Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-17 / 297. szám

mesterek Édesszájú mestereket látogattunk meg a megye egyik legnagyobb süteménykészitő műhelyében, Pásztón, az ÁFÉSZ cukrászüzemében. rA pásztói járás egész területére eljutnak az ügyes mesterek Süteményei, tésztái. Közel félszáz kereskedelmi egységet lát­nak el finomságokkal, egy hónapban majdnem 300 ezer fo­rintot forgalmaznak. A főtortadíszítő Simicska Ottó, van még mit tanulniuk tőle a cukrászinasoknak Sokféle süteményt készítenek a pásztói üzemben. Néha 60—70 fajta cukrászáru is lekerül az asztalukról. Évente több millió darab mignont, krémest, bohémkockát — ez különben specialitásuk — küldenek megrendelőiknek. Ké­pünkön: Szalai Ottóné és Bohati Józsefné a mignonok cso­koládé bevonatát készíti Tóth Ilonka a rumos massza fökóstolója, s aztán, ha min­dennel elégedett, jöhet a díszítés, a tejszínhabbal Véget ért a titkári Minőséglánc és cselekedetek tanfolyam A Szakszervezetek Nősrád me­gyei Tanácsa már régóta foglal­kozott azzal a gondolattal, hogy a megyei szakszervezeti tisztségvi­selők oktatását célszerű és szük­ségszerű lenne Salgótáriánban megoldani. Sok problémát okozott eddig, hogy az ilyen ielleeű ok­tatásokat az ország tőlünk távol­eső két Dontián. Velencén és Dunakeszin rendezték. Hiszen az mind a családtól, mind a munka­helytől való egyhónapos távol­iét bizonyos fokig gátlóiá volt a tanfolyamok eredményességének. E problémák mind megszűntek, amikor a SZOT hozzájárult ahhoz, hogy ez az iskola Salgótarjánba ke­rülhessen. Így az SZMT központi iskolája a Kohász Művelődési Központban kapott helyet, és az iskolavezetéssel Kovács Józsefet, a művelődési központ igazgatóját bízták meg Kovács József — aki e megbí­zatásában gondoskodik az oktatás zavarmentes lebonyolításáról. a lehetőségekhez mért leglobb ta­nulási, étkeztetési és szállási kö­rülmények biztosításáról — el­mondta. hogy az elkészített okta­tási terv szerint, 1971. november 1-től. 1972. április 1-ig egy-két. és négyhetes tanfolyamokon kerül sor a különböző tisztséget betöltő szakszervezeti aktívák továbbkép­zésére. November 1-től 26-ig a szak- szervezeti és műhelytitkárok ok­tatását bonyolították le az intéz­ményben. E tanfolyamon 31 tit­kár vett részt. főleg olyanok, akik a legutóbbi választások al­kalmával kerültek e funkcióba. Az előadók az SZMT vezetőiből és az MB-titkárokból tevődtek. Ez a tanfolyam sikeresnek mondható, és a hallgatók is el­ismeréssel nyilatkoztak róla. A záróvizsgán elmondták, hogy az Itt szerzett Ismeretanyag nagy segítséget nyújtott számukra ahhoz, hogy a szakszervezeti és műhely­bizottságokban megoldásra váró sokrétű feladatokat lobban ellát­hassák. Amikor az iskola távlatai felöl érdeklődtem. Kovács József tájé­koztatott. hogy a műhelytitkárok oktatása után. jelenleg — no­vember 29-től december 23-ig — a Társadalombiztosítási Tanács elnökeinek továbbképzése folyik. Mivel a szakszervezetek tevé­kenységében fontos szerepet tölt be a társadalombiztosítás. ez szükségessé teszi, hogy az akti­visták megismerjék a pártnak az életszínvonal feilesztésével kap­csolatos politikáiét és összefügésbe tudják hozni a népgazdaság fej­lődésével, valamint a szakszer­vezeteknek a dolgozók érdekében végzett társadalombiztosítási és egészségügyi tevékenységével. Az elkövetkező Időben kikép­zést kapnak a TT bizottsági tag­jai. valamint a szakszervezetek ifjúsági, kultúr, gazdasági, nő- és sportfelelősei is. Reméljük — fejezte be nyi­latkozatát Kovács elvtárs —, hogy ez az oktatás, amely mind a rendezőktől. mind az oktatóktól és résztvevőktől nagyfokú akti­vitást és lelkiismeretességet kí­ván, eléri célját és gyümölcsöző lesz megyénk szakszervezeti éle­tében. Szavak A bból kell kiindulni, hogy egyetlen becsü­letes munkásember sem örül annak, ha kifogá­solható minőségű, selejtes termék kerül ki a keze alól. Nemcsak azért, mert ezt ál­talában a zsebe bánja, ha­nem egyúttal a szakmai ön­érzetét is érzékenyen érinti. A vezető számára legalább ennyire fontos, ha nem még jobban, hogy a dolgozók ál­tal gyártott termékek meg­állják a helyüket a piacon. Egy-egy üzemben száz- és százezrekre rúghat a kár, ami a szervezetlenség, az alapanyag- és alkatrész- hiány és a nem megfelelő minőség", a selejt számlájá­ra írható. Hogy ez mennyire így van, csak néhány példát említenék. A Kőbányai Porcelángyár balassagyar­mati üzeme tavalyi tervét jórészt éppen minőségi problémák miatt nem tudta teljesíteni. S a kevesebb termelés egyúttal kevesebb árbevételt és nyereséget je­lent. A Budapesti Finomkö­töttárugyár balassagyarmati gyáregységének egyik ex­portszállítmányát az idén — minőségi kifogások miatt — még árengedménnyel sem volt hajlandó átvenni a megrendelő. S a hibák kija­vításához a gyártási időn és költségeken kívül újabb munkáskéz és pénz szüksé­geltetik. Egyetlen alkatrész hiánya miatt hosszú ideig akadozott a szereldei munka a salgótarjáni tűzhelygyár­ban az év közepén, s kény- szerűségből „félkész” gáz­tűzhelyek gördültek le a szalagról. Nincs hát alapvető érdek- ellentét a dolgozó és a gaz­dasági vezető között: közös a törekvés a jó minőségű termékek gyártására. Ebből szervezettség, a folyamatos és kifogástalan munka, az üzleti és partneri kapcsola­tok zavartalanná tétele, a gazdaságos termelés. Minél kisebb a gyártási költség, minél jobb és korszerűbb a termék, minél kedvezőbb áron lehet eladni, annál jobb a dolgozónak, a vezető­nek és az üzemnek. Oj abb lendületet kívánt adni a szocialista brigád- mozgalomnak és a munka­versenynek az MSZMP Központi Bizottságának leg­utóbbi ülése is. „Egyik leg­nagyobb feladatunk a gaz­dasági szervezőmunka színvonalának további eme­lése, a korszerű, gazdaságo­san gyártható, jó minőségű termékek arányának növe­lése. A szocialista brigádok­ra és a mozgalomba egyre nagyobb számban bekapcso­lódó vezető műszaki dolgo­zókra vár a feladat, hogy érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lépjenek fel a munka- és technológiai fegyelem lazaságai ellen, harcoljanak a minőségért.” — hangzik az állásfoglalás. Két évvel ezelőtt olyan kezdeményezés született a megyében, amely jól szol­gálhatná ezeknek a közös céloknak a megvalósítását: a minőséglánc. Minőséglánc az alapanyag- és alkatrész- szállítóktól a gyárig, sőt, azon is túl, a fogyasztóig. Minőséglánc az első munka­padtól addig a pillanatig, amikor kigördül a gyárból az új termék. Olyan partne­ri és munkatársa kapcsolato­kat kiépíteni, amely a „jót kapni és jót adni” elvére épül. Ez volt a céL Miért beszélek mégis fel­tételes módban a minőség­láncról? Bár előnye, életrevalósága, közös törekvéseinkkel való vánvaló, a minőségláncok kialakításában rejlő lehető­ségek kamatoztatásával még­se élnek eléggé vállalataink. Ha azt vesszük, hogy eddig mintegy félszáz üzem kap­csolódott be ebbe a mozga­lomba, akár nyugodtak is lehetnénk. Csakhogy a minőséglánc- mozgalomhoz való csatlako­zás, az elvi egyetértés és a jó szándék magában nem elég. Jó néhány vállalatot tudnék említeni, ahol a mi­nőséglánc meghirdetése óta vajmi kevés erőfeszítést tettek a gyakorlati megva­lósítás érdekében: a szavak szavak maradtak. S ezért általában nem a dolgozók, a kezdeményezők okolhatók. A gyárvezetés néhol képte­len arra, hogy tartalmat, te­ret és távlatot adjon a ten- niakarásnak. Nem mintha nem éppen ezek a gondok foglalkoztatnák a vezetőket, és nem törődnének a gond­jaikra bízott gyár gazdálko­dásának, piaci helyzetéinek, partneri kapcsolatainak ja­vításával — hiszen ez a munkájuk, ez a feladatuk. S igyekezetben nincs is hiány. D e csak beszélnek a közös érdekekről és feladatokról, ha a dolgozók, a kollektívák még sokkal jobban gyümölcsöz- tethető közreműködését ki­hagyják a számításból. S hiába beszélnek a szocialista brigádmozgalom fellendíté­séről, a munkaverseny tar­talmasabbá tételéről, ha csak formálisan építenek a dolgozók egyetértésére és összefogására. Ha veszni hagynak értékes kezdemé­nyezéseket és lehetőségeket, akár egyet is. Ha szavak­ban magukévá teszik a mi­nőségláncot, de a szavakat tettek nem követik. Horváth Mária következően közös érdek a összecsengése annyira nyil­Kiss Sándor Harcos emberek a hollókői termelőszövetkezet tagjai és vezetői. Mindenki azon fárado­zik, hogy a zárszámadás jól sikerüljön. Homoga József, a fiatal főkönyvelő oszt-szo-roz, mert a tervezettnek meg kell lennie. Ebben a törekvésében támogatja Kovács Sándor, a fiatal főagronómus, és olyan összhangban dolgoznak, hogy példának állíthatók azok elé, akik a nehezebb viszonyok­ban az összefogás helyett ci­vakodnak. Mert a hollókőiek- nek sem úgy telt az esztendő, ahogyan szerették volna. Nem termett amire legjobban szá­mítottak: a málna. Túlságo­san meleg volt az idő erre a gyümölcsre. Búzán kívül ez a főbb növényük. A hízott bi­kát sem úgy sikerült értéke­síteni, ahogyan szerették vol­na, hanem alacsonyabb áron. És az idén az állami támoga­tásra nem számíthatnak. Szó­val Hollókőn sem rózsával' szórják az utat. Magatartásuk­ban az a nagyszerű, hogy nem siránkoznak, hanem dol­goznak. Mikula Kálmán jó tsz-elnök. Lelket önt az em­berekbe, hogy senki se csüg­gedjen. A közelmúltban a dorogi szénbányáktól műszaki embe­rek jártak náluk. A kőbányá­juk korszerűsítéséről tár­gyaltak velük. Hollókőn, ahol valóságban is köveken élnék az emberek, kőbányát nyitott a tsz. Teljesen jogos volt, mert a bánya mint melléktevékeny­ség biztosítja amit a mostoha körülmények között, a legszor­galmasabb munka mellett is elrabol tőlük a mostoha adott­ig a Molnárvölgyben ság. Homoga József, a főköny- amihez ma még a legmoder­velő nagyon mondta: őszintén meg­nyában, pedig képzett traktoro­sok. Azt mondta erről a fő­könyvelő: — Most minden erőt a kő­bányába kell irányítanunk, mert kérik a követ, nekünk pedig pénzre van szükségünk. nebb eszköz a robbanóanyag. ..Ez a nagyszerű ebben a kö- A többi művelet elvégzése? — A kőbányából kell pó­tolnunk. a veszteségünket. És pótolni is fogjuk... Zsunypusztáról a Cserhát fe­lé vezet egy festőién szép bányában, akik nemrég még völgy. Bővizű, csörgő, köves traktorosok voltak, patak iparkodik lefelé a lej­egy vaskalapáccsal és ékvassal történik. Nagy Istvánnal, az mearendelőiket egyik műszak bányamesterével 5ai beszélgetve megtudtuk, hogy olyan emberek dolgoznak a lehetőséget. Megnyújtották a műszakot, hogy ki tudják elé­A kő minősége nagyon jó. A mi­nőségvizsgáló intézet B-nelc jelölte, de rajta a papíron; közel az A-hoz. Hollókőn te­hát, ha kemény munkával tőn. A völgyet hirtelen lejtős — Itt van rájuk szükség, itt is, de az év végére biztosítják cseres árnyékolja. Baloldalt kell dolgozniuk — mondta. a tagságnak járót, s azt is, kopár, köves oldal. Ezt nyitót- amit a gazdaság továbbfejlesz­ták meg néhány esztendővel Zokszó nélkül termelnek, tésére fordíthatnak, és fizeté- ezelőtt, saját használatra. Azó- sőt még jó kedvvel is, mert si kötelezettségeikkel sem ta ennek a kőbányának orszá- keresnek. Ha egy hónapban maradnak adósak, gosan is híre van. Ütépítésre 3500 tonna követ kitermelnek, Naav elismerés iár ezért a hihetetlen mennyiséget kérnek biztosított az átlag 2500—3000 ^bányászoknak, amivel a ve- tőlük. Közvetlen szomszédsá- f°nrit fizetés. Igaz, keményen és a tagság nem is gában nyitottak egy úgyneve- kell dolgozni ezért a pénzért. M^t^yolja mun­zett kisbányát. A köve minő- Czsmmer 1 erenc, a banya leg- kájukat. Elsősorban azzal, ségben jobb a nagyobb bánya idősebb dolgozója, aki szén- hogy megkezdték a bánya kövétől. Építésre alkalmas, bányászból lett_ kobányász* es korszerűsítését. Üj gépeket Nagy rendeléseket kaptak a 'Tlost ™mt gépkezelő teve- szerelnek fel mze] egyidőben megépítik a szociális épülete- melege­dőt. A jelenlegi szociális épü­letük kezdetleges. A tagok ezekben a napokban segíte­nek a bányászoknak. Ki, mi­hez ért. így, egységes akarat­víztársulásoktól. A darabos kö- kenykedik a zúzónál, azt iiaiv a vet a patakmedrek kövezésére mondta, hogy az új emberek ^elT^Türdöt" öltözőt! használják. így vélekedett a derekasan helytállnak. Mutat- -- - - ­főkönyvelő: ta is Nagy Ferencet, fenn a _ , . kőfalon. Mint akrobata len­Ezt a lehetőséget mi meg- gett, miközben a robbantást ragadtuk ... készítette elő. A mezőgazda­Nem olyan egyszerű ez, sági dolgozók így lettek bá- ahogvan kimondja az ember, nyászok. Akik a bányákban tál, kemény munkával megte- A követ nem a legkoi szerübb, dolgoznak, kifogástalanul vég- remiik a közösnek a szüksé hanem kezdetleges módon tér- zik. nem kis veszéllyel járó „es pénzt munkájukat. Magdus András ° és Lajos is ott vannak a bá- B. Gy. melik. Télben is kegyetlen a kőbánya, nemcsak nyárban, az izzó falaknál. A hatalmas, egybefüggő bazaltoszlopokat le kell dönteni, feldarabolni, j NÖGRÁD — 1971. december 17., péntek Kulcsár József képriportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom