Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-04 / 2. szám
Cselekednek a csesztvei [*««««««■» „magasugrók'' A csesztvei „magasugrók- ról”, azaz a nagy terveket szövő csesztvei KISZ-es fiatalokról egy ízben jelent már meg írás lapunkban. A tervek azóta már valósággá lettek, a csesztveiek valóban átvitték a „lécet”. Két esztendővel ezelőtt kirándulásukra mindössze 16 tagot számlált a fiút magukkal vére látogattak, s ez alkalommal az otthoniak nyújtottak nekik szép programot. Tájékozódási versenyt, asztali- tenisz- és sakkversenyt rendeztek a vendégeknek. Cserébe a gyarmatiak felajánlották, hogy lengyelországi község KISZ-alapszervezete. zetniök csak az útlevélért őket. már annyira népszerűek, hogy nemcsak az alapszervezet tagjai, hanem középiskolások és ipari tanulók is részt vesznek bennük, pedig ők más alapszervezeteknél tagok. Akadtak eleinte olyanok, akik nem vették szívesen az „idegenek” öt csesztvei közreműködését, de most már visznek. Fi- valamennyien befogadták Eredményes évet zárt mezőgazdaságunk Ma, negyvenen vannak. Két évvel ezelőtt, a fiatalok ígéretet tettek: mindenben segítenek az alapszervezet veze- * . »gének. És szavukat taxii is. jó kapcsolatot alaikítottak ki a fiatalok a pártszervezettel, a tömegszervezeteikkel, a tanáccsal és a tsz-szel. A tsz rendszeresen társadalmi munkáról gondoskodik a fiataloknak, így hát nem üres a KISZ kasszája. A KISZ-esek meg társadalmi munkáznak, amennyi csak belefér, hogy minél több jó programra fussa a pénzükből. Korábban nem volt politikai oktatás az alapszervezetben. Most sikerült a szügyi Bene Pista bácsit megnyerni, hogy jöjjön el Csesztvére is előadásokat tartani. Pista bácsi nem kérette magát, imádkell, de a KISZ-kasszából erre is futja. A színjátszó csoport megalakítása már a legutóbbi idők A totó az egri kiránduláson készült Nem sokat pihenhet az krónikájához tartozik. ja a fiatalokat, örül, ha köz- alapszervezet sportosa, Pratük lehet. — Hatvanöt éves, de fantasztikusan fiatal — mondják róla a csesztvei KISZ-esek. Mukikanás nélkül, nagy , íizsák Karcsi sem. A kongresz- szus tiszteletére például nagy asztalitenisz háziversenyt rendezett. A legújabb terv pedig az, hogy községi sportkör gyelemmel hallgatják Pista létrehozásában segédkeznek, bácsi szavait, nagy sikere van Először labdarúgó-szakosztályt az oktatásnak. alakítanak ki a fiúknak, azKétoldalú kapcsolatot épí- tán kézilabdapályát építenek, tett ki a csesztvei alapszer- hogy a lányok is sportolhas- vezet a szügyiekkel. A szer- sanak, vező titkár, Hrozina Éva, a Nyáron nagyszabású kirándu- szügyi—csesztvei közös tsz lást hoztak össze a csesztveiirodáján dolgozik, ő tölti be ek. Megnézték a budapesti KISZ-szervezet vezetősége ezzel a kijelentéssel fordult a tagokhoz: — Aid úgy érzi, hogy némi tehetség van benne, jelentkezzék a színjátszók közé! Némi tehetséget majdnem mindenki érzett magában, így hát a csoport népes létszámmal jött létre. Az első darabot már gépelik is, és ha minden jól megy, a téli szünetben elkezdődnek a próbák. ez „összekötő” tisztjét. Jó barátságban vannak a csesztveiek a balassagyarmati fiúkollégiummal is. A gyarmati fiúk egy napra CsesztAki a darabban nem jutott vadászati világkiállítást és el- szerephez, az villámtréfákat, látogattak Egerbe is. Az út kis jeleneteket tanul majd. szintén ingyenes volt, „kidől- Borkő Éva, az alapszervezet gozták” rá a pénzt. A munkaakciók egyébként IS api postánkból,* • • Öregek napja Nagy örömben volt része a közelmúltban a tereskei, szá- toki és pusztaberki községekben élő. munkában kifáradt idős embereknek. Örömük szerzője a termelőszövetkezet vezetősége, a helyi nőbizott* ság, valamint a községi tanács vezetői szervezésében megrendezésre került az öregek napja. Le sem tudom írni azt az őrömet, azokat az örömköny- nyektől ragyogó szempárokat. dezésében nagyon szép műsorral köszöntötték az időseket, jó érzés volt velük lenni. Ennél is ünnepélyesebb volt a szátokiak összejövetele, ahol ugyancsak a pedagógusok rerr dezésében szép műsorral köszöntötték az öregeket. Nagyon megható volt Pelle néni válasza, amelyet ő maga öntött ritmusos versbe. Pusztaberki községben is elég szép számmal gyűltek össze az idős emberek, akikultúrosa nagy reményeket fűz a színjátszókhoz. Ha ütőképes lesz a gárda, akkor elmegyünk a környező községekbe is előadásokat tartani, s a bevételből, a szügyiekkel közösen, akár egy szép külföldi túra is összejöhet. Az alapszervezet ötletes tagjai „gondoskodnak” arról, hogy titkáruknak, Bacsa Pálnak legyen mit dolgoznia, ö viszont szívesen csinálja, mert örül, hogy a csesztvei „magasugrók” nemcsak tervezgetnek, hanem cselekednek is. Szendi Márta nagy gonddal készülnek a zárszámadásra, amit a közvélemény is komoly figyelemmel kísér. A negyedik ötéves terv első évében nehéz esztendő után, új közgazdasági környezetben gazdálkodtak üzemeink. A kedvezőtlen adottságú, a veszteséges, illetve az újra veszteséggel záró tsz-ékben különösen fontos gazdasági és politikai esemény ez. Számadás az évi termelés gondjaival és számvetés a távlatokkal, a további fejlődés lehetőségeivel. Az 1970-es év nem éppen kedvező eredményei, az új közgazdasági szabályozok megismerése után, szélesőséges nézetekkel találkoztunk megyénk mezőgazdasága fejlődésének megítélésében. Egyesek kizártnak tartották a termelésben való előbbrelépés lehetőségét. Erre nincs ok, hiszen jobb, eredményesebb évet zárt mezőgazdaságunk, mint az I970-es évben. Gabonagazdaságunk hozamai felülmúltak minden eddigi rekordot A búzából elért 10,1 mÉfesás, tavaszi árpából a 15,6 mázsás, az őszi árpából a 14,4 mázsás holdanként! átlagtermés különösen akkor jelentős, ha a mostoha viszonyok között gazdálkodó tsz-ek eredményeit is látjuk. Ez az év rámutatott a belső tartalékok feltárására, a ráfordítások hatékonyságára és arra, hogy jó munkaszervezéssel, következetesebb munkafegyelemmel, az idényszerűség csökkentésével nagyobb eredményeket lehet elérni. Az eredményesebb évet bizonyítja, hogy a termelési érték jelentősen növekedett, a bruttó jövedelem 10, a nyereség 36,5 százalékkal lesz több mint az előző évben volt. Termelőszövetkezeteink zöme takarékoskodott a munkadíjakkal. A szanált tsz-ek kétharmada a szanálási bizottságok javaslatai alapján, jól gazdálkodott. A meglevő objektív gondok mellett egészséges fejlődés jelei bontakoztak ki, ez biztosíték a gazdálkodás színvonalának további javítására. Megyénk valamennyi termelőszövetkezete—» pénzügyi nehézségeik ellenére — kifizeti a pénzügyi rendszer által elismert munkadíj- szintet Mostoha viszonyaink ellenére — mezőgazdaságunk a fejlődésben ott tart, ahol tarthat, a feszültségek és az ellentmondások is felszínre kerültek. Tovább csökkent a munkaintenzív növények aránya. Még mindig alacsony a takarmánynövények termelési színvonala, jelentős a betakarítási veszteség, különösen az évelő pillangósoknál. Az állattenyésztés területén továbbra sem léptünk élőbbre: kevesebb hízómarhát és tejet értékesítettek gazdaságaink, mint a megelőző évben. Több tsz-nél az állatférőhelyek nincsenek kihasználva. A termelőszövetkezetek egy részében gyenge eredményekkel és nem éppen derűlátással készülnek a zárszámadásra. A veszteséges gazdálkodás azonban nem elsősorban az 1971- es gazdasági év következménye, csak a veszteség ebben az évben került felszínre. A múlt évben szanált tsz-ek egy harmadában lényegesen közrejátszottak a szubjektív tényezők, a vezetési fogyatékosságok is. A szanált tsz- ek közül az elvárások négy termelőszövetkezetben nem valósultak meg. Nem szereztek érvényt az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásának. Tetézte a gondokat a mérlegben szereplő fiktív kötelezettségek rendezése, a pénzügyi rendszer által elismert és a megyei végrehajtó bizottság határozata alapján meghatározott bértömeg túllépése. A veszteséget, a termelés volumenének csökkenését A fejlődés mellett a síró, de mégis boldog tekin- két ugyancsak műsor keretéteteket. ahogyan ez a való" ben köszöntöttek, eágban volt. Szinte jó volt Mit is lehetne mondani a látni az ünnepségen az elfá- látott ünneplések kapcsán: radt. megöregedett arcokat, Segítsük őket. és emlékezamelyek arról adtak tanúsa- zünk rájuk gyakrabban, és got, hogy egészséges életnek kérjük a különböző szerveket, örvendenek és jól érzik ma- foglalkozzanak többet sorsuk* gukatTereskén 100 személy igyekezett az öregek napjára, ahol igazán mondhatom. Sáfár tanár. mint kultúrotthon-igazr gató, és pedagógustársai renkal. Köszönet illeti a párt. a tanács, a nőbizottság és a termelőszövetkezet rendezőit! Nagy Pál főagronómus. Tereske Gépesítenek a burgonyatermesztők Mennyi a tizenkettő? A szécsényi tangazdaság országosan is elismert burgonyatermesztő gazdaság. Burgonyanemesítéssel foglalkozik. Az idén például 200 holdon termesztettek vetőburgonyát. Nehezíti munkájukat, hogy kevés a termesztéshez szükséges munkaerő- Ezért a rületet. A termeléshez sort alakítanak ki. Az vetőgép mellett olyan is munkába állítanak, lyik elvégzi a szedést, logatást. Tárgyalnak osztrák céggel számukra legmegfelelőbb burgonyakombájn vásárlásáról. Ez a meggep- eddigi gépet ame- a vá- egy burgonyatermesztést gépesí- oldás járható, mert az idei tik. Erre annál inkább is 120 vagon évi termést a iö- szükség van, mert 1972-ben vőben 160 vagonra kívánják 400 holdra emelik a termőte- felemelni. Egyik közismert megyei intézményünk zegzugos hátsó traktusa. Az ügyfélnek a tizenkettes szobában van dolga. Felmegy a lépcsőn, szemben, ahol a folyosó elkanyarodik, ott a tizenhármas szoba. Ha a bejárattól kezdték a számozást, gondolja, akkor az előtte levő, ami oldalt, a sarokban van az a tizenkettes. A folyosón ketten- hárman ácsorognak, „hivatalos” emberek, beszélgetnek és nevet. gélnek, oda se figyelnek az érkezőre, aki kopog és benyit a sarokszobába. Az előtérben senki, a belső terem is üres. Fordul vissza, hogy kérdezősködjön, de erre már nem marad ideje, mert az ajtóban az egyik „kaszinózóba" ütközik. — Maga melyik szobába akar menni? — kérdezi fennsőbbségeseu az ügyféltől a „hivatalbeli”. Az ügyfél kicsit zavarba jön, mint a csíny- tevésen kapott gyermek. — A tizenkettesbe — mondja. — És most hányasban van? — A tizenkettesben. Közben kihátrálnak a szobából. Az ajtó becsukódik. A folyosón állók bámulják a jelenetet. A „hivatalbeli” gúnyosan mosolyogva „vallatja” tovább a riadt ügyfelet: — A tizenkettesbe? Ez magának a tizenkettes? — mutat az ajtó fölött levő tizennégyes számra. — Talán bizony maga nem járt iskolába, amikor a tizenkettest tanították? Hát, nem látja, hogy ez tizennégyes? Nem tud olvasni? A nyegle, fiatal férfi ragyog a gyönyörűségtől, hogy a hatalmát és a hivatali ügyekben való jártasságát fitogtatva végre egyszer alaposan kioktathat egy gyanútlan ügyfelet. Szélesre húzódnak a szájak a folyosón, mindenkinek tetszik a „móka”, miért is ne tenné? Az ügyfél előbb magyarázkodna, miből gondolta, hogy jó helyen jár, de a tagadhatatlanul sértő hang hallatára pipacsvörösre gyűl az arca s remegve az idegességtől kiké■ ri magának ezt az elbánást. A folyosói közönség a szóváltásra né• mán feloszlik, s csatát vesztve az incidens „hőse” is eloldalog. A osztályvezető-helyettes a panasz hallatára elnézést kér az ügyféltől. A beosztott, immár íróasztala fedezéke mögül szintén elnézést kér és elnézően mosolyog: — Csak vicceltem — mentegetődzik. Csak azt nem tudni, miből gondolja, hogy olyan jó „vicc” lenne mások önérzetébe gázolni? Vajon mióta számít ennél a intézménynél udvarias eligazításnak a faragatlnság és az ostoba nagyképűség? nem követte a munkadíj akkal való ésszerű és takarékos gazdálkodós. Volt olyan tsz-ünk, ahol már augusztusban súlyos fizetési gondokkal küzdöttek. Ezeket nem tárták fel nyíltan, őszintén a tagság előtt, ami gátjává vált a fejlődésnek, a megfelelő belső szervezettség javításának. E gondjaink mellett sincs ok borúlátásra, vagy meggondolatlan üzemi döntésekre. Az 1971-es évben minden munkát megfelelő időben és minőségben elvégeztek. Változatlanul jó a tagság munkakedve, szilárdan bíznak a további dinamikus fejlődésben, a nehézségek leküzdésében. Az 1970-es év nagy tanulsága — amelyet az MSZMP Nógrád, megyei Végrehajtó Bizottsága tavaly január 5-i ülésén állapított meg —, hogy a termelés objektív, bekövetkező, átlagosnál nagyobb ingadozását csak jelentős tartalékolással lehet ellensúlyozni. Jónak ítél jük, hogy mintegy négyszeresét tartalékolják a tsz-ek a korábbinak. Levonható az a következtetés, hogy a gondok jó munkaszervezéssel, a hatékonyság és a munkatermelékenység fokozásával, a jövedelmezőség és gazdaságosság szem előtt tartásával és megfelelő biztonsági alapokkal leküzdhetők. A legtöbbet ezért gazdaságaink, tehetik, az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakításával, a racionális földhasználattal, a helyesen végrehajtott szakosodással, a kooperációs lehetőségek és a belső tartalékok feltárásával* I Ijíknv átmenet nélkül és tartósan >“*' " -. csökkent a kedvezőtlen adottságú tsz-ek megkülönböztetett támogatása. Mégis megvan a lehetőség a jelenlegi dotáció jobb kihasználására. A kormányzati szervek még mindig segítettek és segítenek ezután is azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek objektív okok miatt, saját erőforrásukból nem tudták megoldani a gazdálkodásban jelenkező gondokat. Várhatóan kilenc veszteséges tsz-nél folytatunk le szanálási eljárást. A bizottságokat már most megalakítjuk, amelyek közreműködnek a mérleg készítésében,,, a zárszámadás előkészítésében. A bizottságok a korábbi évekhez hasonlóan feltárják a veszteség okait és javaslatot tesznek az ereüményes gazdálkodásra. A termelőszövetkezeti vezetők többsége érzi az önállóságból fakadó felelősséget, betartja az érvényben levő jogszabályokat, rendelkezéseket és mindent elkövet a problémák megoldásáért. Ma már azonban minden vezetőnek tisztán kell látni, hogy az útkeresés időszaka lejárt, fel kell ismerni az adott közgazdasági környezet és jogszabályok szerepét, hatását. Vannak még olyan vezetők, akik nem tudnak lépést tartani a gyorsuló fejlődési ütemmel, az új feladatok megoldásával. Néhány termelőszövetkezet vezetőinek és tagságának meg kell érteni, hogy a mező- gazdaság jelenleg adott fejlettségi szintjéhez kellenek a vezetők, és nem lehet a szintet alakítani a vezetőkhöz. Néhány helyen szükségesnek látszik az egészséges minőségi csere, amelyet nagy körültekintéssel és az eddigiektől következetesebb káderpolitikával lehet; eredményesen megvalósítani. A yárszámadáMil;*"*^ Az irreális adatszolgáltatás gátolja a tisztánlátást, a politikai, gazdasági munkát. Bonyolult információs rendszerünk ezt nem teszi lehetővé! A közgyűlési beszámoló az idén se legyei' számtenger, hanem reális, őszinte összegezése az ez évi eredményeknek, gondoknak. Biztosítsa a közgyűlés nyílt, vitatkozó légkörét, a problémák feltárásához és megoldásához. Helyes, ha a beszámoló főbb mutatóit a tagság a közgyűlés előtt megkapja, és áttanulmányozhatja. A bővített újratermelés feltételei megyénkben szűkösek. Ügy kell tehát a fogyasztásfelhalmozás ésszerű arányát kialakítani, hogy az biztosítsa a fejlődés anyagi-műszaki bázisát, és ne vezessen eladósodáshoz. Az új közgazdasági környezet hatásával — most már egyéves tapasztalat alapján — számolni kell. Szükséges a helyes szemlélet kialakítása, az alkalmazkodás. Időben és helyesen kell tájékozódni a közgazdasági szabályozók adta lehetőségekről. Már a közeljövőben jelentős központi intézkedések történnek cukorrépánál, dohánynál, zöldségnél. A szarvasmarha-tenyésztés kérdésében is hosz- szú távra szóló megoldások várhatók. A zárszámadások idején rendkívül nagy; jelentőségű hogy a pártszervek, tanácsok, tsz- ek területi szövetségei, a bevételi hivatal hathatósan segíti az előkészítést. Jól koordinált munkára, összehangolt előkészítésre van szükség. Célszerű továbbra is testületi üléseken értékelni a gazdálkodást, a tennivalókat és feladatokat. A iái kollektív munka mindig 1 eredményes. A gazdasági év objektív, reális értékelése elősegíti a megfelelő tapasztalatok, következtetések levonását, hasznosítását. Csak ilyen módon biztosítható közép- és hosszú távú célkitűzéseink megvalósítása. Herencsényi József megyei tanácselnök-helyettes NÓGRÁD - 1972. január 4., kedd
