Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
elkészülje Iia<árid6re? A megye legnagyobb lakóháza % Négy hónap „csúszás'’ a huszonötösön Az Arany János utcában a harmadik nyolcvantakásos épület külső szerkezeti és homlokzati munkái már befejeződtek Sokam számolják a napokat, Szinte Salgótarján minden részén épülnek az új lakóházak; a Brezinán. az Arany János utcában, a Se- bai-telepen. a József-platón és a városközpontban a csillag- és a garzonházak. Vajon mikor költözhet a család? El-' készül-e határidőre az épület? Milyen lesz a lakás? Ezúttal az Aranv János utcai építkezésről adunk hírt Bizonyára nemcsak azokat érdekli ennek a lakótelepnek a fejlődése, akik máir ott laknak. vagy előreláthatóan oaa fognak költözni, hanem a város valamennyi lakóját, hiszen mindnyájan örülünk a megyeszékhely gyarapodásának és csinosodásának. Egyik ismerősöm mondta: — Hát. én nem tudnám megmondani, hány lakóház van. már ott. csak gyönyörködöm bennük.. • Akik pontosan tudják, mi és hogyan épül ezen a lakótelepen: Virágh Imre főépítésvezető és Kissimon Nándor építésvezető. — A huszonötös jelű épülettel kezdeném — mondta a föépítésvezető. — Ez lesz a harmadik nyolcvanlakásos, tizenhárom szintes épület az Arany János utcában. Az egy-, két- és háromszobás lakások eav lépcsőházból nyílnak- Az építésnek az eredeti program szerint ez év december végén kellett volna befejeződnie. A határidő azonban 1972. április 30-ra módosult. Egy kíváncsi és jogos kérdés: — Mi az oka? — A járulékos beruházások — többek közölt a távfűtési hálózatba való bekötés — tervezésének, előkészítésének és kivitelezésének elhúzódása. A módosítás a beruházási vállalat és a városi tanács egyetértésével történt. — Mennyibe kerül a beruházás? Felmerülhet-e többlet- költség? Mibe kerül átlagban egy-egy lakás? — Ezeknek a lakásoknak az építését átalányáron végezzük. Ami azt jelenti, hogy a betervezett összegtől nem térhetünk el. A költségvetés öt százalék tartalékkeretet tartalmaz. ami a pótlólagos munkák fedtzeíéül szolgál. Ha ebből nem tudjuk kihozni a többletmunkákat, akkor ráfizetünk. A költségeken alkudozni csak a szerződéskötésig lehet. Ilyenkor a kivitelező fölfelé, a beruházó lefelé igyekszik srófolni a költség- vetést. A tervező ebben a vitában kevésbé érdekelt, ezért véleményével töbnyire a középutat választja- Ha nem sikerül egyezségre jutni, akkor jön a szakértő, aki eldönti a vitát. A harmadik nyolcvanlakásos épület külső szerkezeti és homlokzati munkái befejeződtek. Áll az épület. Hátravan még az aljzatbetonozás és a befejező szakipari munkák nagy része. Az építkezés helyzetének ismeretében, az április végi határidő betartható. Gyors fejszámolás: átlagot számítva egy-egy lakás körülbelül kétszázötv-enezer forintba kerül- Természetesen ettől, a lakás nagyságától függően felfelé és lefelé egyaránt eltérhetnek a tényleges költségek. A Karancs mellett, a városi tanács mögött épül a megye legnagyobb lakóháza. Hat lépcsőhöz. nyolc emelet, tíz szint. kétszáztizenegv lakás, csupa kétszobásak. A beruházási költség ötvenegy és fél millió forint. Szép summa. Egy-egy lakás 230—250 ezer forint- Az alagsorban orvosi rendelő és üzletek. Ideiglenes jelleggel. Két évre. háromra, ötre? A városközpont rekonstrukciójának, előrehaladásától függ. Hoí tart a '„masm- mut”-lakóház építése? — Az első két lépcsőház a tizedik szint helyett a negyediknél. az utána következő két-két lépcsőház a második, és az első szintnéiL A lemaradás itt egy-egy szint, ami egy. másfél hónapra tehető. Az ok nem egyedülálló jelenség: munkaerőhiány, a beruházások közismert élőkészí- tetlensége és összehangolatlansága. kivitelezői és beru-' házói problémák— Nem akarok mosak-odni és magyarázkodni, de ebben, a lemaradásban most valóban vétlenek vagyunk — mondta a főépítésvezető. — Az anyaghiány nem okozott gondot, a műkő például már nyár óta itt van. pedig csak később lesz rá szükség, csupán kubikosok hiányoztak. Végül bányásznyugdíjatokat vettünk fel. Az embereket azonban *át kényszerültünk vezényelni a _27-es épülethez, amelynek előre kelett hozni az átadási határidejét. Félszáz ács és kubikos dolgozott az utolsó pillanatban megrendelt és elvállalt csatornázáson, holott rájuk már a 21-esnél lett volna szükség. Az épület átadási határide- e 1972- július 31. A szerződés dőpontia: 1971. iúnius 9. Módosítás nem történt. Tartani tudják-e ezt a határidőt? — Ügy néz ki. a lemaradást nem tudjuk teljes egészében behozni. Nem valószínű. hogy iúlius végéig be tudjuk fejezni az építkezést. Már most úgy tervezzük, hogv máiusban átadnánk az első ■ épcsőhá.zat. s attól kezdve októberig havonta egyet-' egyet- Az épület fele határidőig elkészülne, a többi utána. — Jogosnak tartaná-e a késedelemért a kötbérezést? Mondjuk, ha a beruházó fejével kellene gondolkoznia? — Nem tudok annyira elfogulatlan lenni — mosolygott Virágh Imre. — Nem tudok a beruházó feiével gondolkodni. sokkal több ..kivitelezői vér” van bennem. Jogszabály szerint igen. de erre nem hiszem, hogy sor kerül. Ebbe nagyon sok megfontolásra méltó körülmény beleszól. Azt hiszem, egyezkedni fogunk- És nem lesz kötbérezés. — Miért nem? — Ez nem szokás.. Kiss Sándor Épül a megye legnagyobb lakóháza a Karancs Szálló mellett _ Fotó: Koppány György Á növekvő : A SZOVJETUNIÓ legfelsőbb Tanácsának most befejeződött > ülésszaka elé terjesztett ötéves népgazdaság-fejlesztési tervben központi helyet foglal él a társadalom fejlesztésének szociális programja. Az SZKP idei XXIV. kongresszusán, amely a programot javasolta, abból indultak ki, hogy a fejlett szocializmus feltételei között a Szovjetunió már jóval többet áldozhat az általános népi jólét emelésére mint korábban. Rendkívül megnövekedett az ország gazdasági ereje. Ez tette lehetővé a pártnak, hogy a IX. ötéves tervben a dolgozók anyagi és szellemi színvonalának jelentős emelésére fektesse a súlyt. Hogy fest ez a gyakorlatban? Úgy, hogy tervek készülnek a dolgozók reáljövedelmének jelentős növelésére, és tervek — az ehhez szükséges eszközök előteremtésére. A jövedelem növekedése szükségessé teszi a fogyasztási cikkek gyártásának növelését is. A kilencedik ötéves terv időszakában a reáljövedelem egy lakosra számítva 31 százalékkal növekszik. Ilyen ütem mellett a szovjet .lakosság jövedelme tizenkét évenként megkétszereződik. A munkások és alkalmazottak átlagbére az előttünk álló öt évben 22 százalékkal, a szövetkezeti parasztok keresete a háztáji jövedelmet leszámítva, 31 százalékkal emelkedik. Tudvalevő, hogy Szovjetunióban a. reáljövedelem nemcsak a munkabérből ered. Jelentős jövedelmet jelent minden szovjet családnak a társadalmi fogyasztói alapokból származó sokféle juttatás. Ez a munkás- és alkalmazotti munkabér mintegy egyharmadát teszi ki. A folyó tervidőszakban az eddigi jóiét terve ütemben növelik a társadalmi fogyasztói alapokat. A fogyasztói alapokból eredő juttatásoknak 1975 végére el kell érniük a 40 százalékot, vagyis minden négytagú szovjet család évi 1400 rubel keresetkiegészítésre számíthat. Itt kell megemlíteni, hogy július 1-től másfélszeresére növelték a legalacsonyabb öregségi nyugdíjakat, növelték a szövetkezeti tagok nyugdíjait. Azoknál a több- gyermekes családoknál, ahol egy családtagra havi ötven rubelnél kevesebb jövedelem jut, bevezetik a családi pótlékot. 1972. szeptember 1-től 25—50 százalékkal növelik a főiskolai és középiskolai ösztöndíjakat. Bevezetik az általános középiskolai tankötelezettséget. A lakáskérdés. A múlt ötéves tervidőszakban félmilliárd négyzetméter lakás épült. Ötvenötmillió embernek javult a lakáshelyzete. A folyó ötéves tervidőszakban .580 millió m2 lakást kell építeni, hogy további '60 millió ember költözhessen kényelmesebb otthonba. FONTOS kérdés, a reáljövedelem és az árutermelés növekedésének pontos összehangolása. Ezt a feladatot is a folyó öt évben kel! megoldani Az SZKP Központi Bizottsága es a szovjet kormány nemrég külön rendeletben gondoskodott a közszükségleti cikkek gyártásának további növeléséről, előírva, hogy ezen a téren 1971—75-ben — a választék • bővítése és a .minőség javítása mellett — 1.9- szeres növekedést kell biztosítani. A lakosság jövedelme és a fogyasztási cikkek gyártása növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalmat öt év alatt 1,4-szeresére kell ■ bővíteni. Gleb Szpiridonov Az ellenőrző bizottság elnöke: Van aki megharagszik, van aki nem... tek. Kevesebbet tudott viszont mondani a szociális és kulturális alap felhasználásáról. — Ügy emlékszem, hogy ebből az összegből fedezték a kirándulásokat és azoknak' a költségét, akik a Szovjetunióban voltak jutalomképpen. Felcsillan a szeme, ismét beszédesebbé válik, amikor a gazdálkodásra térünk vissza. — Hogyan ellenőrizte a hitel felhasználását? •— Megkérdeztem az elnöktől a vezetőségi ülésen. Azt mondta, jól állunk, István bácsi, nincs semmi baj. Én elfogadtam, amit mondott, minek kételkedjek benne. Ha netán nem mondott igazat, úgyis kiderül... — A zárszámadáskor? — Igen. Addig még el kell végezni egy nagy munkát, a leltározást. Jó lenne már ezen is túl lenni. Eddig minden évben jól sikerült, reméljük, az idén sem lesz probléma. — Kik a segítőtársai? — Az ellenőrző bizottság tagjai, a főkönyvelő, á jogász és még sokan mások. — Ha hibát, mulasztást tapasztal és szóvá teszi, megharagszanak-e érte? — Ha ebből indulnék ki, akkor egy szót se szólhatnék. Kinek tetszik az, ha valamiért megróják. A közös érdekeket kell nézni. Szóltam én akkor is, ha valakinek kevesebbet fizettek, akkor is, ha többet. Előtte azonban megnéztem a munkalapokat. A nyár derekán, a határban ballagtam, amikor észrevettem, hogy néhányan egy-egy köteg lucernát visznek haza. Mondom nekik: tegyétek le, nem megharagszik, van, aki nem. Nem rossz nép lakik erre. A lucernához is csak elvétve nyúlnak hozzá, hogy legye» friss takarmány a nyulaknak. — Panaszkodnak-e a közös gazdaság tagjai? — Nem nagyon. Egyet azért elmondanék. Többen megkérdezték, hogy mi lesz a kukorica termelésével, ha bevezetik az új termelési módszert) amely kiküszöböli a háromszori kapálást. Nyugodjatok meg, a vezetőség tudja, mit csinál — válaszoltam. — Bebizonyosodott, hogy felesleges volt az aggodalom. A kukoricaföldek holdanként 32 mázsás átlagtermést adtak. Egyet nagyon sajnálok — vált témát István bácsi. — Azt, hogy nagyon megöregedtem. vár akkor találták volna ki a termelőszövetkezetet, amikor még fiatal voltam. Rózsa István az első közgyűléstől kezdve az ellenőrző bizottság elnöke, jelenleg a hetven felé jár. Friss észjárású, írni, számolni jól tudó tsz-gazda. Sokszor többet tesz, vállal magára mint sokan mások. Ha beteg a raktáros, akkor őt hívják segítségül. Búcsúzóul megkérdem: az évi munka összegezésekor kit hív segítségül a beszámoló összeállításához. V , — Tavaly, a jogászunk segített, előtte az unokaöcsém. Én azt közlöm a tagsággal, amit tapasztaltam. Bárcsak minden közös gazdaságban, így készülne az ellenőrző bizottság beszámolója az év végi zárszámadó közgyűlésre. , V. K. Otthonába» kerestem fel Rózsa Istvánt, a tolmácsi Ló- kos-völgye Termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának elnökét Az A—-2 vírus kötötte majdnem két hétig az * ágyhoz. Mondja is: — Tizennégy éves koromban voltam utoljára beteg... — Megviselte —■ szél közbe felesége, aki a konyhaasztalra kiterített tcül fosztogatásával van elfoglalva, miközben időnként egy-egy pillantást vet férjére. — Kilenc kilót fogyott két hét alatt — jegyzi meg. Most már újra talpon van. Folytathatja ott a munkát, ahol abbahagyta. Mert Rózsa István valóban nagyon lelkiismeretesen végzi feladatát. Róla túlzás nélkül el lehet mondani: úgy vigyáz a közösség vagyonára, mint a tulajdon két szemére. Ez kiderül az ellenőrzési feladattervből, amely átfogja az egész gazdálkodást. Pillantsunk csak bele.., Az első negyedévben többi között a pénztár, a napi irodai munkák, az adminisztrációban bevezetett új munka- módszerek ellenőrzése szerepel. — Mit tapasztalt? — Rendben mentek a dolgok. Ugyanitt szerepelt az állat- tenyésztés általános ellenőrzése is. Vajon milyen benyomásokat szerzett? — Nem szóltam senkinek, hogy mikor megyek ki. Hagytam, hadd mérjék ki a takarmányt. Utána én is újra lemérettem. Annyi volt, amennyit a könyvbe írtak. Ha már itt vagyok, gondoltam körülnézek az ólak és az istállók körül. Ott sem találtam semmi olyat, amit szóvá kellett volna tennem. Az állattenyésztési agronómusunk, Kiss Erzsi és társa Gál Dénes becsülettel dolgoznak. Rózsa István váratlanul jelenik meg a gazdaság különböző helyein. Egyszer a bevételek, és kiadások pénztár- bizonylatait vizsgálja a főkönyvelő segítségével, máskor meg az exportképes marhák átvételénél ellenőrzi, hogy az elképzeléseknek megfelelően sikerült-e az üzletet megkötni. Megvizsgálja, hogy a* közös gazdaság miként teljesítette az állammal szembeni kötelezettségeit, megnézi, hogy a silóba annyi takarmány került-e mint amennyit lemérLakásszövetkezet i választmány ülése Tegnap, Salgótarjánban, a KIOSZ székházában, tartotta meg ülését a Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet választmánya. A megjelenteket Loszkorik László, a választmány elnöke köszöntötte, felhívta a tagok figyelmét munkájuk jelentőségére. Ezt követően megvitatták a „Napsugár” lakótelep gondnokságának munkáját. Mint azt a beszámolóban is rögzítették, a gondnokság a lakók érdekeinek megfelelően végezte munkáját. Felhívták figyelmét, hogy továbbra is a szövetkezeti tagok érdekeinek figyelem- bevételével végezze tevékenységét. A választmány ezután a SZÖVOSZ VII. kongresszusára való felkészülésről tárgyalt. NÓGRÁD — 1971. december 2., csütörtök 3