Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-09 / 290. szám
Or. Horváth István: Ifjúságunk a haladással vállal közösséget I Folytatás az 1. oldalról) Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára beszédének elején hangsúlyozta: a KISZ VIII. kongresszusa kedvező helyzetben tanácskozik, hiszen a párt és a társadalom megkülönböztetett figyelme és érdeklődése kiséri a KISZ tevékenységét. A párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata társadalmi pezsgést indított el a fiatalság körül, az országgyűlés törvényt alkotott az ifjúságról, s számos intézkedés született a fiatalok érdekében. Könnyű nekik? — Napjainkban — folytatta dr. Horváth István — gyakran hallhatják a fiatalok, hogy könnyű nekik, mert társadalmunk úgy gondoskodik róluk, amire a korábbi ifjú nemzedékek életében nem volt példa. Ez igaz is. Ám a fiatalok élete ma is bonyolultabb annál, semhogy egyetlen jelzővel könnyűnek nevezhetnénk. Á hetvenes évek magyar ifjúsága valóban nem küzd létbizonytalansággal, helye, szerepe biztosított a társadalomban, de nem gondok nélkül. Nehézségekkel találkoznak a fiatalok, amikor munkába állnak, s helyenként nehezen vívják ki a munkájuk szerinti megbecsülést. Megismerik a család és az otthonalapítás akadályait is, de legyen bármennyi gondjuk is a fiataloknak, abban bizonyosak lehetünk, hogy problémáik a szocializmus útján, társadalmi méretekben a megoldás felé haladnak. — Akkor járunk helyes úton, ha 1972-ben is és a következő esztendőkben a X. kongresszus határozatainak maradéktalan megvalósítására összpontosítjuk erőinket. Továbbra is valljuk, amit előző kongresszusunkon is mondtunk, högy szocialista gazdaságpolitikánk teljes mértékben megfelel ifjúságunk érdekeinek, és törekvéseinek, hogy a gazdaság irányításának új rendszere értő szövetségesre talált az ifjúságban, mert követelményei egybeesnek az ifjú nemzedék legjellemzőbb tulajdonságaival és eredményeit is a fiatalok élvezik majd legtovább. — Továbbfejlesztjük a KISZ több mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkező véd- nökségi mozgalmát, erre a jövőben is szükség lesz minden olyan vállalkozásnál, amely megfelel legfontosabb gazdaságpolitikai céljainknak. Szerintünk, a védnökség nem lehet pusztán a munkaerő biztosításának eszköze, a rossz munkaszervezés ellensúlyozása — több és nemesebb a rendeltetése. A védnökséggel megvalósuló létesítmények szorosabb szálakkal fűzik nemzedékünket a szocializmus ügyéhez. Ezért javasoljuk a kongresszusnak, hogy a VII. kongresszuson vállalt, de még le nem zárt védnökségek folytatása mellett vállaljunk új védnökséget az olefinprogram leninvárosi beruházásai, valamint az oktatási létesítmények építése felett. Segítsük a számítástechnikai program megvalósítását, a könnyűszerkezetes építési technológia bevezetését és elterjesztését. Az iskolák szerepéről — Ha vannak Is akik mást mondanak, a fiatalok többsége, becsülettel és szorgalmasan készül a munkára, leendő hivatásának gyakorlására. Ennek megalapozásában az iskolára hárul a legnagyobb feladat. Bármennyire is jelentősek azonban közoktatásunk változásai, a társadalom és a fiatalok igényei ma már megelőzik oktatási intézményeink jelenlegi teljesítményeit.- Ezért üdvözöltük örömmel pártunk kezdeményezését, hogy széles körű, alapos vizsgálatban tisztázzuk, melyek a jelen és a jövő társadalmi igényei az általános iskolákkal, a közép- és felsőfokú oktatási intézményekkel, a dolgozók továbbképzésével szemben. Kívánatosnak tartjuk a tanítók és tanárok munkafeltételeinek javítását, kísérletező, alkotó kezdeményezéseik lehetőségeinek megteremtését. A tananyag korszerűsítésének irányát is meg kell jelölni, s bár sokat tettünk, mégis megoldásra vár a munkás- és parasztgyerekek továbbtanulásával kapcsolatos gondjaink jó része is. Azt is végig kell gondolni, hogy reális-e mipdaz, amit az általános és középiskola a szülőktől elvár. Vajon jó dolog-e, ha az iskola a munkában elfoglalt, és a tananyagban többnyire járatlan szülőkre hárítja gyermekeik felkészülésének majd minden gondját? Feltétlenül javítani kell a szülők és az iskola együttműködését, s hajiunk arra, hogy a közoktatásban ne az iskola és a szülők közötti munkamegosztásnak, hanem a tanárok és a tanítványok, az iskola és a diákok viszonyának, jó együttműködésének tulajdonítsuk a döntő szerepet. A fizikai munka becsülete Vannak, akik elmarasztalják az ifjúságot, mert — úgymond — húzódozik a fizikai munkától. Nem valami hí- zelgőek ezek a szavak, annyi túlzás van bennük, hogy szinte már nem is igazak — hangsúlyozta a KISZ KB első titkára. — Az viszont tény, hogy néhány, nehéz fizikai munkát igénylő szakmában évek óta nincs elég jelentkező. Rendszerünk nagy vívmányainak egyike, hogy nincs munka- nélküliség, amely bármilyen feladat elvállalására rákényszerítené a fiatalokat, csak azért, hogy álláshoz jussanak. De lehet-e csak az ifjúságot hibáztatni azért, ha bizonyos szakmákban a fizetésen felüli juttatásokkal együtt, jóval magasabb a jövedelem? Ügy gondoljuk, bőven van még változtatni valónk a munka, különösen az átlagosnál nehezebb körülmények között, és jobban végzett fizikai munka anyagi elismerésében. Elítéljük mindazokat, akik érdemtelenül, s mások és a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni, hogy kielégítsék önzésüket, kapzsiságukat. Társadalmunk közszelleme szembefordul a lógósokkal, a notórius vándormadarakkal, az ím- mel-ámmal dolgozókkal, mindazokkal, akik úgy akarnak a munkához állni, hogy csak mások férjenek hozzá. Ki tagadhatná, hogy akadnak ilyenek, talán nem is kevesen a fiatalok között is? És amikor ezt teljes joggal a fejükre olvassuk, azt is tudnunk kell, hogy a nagy igyekezettel, esetleg túlbuzgón kezdő fiatalember hamar megkapja: lassan a testtel szakikám, holnap is nap lesz! Ezt követően a következőket mondotta dr. Horváth István: — Manapság sok fiatal nem tudja kivonni magát az „előkelősködés” újkeletű divatjának hatása alól sem. Mostanában sokak szemében csak annak az érettségi bankettnek van rangja, amelyet legalább az Intercontinentalban rendeznek meg, csak annak a ruhadarabnak van értéke, amelyet külföldről hoztak, vagy legalábbis egy luxus butikban vásároltak. Mi, természetesen, mindnyájan azt akarjuk, hogy a fiatalok egyre szebben, jobban, divatosabban öltözködjenek, de az értelmetlen verseny lehetőségeiken túli áldozatokba hajszolja a szülőket, s mi nem engedhetjük meg, hogy iskoláinkban és ifjúsági közösségeinkben kellemetlenül érezzék magukat a szerényebb jövedelmű, kisebb keresetű szülők gyermekei. Ifjúsági szövetségünket sohasem lehetett azzal gyanúsítani, hogy csak a külsejük alapján minősíti a fiatalokat. Ma már szerencsére értelmetlen dolog lenne feleleveníteni a beat-, a farmernadrág vagy a hosszú2 NÓGRÁD - 1971. december 9., csütörtök hajvitát. Annyit azonban ismételten le kell szögeznünk, hogy nem az elhanyagoltságával megbotránkoztató fiatal lány és fiú a korszerű, hanem az, aki a haladással vállal közösséget, aki a jelent és a jövőt gazdagító cselekvésben találja meg örömét, és az élet minden területén teljesebb emberré igyekszik válni. — A mi dolgunk is, hogy ezt jobban megértessük és elfogadtassuk minden fiatallal. Meggyőződésünk, hogy a fiatalok aktivitása pezsdíti, frissíti a közéletet. Ezért nem tekinthető ajándéknak, ha részt vehetnek a közösség dolgainak intézésében, hiszen évről évre nő hazánkban az ifjúság aránya és társadalmi jelentősége. De nem is kegy, ha közéleti tevékenységet vállalnak, mert ez nekik is javukra válik. Dr. Horváth István a továbbiakban a KISZ szervezeti életének továbbfejlesztéséről, a szövetség tevékenységéről szólott. Majd így folytatta beszédét: — Most kétségtelenül nagyobb hangsúlyt adunk annak, hogy növeljük tagjaink politikai aktivitását, hogy markánsabbá tegyük szövetségünk tevékenységének politikai jellegét. De soha sem gondoltunk arra, hogy miközben erősítjük politikai, kommunista vonásainkat, lemondjunk mindarról, ami színessé, sokrétűvé és gazdaggá teszi szervezeteinket. A KISZ tevékenységének olyan széles a skálája, mint az ifjúság igénye és érdeklődése. — Ha saját feladataink megoldása mellett az ifjúság nevelését szolgáló munkamegosztásban is olyan korszerű felfogás és gyakorlat kialaki- tására törekszünk, amely mindinkább megfelel a párt ifjúságpolitikájának — az eredmények nem maradhatnak el. Ez egyszerre szolgálja a KISZ politikai befolyásának erősítését és az ifjúság szórakozási, művelődési, sportolási lehetőségeinek gyarapítását. Nekünk js, másoknak is szakítanunk kell azzal a felfogással, hogy a magyar ifjúság egyenlő a KISZ-tagsággal. Tudjuk, hogy ez nem köny- nyű feladat, hiszen sokéves gyakorlatot, beidegzettséget kell megváltoztatni. — Javasoljuk a kongresszusnak, hogy forduljon felhívással a KISZ tagjaihoz, a magyar ifjúsághoz: jelszavunk jegyében teljesítsék a szocializmus építéséből reánk háruló feladatokat. Nagyszerű célok sorakoznak előttünk. Merjünk és akarjunk teljes szívvel, messzehangzó szóval és jó munkával lelkesedni értük ! — zárta referátumát a KISZ központi bizottságának első titkára. Fock Jenő beszéde Az ifjúságpolitika a pártpolitika szerves része Fock Jenő, beszédében hangsúlyozta, hogy ifjúságunk is részese annak, hogy népgazdaságunk alapjaiban egészségesen fejlődik! A X. párt- kongresszus határozatainak végrehajtása során hazánkban számos gazdasági folyamat kedvezően alakult. A termelés, a forgalmazás és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésével, széles körű akció bontakozik ki a vállalaton belüli, üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ebben is nagyon sok segítséget nyújthatnak a KISZ-szervezetek. Nagyobb gondot keli fordítani a munkafeltételek biztosítására a jobb szervezéssel, az emberek képességeinek gondosabb mérlegelésével, és a legjobb munkamódszerek bevezetésével. A KISZ-szerveze tek hozzájárulhatnak, hogy a vállalatoknál, üzemekben ezeknek a követelményeknek eleget tegyenek. Ösztönözzél erre a gazdasági vezetőket meggyőződéssel, igazukra alapozott szilárd meggyőződéssel. S ha netán a közösség érdekét szolgáló első kezdeményezéseik kudarcot valla- nának, ne bátortalamodjanak el, újra és újra lendüljenek támadásba. Az MSZMP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy az anyagi érdekeltség és a szocialista öntudat kettős pillérjére építve, tovább fejlődjön, új lendületet kapjon a szocialista munkaverseny- mozgalom. Vonatkozik ez KISZ-szervezeteinkre, az ifjúkommunistákra, de azokra a fiatalokra is, akik nem tagjai a KISZ-nek. A jó példát, a kezdeményezést természetesen a KISZ-tagoktól várjuk. A fiatalok különböző fórumain sokszor elhangzik a kérdés, hogy ma mit jelent a forradalmi tett. Válasszanak élő példaképeket Ügy gondolom, nem szükséges valamilyen emberfeletti, halált megvető bátorsággal véghez vitt cselekedetre gondolni. Forradalmi tettet bármelyik fiatal véghez vihet, aki a szocializmus építésében részt vállal, internacionalista szellemben foglalkozik társaival, az itt tanuló és dolgozó külföldi testvéreinkkel, aki őszinte meggyőződéssel támogatja népi rendünk politikáját. Nemcsak szavakkal, hanem tettekkel ott, azon a munkahelyen, ahová az élet állította. Kell-e elismerésre méltóbb forradalmi tett annál, mint a szocialista munkaverseny résztvevőjeként, nagyszerű, teljesítményekkel kiemelkedni először a jók, majd a legjobbak közül? Sok fiatal azt is 'megkérdezi, kit tekintsen példaképnek. A választ erre sem csak a történelemkönyvekben kell keresnünk. Ha szétnéznek a maguk környezetében, rátalálnak azokra, akiket nyugodtan példaképül választhatnak. Ahhoz, hogy valaki határozottabban lássa, érezze, hogy a szorosan vett kötelességteljesítésnél többet kell nyújtani a társadalomnak, tudatosan azonosulnia kell a közösség életével, gondjaival. Juttatás, és ellenszolgáltatás nélkül is cselekednünk kell a közösségért. Ne csak azt nézzük, hogy nekem megéri-e a fáradságot. Az enyém tudata csak így teljesedhet ki a miénk gondolatává. Még nagyobb gond az oktatásra A szocialista társadalom alapelve a munka. Az embereket aszerint értékeljük, hogy mennyit tesznek a társadalom, a közösség, a haza javára. Ez a személyiség kibontakoztatásának, az értelmes életnek egyedüli helyes módja, lehetősége. A szocialista társadalomban az egyén boldogulása, előrehaladása csak a közösséggel, a nép érdekeivel összhangban valósulhat meg igazán. Az egyén szokásaiban, a divatban, a hajviseletben lehetnek „generációs” különbségek, de a munkához való viszonyban egyértelműen kifejeződik a társadalmunk ügye iránti elkötelezettség, a szocialista tudat, a hazaszeretet, az internacionalizmus. Társadalmunk szocialista fejlődésének és tegyük hozzá, az ifjúság felkészülésének is egyik alapvető kérdése a közoktatás, az iskolaügy fejlesztése. Joggal lehetünk büszkék arra az oktatási rendszerre, amelyet felszabadult népünk teremtett. Ugyanakkor a fiatalok és a szülők joggal teszik szóvá, hogy a közoktatásunkban nincs minden rendben. Ezért határozott úgy pártunk X. kongresszusa, hogy átfogóan felül kell vizsgálni egész oktatásunk rendszerit, az oktató-nevelő munka tartalmi és szervezeti kérdéseit. Már elkészült a jelenlegi helyzet kritikai elemzése, és a következő hónapokban- kidolgozzák a továbbfejlesztést szolgáló terveket. Pártunk Központi Bizottsága előreláthatólag a jövő év közepén tárgyal e fontos kérdésről. Iskolarendszerünknek nagyobb lehetőséget kell nyújtania a sokféle tehetség és képesség felfedezésére és kibontakoztatására Ennek érdekében szocialista államunk már eddig is sokat tett. Mégis, hátrányosabb körülményei miatt ma még sok munkás- és parasztgyerek nem kerül magasabb iskolába és nem bontakoztathatja ki képességeit. Ezért hozott olyan határozatokat a kormány, mint a kollégiumi hálózat fejlesztése, a középiskolai ösztöndíjak bevezetése. A kormány a közelmúltban fogadott el határozatot arról, hogy az ifjúság céljait szolgáló létesítményeket az állami szervek, általában a tanácsok üzemeltessék. Ezzel az a célunk, hogy a gondok egy részétől megszabadítsuk a KISZ-t, ugyanakkor valamennyi művelődési házban biztosítsuk az ifjúság számára megfelelő programokat, a KISZ és az úttörőszövetség tevőleges részvételét a programok kialakításában. Megváltozik a szemlélet A sport és testnevelés fejlesztése ugyancsak olyan ifjúságpolitikai kérdés, amely egyben „nemzeti ügy” is. Ebben azt hiszem, mindenki egyetért. Arról viszont komoly viták folynak, hogy mit fejlesszünk, mire fordítsunk nagyobb gondot. A mi véleményünk határozott és egyértelmű: akkor szolgáljuk helyesen a magyar ßport ügyét, ha — és ez az anyagiakra is vonatkozik — a következő években az ifjúsági tömegsport, a diáksport feltételeit javítjuk. Ennek felel meg az ifjúsági turizmus már kormányhatározatba foglalt fejlesztése is. Az ifjúságpolitika a pártpolitika szerves része. A Központi Bizottságnak az elmúlt évben kidolgozott ifjúságpolitikai dokumentumait a párt X. kongresszusa is megerősítette, s azóta is a bennük foglaltak szerint folyik a munka a pártszervezetekben. Az elmúlt közel két esztendőben az ifjúságról szemléletváltozás indult meg az égés* társadalomban. Az emberek reálisabban ítélik meg ifjúságunk helyzetét, helyét, szerepét, bár hangsúlyeltolódás, más-más megközelítés' jelenleg is tapasztalható. A felnőttek az eredmények elismerése mellett élesebben bírálják a KISZ-szervezetek munkáját, az ifjúság életében tapasztalt negatívumokat, a fiatalok viszont szívesebben és élesebben említik az állami, gazdasági és társadalmi szervek nem kielégítő intézkedéseit. Az ifjúságpolitika állami szintű tevékenységében kiemelkedő jelentőségű az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott ifjúsági törvény. A jövő évbén napvilágot látnak az ifjúsági törvény végrehajtását szolgáló miniszteri jogszabályok. Életbe lép a kormány határozatának az az előírása, amely szerint két évenként minden állami Intézmény, gazdálkodó szerv köteles megvizsgálni az ifjúság helyzetét. Ugyancsak a törvény végrehajtását jelentik azok az intézkedések, amelyek az ifjúság érdekeit külön is szolgálják, mint Déléül az új lakásrendeletek, agy az új kollektív szerződések. Tökéletesebb poiitikai munkát Az ifjúsági szövetség alapelveiben semmiféle változás nem történt és nem történik: a KISZ volt és marad a párt ifjúsági szervezete, a magyar ifjúság egyetlen politikai szervezete. Ezt a tényt még az országgyűlés is rögzítette az ifjúsági törvényben. Nem változtak az ifjúsági szövetség legfontosabb feladatai sem. A KISZ politikai jellegének következetesebb érvényesítése azt kívánja, hogy miközben javítják, erősítik, tökéletesítik a szövetség belső életét, a KISZ-en kívüli ifjúság mind nagyobb tömegét is vonják be akcióikbá, egész tevékenységükbe, vagyis lépjenek ki a KISZ-szervezetek falai közül. Az ifjúsági munkában a legfontosabb az az alapelv, hogy soha. sehol sem szabad uniformizálni. Követelményeiket az élő, eleven emberre kell szabniuk. Valahogy így: fogadd el az alapelveinket, légy egy kicsivel jobb, aktívabb, okosabb holnap, holnapután és azután, mint mai önmagad. A KISZ-szervezetek dolgozzanak öntevékenyen, s programjaikat rövidebb távra alakítsák ki saját maguk, a fiatalokkal együtt, demokratikusan. A céljaink közösek az önökével. Azt kívánjuk, hogy békében, biztonságban épüljön tovább szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, hogy hazánk, ifjúsága legyen okos, művelt, edzett, dolgos, vállalja a munkát, a gondokat és élvezze az élet örömeit. Mindehhez és a kongresszus további munkájához, majd az azt követő gyakorlati tevékenységhez kívánok sok sikert, gazdag eredményeket és boldogságot az egész magyar ifjúságnak. A kongresszus ma folytatja munkáját.
