Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

Cselekednek a csesztvei [*««««««■» „magasugrók'' A csesztvei „magasugrók- ról”, azaz a nagy terveket szövő csesztvei KISZ-es fia­talokról egy ízben jelent már meg írás lapunkban. A tervek azóta már valósággá lettek, a csesztveiek valóban átvitték a „lécet”. Két esztendővel ezelőtt kirándulásukra mindössze 16 tagot számlált a fiút magukkal vére látogattak, s ez alkalom­mal az otthoniak nyújtottak nekik szép programot. Tá­jékozódási versenyt, asztali- tenisz- és sakkversenyt ren­deztek a vendégeknek. Cserébe a gyarmatiak fel­ajánlották, hogy lengyelországi község KISZ-alapszervezete. zetniök csak az útlevélért őket. már annyira népszerűek, hogy nemcsak az alapszervezet tag­jai, hanem középiskolások és ipari tanulók is részt vesznek bennük, pedig ők más alap­szervezeteknél tagok. Akadtak eleinte olyanok, akik nem vették szívesen az „idegenek” öt csesztvei közreműködését, de most már visznek. Fi- valamennyien befogadták Eredményes évet zárt mezőgazdaságunk Ma, negyvenen vannak. Két évvel ezelőtt, a fiatalok ígé­retet tettek: mindenben segí­tenek az alapszervezet veze- * . »gének. És szavukat tax­ii is. jó kapcsolatot alaikítottak ki a fiatalok a pártszervezet­tel, a tömegszervezeteikkel, a tanáccsal és a tsz-szel. A tsz rendszeresen társadalmi mun­káról gondoskodik a fiatalok­nak, így hát nem üres a KISZ kasszája. A KISZ-esek meg társadalmi munkáznak, amennyi csak belefér, hogy minél több jó programra fus­sa a pénzükből. Korábban nem volt politikai oktatás az alapszervezetben. Most sikerült a szügyi Bene Pista bácsit megnyerni, hogy jöjjön el Csesztvére is elő­adásokat tartani. Pista bá­csi nem kérette magát, imád­kell, de a KISZ-kasszából er­re is futja. A színjátszó csoport megala­kítása már a legutóbbi idők A totó az egri kiránduláson készült Nem sokat pihenhet az krónikájához tartozik. ja a fiatalokat, örül, ha köz- alapszervezet sportosa, Pra­tük lehet. — Hatvanöt éves, de fantasz­tikusan fiatal — mondják ró­la a csesztvei KISZ-esek. Mukikanás nélkül, nagy , íi­zsák Karcsi sem. A kongresz- szus tiszteletére például nagy asztalitenisz háziversenyt ren­dezett. A legújabb terv pe­dig az, hogy községi sportkör gyelemmel hallgatják Pista létrehozásában segédkeznek, bácsi szavait, nagy sikere van Először labdarúgó-szakosztályt az oktatásnak. alakítanak ki a fiúknak, az­Kétoldalú kapcsolatot épí- tán kézilabdapályát építenek, tett ki a csesztvei alapszer- hogy a lányok is sportolhas- vezet a szügyiekkel. A szer- sanak, vező titkár, Hrozina Éva, a Nyáron nagyszabású kirándu- szügyi—csesztvei közös tsz lást hoztak össze a csesztvei­irodáján dolgozik, ő tölti be ek. Megnézték a budapesti KISZ-szervezet vezetősége ez­zel a kijelentéssel fordult a tagokhoz: — Aid úgy érzi, hogy né­mi tehetség van benne, je­lentkezzék a színjátszók kö­zé! Némi tehetséget majdnem mindenki érzett magában, így hát a csoport népes létszám­mal jött létre. Az első dara­bot már gépelik is, és ha minden jól megy, a téli szü­netben elkezdődnek a próbák. ez „összekötő” tisztjét. Jó barátságban vannak a csesztveiek a balassagyarmati fiúkollégiummal is. A gyar­mati fiúk egy napra Cseszt­Aki a darabban nem jutott vadászati világkiállítást és el- szerephez, az villámtréfákat, látogattak Egerbe is. Az út kis jeleneteket tanul majd. szintén ingyenes volt, „kidől- Borkő Éva, az alapszervezet gozták” rá a pénzt. A munkaakciók egyébként IS api postánkból,* • • Öregek napja Nagy örömben volt része a közelmúltban a tereskei, szá- toki és pusztaberki községek­ben élő. munkában kifáradt idős embereknek. Örömük szerzője a termelőszövetkezet vezetősége, a helyi nőbizott* ság, valamint a községi ta­nács vezetői szervezésében megrendezésre került az öre­gek napja. Le sem tudom írni azt az őrömet, azokat az örömköny- nyektől ragyogó szempárokat. dezésében nagyon szép mű­sorral köszöntötték az időse­ket, jó érzés volt velük lenni. Ennél is ünnepélyesebb volt a szátokiak összejövetele, ahol ugyancsak a pedagógusok rerr dezésében szép műsorral kö­szöntötték az öregeket. Na­gyon megható volt Pelle néni válasza, amelyet ő maga ön­tött ritmusos versbe. Pusztaberki községben is elég szép számmal gyűltek össze az idős emberek, aki­kultúrosa nagy reményeket fűz a színjátszókhoz. Ha ütő­képes lesz a gárda, akkor el­megyünk a környező közsé­gekbe is előadásokat tartani, s a bevételből, a szügyiekkel közösen, akár egy szép kül­földi túra is összejöhet. Az alapszervezet ötletes tagjai „gondoskodnak” arról, hogy titkáruknak, Bacsa Pál­nak legyen mit dolgoznia, ö viszont szívesen csinálja, mert örül, hogy a csesztvei „ma­gasugrók” nemcsak tervezget­nek, hanem cselekednek is. Szendi Márta nagy gonddal készülnek a zárszámadásra, amit a közvélemény is komoly figyelemmel kísér. A negyedik ötéves terv első évében ne­héz esztendő után, új közgazdasági környe­zetben gazdálkodtak üzemeink. A ked­vezőtlen adottságú, a veszteséges, illetve az újra veszteséggel záró tsz-ékben különösen fontos gazdasági és politikai esemény ez. Számadás az évi termelés gondjaival és szám­vetés a távlatokkal, a további fejlődés lehető­ségeivel. Az 1970-es év nem éppen kedvező ered­ményei, az új közgazdasági szabályozok meg­ismerése után, szélesőséges nézetekkel talál­koztunk megyénk mezőgazdasága fejlődésének megítélésében. Egyesek kizártnak tartották a termelésben való előbbrelépés lehetőségét. Erre nincs ok, hiszen jobb, eredményesebb évet zárt mezőgazdaságunk, mint az I970-es évben. Gabonagazdaságunk hozamai felülmúltak minden eddigi rekordot A búzából elért 10,1 mÉfesás, tavaszi árpából a 15,6 mázsás, az őszi árpából a 14,4 mázsás holdanként! átlagter­més különösen akkor jelentős, ha a mostoha viszonyok között gazdálkodó tsz-ek eredmé­nyeit is látjuk. Ez az év rámutatott a belső tartalékok feltárására, a ráfordítások haté­konyságára és arra, hogy jó munkaszerve­zéssel, következetesebb munkafegyelemmel, az idényszerűség csökkentésével nagyobb ered­ményeket lehet elérni. Az eredményesebb évet bizonyítja, hogy a termelési érték jelentősen növekedett, a bruttó jövedelem 10, a nyereség 36,5 száza­lékkal lesz több mint az előző évben volt. Termelőszövetkezeteink zöme takarékosko­dott a munkadíjakkal. A szanált tsz-ek két­harmada a szanálási bizottságok javaslatai alapján, jól gazdálkodott. A meglevő objek­tív gondok mellett egészséges fejlődés jelei bontakoztak ki, ez biztosíték a gazdálkodás színvonalának további javítására. Megyénk valamennyi termelőszövetkezete—» pénzügyi nehézségeik ellenére — kifizeti a pénzügyi rendszer által elismert munkadíj- szintet Mostoha viszonyaink ellenére — me­zőgazdaságunk a fejlődésben ott tart, ahol tarthat, a feszültségek és az ellent­mondások is felszínre kerültek. Tovább csök­kent a munkaintenzív növények aránya. Még mindig alacsony a takarmánynövények ter­melési színvonala, jelentős a betakarítási veszteség, különösen az évelő pillangósoknál. Az állattenyésztés területén továbbra sem léptünk élőbbre: kevesebb hízómarhát és te­jet értékesítettek gazdaságaink, mint a meg­előző évben. Több tsz-nél az állatférőhelyek nincsenek kihasználva. A termelőszövetkezetek egy részében gyen­ge eredményekkel és nem éppen derűlátással készülnek a zárszámadásra. A veszteséges gazdálkodás azonban nem elsősorban az 1971- es gazdasági év következménye, csak a vesz­teség ebben az évben került felszínre. A múlt évben szanált tsz-ek egy harmadában lénye­gesen közrejátszottak a szubjektív tényezők, a vezetési fogyatékosságok is. A szanált tsz- ek közül az elvárások négy termelőszövetke­zetben nem valósultak meg. Nem szereztek érvényt az intézkedési tervben foglaltak vég­rehajtásának. Tetézte a gondokat a mérleg­ben szereplő fiktív kötelezettségek rendezése, a pénzügyi rendszer által elismert és a me­gyei végrehajtó bizottság határozata alapján meghatározott bértömeg túllépése. A veszte­séget, a termelés volumenének csökkenését A fejlődés mellett a síró, de mégis boldog tekin- két ugyancsak műsor kereté­teteket. ahogyan ez a való" ben köszöntöttek, eágban volt. Szinte jó volt Mit is lehetne mondani a látni az ünnepségen az elfá- látott ünneplések kapcsán: radt. megöregedett arcokat, Segítsük őket. és emlékez­amelyek arról adtak tanúsa- zünk rájuk gyakrabban, és got, hogy egészséges életnek kérjük a különböző szerveket, örvendenek és jól érzik ma- foglalkozzanak többet sorsuk* gukat­Tereskén 100 személy igye­kezett az öregek napjára, ahol igazán mondhatom. Sáfár ta­nár. mint kultúrotthon-igazr gató, és pedagógustársai ren­kal. Köszönet illeti a párt. a tanács, a nőbizottság és a termelőszövetkezet rendezőit! Nagy Pál főagronómus. Tereske Gépesítenek a burgonyatermesztők Mennyi a tizenkettő? A szécsényi tangazdaság országosan is elismert burgo­nyatermesztő gazdaság. Bur­gonyanemesítéssel foglalko­zik. Az idén például 200 hol­don termesztettek vetőburgo­nyát. Nehezíti munkájukat, hogy kevés a termesztéshez szükséges munkaerő- Ezért a rületet. A termeléshez sort alakítanak ki. Az vetőgép mellett olyan is munkába állítanak, lyik elvégzi a szedést, logatást. Tárgyalnak osztrák céggel számukra leg­megfelelőbb burgonyakom­bájn vásárlásáról. Ez a meg­gep- eddigi gépet ame- a vá- egy burgonyatermesztést gépesí- oldás járható, mert az idei tik. Erre annál inkább is 120 vagon évi termést a iö- szükség van, mert 1972-ben vőben 160 vagonra kívánják 400 holdra emelik a termőte- felemelni. Egyik közismert me­gyei intézményünk zeg­zugos hátsó traktusa. Az ügyfélnek a tizenkettes szobában van dolga. Felmegy a lépcsőn, szemben, ahol a folyo­só elkanyarodik, ott a tizenhármas szoba. Ha a bejárattól kezdték a számozást, gondolja, ak­kor az előtte levő, ami oldalt, a sarokban van az a tizenkettes. A folyosón ketten- hárman ácsorognak, „hivatalos” emberek, beszélgetnek és nevet. gélnek, oda se figyelnek az érkezőre, aki kopog és benyit a sarokszobá­ba. Az előtérben senki, a belső terem is üres. Fordul vissza, hogy kér­dezősködjön, de erre már nem marad ideje, mert az ajtóban az egyik „kaszinózóba" üt­közik. — Maga melyik szo­bába akar menni? — kérdezi fennsőbbségeseu az ügyféltől a „hivatal­beli”. Az ügyfél kicsit za­varba jön, mint a csíny- tevésen kapott gyermek. — A tizenkettesbe — mondja. — És most hányasban van? — A tizenkettesben. Közben kihátrálnak a szobából. Az ajtó becsu­kódik. A folyosón állók bámulják a jelenetet. A „hivatalbeli” gúnyosan mosolyogva „vallatja” tovább a riadt ügyfelet: — A tizenkettesbe? Ez magának a tizenket­tes? — mutat az ajtó fölött levő tizennégyes számra. — Talán bizony maga nem járt iskolá­ba, amikor a tizenket­test tanították? Hát, nem látja, hogy ez ti­zennégyes? Nem tud ol­vasni? A nyegle, fiatal férfi ragyog a gyönyörűség­től, hogy a hatalmát és a hivatali ügyekben való jártasságát fitog­tatva végre egyszer ala­posan kioktathat egy gyanútlan ügyfelet. Szé­lesre húzódnak a szájak a folyosón, mindenkinek tetszik a „móka”, miért is ne tenné? Az ügyfél előbb magyarázkodna, miből gondolta, hogy jó helyen jár, de a tagad­hatatlanul sértő hang hallatára pipacsvörösre gyűl az arca s remeg­ve az idegességtől kiké■ ri magának ezt az el­bánást. A folyosói kö­zönség a szóváltásra né• mán feloszlik, s csatát vesztve az incidens „hő­se” is eloldalog. A osztályvezető-he­lyettes a panasz halla­tára elnézést kér az ügyféltől. A beosztott, immár íróasztala fedezé­ke mögül szintén elné­zést kér és elnézően mo­solyog: — Csak vicceltem — mentegetődzik. Csak azt nem tudni, miből gondolja, hogy olyan jó „vicc” lenne mások önérzetébe gá­zolni? Vajon mióta szá­mít ennél a intézmény­nél udvarias eligazítás­nak a faragatlnság és az ostoba nagyképűség? nem követte a munkadíj akkal való ésszerű és takarékos gazdálkodós. Volt olyan tsz-ünk, ahol már augusztusban súlyos fizetési gon­dokkal küzdöttek. Ezeket nem tárták fel nyíl­tan, őszintén a tagság előtt, ami gátjává vált a fejlődésnek, a megfelelő belső szervezettség javításának. E gondjaink mellett sincs ok borúlátásra, vagy meggondolatlan üzemi döntésekre. Az 1971-es évben minden munkát megfelelő idő­ben és minőségben elvégeztek. Változatlanul jó a tagság munkakedve, szilárdan bíznak a további dinamikus fejlődésben, a nehézségek leküzdésében. Az 1970-es év nagy tanulsága — amelyet az MSZMP Nógrád, megyei Végrehajtó Bizottsá­ga tavaly január 5-i ülésén állapított meg —, hogy a termelés objektív, bekövetkező, átla­gosnál nagyobb ingadozását csak jelentős tar­talékolással lehet ellensúlyozni. Jónak ítél jük, hogy mintegy négyszeresét tartalékolják a tsz-ek a korábbinak. Levonható az a követ­keztetés, hogy a gondok jó munkaszervezés­sel, a hatékonyság és a munkatermelékeny­ség fokozásával, a jövedelmezőség és gazda­ságosság szem előtt tartásával és megfelelő biztonsági alapokkal leküzdhetők. A legtöb­bet ezért gazdaságaink, tehetik, az adottsá­gokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítá­sával, a racionális földhasználattal, a helye­sen végrehajtott szakosodással, a kooperációs lehetőségek és a belső tartalékok feltárásával* I Ijíknv átmenet nélkül és tartósan >“*' " -. csökkent a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett támoga­tása. Mégis megvan a lehetőség a jelenlegi dotáció jobb kihasználására. A kormányzati szervek még mindig segítettek és segítenek ezután is azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek objektív okok miatt, saját erőfor­rásukból nem tudták megoldani a gazdálko­dásban jelenkező gondokat. Várhatóan kilenc veszteséges tsz-nél foly­tatunk le szanálási eljárást. A bizottságokat már most megalakítjuk, amelyek közremű­ködnek a mérleg készítésében,,, a zárszáma­dás előkészítésében. A bizottságok a korábbi évekhez hasonlóan feltárják a veszteség okait és javaslatot tesznek az ereüményes gazdálkodásra. A termelőszövetkezeti vezetők többsége érzi az önállóságból fakadó felelősséget, be­tartja az érvényben levő jogszabályokat, ren­delkezéseket és mindent elkövet a problémák megoldásáért. Ma már azonban minden veze­tőnek tisztán kell látni, hogy az útkeresés időszaka lejárt, fel kell ismerni az adott köz­gazdasági környezet és jogszabályok szere­pét, hatását. Vannak még olyan vezetők, akik nem tudnak lépést tartani a gyorsuló fejlődési ütemmel, az új feladatok megoldá­sával. Néhány termelőszövetkezet vezetőinek és tagságának meg kell érteni, hogy a mező- gazdaság jelenleg adott fejlettségi szintjéhez kellenek a vezetők, és nem lehet a szintet alakítani a vezetőkhöz. Néhány helyen szük­ségesnek látszik az egészséges minőségi csere, amelyet nagy körültekintéssel és az eddigiek­től következetesebb káderpolitikával lehet; eredményesen megvalósítani. A yárszámadáMil;*"*^ Az irreális adatszolgáltatás gátolja a tisztán­látást, a politikai, gazdasági munkát. Bonyo­lult információs rendszerünk ezt nem teszi lehetővé! A közgyűlési beszámoló az idén se legyei' számtenger, hanem reális, őszinte összegezése az ez évi eredményeknek, gondoknak. Bizto­sítsa a közgyűlés nyílt, vitatkozó légkörét, a problémák feltárásához és megoldásához. He­lyes, ha a beszámoló főbb mutatóit a tagság a közgyűlés előtt megkapja, és áttanulmá­nyozhatja. A bővített újratermelés feltételei megyénk­ben szűkösek. Ügy kell tehát a fogyasztás­felhalmozás ésszerű arányát kialakítani, hogy az biztosítsa a fejlődés anyagi-műszaki bázi­sát, és ne vezessen eladósodáshoz. Az új közgazdasági környezet hatásával — most már egyéves tapasztalat alapján — szá­molni kell. Szükséges a helyes szemlélet ki­alakítása, az alkalmazkodás. Időben és helye­sen kell tájékozódni a közgazdasági szabá­lyozók adta lehetőségekről. Már a közeljövő­ben jelentős központi intézkedések történnek cukorrépánál, dohánynál, zöldségnél. A szarvasmarha-tenyésztés kérdésében is hosz- szú távra szóló megoldások várhatók. A zárszámadások idején rendkívül nagy; jelentőségű hogy a pártszervek, tanácsok, tsz- ek területi szövetségei, a bevételi hivatal hat­hatósan segíti az előkészítést. Jól koordinált munkára, összehangolt előkészítésre van szükség. Célszerű továbbra is testületi ülése­ken értékelni a gazdálkodást, a tennivalókat és feladatokat. A iái kollektív munka mindig 1 eredményes. A gazdasá­gi év objektív, reális értékelése elősegíti a megfelelő tapasztalatok, következtetések levo­nását, hasznosítását. Csak ilyen módon biz­tosítható közép- és hosszú távú célkitűzéseink megvalósítása. Herencsényi József megyei tanácselnök-helyettes NÓGRÁD - 1972. január 4., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom