Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
\ t Az esztendő legnagyobb jelentőségű eseménye volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának Sok szenvedést, pusztulást és feszültséget látott kontinensünk egyik igen fontos eseménye XXIV. kongresszusa. A szovjet kommunisták ezen a nagy fontosságú tanácskozáson hoztak, volt a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi keretszerződés létrejötte. A szeptember 3-án határozatokat a népgazdaság továbbépítésének korszakalkotó programjáról. Ugyancsak ezen parafáit megállapodás lényegében új helyzetet teremtett. Alkalmat kínált arra, hogy a két a tanácskozáson döntöttek a szovjet külpolitika irányáról. Moszkvában fogadták el azt a sok- német állam részszerződésekben tisztázza viszonyát, s arra is, hogy meggyorsuljon a Kelet— ágú, és az egész világ szempontjából sorsdöntő békepolitikát, ami szovjet békeoffenzíva né- Nyugat közötti közeledés. Képünkön; a szövetséges ellenőrző tanács épületében parajálják a ven vált ismertté földünkön szerződést a négy nagyhatalom képviselői Hírmagyarázók és megfigyelők egységes véleménye, hogy az év utazása Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának párizsi látogatása volt. Az SZKP főtitkára október 25-én érkezett a francia fővárosba, és több napos ott-tartózkodása alatt, az együttműködés szempontjából igen lényeges tárgyalásokat folytatott Pompidou elnökkel Az óév legnagyobb csődje volt, a világhírű Rolls Royce ' cégé. A 66 esztendős múltra visszatekintő mammutvállalatot február 4-én helyezték gondnokság alá. Egy londoni gépkocsivezető, gazdája Rolls Royce kocsijára támaszkodva olvassa a nagy gyár csődjéről szóló híreket , Kilenc Jég” a nagyvi lágból Helyi idő szerint 1971. november 15-én, délelőtt foglalták el helyüket a Kínai Népköztársaság képviselői a New York-i ENSZ-székház közgyűlési termében. Ezzel az aktussal a második világháborút követő történelem legnagyobb igazságtalansága korrigálódott Külpolitikai és diplomáciai körök szerint az év bejelentése volt az, amikor Nixon, amerikai elnök közölte, hogy eleget tesz Csou En-laj meghívásának és Pekingbe utazik. Képünkön útjáról tart megbeszélést dr. Henry A. Kissingerrel és Robert fi. Finch-csel, a februárban sorra kerülő uiazás előkészületeiről 1971. válsága volt az amerikai dollár krízise, ami végül leértékeléshez vezetett. Képünkön: o New York-i tőzsdepalota előtt, nem kis szorongással olvassák az újságból Nixon elnök gazdasági intézkedéseinek bejelentését. Az azóta bekövetkezett fejleményekről részletesen írtak a lapok ügy mondják, hogy 1971-ben a legnagyobb megrázkódtatást az India és Pakisztán között kirobbant fegyveres konfliktus okozta. Az imperialista hatalmak ösztönzésére Jahja Khan pakisztáni elnök felrúgta a két részből álló nagy ország alkotmányos rendjét, és katonai diktatúrát nézetett be: Különösen súlyos volt a terror Kelet-Pakisztánban, ahonnan közel 10 millió menekült (felső képünk) özönlött a szomszédos Indiába. Ugyancsak a nemzetközi imperializmus mesterkedéseinek következtében háború tört ki India és Pakisztán között, amely végül indiai győzelemmel végződött: Alsó képünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor Niazi, a kelet-pakisztáni csapatok főparancsnoka aláírja a fegyverletételt okmányt ) \ /
