Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

Losonczi Pál vidéki körúton Aló ér iában Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, aki hivata­los, baráti látogatáson tartóz­kodik az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaságban, szerdán vidéki körútra in­dult. A magyar államfő és kísére­te reggel Algírból különrepü- lőgépen Oranba, az ország nyugati részén levő tenger­parti városba utazott. Losonczi Pált Oran la Senia repülőterén, a 2-es számú ka­tonai körzet parancsnoka, a megye vezetője és az FLN he­lyi szervezetének vezetője' fo­gadta. Az Elnöki Tanács elnöke, és a kíséretében levő személyisé­gek megtekintették az Oran környékén levő Si Ben Da- hou-i szőlőtermelő mezőgazda- sági szövetkezetét, amelynek gyümölcsöse és jól termő bú­zatáblái is vannak. Ezt követően, a magyar ven­dégek gépkocsisora Arzew fe­lé folytatta útját. A város határában Losonczi Pált nemzeti szokás szerint a kedves vendégnek kijáró da­tolyával és tejjel fogadták. Az Elnöki Tanács elnöke lá­togatást tett az arzewi petro- kémiai kombinát nitrogén­műtrágya-gyárában, ahol az üzem igazgatója kalauzolta. A magyar államfő beírta ne­vét a gyár vendégkönyvébe, és ajándékokat nyújtott át az üzem vezetőinek, akik teve­nyereggel ajándékozták meg az Elnöki Tanács elnökét. Losonczi Pál délben Oran- ból továbbutazott a Szahará­ban levő Hassi Messaoudba. (MTI) Zsnko¥ marsall 75 éves 1 (Folytatás az I oldalról) zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymérték­ben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány vi­szont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nem­zeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakos­ság reáljövedelme és fogyasz­tása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedé­se és a teljesítmények emelke­dése között szorosabb a kap­csolat mint korábban. A fo­gyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az á. •'/ 'aszték. . A Központi Bizottság me. .uapította, hogy a szocia­lista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. pártkong­resszus határozatai, a IV. öt­éves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5—6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél ki­sebb mértékben növekedjék a felhalmozás; — az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar ter­melése 4 százalékkal növeked­jék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése — az állami költségvetés­ben a bevételek növelésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érde­kében csökkenteni kell a ter­melői árak állami támogatá­sát, és a fogyasztói árak ál­lami támogatása nem halad­hatja meg az eddigi színvona­lat. Fokozottan takarékoskod­ni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fej. lesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal; — a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a fel­halmozás arányát 1972-ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben megha­tározott arányhoz; — folytatódjék a népgazda­ság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysá­ga, gazdaságossága, a gazda­ságosan előállítható termé­kek körének bővítésével egy­idejűleg csökkenjen a gazda­ságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyor­sítani kell a folyamatban le­vő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését • szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigo­rúbb és szabályozottabb eljá­rást kell alkalmazni az im­portforgalomban és a deviza- gazdálkodásban. 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazda­sági munka eredményeivel összhangban tovább kell javí­tani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reál­jövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5 —3.0 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai szín­vonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — va­lamint az egy- és kétgyerme­kes egyedülálló szülők csa­ládi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társa­dalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságo­sabb adóztatásáról. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a IV. öt­éves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növe­lésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munka- szervezés színvonalának növe­lése. A gyorsuló műszaki ha­ladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szerve­zési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a leg­utóbbi másfél évtized folya­mán kezdeményezte az állam- igazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevo­nását. a nagyvállalatok kiala­kítását. maid a gzadasági re­formot, mindez megfelel a szocialista társadalmi fejlő­dés. a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményei­nek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok ön­állóságát és felelősségét A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy népgaz­dasági terveink teljesítése ér­dekében az 1972- évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás te­rületén a gazdasági és műsza­ki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közre­működésével széles körű ak­ció bontakozzék ki a vállala­tom belüli üzem- és munka- szervezés színvonalának növe­lésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerő­gazdálkodás. az állóalapok jobb kihasználása, az önkölt­ség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen, A Központi Bizottság java­solja. hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazda­sági szervező munka színvo­nalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibon­takoztatása érdekében a terü­leti és termelőhelyi pártszer­vezetek fokozzák politikai ak­tivitásukat. határozott , és konkrét követelményeket tá­masszanak a gazdasági veze­tőkkel szemben­A Központi Bizottság felké­ri a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát, hogy támogas­sa a vállalati szervezési tevé­kenység javítását célzó akci­ót. népszerűsítse a jó mód­szereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését 6. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pil­lérjére építve tovább fejlőd­jön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaverseny- mozgalom. feladatait, társa­dalompolitikai és gazdaságpo­litikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg A munkaverseny továbbfej­lesztéséhez kedvező feltétele­ket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dol­gozók segítő szándéka, áldo­zatvállalása. A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élen jár az öntu­datos ipari munkásság. Ered­ményesen kapcsolódtak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasá­gi, állami üzemek, a közlekel- dés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatároz­ni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a ver­senycélok és -feladatok a dol­gozókhoz közel állnak, konkré­tan meghatározhatók, és lehe­tőség van az eredmények reá­lis számbavételére, s annak a verseny résztvevői által törté­nő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyelme­zett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakozta­tásához. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocia­lista brigádmozgalom legyen, amely eddig is á dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A „Szocialista Brigád” cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái, továbbra is töltse­nek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a mun­kában, a termelésben, a mű­velődésben, a közösségi élet­ben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét, lépjenek fel a munka- és technológiai fegye­lem lazaságai ellen, harcolja­nak a minőségért. Változatla­nul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalom­ban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a mun- kaversenyben élen járó kollek­tívák és dolgozók eredmé­nyeikkel arányosan részesül­jenek állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkakö­ri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a nép- gazdasági és vállalati tervek teljesítését. A' vállalatoknál és szövetkezeteiméi a munka­verseny értékelését, a kitünte­tésekre, jutalmazásokra vo­natkozó javaslatok megvitatá­sát, a versenyben résztvevő dolgozók bevonásával, demok­ratikus keretek között kell le­bonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatás­körükben, differenciáltan osz- szák fel. A munkaversenyben kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munka- csoportok a legkiválóbb ver­senyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami ki­tüntetéseket (Szocialista Mun­ka Hőse, Állami-díj, Munka Vörös Zászió Érdemrend). Javítani kell a munkaver­seny propagandáját. Folyama­tosan és sokoldalúan népsze­rűsíteni kell a jelentős kezde­ményezéseket, versenyered­ményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló eredménye­ket elért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szakem­berek munkájának, segíteni kell a jó kezdeményezéseik széles körű elterjesztését A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szocia­lista munkaverseny-mozgalom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni, a szocialista épí­tőmunka eredményeihez, tár­sadalmi és gazdasági fejlődé­sünkhöz. A Központi Bizott­ság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tömegek részéről széles körű támoga­tásra talál és a kommunisták, akik eddig is élen jártak, to­vábbra is példamutatóan vesz­nek részt a munkaverseny- mozgalomban. 7. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazda­sági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonysá­gának növelését: gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb ha­tást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok terve­zését, és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság fel­hívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességük­nek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszo­rítására, az üzem- és munka- szervezés színvonalának eme­lésére, a szocialista munka­verseny továbbfejlesztésére, a takarékosságra. III. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta az 1972. évi munka tervét. (MTI) Georgij Zsukov marsall het- venötödik születésnapja, vagy­is december 2*a előtt néhány nappal fogadta a Novosztyi sajtóügynökség újságíróit. Ko­csink a Podmoszkovje egyik csendes villanegyedében állt meg, ahol a híres szovjet had­vezér lakik és dolgozik. Dolgozószobájában fogadott bennünket, és mosolyogva kö­szönte meg gratulációnkat. Harminc évvel ezelőtt, vala­hol itt, a közelben állt a nyugati front parancsnoki szál­lása. A nyugati front csapatait abban az időben Georgij Zsu­kov hadseregtábornok vezé­nyelte. Így a beszélgetés csak­hamar a moszkvai csatára te­relődött. — Hogyan ünnepelte szüle­tésnapját 1941-ben Georgij Konsztantyinovics ? — Akkor töltöttem be negy­venötödik életévemet — mond­ta elgondolkodva a marsall. — Hogyan ünnepeltem? Hát, tudják, sehogy, tökéletesen megfeledkeztem róla! Csak akkor jutott eszembe, amikor a nyugati front már ellentá­madásba lendült. Ha nem té­vedek, ez már úgy december nyolcadikén, vagy kilencedi­kén lehetett. Az ellenség ren­dezetlenül hátrált, és ez nagy ünnep volt valamennyiünk szá­mára. Megállítottuk azt a fa­siszta Hadsereget, amely két éven át diadalmenetben vo­nult végig Európán. A fasisz­ták az egész háború alatt most először találták szem­ben magukat olyan ellenfél­lel, amely vereséget , mért rá­juk és megfutamította őket. ■ Ott, Moszkva falai alatt kez­dődött meg a fasiszta Német­ország veresége. — Melyek a moszkvai csata tanulságai? — A hitleri csapatok vere­ségének okairól és a szovjet hadsereg győzelmeinek for­rásairól kell mindenekelőtt szólnom. A reakciós történé­szek mindent elkövetnek, hogy csökkentsék a szovjet nép, a szovjet hadsereg „részét” a fasiszta Németország szétzúzá­sában. Tél tábornokra, meg más badarságokra hivatkoz­nak, mintha ezek akadályozták volna meg Hitlert 1941-ben, hogy bevegye Moszkvát. A nyugati memoárírók most azon vitáznak, milyen utat kövessenek, hogy győzelmet arathassanak a Szovjetunió felett, kifundálják, hogyha nincs a szigorú tél, és Hitler nem követ el ostobaságokat, a .győzelem nem hagyta volna cserben a hódítókat. Naiv és meddő remények! A lengyel gazdasági és ál­lami irányítás korszerűsítési tervének kidolgozásával meg­bízott párt- és kormánybi­zottság eddigi munkájáról je­lentést terjesztett a LEMP Politikai Bizottsága elé. A párt- és kormánybizott­ság — hangsúlyozza a jelen­tés — munkája során tanul­mányozta a testvéri szocialis­ta országokban végrehajtott gazdaságirányítási reform ed­digi eredményeit és tapaszta­latait. értékelte a jelenlegi lengyel gazdaság- és állam­irányítási rendszert, számba- vette a lengyel közgazdászok, gazdasági szakemberek véle­ményét. a sajtóban közölt ta­nulmányokat. s a LEMP KB kongresszusi irányelvterve­zete felett a nagyüzemekben és különböző pártfórumokon lezajlott vitákat. A LEMP PB megbízta a A Szovjetunió sok nemzeti­ségű népei, a szovjet had­sereg szétzúzta a német fa­siszta csapatokat Moszkva alatt, 1941-ben. És ez nem vé­letlen! Sohasem győzhető le az a nép, amelynek munkásai és parasztjai tudatára ébred­nek, megérzik, meglátják, hogy a saját hatalmukat védelme­zik. A tőkés világban vannak még olyanok, akik semmibe sem veszik a történelem tanulsága­it, folytatják a kalandorko­dást a Szovjetunió ellen, a szocialista közösség más or­szágai ellen. Mit mondhatnánk róluk? Tudják meg, hogy a szovjet emberek nem feled­keznek meg hazájuk védel­mi erejének növeléséről, a szovjet fegyveres erők harci erejének fokozásáról. A mai szovjet hadsereg katonái apá­ik és fivéreik méltó utódai. — Mit kíván az ifjúságnak? — Én, aki négy háborút is végigéltem, őszintén békét kí­vánok a világ minden fiatal­jának. Most, negyed évszá­zaddal a második világháború után, javulóban van a nem­zetközi, de különösen az euró­pai légkör. És mi, szovjet emberek külön büszkék lehe­tünk atra, hogy ez az SZKP XXIV. kongresszusán felvetett békeprogrammai függ össze. A kongresszus óta eltelt idő bebizonyította, hogy a kommu­nista párt és a szovjet kor­mány milyen következetesség­gel harcol ennek a program­nak a megvalósításáért, hogy a Szovjetunió békeszerető ja­vaslatai és lépései milyen me. leg rokonszenvre találnak, szerte a világon. Figyelemmel kísértem, hogyan fogadták Le- onyid Brezsnyevet Franciaor­szágban, abban az országban amely szövetségesünk volt a második világháborúban, és mint öreg katonának rendkí­vül imponált az! a megértés, ahogyan a francia társadalom* a francia nép tömegei fogad­ták tételeinket a békés együtt­élésről. A népek egyöntetűen támogatják az európai béke eszméjét. Ez is mutatja, hogy milyen jelentős az a társadal­mi előrehaladás, amely a há­ború utáni évtizedekben ment végbe földünkön Búcsúzóul így szólt hozzánk Zsukov marsall: — Mint öreg katona, tu­dom, milyen áron szereztük meg a békét. Hiszek a szov­jet békeprogram diadalában abban, hogy sikeres lesz a né­pek harca a nemzetközi biz­tonságért, és az egyetemes békéért. (APN) LEMP PB párt- és kormánybizottságot: folytassa munkáját a reform- terv részletes kidolgozásán* Közben terjesszen elő javas­latot arra vonatkozóan, hogy a tervezési és gazdaságirányí­tási módszerekben 1972-ben milyen korszerűsítési változta­tásokat lehetne végrehajtani. A szakbizottság dolgozza ki a komplex gazdasági reform- program gyakorlati bevezeté­sének ütemtervét. A LEMP Politikai Bizottsá­ga határozatot hozott a párt Központi Bizottsága, vajdasá­gi és járási pártbizottságai, mezőgazdasági osztályainak átszervezéséről. Eszerint a bi­zottságok munkájába a jövő­ben bevonják a parasztpárt azonos szintű bizottságainak tagjait és a pártonkívüli. szakembereket is. Márkus Gyula Az irányítás reformjáról tárgyal a /

Next

/
Oldalképek
Tartalom