Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

Eredményes

együtíműködés

A közelmúltban láttak nap világot a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságé- | nak és a Minisztertanács Ta- ! nácsi Hivatalának együttes i irányelvei, amelyek a szocialista demokrácia további erősítése jegyében, a tanácsok és a Hazafias • Népfront-bizottságok együttműködését szolgálják.

Hosszú évek gyakorlata és eredményei bizonyítják, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok tevékenysége, a feladatok közös megoldása eredményes múltra tekint vissza. A kiadott irányelvek hangsúlyozzák: jelentős sikereket értünk el, kialakult a társadalmi gyakorlat által igazolt, jó módszereket eredményező együttműködés.

Mondhatnánk úgy is, hogy ez szükségszerűen következik a Hazafias Népfront társadalmunkban betöltött szerepéből, és következik abból is, hogy a Hazafias Nép Eront a tanácsok tömegpolitikai bázisa.

Hosszan sorolhatnánk a jó példákat. De elég, ha csak néhány jelentős akciót említünk meg, amelyek községeink, városaink továbblépését,/ fejlődését szolgálták. A helyes község- és várospolitika '.kialakításában oroszlánrészt vállaltak magukra a helyi népfrontbizottságok:, hogy a tanácsok megismerjék a lakosság véleményét, jaavslatait. Találkozókat, réteggyűléseket, nagygyűléseket szerveztek, ismertették a fontosabb jogszabályokat, társadalmi munkára mozgósítottak. Mindenki előtt ismeretes, milyen nagy eredményeket mondhat magáénak a „Tegyük szebbé falvainkat” mozgalom, amelyet a nép- írontbiaotfcságok hirdették meg.

A tanácsok már az utóbbi éveikben is, de a következő időkben még inkább szoros kapcsolatot tartanak a Hazafias Népfronttal, a tömegszer- vezetekkel és más nem tanácsi szervekkel is. Ez mindenképpen érthető, mert a szolgáltatások fejlesztése, a lakosság igényeinek kielégítése, a jó áruellátás, a sokoldalú fejlesztés csak így valósiiható meg.

Az új tanácstörvény kiemelt jelentőséget tulajdonít a Hazafias Népfronttal való együttműködésnek, amely szorosan következik a tanácsok népképviseleti-önkormányzati jellegéből, az egyre növekvő önállóságból, és a szélesedő hatsákörökből. A jó alapokon álló, és hatásos együttműködés új lehetőségieket nyit, lépcsőfokot jelent előbbrelé- pésünkhöz.

Az együttműködés legfontosabb alapelve: a közös tevékenység elengedhetetlenül fontos mind a tanács, mind a cépfrontbi zottságok szempontjából. A tanácsok ugyanis mint szocialista államunk népképviseleti-önkormányzati szervei, nem létezhetnek állandó és széles tömegkapaso- iatok nélkül — hangsúlyozzák az irányelvek.

Mindezekből egyöntetűen ’következik, hogy a társadalmi kapcsolatok fejlesztése rendkívül sokoldalú tevékenység. Elsősorban azon alapul, hogy a helyi tanácsok hallgassák meg és vegyék figyelembe a lakosság véleményét, javaslatait, ennek értelmében szervezzék a községpolitikát és vonják be a lakosságot a feladatok végrehajtásába is.

Tanácsaink 'többsége már eddig is a tanácsi munka segítőjének tekintette a helyi népfrontbizottságokat. Az

együttműködés most még szorosabbá válik az irányelvek alapján, amelyek igen hasznos útmutatást adnak, külön hangsúlyozva, hogy „kétoldalú, kölcsönös érdekeken és kötelezettségeken alapuló együttműködésről van szó, alá- és fölérendeltség nélkül, de körültekintően átgondolt munkamegosztás szerint”.

A tanács és a népfront tevékenysége nem választható el a városokban, községekben jelentkező feladatoktól. így a kapcsolatok még szorosabbá, még gyümölcsözőbbé válnak a lakosság érdekében, az eredményes együttműködés jegyében.

Cs. E.

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

■' - - iS ; í :/

k *■: AZ. MSZMP NÓGRÁfi M E f,V EtBIfOtU AGA H A MEGYEI TAN&CS LAMA

XXVII EVF 284. SZÁM

ARA. 80 FILLER 1971. DECEMBER 2.. CSÜTÖRTÖK

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. december 1-i üléséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott.

«Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyéi pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az államtitkárok, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Fővárosi Tanács elnöke és a központi sajtó vezetői.

I A Központi Bizottság ülése:

— megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről;

— megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1972. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés irányelveiről szóló javaslatot, továbbá a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, valamint a szocialista munkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésére tett javaslatokat;

— megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság 1972. évi munkalervét.

I.

A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet,. valamint külpolitikánk időszerű kérdéseit megtárgyalva megállapította:

A legújabb nemzetközi események is azt tanúsítják, hogy a szocializmus, a haladás és a béke erői bonyolult és nehéz körülmények között folytatott harcban további sikereket érnek el. A világhelyzetet a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a kezdeményezésed, fokozott aktivitása, az annak nyomán egyes területeken kibontakozó enyhülés, a tárgyalások gyakorlatának térhódítása jellemzi. A szocialista országok következetes békepolitikája döntően hat a nemzetközi politika alakulására. Pártunkat, kormányunkat — népünk érdekeiből kiindulva — következetesen az a szándék vezérli, hogy a proletár internacionalizmus elve alapján, hatékonyan elősegítse a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült országok közös célkitűzéseit, a szocialista világrendszer érdekeinek érvényesülését, a haladás és a bőre ügyének győzelemre vitelét.

1. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az európai béke és biztonság érdekei sürgetik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött egyezmények ratifikálását, a négy nagyhatalom Nyugat- Berlinről szóló megállapodásának mielőbbi életbe léptetését. A Központi Bizottság értékeli azt a tényt, hogy a két szuverén német állam között tárgyalások folynak; támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a tárgyalások sikeres befejezésére irányuló törekvését és azt a harcát, amelyet teljes jogú elismertetéséért folytat.

A Központi Bizottság megállapítja, hogy mind nagyobb támogatásra talál a szocialista országok javaslata az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Figyelembe véve a javuló európai légkört, lehetségesnek tartja, hogy az európai béke és biztonsági értekezlet már 1972-ben összeüljön. Ehhez első lépés lehetne, hogy a finn kormány ismert javaslata alapján, megkezdődjön az érdekelt államok képviselőinek közvetlen konzultációja.

2. Az Indokínában folyó agresszióval kapcsolatban, a haladó nemzetközi közvéleményt felháborítja, hogy az amerikai kormány mind a mai napig nem adott érdemi választ a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a DéL-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány konstruktív, az indokínai helyzet politikai rendezését célzó javaslataira. Sőt, agressziójának kudarcából nem okulva, időhúzó politikai manővereivel most azzal kísérletezik, hogy az indokínai népek megkerülésével próbáljon a maga számára kedvező döntést elérni. A háború e politikailag bonyolult szakaszában még inkább szükséges a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép hathatós politikai, diplomáciai és katonai támogatása. A Magyar Népköz- társaság továbbra is maradéktalanul eleget tesz ebből adódó internacionalista kötelezettségeinek.

3. A Közel-Keleten az imperialisták, az izraeli uralkodó. osztály tovább folytatják manővereiket az agresszor érdekeinek érvényesítéséért A magyar közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban működő reakciós, cionista körök szította kommunista- és szovjetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-keleti kérdés békés eszközökkel történő igazságos rendezését.

A Központi Bizottság ismételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22~i határozatának végerehajtásáf tartja a válság megoldásához vezető reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető érdeliének is. A haladó arab országok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust; pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést.

4. A Központi Bízpttság sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisztánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatásokat jelent a bengál Lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságát is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptömegek elleni kegyetlenkedéseket; elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldozatáért.

A Központi Bizottság megállapítja. hogy csak az vezethet igazságos megoldáshoz, • ha Kelet-Pakisztánban olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el' kell követni a válság politikai rendezésére és minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetet.

5. A nemzetközi helyzet és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az an- tiimperialista akcióegységet.

Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erők sorainak tömörítésére és közös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más, az an- tiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széles körű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyőződését, hogy a kommunista pártok és más anti- imperialista erők közös erőfeszítésével megfékezhetek az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői, a népek nemzeti függetlensége, a demokrácia, az emberi haladás érdekében.

IL

A Központi Bizottság áttekintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a IV- ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat.

1. A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi, A IV. ötéves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971- ben jelentős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására. a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására. a gazdasági élettél összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban.

Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehajtásához, a további tervszerű és magasabb szintű munkához.

A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödő az egységes szemlélet és cselekvés. amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971-ben Lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak- Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt.

■A gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon feilő- dik. a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—71-ben túlzottan nőttek. túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete.

A vállalatok és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékék termelésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a

üohoiköi (áisoit

(102Ä-197H

Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Somoskői Gábor elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozgalom és pártunk kiváló harcosa, az MSZMP Közpdnti Bizottságának tagja, a SZOT titkára,' az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja, december 1-én szívroham következtében. Váratlanul elhunyt.

Somoskői, Gábor elvtársunk temetése december 3-án, pénteken 14 órakor lesz, a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában.

A barátok, harcostársak, munkatársak és tisztélők 13 órától róhatják ]e kegyeletüket az elhunyt ravatalánál.

Budapest, 1971. december 1-én.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete.

1926. július 2-án, Somoskőn született. Apja kőbányamunkás’volt. Ö maga 12 éves korában kezdett a somoskői bazaltbányában dolgozná, ahol kitanulta a kővágó szakmát. A második világháború egész ideje alatt ott dolgozott. 1945. januárjaiban ó is, mint a család többi tagja, belépett a Magyar Kommunista Pártba, a MÉMOSZ-nak 1946 januárja óta volt tagja.

Szakszervezeti tanfolyam után a MÉMOSZ-központba került, kőbányászszervező- ként. A MÉMOSZ-szakszerve" zetben 1948 óta dolgozott, előbb instruktorként, majd 1950-től a szervezési osztály vezetőjeként. Ezután a szaktanács szervezési osztályára került. 1948-ban elvégezte Pécsett az MKP 3 hónapos pártiskoláját, 1956-ban részt vett a Szovjetunióban a szakszervezeti vezetők kéthónapos tanfolyamán, s ezért csak az ellenforradalom leverése után, november 6-án tudott hazajutni, de ettől kezdve igen határozottan fellépett az ellenié rrad aim árok ellen, részt vett a SZOT- és azon belül az MSZMP -szervezet, valamint az építőszakszervezet tevékenységének beindításában. Az Építők Szakszervezete 1957 januári, központi vezetőségének ülése után, a szaktanácsból visszakerült ismét az Építők Szakszervezetébe. 1959

januárjában, a SZOT Prágába küldte, a Szakszervezeti Világszövetséghez, ahol tíz hónapon át dolgozott. Ősszel az SZVSZ képviselőjeként a nemzetközi munkaügyi hivatal építőipari tagozatának ülésén vett részt, Géniben. Az év november 12-én, az Építők Szakszervezete központi vezetőségének főtitkárává választották, egyben tagja lett a SZOT elnökségének is. 1963 decemberétől az MSZMP KB építési és közlekedési osztályának vezetője, majd 1964 elejétől 1966 közepéig, az építésügyi miniszter első helyettese, 1966 júniusától pedig a SZOT titkára volt. 1953—1955 között elvégezte a kétéves pártfőiskolát is.

Az MSZMP IX. és X. kongresszusán a KB tagjának választották meg. Emellett tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és elnökségének is. 1965. november 26-án befejezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves tartalékos tiszti tanfolyamát, és a honvédelmi miniszter tartalékos alezredessé nevezte Isi.

Somoskőí elvtánsat 1951-ben a Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatával; 1963-ban és 1971-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki.

Széles körű megbecsülésben részesült a szakszervezeti dolgozó tömegek között is. (MTI)

Bolgár vendégek Salgótarjánban

A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának vendégeként tegnap kétnapos látogatásra Nógrád megyébe érkezett Sztojko Popov, a filozófiai tudományok doktora, a Bolgár Tudományos Akadémia történelmi materializmus szekciójának vezetője.

A bolgár vendéget az oktatási igazgatóságon dr. Bandúr Károly, az igazgatóság vezetője fogadta, s adott tájékoztatót a megye politikai oktatásának helyzetéről A tájékoztató után beszélgetés hangzott el a Bolgár' Kommunista Párt oktatási programjáról.

Megyénk vendége ma folytatja Nógrád megyei programját. Délelőtt látogatást tesz az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságánál, majd baráti, .elvtársi beszélgetésre kerül sor Havas Péter elvtársnál. a megyei pártbizottság titkáránál. Délután Sztoi- ko Ponov előadást tart Balassagyarmaton.

vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangben meg kell oldani.

2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött.

a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mező- gazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a nagy mértékben felgyorsult beruházási tevékenység.

b) Az ipar alapvetően a központi feljesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsítése. Egyes

szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz.

A gazdasági munka fontos területein okdz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú.

Az építőanyag-ipar termelése elmaradt a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége. a költségek alakulása azonban még kifogásolható.

c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermelés. .

A tavalyi, őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére, kenyérgabonából az idén, az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére, szintén nagyobb a tervezettnél. Szálas takarmányból, cukorrépából,

(Folytatás a, 2. oldalon)

t