Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

I I Bizakodással és magasabb szinten r ' Irta : Ssoó Béla9 a megyei pártbizottság titkára Az esztendő utolsó napjaiban egyének, fejlesztéseknél, a gazdálkodás minden, terű- családok, kollektívák mérlegelik évi mun- létén, kájukat, és amikor eredményekben gazdag, boldog új évet kívánnak egymásnak, már szót váltanak elképzeléseikről, terveikről, az elkövetkezendő feladatokról. Így van ez nép­gazdaság! méretekben, társadalmi szinten -is. Ez történt a Központi Bizottság 1971. decem­beri ülésén, ahol pártunk a szocializmus to­vábbi építése érdekében, eddig folytatott po­litikája alapján elemezte az eltelt évet, és gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően ál­lást foglalt, határozatokat hozott az 1972-es esztendő legfontosabb tennivalóiról. » Ismerve az országos értékelést, az ebből adódó feladatokat, mit mondhatunk el me­gyénkről? Ahogy országunk, úgy megyénk dolgozói is egy szorgalmas munkával eltelt eredményes évet zártak le, természetesen nem problémamentesen- Sikerült azt a pozi­tív folyamatot biztosítani, mely a harmadik ötéves tervet jellemezte, amely jó alapot nyújtott arra, hogy fejlődésünk folyamatos­ságát biztosítsuk az eddig eltelt időszakban. Munkánk alapján úgy köszönhetünk egymás­nak újesztendőt, hogy eredményeink szilárd alapot adnak, bizakodóvá tehetnek az 1972- es év nehezebb, bonyolultabb megyei felada­tainak elvégzéséhez­Nem új kívánság r Az 1972-es tennivalóink alapjában nem újaik, nem ismeretlenek. Megfogalmazódtak pár­tunk X. kongresszusán, s a népgazdaság IV. ötéves tervében. A Központi Bizottság legu­tóbbi határozatai felbontották, konkretizál­ták a feladatokat, hogy ily módon nyújtsa­nak segítséget a szocializmus építéséhez, a' párt gazdaságpolitikájának helyes alkalma­zásához. Ami új, az. hogy tervszerűbb, át­gondoltabb, fegyelmezettebb munkát kémek társadalmi életünk ‘minden területén, min­denkitől. Ezzel az új kívánsággal a szocia­lizmus építésének hívei megyénkben is egyet­értenek és támogatják ezt. Ugyanakkor látnunk kell, hogy azoktól a negatív tendenciáktól, gyakorlatoktól mi sem vagyunk mentesek, melyek népgazdaságunk egészében megmutatkoznak. Ebből ered, hogy a megyei feladatok sem lesznek könnyebbek az 1972-es esztendőben­Mik mutatják ezt? Egyrészt szembe kell néznünk az objektív tényezőkkel, elsősorban a beruházásnál, a fejlesztésnél, a költséggazdálkodásnál, figye­lembe véve megyénk ' sajátosságait. Másrészt a szubjektív tényezőkre politikailag úgy kell befolyást gyakorolni, hogy az a vezetésben, gazdálkodásban előnyösen éreztesse hatását* Fontos felismerni azt a tényezőt, mely sze­rint nem egy éves feladatról, nem kampány- szerű tennivalókról, hanem folyamatról van szó. Milyen tennivalókkal kell számolni a párt-, az állami, a mozgalmi, valamint a gazdasági télét területén? * Első és legfontosabb feladatunk, hogy a párthatározat célját, tartalmát megismertes­sük és megértessük minden párttaggal és dolgozóval. Csak az egységes értelmezés biz­tosíthatja minden szinten a cselekvés egyön­tetűségét azt az eredményt, aminek a gaz­dálkodás hatékonyságában kell realizálódni. Ezért a célért elsősorban pártszervezeteink­nek, alapszervezeteinknek, a párttagoknak kell többet tenniök üzemekben, hivatalokban, vezető testületekben. Az év végén lezajlott testületi ülések, az éves munkát értékelő taggyűlések vitái azt mutatták, hogy a feladatok végrehajtásában párttagságunknál megvan a tettrekészség. és az aktivitás Természetesen az év elején is szót kell váltani illetékes pártfórumokon ezekről a kérdésekről, hogy politikai eszközökkel, jobb munkával, nagyobb segítséget tudjunk adni a feladatok megoldásához. Igen fontos politikai feladat, hogy szem­léletben, gondolkodásban érjünk el változást, ahol erre szükség van. Elsősorban a fejlesz­tés, a gazdálkodás jelenlegi felfogásában, gyakorlatában kell előre lépni. Ennek a munkának az a célia, hogy minden szinten jobban érvényesüljenek a realitások- A jó­indulatú elképzelések és igények mellé oda kell tenni a lehetőségeket, egyértelműen tisztázni kell az anyagi feltételeket, mielőtt megszületik a felelősségteljes egyéni, illetve testületi döntés. Nem kell félni attól, hogy egyes témákban új, reálisabb döntések alakulnak ki- Sőt valószínű, hogy egyes kér­désekben nemet . is kell mondani, illetve a tervezett fejlesztést egy későbbi időre kell elhalasztani. Kapkodás nélkül A határozatokbó1 érzékelhető, hogy nehéz- •égeiniket nem egy év alatt akarjuk megolda­ni. Ez azt is ielenti, hogy nincs szükség kap­kodásra, elhamarkodott <?öi)tésekre. melyek újabb nehézségeket, vagy ellentmondásokat válthatnak ki. Viszont van olyan igény, hogy maradéktalanul, következetesen haitsuk -í-re a tiá rtha te rnza twt * beruházásoknál, a Megyénkben ez különösen fontos, mivel Ú1 üzemeink fejlesztéseinek zöme folyamatban van, tehát nem mindegy, hogy a beruházá­sok hatékonysága miként alakul. Régebbi üzemeink rekonstrukciói befejezetlenék. ezért nem közömbös számunkra, hogy befejezésük a gazdálkodásban mit eredményez. Ez vonat­kozik a tanácsi fejlesztésre és költségvetés­re is. Lakásépítési programunk végrehajtása el­sősorban politikai kérdés. E téren törést, visszaesést nehezen tudnánk elviselni, főleg Salgótarján fejlesztésében. Nem kisebb a gondunk a megye élelmiszer-gazdaságában. Azok az országos intézkedések, mélyek ’né­hány tennék felvásárlási árát rendezik, sa­játos helyzetünk miatt, nem oldiák meg fej­lesztési problémáinkat Mindebből olyan következtetést kell levonni a pártszervek- nek, pártszervezeteinknek, hogy a termelés szférájában mindenki számára tegyük egy­értelműbbé és világossá a párthatározatot és követeljük meg annak fegyelmezett vég­rehajtását. Az új esztendőben nagyobb követelmények állnak a vezetők előtt a vállalati mechaniz­mus korszerűsítésében, az üzem-munkaszer­vezésben és a munkafegyelem szilárdításá­ban. Mindezeknek a pártmunkában jobban előtérbe kell kerülni. Megyénkre is érvényes a párthatározatnak az a megállapítása, hogy az üzemek döntő többsége rendelkezik azok­kal a belső tartalékokkal, melyeket még nem tártak fel teljes mélységében, vagy ha ezt meg is tették, különböző okok, érdekek, szemléletek miatt, a mai napig sem hasz­nálták fel. Nálunk éppen a harmadik öt­éves terv sajátos alakulása ad ehhez báto­rítást és lehetőséget, ha a követelményeket az iparszerkezet változásának és a létszám­gazdálkodásnak tükrében vizsgáljuk. A feladatok megvalósítása megkívánja, hogy következetes politikai munkát végez­zünk azért, hogy a reform bejusson a válla­latok kapuján, ott rövid időn belül elfog­lalja és kifejtse a neki szánt szerepét- Nagy fontossága miatt ezért ki kell emelni a mindennapok megszokottságából, gyorsítani kell ezt a folyamatot. A siker érdekében szükség van a vállalati szemlélet reformjá­ra is, bár nem tagadjuk, hogy az utóbbi két évben ezen a területen is van fejlődés. Több vállalat felismerte ennek fontossá­gát, a tett intézkedések helyesek, a fejlődést szolgálják. Ide sorolhatjuk a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, az üvegipar megyei üzemeit stb- Ugyanakkor vannak üzemek, ahol etekint etbem lassú a fejlődés. Például a ZIM salgótarjáni gyárában, a szénbányászatban, új üzemeink egy részé­nél. Arra kell felkészülni, hogy az új fel­adatok következetes megvalósítása olyan belső gyengeségeket, amit jelenleg néhány üzemben tapasztalunk, nem bír el. de nem is engedhető meg. Mikről van szó? Egyes üzemeinkben a ki­eső idő eléri a 30 százalékot. A dolgozók 10—15 százaléka naponként távol van mun­kahelyétől, másutt a munkások egy részé­nek hetekig nem tudnak folyamatos munkát biztosítani. Előfordul, hogy a piac hiánya m'att előállított termékeket hónapokig tá­rolni kell. Bármelyik szakát nézzük az évnek, azt látjuk, hogy a táppénzes állomány túl­zottan magas- Helyenként iazá a vezetők, a' dolgozók egv részének fegyelme, mely alapot ad a technológiai fegyelem lazítására. Ezek olyan jelenségek, amelynek megszüntet-ésé- hez nem kell állami pénz, hitel és vállalati fejlesztés­Milyen adottságaink vannak az előbb emlí­tett jelenségek felszámolására, hol kell kezdeni? Mivel a hibák egy része szubjektív feltételekhez kötődik, első feladatunk, hogy a politikai tömegmunkánk jobban irányul­jon ezekré a kérdésekre. Legyenek ezek a témák a helyi politika, a vállalati politika középpontiában, mivel ez a dolgozók ügye is. Politikánknak ezekben a kérdésekben határozottabbnak kell lennie, fel kell bát­rabban lépni, el kell Ítélni ezeket a káros tendenciákat. Ez csak úgv lehetséges. ha szemléletben és gyakorlatban egyaránt kialakul az egység, a vállalati igazgatótól kezdve a brigád vezetőkig, a párttitkártól az esztergályosig. Szükség van arra, hogy a fel­fele irányuló jogos bírálat mellett, nézzünk körül saját portánkon is, mivel a KB-hatá- rozat fentre és lentre egyaránt vonatkozik. Ebben azért lehetünk bátrabbak, mert ez találkozik a dolgozók többségének helyeslé­sével. Most folynak a szocialista brigádvezetők értekezletei. Ezek visszhangja arra serkenti a vállalatok gazdasági, mozgalmi vezetőit, hogy a pártszervezetek támogatásával Jegyé­nek kezdeményezőbbek, határozottabbak. A másik ilyen eszköz és bázis* a vállalatok gazdálkodási tevékenységében a szocialista munkaverseny- E témában sokat tehet a gazdasági vezetés a szakszervezettel együtt. Legyenek az eddiginél bátrabbak, kczdemé- nyezze.nek újszerűén­Harmadik ilyen terület a gazdasági, mű­szaki vezetés felkészültségének színvonala, a vezetési munka gyakorlati hatékonysága. Ez vonatkozik ipari, mezőgazdasági, kulturális, tanácsi és szövetkezeti területre egyaránt. Velük szemben az elvárást egyértelműbben és magasabb szinten kell megfogalmazni a nagyobb feladatok megvalósítása érdekében. Az első számú vezetők mellett határozot­tabban kell megvizsgálni a középszintű ve- eetés helyét és szerepét. Igaz, megyénkben^ a harmadik ötéves tervben e területen ked­vező változást értünk el, de azóta 27 új ter­melő egység települt, 12 üzem most van felnövőben. Feladataink pedig az igényekkel együtt növekedtek, s ezt nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk a káder- és sze­mélyzeti munkában. Az ármozgással összhangban Szólni kell a társadalmi fejlődés tükrében az életszínvonal és a jövedelempolitika ala­kulásáról. Közismert, hogy pártunk politiká­ja a dolgozók érdekeit fejezi ki, munkáspo­litika. Fő célja, hogy a szocializmus építésé­vel egyidejűleg növekedjen a dolgozók élet- színvonala- Ezt megfogalmazta a X. kong­resszus, ennek szolgálatába állítottuk a ne­gyedik ötéves tervünket­Nem véletlen, hogy erről igen sok szó esik mostanában országos szinten, nálunk kisebb kollektívákban és egyéni beszélgetések ktere- tében. Megyénkben a negyedik ötéves terv első évében az országos szintet alapjában biztosítani tudtuk az életszínvonal emelésé­nél. ^Kiskereskedelmi forgalmunk 10 száza­lékkal nőtt, az iparban és más ágazatokban a helyes bérpolitika alapián 3—4 százalék között emelkedtek a bérek. Rendeződött az egészségügyi dolgozók, valamint a pedagó­gusok bérproblémája. Az országgyűlés anya­gából ismertek azok az intézkedések, amelyek a jövőben kerülnek sorra és megyénkben is pozitívan éreztetik hatásukat. Ilyen az éoí" ’ tő-, sütő-, textiliparban, valamint az öntödék­ben és a szolgáltatásban dolgozók bérének javítása. Ezek az intézkedések megyénkben 4500 munkást érintenek. Jelentős a családi pótlék felemelése is. A három és több gyer­mekkel rendelkezők havi 100 forint, az egye­dülálló anyák egy-két gyermek után ugyan­csak havi 100 forint emelést kapnak. Ez az intézkedés megyénkben 4000 családot érint- Ismerve a vállalatok 1972- évi terveit, bizto­sítottnak látszik, hogy az előirányzott bér­emelést meg tudjuk valósítani az 1972-es ármozgásokkal összhangban. Terveinknek megfelelően, erőnkhöz mérten. 1972-ben to­vább folytatjuk a lakásépítést. Ez azt jelen­ti, ha az építőipar is jól dolgozik, akkor a megyében 1972. végére 2000 állami, OTP- és szövetkezeti lakást tudunk majd átadni. Ugyanakkor ránk is vonatkozik, amit a Központi Bizottság határozata kimond- csak a termelésnövekedés arányában lehet az életszínvonalat erpelni. A népgazdasági tervekben rögzített el­képzelések csak akkor érvényesülnek, ha a megyei termelő egységeink biztosítják a népgazdaság számára szükséges termelésnö­vekedést. Üzemeink 1972-es tervei azt mu­tatják, hogy képesek lesznek a termelésnöve­kedésnek ezt az ütemét megvalósítani, hogy az iparban elériük az öt-hat, a mezőgazda­ságban pedig a két-három százalékos emel­kedést. Ennek érdekében vállalataink egyik föntos feladata, hogy megvizsgál iák, meny­nyiben termelnek gazdaságosan, mi drágítja az egyes termékek árát. hol van szükség a termelési struktúra megváltoztatására. Át­gondolt és tervszerű intézkedések révén nem kell félni a gazdaságtalan termékek gyártá­sának megszüntetésétől, illetve a helyes át­csoportosításától, amennyiben ezek a racio­nálisabb létszámgazdálkodással és a diferen- ciáltabb bérpolitikával is együtt járnak. A mi megyei családunkban a jogos nehéz­ségek mellett keveset beszélünk arról, hogy különböző üzemeket szinte tucatszámra tele­pítünk. hogy a megye új távlatokat biztosí­tó ipari arculatot kap, hogy a termelés eme­lésében a munka termelékenysége még soha­sem jelentkezett \ ilyen szinten. hogy hét-nyolc év távlatában 14—15 ezer munkalehetőséget teremtettünk, hogy járási székhelyeink impozánsan fej­lődnek Igaz, vannak’ lakásgondjaink, ezeket egy-két éven belül nem is tudjuk meg­oldani. De van egy új épülőben levő kor­szerű Salgótarján, ahol a vidéki ember sok­szor nem ismeri ki magát, eltéved- Gyorsan fejlődik másik városunk, Balassagyarmat is. 1975-ig csaknem 10 ezer lakást akarunk meg­építeni. Üzlethálózatunk is bírálható, de ép­pen a karácsonyi ünnepi forgalom bizonyít­ja. ha nem is teHcsen. de iól kielégítette az igényeket. Üzemeink új termékeket bocsáta­nak ki: tűzhelyet, üvegárut, huzalt, textíliát stb-t. Termékeirkpt összehasonlítva a tíz év előtti állapotokkal, azt mondhatiuk. hogv nincs miért szégyenkeznünk. Kulturális; egészségügyi területen sem mondjuk, hogy már minden rendben van. de a reali­tás talaján álló ember látja az eddigi fej­lődést. Fotmálni a közvéleményt Társadalmi fejlődésünk, életszínvonal­politikánk és myidennapi termelőtevékeny­ségünk összefüggésében milyen szemléleteket, gondokat kell szóvá tenni a politikai mun­kánkban. agitácionkban, az együtt gondolko­dás és együtt cselekvés érdekében. Kézzel foghatóan nagy fejlődésünk, eredJ ményeink megítélésénél is találkozunk ne­gativ nézetekkel, véleményekkel. El kell fo­gadnunk a dolgozóktól érkező jelzéseket, amelyek a vezetést a lazaságok felszámolá­sára ösztönzik, és megfelelő intézkedéseket kívánnak. A vezetésnek a fejlődésből adódó nehézségeket is őszintén fel kell tárni- E tekintetben jó példát mutatott a párt Köz­ponti Bizottsága- Reálisan, őszintén beszélt a problémákról, elismerve, hogy sok még a megoldatlan gond, orvoslásukra, sajnos, várni kell. így vagyunk ezzel megyei szinten is. Amikor eredményeink mellett elismertük a fejlődésből fakadó nehézségeket, egyúttal vállaljuk azok megoldását az adott lehetősé­geken belül. Vannak azonban olyan társadalmi ténye­zők, mindennapi gondok, amiket meg kell osztani a vezetőknek a dolgozókkal. Mivel a közösség ügyéről van szó, a közösség ereje kell ahhoz, hogy a bírált, vagy elmaradt te­rületen kijavítsuk a hibákat, és gyorsabban haladjunk előre. Ilyen jelenségek megyénk­ben is megtalálhatók a dolgozók egy részé­nél. Erről propagandamunkánkban, agitáci- ónkban többet kell szólnunk, jobban 'kell erősítenünk közvéleményt formáló szerepün­ket. A megjegyzések többségükben nem ro6szin- dulatúak. sok esetben nem is demagógiáról van szó, inkább a tájékozatlanságból, az is­meretek hiányából, egészséges türelmetlen­ségből, valamint a területi érdekek összeüt­közéséből adódnak. Nyers Rezső elvtáre. or­szággyűlési beszédében a többi között mon­dotta: van aki a szocializmus építését a nép­gazdaság helyzetét rózsaszín szemüveggel né­zi, van aki sötéttel. Ehhez még hozzátehet­jük: varnak olyan emberek, akik egyszer ezzel, máskor a másik szemüveggel látják meg a jelenségeket, tesznek szóvá dolgokat* Vannak, akik a társadalomban, a gazda­ságpolitikánkban jelentkező hibákat észreveszik és jogosan bírálják azokat- Például a terve­zést, a szervezést, az árpolitikát stb. Amikor ezek a kérdések kicsiben jelentkeznek: já­rási, községi, üzemi szinten, egy brigádban, vagy egy embernél, már más véleményt ala­kítanak ki maguk számára. Aki csak a hibákat veszi észre, az lebe­csüli a dolgozók alkotásait, akik létrehozták ezeket a javakat, akik munkájukkal biztosí­tották gyarapodásunkat. azt, hogy életünk jobb és szebb legyen. A lekicsinylő megjegy­zések mellett egyesek felnagyítják a hibákat. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha segítünk abban, hogy mindenki összefüggésében vizs­gálja és lássa, bírálja, érzékelje a valóságot, és ennek birtokában alkosson véleményt Csak az ilyen felfogás tud lelkesedést nyúj­tani a további alkotásokhoz, mivel fejlődér sünk alapja a társadalmi összetermelés ha­tékonyságának növelése. Ez pedig egyes kol­lektívák. és benne az egyének iobb munkája révén valósul meg. Ezért kell ennek érdeké­ben többet mondani és főleg tenni. Csak ami megilleti Nem jellemzik megyénk dolgozóit az olyan rossz emberi tulajdonságok, mint a hará­csol ás, a nagylábon élés, a túlzott anyagi­asság, a korrupció, mégis szóvá kell tenni, mert tendenciájuk érzékelhető egyedi megje­lenési formáival is találkozunk, amit eddig is határozottan szóvá tettünk. Főleg abban kell segíteni,- hogy egyes emberek tudata odáig fejlődjön, hogy megértse: ne tolakod­jon azért, ami nem- illeti meg, ne várion do­tálást azért, amiért nem dolgozott meg, de ne is lépjen fel ilyen igénnyel- A lehetősé­geket csak addig -használta ki, amíg az a társadalmi erkölcsök normáiba nem ütközik. Az egyéni ér^ek mellett jelenjen meg a tár­sadalmi érdek, az azzal szembeni kötelezett­ség is. Ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani az állami fegyelem erősítésére, törvényeink, rendeleteink betartására és be­tartatására. Minden szinten fel kell lépni a lazasággal és hanyagsággá 1 szemben, ha kell adminisztratív eszközökkel is. Az új évben a megyei szintű feladatok adottak. A KB határozatait és az országgyű­lés döntéseit ismerve, nem lesz könnyű az 1972-es esztendő. Azzal a gondolattal kell a munkát megkezdenünk, hogy a magasabb szintű feladatok megoldása, a szocializmus építését szolgálja, találkozik a dolgozók ér­dekeivel. az életszínvonal emelésének továb­bi eszközei. Te-veink reálisak, felelősségtel­jes, átgondolt, takarékos gazdálkodással cél- - kitűzéseinket meg tudjuk valósítanunk, azo­kat 1972-ben és közép távon folyamatossá tudjuk tenni. , A megye kommunistái, dolgozói az ipar­ban. a mezőgazdaságban, a szövet1:tökben az állami -és más hivatalokban eddigi mun­kájukkal is bebizonyították, hogv képesek alkotni, a nehéz feladatokat iól megoldani- Ez'olyan kiinduló alap, aihelv segít abban, hogy úi. sokrétűbb, nagyobb felelősséget igénylő céljainkat is meg tudjuk oldahi- E nehéz, de a nép a dolgozók érdekeit szolgá­ló felelősségteljes munka elvégzéséhez kívá­nok eredményekben gazdag, boldog úi esz­tendőt, további sikereket, megyénk minden dolgozójának. i MÓGRÁD — 1972. január 1., szombat 3 hatékonyabb Határozottabban, bátrabban g^zd as agszer vezo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom