Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI |Katona látván látogatása Salgótarjánban Kibővített osztályértekezlet a megyei pártbizottságon AZ MSZMP NOGRA D ME GYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKACS LAPJA XXVII. ÉVF., 290. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1971. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Megkezdte munkáját a KISZ Vili. kongresszusa s Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megkezdte munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kong­resszusa. Az ünnepi díszbe öltöztetett ta­nácskozóteremben az emelvény fölött, fel­irat hirdette a tanácskozás jelmondatát: „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocia­lista Magyarországért!” Elfoglalták helyüket az ifjúsági szövetség 800 000-es tagságának képviselői: 850 küldött, akik a közösség szol­gálatával, feladataik becsületes megoldásával, példamutató helytállással érdemelték ki a megtisztelő megbízatást. A 400 meghívott kö­zött ott voltak politikai, gazdasági, kulturá­lis életünk ismert személyiségei, s meghívót kapott a kongresszusra a kommunista ifjú­sági mozgalom több alapító tagja is. Pontban 2 órakor — harsonajelre — behoz­ták a terembe a KISZ zászlait, majd nagy taps közepette elhelyezték az elnöki emel­vény előtt az ifjú kommunisták üdvözletét reprezentáló köszöntő szalagokat. Ezután Huszti Péter, a Madách Színház fiatal mű­vésze lépett a mikrofonhoz, s szavalta el Váci Mihály Szimfónia című költeményét. Dr. Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára köszöntötte a küldötteket, s az elnökség tagjait. Az elnökségben foglalt he­lyet Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Né­meth Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP KB ifjúsági munkabizott­ságának vezetője. Ugyancsak az elnökség' tagja volt politikai, gazdasági és kulturális életünk számos más ismert személyisége, KISZ-vezetők, a munkában, a tanulásban élenjáró munkás-paraszt és diákfiatalok. Kö­szöntötte a kongresszusra érkezett külföldi delegációkat, köztük a Szovjetunió Lenini Komszomoljának küldöttségét, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség, á Nemzetközi Diákszövetség, valamint a Ho Si Min Dol­gozó Ifjúsági Szövetség delegációját. Ezután dr. Vájó Péter javaslatára a küldöt­tek elfogadták a kongresszus napirendjét. A VIII. kongresszus napirendje a következő: 1. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának beszámolója és javaslata a szervezeti szabályzat módosítá­sára. Előadó: dr. Horváth István. 2. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi pénzügyi ellenőrző bizottságá­nak jelentése. Előadó: dr. Forró János. 3. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának és központi pénzügyi ellenőrző bizottságának megválasz­tása. A KB beszámolóját, valamint a központi pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését a kül­döttek korábban írásban kézhez kapták. A küldöttek ezt követően megállapították a kongresszus ügyrendjét: a KB beszámolóját, illetve a beterjesztett dokumentumokat ple­náris és szekcióüléseken vitatják meg a kül­döttek. A szekciók a viták tapasztalatai alap­ján dolgoznak ki ajánlásokat a kongresszus számára. Megválasztották a különböző mun­kabizottságokat, a szekcióülések elnökeit, s ugyancsak egyhangúlag fogadták el azt a javaslatot, hogy a jelölő bizottság 105 tagú központi bizottságra és 17 tagú központi pénzügyi ellenőrző bizottságra tegyen javas­latot. Ezután dr. Horváth István, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára fűzött szó­beli kiegészítéseket a KB írásos beszámolójá­hoz, A KISZ KB beszámolója és dr. Horváth István referátuma a fiatalok adják. A fiatal politikájából adódó tennivalók Dr. Horváth István a KIS.?; KB első titkára beszédét mondja A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség politikai, tár­sadalmi, gazdasági, és kultu­rális eredményekben gazdag négy esztendőre tekinthet vissza. A KISZ két kongres­szusa között az MSZMP nem­zetközi kapcsolatainak, a Ma­gyar Népköztársaság külpoliti­kájának elveit és gyakorlatát követte, érvényesítette nem­zetközi tevékenységében. A KISZ teljesítette a szo­cializmus építéséről és az if­júság szocialista neveléséből reá háruló feladatokat. A ma­gyar ifjúság helyzete a társa­dalom osztályainak, rétegei­nek és csoportjainak fejlődé­sével kölcsönhatásban alakult. A dolgozó fiatalok legszámot­munkásnemzedéket egyre in­kább osztálya pozitív voná­sai, a felelősségérzet, a be­csületes és szorgalmas munka, a rend és a munkaszervezett­ség igénye, az új technika iránti érdeklődés jellemzi. Mélyreható változások zaj­lottak és zajlanak le ma is a parasztifjúság életében. A szo­cialista iparosítás, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése és az urbanizáció eredménye- .ként erőteljesen átrétegződött a falu társadalma, s e jelentős társadalmi mozgás különösen intenzíven érinti az itt élő fia­talokat. «■» Lényegesen megnőtt a tár-1 , sadalomban az értelmiség — I közöttük a fiatal értelmiség — szerepe és jelentősége. A fia­tal értelmiség cselekvőén se­gíti a társadalom előtt álló feladatok megoldását, s a tár­sadalom is mind kedvezőbb helyzetet teremt tehetségük, alkotó képességeik kibonta­koztatásához. Az ifjúság — s benne a KlSZ-tagság — számottevő ré­szét képezik a tanuló fiatalok; az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben 1,9 millió fiatal, az összlakosság 18,3 százaléka tanul. A szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibonta­koztatásának részeként a szö­vetség VII. kongresszusa óta aktívabbá vált az ifjúság po­litikai, közéleti szerepe, a KISZ-szervezetek tevékenysé­ge. Az országgyűlésbe 21 har­minc éven aluli képviselőt vá­lasztottak. be, a helyi és a me­gyei tanácsokban a fiatalok aránya eléri a 15 százalékot, s a szakszervezeti tisztségvise­lőknek több mint 26 százaléka 30 éven. aluli. A politikai-köz­végrehajtásához. Előbbre ju­tottak az egyes ifjúsági réte­gekben végzendő munka alap­elveinek és gyakorlatának ki­alakításában, megkezdték mű­ködésüket a rétegtanácsok, kétéves kísérletet indítottak a középfokú oktatási intézetek KISZ-életének javítására, s irányelveket dolgoztak ki a lakóterületi KlSZ-munka fej­lesztésére. A párt ifjúságpoli­tikai határozata óta szorosab­bá vált a KISZ- és az úttörő­szervezetek kapcsolata is. (Folytatás a 2. oldalon) összefüggő feladatok teljesíté­sére való mozgósítás. Nem pártoktatás ta- kevesebb feladatot jelent a elmondotta, munkaverseny, a szocialista Tegnap reggél Salgótarján- mez te a pártoktatás eredmé- ba érkezett Katona István, a nyeit, a propagandisták tevé- Magyar Szocialista Munkás- kenységót. A párt Központi Bizottságának pasztalatairól tagja, a Központi Bizottság hogy az idén jól használták brigádmozgalom agitációs és propaganda ősz-, fel a korábbi évek tapaszta- tartalommal való tályának vezetője. Megyénk latait, ennek következtében a vendégét a megyei pártbizott- pártoktatásban résztvevők ság székházában baráti, elv- száma mintegy 4600-zal gyara- társi ' beszélgetésen fogadta podott. A tömegszervezetek ál- Jedlicska Gyula, az MSZMP tál szervezett oktatási formá- Központi Bizottságának tagja, kon több mint 25 ezer ember a megyei pártbizottság eiső tanul a megyében. Batta Ist- titkára. ván ezek után részletesen fog­Katona István elvtárs részt lalkozott a járási és ^ városi vett azon a kibővített osztály- Pártbizottságok oktatási tevé- értekezleten, amelyet a me- kenységével. gyei pártbizottság propagan- Az 1972. évi feladatokról da- és művelődési osztálya szólva, a tömegpropaganda és szervezett. Havas Péter, a a tömegpolitikai munka leg- megyei pártbizottság titkára fontosabb feladata: részletei- üdvözlő szavai után Batta ben is magyarázni a X. kong- István, a megyei pártbizottság resszus határozatait. A párt­propaganda- és művelődési oktatáson, a tómegpolitikaí osztálya vezetője az 1971. évi munkában föl kell használni munka felméréséről és az az SZKP XXIV. kongresszu­szervezese, megtöltése. Az agitációs és'a propaganda- munkával foglalkozó párt­munkások nem hanyagolhat­ják el a KGST komplex prog­ramjának további magyaráza­tát, az államélet és a szocia­lista demokrácia megértetését. Mint hangsúlyozta, segíteni kell az államélet pártirányítá­sának érvényesülését. A vitában részt vett és fel­szólalt Katona István elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je is. Hozzászólásában a tö­megpropaganda, és a tömeg- politikai munka belpolitikai és külpolitikai jelentőségével foglalkozott Kifejtette az agi­1972-es év agitációs és pro- sának főbb megállapításait és elkövetkező feteda^^tT^3 pagandamunka feladatairól annak magyarázatát. Hazai tartott beszámolót vonatkozásban továbbra is feladat a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése és Többek között elmondotta, hogy a párt X. kongresszusát megelőző tömegpolitikai mun­kában megyénk valamennyi társadalmi rétege részt vett. A kongresszus határozatai ked­Megyénk vendége, Katona István elvtárs, tegnap délután látogatást, tett a karancsberé­annak elfogadtatása, hogy azt nyi Nógrádi Sándor Felszaba­a tervet lenet és kell teljesíte­ni. Feladata a pártpro­pagandának a gazdaságosság vezö feltételeket teremtettek és hatékonyság központba ál- az agitációs munkához. Ele- lítása, a munkafegyelemmel dulási és Partizán Emlékmú­zeumban is, ahol elismerőleg nyilatkozott a látottakról, majd visszautazott Budapest­re. A tiszta n 37 millió Ülésezett az ÁFÉSZ-ek választmánya Tegnap ülésezett Salgótar­jánban Nóarád megye ÁFÉSZ- einek választmánya. Az ülé­sen — a választmány tagjain kívül •— részt vett Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke és a titkárság vezetői. Az ülést Mezővári József, a választmány elnöke nyitot­ta meg. maid Holub Gyula, a választmány titkára számolt be az ÁFÉSZ-ek 1971. első háromnegyed évi gazdasági te­vékenységéről. Elöljáróban elmondta, hogy a szövetkeze­tek ebben az évben is tovább fejlődtek: munkájukban ér­vényesült a szövetkezeti de­mokrácia és az önkormányzat elve. Gazdasági tevékenységük folyamán a megye fogyasztási szövetkezetei a háromnegyed évben összesen 892 millió értékű árufor­galmat bonyolítottak le. Ez közel 73 millió fo­rinttal több, mint az elmúlt évben volt. A legnagyobb emelkedés továbbra is a vegyes ipar­cikkek forgalmában volt, ami 12,2 százalékot tett ki. Ezen belül jelentősen visz- szaesett a gáztüzelésű beren­dezések. a rádió. tv. lemez­játszó forgalma, viszont emel­kedett az eladott porszívók, centrifugák, hagyományos tü­zelésű kályhák és tűzhelyek száma. Nagy volt a kereslet bútorból. amelynek forgalma 37,5 millió forint volt, közel 10 százalékkal haladta meg a tavalyit, A falusi lakosság ellátásában nagyobb hiányosságok nem voltak: a legnagyobb problé­mát jelenleg is a kenyér nem megfelelő minősége okozza. A vendéglátóiparban a for­galom nagyobb százalékát még mindig az italáru értékesíté­se jelentette: a melegétel-for- galorn 3.2 százalékkal csök­kent az elmúlt évihez viszo­nyítva. Csökkent a szövetke­zetek felvásárlási tevékeny­sége is. aminek oka részben a kedvezőtlen időjárás. Jelen­tős volt viszont — néogazr íevőbb rétege az iparban, az életi aktivitás azonban ko­építőiparban, a közlekedésben és a kereskedelemben mun­kálkodik. Az ifjúság vált a munkásosztály utánpótlásának fő forrásává: az új munka- SX0 2U—80 százalékát ma már rantsem általános jellemzője még a fiataloknak es a KISZ- szervezeteknek. Az elmúlt másfél-két évben az ifjúsági szövetségben is hozzákezdtek a párt ifjűság­A salgótarjáni öblösüveggyárban elkészültek az új nyolcállomásos díszítő és csiszoló nyugatnémet automata gén végleges beállításával, szerelésével. A 260 ezer nyugatnémet márka értékű gépen igen szén csiszolást lehet végezni. Hazánkban ez az első ilyen be­rendezés Koppány György felvétele dasági szempontból Is — a házinyúl-felvásárlás: ebből 8 vagonnal vettek át a tenyész­tőktől az ÁFÉSZ-ek. Foglalkozott a beszámoló a szövetkezetek gazdálkodása-» nak eredményességével is. Az első háromnegyed évben elért összes tiszta nyereség a tizen­nyolc ÁFÉSZ-nél 37 millió 336 ezer forint. Ez 22,6 szá­zalékkal magasabb az elmúlt évinél. A többlet jelentős része az A többlet jelentős része az ipari üzemágnál képződött: főként két új létesítménynél, a salgótarjáni sósrúdgyártó üzemnél és a balassagyarma­ti pékségnél. Eredményjavu­lást hozott még a többletfor­galom. a gazdálkodás haté­konyságának javulása, a mun­ka szervezettsége és a költsé­gekkel való takarékosság. Holub Gyula beszámolójá­nak befejező részében ismer­tette az idei megvalósul hálózatfejlesztést. Tizenegy új bolt és öt uj vendéglátóegység létesült a háromnegyed évben, hatmillió forint ráfordí­tással. Ezen kívül több mint hét­millió forintot használtak fel az ÁFÉSZ-ek felújításá­ra, karbantartására. A leg­jelentősebb beruházások: Szécsényfelfalun bolt-italbolt. Rimócon, Varsányban, Diós- jenőn. Csécsén presszó Mát- ranovákon. Becskén, Lucia! - ván. Kisbágyonban vegyesbo.t létesítése. Folyamatban vau többek között Nézsán bolt és presszó. Homokterenyén bisztró. Romfiányban, Bujá­kon ABC-bolt építése. A választmány titkára az ÁFÉSZ-ek munkájának érté­kelése után. tájékoztatást adott az 1972. évi kereske­delempolitikai feladatokról. Ezt követően Pilinyi László hozzászólásában felhívta a figyelmet a be­ruházási tervek realitá­sának fontosságára és hangsúlyozta, hogy a jövőben az új szövetkeze­ti törvénynek megfelelő en kell dolgozni és az ÁFÉSZ-ek új alap­szabályát elkészíteni. Az értekezlet további ré­szében a választmány meg­tárgyalta a MÉSZÖV elnöksé­gének az ÁFÉSZ-ek úi kate­góriába sorolására vonatkozó javaslatát. majd a választ­mány elnöke az ülést bezár­ta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom