Képző- és Iparművészeti Lektorátus az eddigi tapaszta­latok alapján megállapította, hogy a kiállítások nagy része a bírálati munkához nincs megfelelően előkészítve- E hiányosság esetenként nehezí­ti a zsűrik tevékenységét, ki- sebb-nagyobb gondokat okoz a tárlatok szervezésében. Er­re természetesen Nógrád me­gyében is volt már példa. Ezért a lektorátus úgy hatá­rozott, hogy a jövőben csak abban az esetben küld ki ki­állítási bíráló testületet, ha űrlapokon, betétlapokon meg­felelő adatszolgáltatás segíti az előzetes tájékozódást­Sorkatonák közelebb a lakóhelyhez Az elmúlt nyáron küldte egyhónapos tanulmányútra az Üvegipari Művek Olaszországba Kányák Zsófia üvegtervező iparművésznőt. A tanulmányutat Murámban, a világhírű üvegvárosban töltötte. A város két gyárában tervezett és dolgozott a „Moretti” és a „La Murina” cégeknél. Itt ké­szültek ezek az új vonalú szives lámpák, amelyek egyre job­ban beleilleszkednek a modern lakásokba. Szerdán este Budapesten a Fészek klubban nagyszámú érdeklődő előtt nyílt meg Kányák Zsófia olaszországi munkáinak kiállítása Koppány György felvétele A Honvédelmi Minisztéri­um illetékes szerveinek intéz­kedése alapján — a csapatok­tól érkezett javaslatok figye­lembevételével — a közel­múltban más alakulatokhoz helyeztek át sorkatonákat. Az intézkedés célja, hogy az ér­dekek mérlegelésével erősít­sék a hadsereg igényei és az érintettek egyéni érdekei kö­zötti Összhangot- Az illetékesek arra törek­szenek, hogy a csapatoknál fennálló szükségletek szem előtt tartásával — a lehető­ségek határain belül — a nős. gyermekes, szociális problé­mákkal küzdő sorkatonák, va­lamint azok, akiknek idős, beteg szülei vannak, a lakó­helyükhöz viszonylag közelebb állomásozó alakulatnál töltsék szolgálati idejüket. Erre ter­mészetesen nincs minden esetben és mindenütt lehető­ség. mivel az esetek egy ré­szénél a magánérdeket alá kell rendelni a szolgálati érdeknek. (MTI) Kísérleti berendezés Dubnában Óránként 40 ezer fényképet készít a nukleáris kölcsönha­tások nyomairól az a kísérleti berendezés, amelyet az Egye­sített Atomkutató Intézetben (Dubnában.) készítettek — kö­zölte Venyedikt Dzselepov, a Szovjet Tudományos Akadé­mia levelező tagia, az intézet tudományos tanácsának 31. ülésszakán. A berendezés: magasnyomá­sú sztriometrikus kamerával ellátott, mágneses spektromé­ter. Már 500 ezer felvételt készítettek. A kutatások cél­ja: A-mezon nem stabil nuk­leáris részecske méreteinek megállapítása. A kutatások­ban bukaresti és torinói tudó­sok is részt vesznek. A tudományos tanács tagjai körében nagy érdeklődést keltettek az atommagok úgy­nevezett „klaszteres” struk­túrájára, vagyis az atommagon belüli, több részecskéből (nuk- lonból) álló „csoportokra'’ vonatkozó kutatások is. Szegedről a Szaharába A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezetői piackutatás közben számos afrikai, illetve arab országot is bejártak és sokféle cikkre kaptak megrendelést, többek között sivatagi vizeszsákokra. A közös tartókötéllel egybefű­zött, egyenként körülbelül 10 literes páros asákok tevére akasztva kitűnően alkalmasak az ivóvíz tárolására. Anyaguk a trópusi hőségben is sokáig megőrzi a víz hűvösségét. Ennek magyarázata az alap­anyagban és a szövéstechnoló­giában rejlik: a kenderfona­lat ugyanis úgy szövik, hogy az átengedjen egy minimális vízmennyiséget, amely a zsák felületén állandóan párolog és ezáltal hűti a benne levő vi­zet. A sivatagi vizeszsákokból mintegy 65 ezret gyártanak ebben a negyedévben export­NÓGRAD - 1972, január 28., péntek 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom