Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

elkészülje Iia<árid6re? A megye legnagyobb lakóháza % Négy hónap „csúszás'’ a huszonötösön Az Arany János utcában a harmadik nyolcvantakásos épület külső szerkezeti és homlokzati munkái már befe­jeződtek Sokam számolják a napo­kat, Szinte Salgótarján min­den részén épülnek az új la­kóházak; a Brezinán. az Arany János utcában, a Se- bai-telepen. a József-platón és a városközpontban a csil­lag- és a garzonházak. Vajon mikor költözhet a család? El-' készül-e határidőre az épü­let? Milyen lesz a lakás? Ezúttal az Aranv János ut­cai építkezésről adunk hírt Bizonyára nemcsak azokat érdekli ennek a lakótelepnek a fejlődése, akik máir ott lak­nak. vagy előreláthatóan oaa fognak költözni, hanem a vá­ros valamennyi lakóját, hi­szen mindnyájan örülünk a megyeszékhely gyarapodásá­nak és csinosodásának. Egyik ismerősöm mondta: — Hát. én nem tudnám megmondani, hány lakóház van. már ott. csak gyönyör­ködöm bennük.. • Akik pontosan tudják, mi és hogyan épül ezen a lakó­telepen: Virágh Imre főépí­tésvezető és Kissimon Nán­dor építésvezető. — A huszonötös jelű épü­lettel kezdeném — mondta a föépítésvezető. — Ez lesz a harmadik nyolcvanlakásos, tizenhárom szintes épület az Arany János utcában. Az egy-, két- és háromszobás la­kások eav lépcsőházból nyíl­nak- Az építésnek az eredeti program szerint ez év decem­ber végén kellett volna befe­jeződnie. A határidő azonban 1972. április 30-ra módosult. Egy kíváncsi és jogos kér­dés: — Mi az oka? — A járulékos beruházások — többek közölt a távfűtési hálózatba való bekötés — tervezésének, előkészítésének és kivitelezésének elhúzódása. A módosítás a beruházási vállalat és a városi tanács egyetértésével történt. — Mennyibe kerül a beru­házás? Felmerülhet-e többlet- költség? Mibe kerül átlagban egy-egy lakás? — Ezeknek a lakásoknak az építését átalányáron végez­zük. Ami azt jelenti, hogy a betervezett összegtől nem tér­hetünk el. A költségvetés öt százalék tartalékkeretet tar­talmaz. ami a pótlólagos mun­kák fedtzeíéül szolgál. Ha eb­ből nem tudjuk kihozni a többletmunkákat, akkor ráfi­zetünk. A költségeken alku­dozni csak a szerződéskötésig lehet. Ilyenkor a kivitelező fölfelé, a beruházó lefelé igyekszik srófolni a költség- vetést. A tervező ebben a vi­tában kevésbé érdekelt, ezért véleményével töbnyire a kö­zéputat választja- Ha nem si­kerül egyezségre jutni, akkor jön a szakértő, aki eldönti a vitát. A harmadik nyolcvanlaká­sos épület külső szerkezeti és homlokzati munkái befejeződ­tek. Áll az épület. Hátravan még az aljzatbetonozás és a befejező szakipari munkák nagy része. Az építkezés hely­zetének ismeretében, az ápri­lis végi határidő betartható. Gyors fejszámolás: átlagot számítva egy-egy lakás körül­belül kétszázötv-enezer forint­ba kerül- Természetesen ettől, a lakás nagyságától függően felfelé és lefelé egyaránt el­térhetnek a tényleges költsé­gek. A Karancs mellett, a városi tanács mögött épül a megye legnagyobb lakóháza. Hat lépcsőhöz. nyolc emelet, tíz szint. kétszáztizenegv lakás, csupa kétszobásak. A beruhá­zási költség ötvenegy és fél millió forint. Szép summa. Egy-egy lakás 230—250 ezer forint- Az alagsorban orvosi rendelő és üzletek. Ideiglenes jelleggel. Két évre. háromra, ötre? A városközpont rekonst­rukciójának, előrehaladásá­tól függ. Hoí tart a '„masm- mut”-lakóház építése? — Az első két lépcsőház a tizedik szint helyett a negye­diknél. az utána következő két-két lépcsőház a második, és az első szintnéiL A lemara­dás itt egy-egy szint, ami egy. másfél hónapra tehető. Az ok nem egyedülálló je­lenség: munkaerőhiány, a be­ruházások közismert élőkészí- tetlensége és összehangolat­lansága. kivitelezői és beru-' házói problémák­— Nem akarok mosak-odni és magyarázkodni, de ebben, a lemaradásban most valóban vétlenek vagyunk — mondta a főépítésvezető. — Az anyag­hiány nem okozott gondot, a műkő például már nyár óta itt van. pedig csak később lesz rá szükség, csupán kubi­kosok hiányoztak. Végül bá­nyásznyugdíjatokat vettünk fel. Az embereket azonban *át kényszerültünk vezényelni a _27-es épülethez, amelynek előre kelett hozni az átadási határidejét. Félszáz ács és kubikos dolgozott az utolsó pillanatban megrendelt és el­vállalt csatornázáson, holott rájuk már a 21-esnél lett volna szükség. Az épület átadási határide- e 1972- július 31. A szerződés dőpontia: 1971. iúnius 9. Módosítás nem történt. Tar­tani tudják-e ezt a határidőt? — Ügy néz ki. a lemara­dást nem tudjuk teljes egé­szében behozni. Nem valószí­nű. hogy iúlius végéig be tudjuk fejezni az építkezést. Már most úgy tervezzük, hogv máiusban átadnánk az első ■ épcsőhá.zat. s attól kezdve októberig havonta egyet-' egyet- Az épület fele határ­időig elkészülne, a többi utá­na. — Jogosnak tartaná-e a ké­sedelemért a kötbérezést? Mondjuk, ha a beruházó fe­jével kellene gondolkoznia? — Nem tudok annyira el­fogulatlan lenni — mosoly­gott Virágh Imre. — Nem tudok a beruházó feiével gon­dolkodni. sokkal több ..kivi­telezői vér” van bennem. Jog­szabály szerint igen. de erre nem hiszem, hogy sor kerül. Ebbe nagyon sok megfonto­lásra méltó körülmény bele­szól. Azt hiszem, egyezkedni fogunk- És nem lesz kötbére­zés. — Miért nem? — Ez nem szokás.. Kiss Sándor Épül a megye legnagyobb lakóháza a Karancs Szálló mellett _ Fotó: Koppány György Á növekvő : A SZOVJETUNIÓ legfelsőbb Tanácsának most befejeződött > ülésszaka elé terjesztett ötéves népgazdaság-fejlesztési tervben köz­ponti helyet foglal él a társadalom fejleszté­sének szociális programja. Az SZKP idei XXIV. kongresszusán, amely a programot javasolta, abból indultak ki, hogy a fejlett szocializmus feltételei között a Szovjetunió már jóval többet áldozhat az általános népi jólét emelésére mint korábban. Rendkívül megnövekedett az ország gazdasági ereje. Ez tette lehetővé a pártnak, hogy a IX. ötéves tervben a dolgozók anyagi és szellemi színvo­nalának jelentős emelésére fektesse a súlyt. Hogy fest ez a gyakorlatban? Úgy, hogy tervek készülnek a dolgozók reáljövedelmé­nek jelentős növelésére, és tervek — az eh­hez szükséges eszközök előteremtésére. A jö­vedelem növekedése szükségessé teszi a fo­gyasztási cikkek gyártásának növelését is. A kilencedik ötéves terv időszakában a reáljö­vedelem egy lakosra számítva 31 százalékkal növekszik. Ilyen ütem mellett a szovjet .la­kosság jövedelme tizenkét évenként megkét­szereződik. A munkások és alkalmazottak átlagbére az előttünk álló öt évben 22 szá­zalékkal, a szövetkezeti parasztok keresete a háztáji jövedelmet leszámítva, 31 százalékkal emelkedik. Tudvalevő, hogy Szovjetunióban a. reáljö­vedelem nemcsak a munkabérből ered. Je­lentős jövedelmet jelent minden szovjet csa­ládnak a társadalmi fogyasztói alapokból származó sokféle juttatás. Ez a munkás- és alkalmazotti munkabér mintegy egyharmadát teszi ki. A folyó tervidőszakban az eddigi jóiét terve ütemben növelik a társadalmi fogyasztói alapokat. A fogyasztói alapokból eredő jut­tatásoknak 1975 végére el kell érniük a 40 százalékot, vagyis minden négytagú szovjet család évi 1400 rubel keresetkiegészítésre számíthat. Itt kell megemlíteni, hogy július 1-től másfélszeresére növelték a legalacso­nyabb öregségi nyugdíjakat, növelték a szö­vetkezeti tagok nyugdíjait. Azoknál a több- gyermekes családoknál, ahol egy családtagra havi ötven rubelnél kevesebb jövedelem jut, bevezetik a családi pótlékot. 1972. szeptember 1-től 25—50 százalékkal növelik a főiskolai és középiskolai ösztöndíjakat. Bevezetik az ál­talános középiskolai tankötelezettséget. A lakáskérdés. A múlt ötéves tervidőszak­ban félmilliárd négyzetméter lakás épült. Ötvenötmillió embernek javult a lakáshely­zete. A folyó ötéves tervidőszakban .580 millió m2 lakást kell építeni, hogy további '60 millió ember költözhessen kényelmesebb otthonba. FONTOS kérdés, a reáljövedelem és az áru­termelés növekedésének pontos összehangolá­sa. Ezt a feladatot is a folyó öt évben kel! megoldani Az SZKP Központi Bizottsága es a szovjet kormány nemrég külön rendelet­ben gondoskodott a közszükségleti cikkek gyártásának további növeléséről, előírva, hogy ezen a téren 1971—75-ben — a választék • bővítése és a .minőség javítása mellett — 1.9- szeres növekedést kell biztosítani. A lakosság jövedelme és a fogyasztási cikkek gyártása növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalmat öt év alatt 1,4-szeresére kell ■ bővíteni. Gleb Szpiridonov Az ellenőrző bizottság elnöke: Van aki megharagszik, van aki nem... tek. Kevesebbet tudott vi­szont mondani a szociális és kulturális alap felhasználásá­ról. — Ügy emlékszem, hogy ebből az összegből fedezték a kirándulásokat és azoknak' a költségét, akik a Szovjetunió­ban voltak jutalomképpen. Felcsillan a szeme, ismét be­szédesebbé válik, amikor a gazdálkodásra térünk vissza. — Hogyan ellenőrizte a hi­tel felhasználását? •— Megkérdeztem az elnök­től a vezetőségi ülésen. Azt mondta, jól állunk, István bá­csi, nincs semmi baj. Én elfo­gadtam, amit mondott, mi­nek kételkedjek benne. Ha ne­tán nem mondott igazat, úgy­is kiderül... — A zárszámadáskor? — Igen. Addig még el kell végezni egy nagy munkát, a leltározást. Jó lenne már ezen is túl lenni. Eddig minden év­ben jól sikerült, reméljük, az idén sem lesz probléma. — Kik a segítőtársai? — Az ellenőrző bizottság tagjai, a főkönyvelő, á jogász és még sokan mások. — Ha hibát, mulasztást ta­pasztal és szóvá teszi, meg­haragszanak-e érte? — Ha ebből indulnék ki, akkor egy szót se szólhatnék. Kinek tetszik az, ha valami­ért megróják. A közös érde­keket kell nézni. Szóltam én akkor is, ha valakinek keve­sebbet fizettek, akkor is, ha többet. Előtte azonban meg­néztem a munkalapokat. A nyár derekán, a határban bal­lagtam, amikor észrevettem, hogy néhányan egy-egy köteg lucernát visznek haza. Mon­dom nekik: tegyétek le, nem megharagszik, van, aki nem. Nem rossz nép lakik erre. A lucernához is csak elvétve nyúlnak hozzá, hogy legye» friss takarmány a nyulaknak. — Panaszkodnak-e a közös gazdaság tagjai? — Nem nagyon. Egyet azért elmondanék. Többen megkér­dezték, hogy mi lesz a kuko­rica termelésével, ha beveze­tik az új termelési módszert) amely kiküszöböli a három­szori kapálást. Nyugodjatok meg, a vezetőség tudja, mit csinál — válaszoltam. — Be­bizonyosodott, hogy felesleges volt az aggodalom. A kukori­caföldek holdanként 32 má­zsás átlagtermést adtak. Egyet nagyon sajnálok — vált té­mát István bácsi. — Azt, hogy nagyon megöregedtem. vár akkor találták volna ki a ter­melőszövetkezetet, amikor még fiatal voltam. Rózsa István az első köz­gyűléstől kezdve az ellenőrző bizottság elnöke, jelenleg a hetven felé jár. Friss észjárá­sú, írni, számolni jól tudó tsz-gazda. Sokszor többet tesz, vállal magára mint sokan mások. Ha beteg a raktáros, akkor őt hívják segítségül. Búcsúzóul megkérdem: az évi munka összegezésekor kit hív segítségül a beszámoló összeállításához. V , — Tavaly, a jogászunk se­gített, előtte az unokaöcsém. Én azt közlöm a tagsággal, amit tapasztaltam. Bárcsak minden közös gaz­daságban, így készülne az el­lenőrző bizottság beszámolója az év végi zárszámadó köz­gyűlésre. , V. K. Otthonába» kerestem fel Rózsa Istvánt, a tolmácsi Ló- kos-völgye Termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának elnö­két Az A—-2 vírus kötötte majdnem két hétig az * ágy­hoz. Mondja is: — Tizennégy éves koromban voltam utol­jára beteg... — Megviselte —■ szél közbe felesége, aki a konyhaasztalra kiterített tcül fosztogatásával van elfoglalva, miközben időn­ként egy-egy pillantást vet férjére. — Kilenc kilót fo­gyott két hét alatt — jegyzi meg. Most már újra talpon van. Folytathatja ott a munkát, ahol abbahagyta. Mert Rózsa István valóban nagyon lelki­ismeretesen végzi feladatát. Róla túlzás nélkül el lehet mondani: úgy vigyáz a közös­ség vagyonára, mint a tulaj­don két szemére. Ez kiderül az ellenőrzési feladattervből, amely átfogja az egész gaz­dálkodást. Pillantsunk csak bele.., Az első negyedévben többi között a pénztár, a napi iro­dai munkák, az adminisztrá­cióban bevezetett új munka- módszerek ellenőrzése szere­pel. — Mit tapasztalt? — Rendben mentek a dol­gok. Ugyanitt szerepelt az állat- tenyésztés általános ellenőrzé­se is. Vajon milyen benyomá­sokat szerzett? — Nem szóltam senkinek, hogy mikor megyek ki. Hagy­tam, hadd mérjék ki a ta­karmányt. Utána én is újra lemérettem. Annyi volt, amennyit a könyvbe írtak. Ha már itt vagyok, gondoltam körülnézek az ólak és az is­tállók körül. Ott sem találtam semmi olyat, amit szóvá kel­lett volna tennem. Az állatte­nyésztési agronómusunk, Kiss Erzsi és társa Gál Dénes be­csülettel dolgoznak. Rózsa István váratlanul je­lenik meg a gazdaság külön­böző helyein. Egyszer a be­vételek, és kiadások pénztár- bizonylatait vizsgálja a fő­könyvelő segítségével, máskor meg az exportképes marhák átvételénél ellenőrzi, hogy az elképzeléseknek megfelelően sikerült-e az üzletet megköt­ni. Megvizsgálja, hogy a* kö­zös gazdaság miként teljesí­tette az állammal szembeni kötelezettségeit, megnézi, hogy a silóba annyi takarmány ke­rült-e mint amennyit lemér­Lakásszövetkezet i választmány ülése Tegnap, Salgótarjánban, a KIOSZ székházában, tartotta meg ülését a Lakásépítő és -Fenntartó Szövetkezet vá­lasztmánya. A megjelenteket Loszkorik László, a választ­mány elnöke köszöntötte, fel­hívta a tagok figyelmét mun­kájuk jelentőségére. Ezt kö­vetően megvitatták a „Napsu­gár” lakótelep gondnokságá­nak munkáját. Mint azt a beszámolóban is rögzítették, a gondnokság a lakók érdekei­nek megfelelően végezte mun­káját. Felhívták figyelmét, hogy továbbra is a szövetkeze­ti tagok érdekeinek figyelem- bevételével végezze tevé­kenységét. A választmány ezután a SZÖVOSZ VII. kong­resszusára való felkészülésről tárgyalt. NÓGRÁD — 1971. december 2., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom