Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

Jó program, álig várjuk nagy érdekBödíés A pásztói ismeretterjesztő napok sikere Z'.-.Meg vagyok győződve, hogy a gazdag programban felnőtt és fiatal egyaránt meg­találja a maga számára meg­felelő tanulási és szórakozási témát. Ehhez azonban szük­séges, hogy az üzemek és tár­sadalmi szervek támogassák és segítsék a szervezőket.. (Részlet a pásztói ismeretter­jesztő napok programfüzeté­nek — Juhász Sándor, a járá­si pártbizottság első titkára által írt — bevezetőjéből.) Az esemény hagyományossá vált Pásztó és környéke kul­turális életében, hiszen há­rom éve már, hogy minden ősszel, október hónapban meg~ rendezik az ismeretierjesztő napokat. Az idei — a harma­dik — sok új törekvést és célkitűzést tartalmazott, iga­zodva pártunk X. kongresz- szusának kultúrpolitikai irányelveihez, és a helyi adottságokhoz. Tekintsük át először a sta­tisztikai adatokat Az ese­ménysorozat mintegy négy­ezer embert mozgatott meg a járás területén. A rendezvé­nyek száma rétegenkénti cso­portosításban a következőkép­pen alakult: a nagyközönség­nek 18, a gyermekeknek 3, az ifjúságnak 7, a nőknek 3, az értelmiségnek 2, a cigányság, nak pedig 4 előadást tartót, tak. A témák szakáganként a következők voltak: műszaki, agrár, egészségügyi, honisme­reti, közgazdasági, szakmai, irodalmi, művészeti és zenei. Ügy gondolom, a fenti fel­sorolásból jól tükröződik a rendező szervek által kitűzött egyik cél, mely szerint a ren­dezvénysorozat programját úgy kell összeállítani, hogy az a rétegekhez szóljon, és minden ember kiválogathassa belőle a neki leginkább meg­felelő témát. Az esemény le­zajlása után nyugodtan el­mondhatjuk: a rendezők jól számítottak, a törekvés vissz­hangra és népes közönségre talált. A rendezvények iránt széles körű érdeklődés mutat­kozott, egy-egy előadást átla­gosan 80—100 ember látoga. tott. Jól sikerültek az ifjúsá­gi rendezvények: az értelmi­ség szerepéhez kapcsolódó elő­adás, a szülők-pedagógusok találkozója és sorolhatnánk még tovább. A tapasztalatok szerint a másik célkitűzés is — az üze­mekkel, a dolgozókkal való kapcsolat további mélyítése — megvalósult. Nemcsak az üze­mek dolgozói mentek el az előadásokra, de a rendezvé­nyek is ellátogattak a munka­padok mellé. Jelentős volt a szocialista brigádvezetők ta­nácskozása, és sokan látogat­ták a Pásztón működő ipari üzemek termékbemutatóját is. Az idei ismeretterjesztő na­pok fő törekvései közé tar­tozott, hogy az események ne csak Pásztora korlátozódja­nak, hanem mozgósítsák a já­rás területén élő embereket is. Az író-olvasó találkozók mellett kiemelkedő esemény volt a cigányság társadalmi helyzetével foglalkozó téma, amelyet több községben ja­varészt cigányok részvételével tartottak meg. Üj vonásként jelentkezett ebben az évben, hogy az is­meretterjesztő napok kereté­ben rendezték meg a keres, kedelmi napokat is. De míg a hatvanas években a mátrai kereskedelmi napok néven futó rendezvénysorozatnak az elsődleges célja a maximális árueladás volt, most a keres­kedelemben dolgozó szakem­berek arra törekedtek, hogy az emberekkel megismertes­sék a különböző árufajtákat, azok tulajdonságait, és szak- tanácsadással nyújtsanak se­gítséget a vásárlóknak. Minek köszönhető tehát a harmadik pásztói ismeretter­jesztő napok sikere? A ren­dezők véleménye szerint a szerencsésen összeválogatott programnak és a széles társa, dalmi öszefogásnak. Az üze­mek és a társadalmi szervek aktivitásának, mozgósító mun­kájának nagy szerepe van ab­ban, hogy az idei ismeretter­jesztő napok sikeresen zárult. V. Kiss Mária VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Jelentkezése mindig különleges élmény, ünnepi esemény a képernyőn, a még oly népszerű „riválissal” egy műsorban is, mint amilyen Roger Moore, azaz: Angyal. Leonard Bernsteint nyugodtan nevezhetjük a muzsika misszionáriusának, a zenei ismeretterjesztő minden nagy­szerű adottságával bír; nemcsak kitűnő karmester, de első­rangú zenepedagógus is, aki nagyon tisztában van azzal, hogy a zenei „hittérítést” a legfogékonyabb korosztálynál, a gyermekeknél kell elkezdeni. Bernstein vállalkozása az „élő” ezrek mellett a televízi­ón át, tíz- és százezreket nevel az igényes zene alapoktól való bejárására, megszeretésére, igénylésére, ezért felbecsül­hetetlen, amit ennek érdekében a maga hallatlanul közvet­len és közérthető eszközeivel tesz. Bernstein közvetítésével ez a művészeti világ nem misztikus, felfoghatatlan harmónia, hanem bárki által elérhető gyönyörűség. Emlékszem egy régebbi Vitray-interjúra, egy különben kitűnő magyar karmesterrel. Az a megnyilatkozás a muzsi­káról csupa előkelő fennköltség, titokzatos kinyilatkoztatás \ volt, szinte a néző pironkodott a riporteri igyekezetét követő, hűvösen taszító művészreagálásokon, melyek az ügy érdeké­ben — már tudniillik, a zenei ízlésformálás szolgálatában — mit sem adtak. S íme, itt van ez a „kis karmester”, ez a világhírű Bernstein, aki vezénylőpulpiiusáról nem restell „alászállni” a gyermeki korosztályhoz sem, mert érzi: ezt kell tennie, mert t, miiga, az egykori Kis karmester is valaha így köthetett örök barátságot a hangok világával. Igazán nem tudom, hogy mindent egybevetve minek nagyobb: kar­mesternek, vagy zenepedagógusnak?! De az biztos: Bernst­ein szerepe a zenei nevelésben, ízlésfejlesztésben a képernyő révén nálunk sem lebecsülendő eredményű. Szerdai műsorá­ban ezúttal Bécset köszöntötte, Bécs legrangosabb klassziku­sait magyarázta és szólaltatta meg. ★ Ma, pénteken, (17.25) elsőnek a Muzsikus fiatalok című műsor jelentkezik, mely a zeneművészeti szakközépiskolák versenyének III. középdöntőjét közvetíti. Érdekek és célok címmel (19.35) a szocializmus építésének kérdéseiről lesz szó. Az esti műsorban (20.00) a Nagyapák, szülők, unokák! című tévéjátékot láthatjuk. (barna) Tanácskozás Nagybátonyban Nagybátony nagyközségi Közös Tanácsa és az MSZMP területi csúcsvezetősége a na­pokban tanácskozásra hívta össze a nagyközség területén működő üzemek: FÜTÖBER, harisnyagyár. községgazdál­kodási vállalat, termelőszö­vetkezet, erdészet, a Nóg­rádi Szénbányák Vállalata helyi gépüzemének első szá­mú vezetőit, valamint a járá­si művelődésügyi. pénzügyi és tervosztály képviselőit. Ke­nyeres Pál. a nagyközségi közös tanács elnöke tartott tájékoztatót a IV. ötéves terv Időszakában megvalósítandó feladatokról. A tanácskozás célia az volt. hogv az elhang­zott tájékoztató alapján a jelen levő üzemvezetők meg­beszéljék a rendelkezésükre álló anyagi források megfelelő összevonását, ezzel is elősegí­teni a feszített tervek megva­lósítását. Megállapodtak ab­ban, hogy a tanács és az üze­mek évenként szerződést köt­nek. amelyben szerepel a ta­nács részéről Igényelt összeg, illetve az üzem. vagv vállalat kérése ennek fejében. (Fel­nőtt dolgozók beiskolázása, tanfolyamok stb.) A tanács­kozáson valamennyi vállalat- vezető felszólalt, konkrét ígé­retet tett, s az 1972-es évre szóló szerződést január máso­dik felében megkötik. Hasonló tanácskozásra ed­dig még nem volt példa a já­rásban: a nagyobb települése­ken szeretnék összehívni az illetékes vezetőket, ezzel is segíteni a kedvezőtlen pénz­ügyi lehetőségeken. NÓGRÁD — 1971. december 17., péntek Pedagógus­lakások Apadagógusok lakásgondjai­nak megoldására a megyei ta­nács ez évben is keretet biztosí­tott költségvetésében. Ezt az ösz- szeget általában olyan közsé­giekben használják fel, ahol kevés a padagógus, vagy nincs megfelelő szakos nevelő. A végrehajtó bizottság hozzájá­rult, hogy Mátraverebélyben pedagóguslakás céljára házat vásároljon a községi tanács. Hasonló akcióra került sor Bánna községben. Az alkonyai békés otthonában Kellemesen telik az idő a tarjáni „öregek napközijében” A felszabadulás óta fokoza­tosan érvényesül az a törek­vés, hogy mielőbb felszámol­ják a rossz emlékű „szegény­házakat” és az emberhez mél­tó környezetet, új szociális otthonokat létesítsenek. Ez az igyekezet sikerrel járt. Az intézetekbe egyedül élő öre­gek, vagy idős házaspárok kerülhetnek. Megyénkben négy szociális otthon működik. Lakóinak összlétszáma jelen­leg: nyolcszáz személy. A családban élő idős embe­rek helyzetével foglalkoznunk kell. Elfoglaltságot, kellemes időtöltést jelenthet számunkra az öregek napközi otthona. — Salgótarjánban is műkö­dik már egy ilyen intézmény — világosított fel a napokban Barják István, a megyei ta­nács szociálpolitikai csoport- vezetője. Elmondotta, hogy ezek az intézmények beváltak, az öregek kedvelik, és az állam számára sem jelentenek na­gyobb anyagi terhet, mert je­lentősen csökkentik a szociá­lis otthonba való elhelyezke­dés iránti igényt. Az ottho­nokban elhelyezettek elfog­laltságának kialakítása, kul­turális igényeik kielégítése gondos, körültekintő munkát kíván, számít a társadalmi szervezetek segtíségére, akti­vitására és összefogására is. — Hogyan sikerült ezt meg­valósítani a Május 1. úton? — kérdeztem Takács Vilmosné- tól, az otthon vezetőjétől. — A tagok részére állan­dóan biztosítunk különböző sajtótermékeket, társasjátéko­kat, hallgathatják a rádiót, nézhetik a televíziót. Most például ebéd után, délutánon­ként kötögetünk. Két takarót készítettünk és ajándékoztunk a vietnamiaknak, s ezzel be­kapcsolódtunk mi is az or­szágos mozgalomba. — A társadalmi szervek fi­gyelemmel kísérik-e a napkö­zi otthon lakóinak életét? — A Madách Gimnázium diákjai azok, akik néha elláto­gatnak hozzánk. Ha kell, se­gítenek, sőt november 7-én egy szépirodalmi műsorral is megleptek bennünket. De iga­zából jó lenne valamelyik szo­cialista brigád támogatása. Néha bizony szükségünk len­ne szakemberekre is, akik az otthonunk kisebb javítási munkálatait elvégeznék. — Milyen körülmények szük­ségesek ahhoz, hogy valaki ennek a szép intézménynek a tagja lehessen? — Jó, hogy föltette ezt a kérdést. Mert sokan talán azt sem tudják, hogy létezőnk. A napközi otthont azok az öre­gek, vagy csökkent munkaké­pességűek vehetik igénybe, akiknek van ugyan saját la­kásuk, de nincs olyan hozzá­tartozójuk, aki nap közben el" láthatná őket. Az otthonban reggel 8 órától délután 5 óráig lehet tartózkodni. Lakóink szá­mára meleg étkezést, ebédet biztosítunk. — Ez mennyibe kerül? — Azok, akiknek a havi jö­vedelme, vagy nyugdíja a 400 forintot nem haladja meg, a napközi otthont, illetve a déli étkezést ingyenesen vehetik igénybe. Azonban azok is ol­csón jutnak ételhez, akiknek nagyobb a nyugdíjuk. — Hol jelentkezhetnek, akik ezt a szolgáltatást igénybe akarják venni? — A városi tanács egészé ségügyi csoportja az a szerv, amely felvilágosítást ad, illet­ve engedélyezi, hogy a jelent­kező bekerülhessen az otthon­ba. Érdeklődtem a kedves öreg néniktől: a Bözsi néniktől, Ju­liska néniktől hogylétükről. Egyformán boldogan mond­ták: „Alig várjuk, Hogy reg­gel ismét visszajöhessünk.” Cs. Szabó Gyula ANDRZEJ ZBYCH R&mmv (Lengyelből fordította: Varsányi István) 71. — Tehát Elken kisasszony még nem tért vissza-.. Kloss lenyomta Anna Maria szobája ajtajának a kilincsét. Nem volt kulcsra zárva, errefelé különben nem nagyon zár­kóztak az emberek. Benézett a szekrénybe, az­tán észrevette a heverő mö­gé rejtett bőröndöt. Könnyű­szerrel kinyitotta, hisz min­dig vele volt az álkulcsokkal felszerelt bicska. Gyorsan átvizsgálta a bő­rönd tartalmát; remélte, hogy talál valamit, ami igazolná gyanúját és kizárná a provo­káció eshetőségét. Fehérnemű, kozmetikai szerek, a ..Mein Kampf” egy doboz kávé. •. Szimpla fenekű bőrönd volt. Minden tárgyat megvizsgált sorban. A leggondosabban természetesen a kozmetikai felszerelést. Kicsavarta a rúzst ellenőrizte a fésűket, ki­nyitotta a parfümös üvegcsé­ket. Sehol semmi. Nézeget­te a kávésdobozt is- Ismerte a lengyel és a német felderí­tésben alkalmazott módszere­ket. Amerikaiakkal eddig még nem volt dolga, legalábbis eddig még nem játszott elle­nük. Megkopogtatta a ..Mein Kampf” tábláját, leejtette a padlóra a kávésdobozt: oda­gurult a szoba közepére. Ami­kor felemelte, mindennel tisz­tában volt... Az oldalfal lepattant és fel­fedte a rejtőket... Nem valami bíztató — gondolta. Vékony mikrofilmtekercset látott: természetesen beha­tóbb vizsgálatra lett volna szükség, de így szabad szem­mel is látható volt. hogy a felvétel ipari konstrukciót ábrázol. A bőrönd fölé ha­jolt, hogy viszonylagos rend­ben hagyjon mindent, amikor hirtelen kattant a kilincs. Villámgyorsan megfordult, de a pisztolyát már nem tudta előrántani . Különben ma­ga sem tudta, hogy ez most helves lenne-e. Anna Maria Elken állt az ajtóban. Sturm- führeri egyenruhában, lövés­re tartott revolverrel. — Dobd el azt a csúzlit — vetette oda Kloss közömbö­sen. — Már sikerült feljelente­ned? Azt gondoltad, hogy ostobán besétálok a karjai­tokba? — Csodálom a merészsége­det — mondta Kloss egészen őszintén. — Mióta dolgozol a jenkiknek? Lő? Nem lő? Minden bi­zonnyal lőni fog. Mint a gu­mi úgy nyúltak a másodper­cek. a helyzet kilátástalan volt. Anna Maria kezét nézte, az ujját figyelte a ravaszon... Ebben a pillanatban a fel­rántott ajtóban megjelent In­ge. Erős ütéssel kiütötte An­na Maria kezéből a pisztolyt. A fegyver leesett a padlóra. — Hallottam — suttogta Inge. s alig kapott levegőt — hallottam amikor azt mond­ta: Mióta dolgozol a jenkik­nek? — Köszönöm. Inge — mor­mogta Kloss és felemelte a pisztolyt a földről. Ránézett Anna Mariára. A legszívesebben ezt mondta volna: „Látod, mit csináltál, te kis hülye?” — Megmentettem az életét —■ Inge láthatóan Kloss kö­szönetére várt. — Ügy örü­lök hogy a lengyelek elen­gedték. — Meglógtam — dörmögte. Kloss Anna Maria pisztolyá­val játszadozott, de a sze­mét a lányról le nem vette. Most mit mondjon Ingének? Azt. hogy tréfálkoztak... Ügy sem hiszi el. Elken kisasz- szonv egyébként is felhagyott már mindenféle védekezési kísérlettel. — Hitlerista vipera — szi­szegte. de Inge rá sem hede­rített. — Maga úgy viselkedik, mintha... — Nem fejezte be. — Hiszen meg akarta magát ölni! Ez teljesen igaz volt. a lány megmentette életét. Nehéz volna ennél foná­kabb helyzetet kitalálni — gondolta és arcon csókolta Ingét. A lány elpirult. Hirtelen motorzúgás ütötte meg fülüket; gépkocsi állt meg a ház előtt. Inge az ab­lakhoz ugrott. — A bácsikám! — kiál­totta. Ez még Kloss számára is több volt a soknál. Amerikai kámnő. német lányszövetségi tag. aki megmenti az életét és most meg ez a minden hájjal megkent Abwehr-róka. akit nem lehet egykönnyen becsapni. Ezer ötlete is tá­madt, de egyik sem ért egy fabatkát sem. Inge kifutott a szobából; de az ajtót nyitva hagyta: Anna Maria leült a heverőre és cigarettát kért. Neki most már teljesen mindegy! Utolsó játszmája következik. Kloss az ajtónál maradt: hallotta Inge és Ring beszél­getését. amely korántsem ha­sonlított szívélyes társalgás­hoz. Az ezredes úr megpró­bált kedélyeskedni. legalább­is az elején. — líógy vagy. Inge? Sike­rült hamarabb visszajönnöm, mint gondoltam. — Lehajolt hozzá, hagy megcsókolja, de a lány elugrott. — Ne közelíts! Őszintén elképedt. — Megbolondultál? Mi tör­tént? — Rálőttél az öreg Martá­ra! Kloss az aitóhasadékon át figyelte Ring arcát. Az ez­redes igazán megdöbbent: hallgatott. — Mondd meg — ismételte Inge — csak mond meg, hogy rálőttél- Martára. — Él? — Nem tudod? Hiszen megparancsoltad, hogy ma éjjel tegyék el láb alól, — Vagy úgy... — Ring újra a lány vállára akarta tenni a kezét, de Inge hirte­len elhúzódott. — Rendben van — mondta. — Majd később mindent elmagyará­zok. Légy okos kislány... Kloss arra gondolt, hogy a legokosabb valóban az vol­na, ha Inge hallgatna, de a lány tovább beszélt. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom