Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKl NÖQRÄD A1 MSZMP NOGRA'D MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A M EGYE I t A NÄCS LAPJA XXVII. ÉVF.. 301. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 22., SZERDA A költségvetés elfogadásával befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés kedden folytatta és be is fejezte a jö­vő évi költségvetés megtár­gyalását. A felszólalások túl­nyomó részt három fontos kérdés köré csoportosultak. Ezek: az ország külpolitikája és nemzetközi kapcsolatai, el­látási és árkérdések, vala­mint a tanácsi gazdálkodás időszerű problémái. Külpolitikánkkal kapcsolat­ban az elsőként felszólaló Keserű Jánosné könnyűipari miniszter Kállai Gyula, a Politikai Bi­zottság tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke adta meg a vita alap­hangját- Kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tevékenységének leg­fontosabb területe változatla­nul a szocialista országokkal való együttműködés fejlesztő, se, ezen bélül a szövetségi vi­szony és a testvéri kapcsola­tok ápolása a Szovjetunióval Ez az együttműködés a leg­fontosabb nemzetközi feltétele országunk függetlenségének, önállóságának és békéjének, nemkülönben az alkotó mun­kának is. Fejleszteni kívánjuk azon­ban államközi kapcsolatainkat azokkal a szocialista országok­kal is, amelyekkel alapvető kérdésekben nézeteltéréseink vannak — hangsúlyozta a to­vábbiakban a szónok. Készek vagyunk erre a Kínai Népköz- társasággal is, törekvéseink megvalósítását azonban na­gyon megnehezíti, hogy a kí­nai vezetők életbevágó közös érdekeink ellen lépnek fel an- timarxista, szovjetellenes po­litikájukkal nagy károkat okoznak a szocializmus ügyé­nek. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok következetesen har­coltak a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságáért, a kínaiak most ezt a fórumot is szov- jetellenes, szocializmusellenes politikájuk szószékéül használ­ják fel, együttműködve a vi­lág reakciós erőivel. Szólt Kállai Gyula a harma­dik világ országaival ápolt- kapcsolataink fejlődéséről, va­lamint békés együttműködé­sünk eredményeiről a fejlett tőkésországokkal. A nap folyamán más kép­viselők is érintettek nemzet­közi témákat. Ortutay Gyula professzor, Bács megyei kép­viselő például érzékletes sza­vakkal számolt be a háznak, a parlamenti delegáció Japán­ban tett érdekes útjáról, amely ismét bebizonyította, hogy még az ilyen távoli, de nagy fontosságú országban is milyen érdeklődést és elis­merést vált ki a magyar kül­politika aktivitása. Beszélt Or­tutay Gyula az európai biz­tonsági konferencia összehívá­sának javuló kilátásairól, amelyekben a budapesti és helsinki kezdeményezésnek nagy szerepe van. Herczeg Károly, Fejér me­gyei képviselő ugyancsak meg­elégedéssel szólt az elvi ala­poson nyugvó magyar külpo­litikáról, amely a dolgozó em­berek messzemenő egyetérté­sével találkozik. Újítsák meg a munka szervezettségét is Érthető érdeklődéssel fogad­ták a képviselők Keserű Já­nosné könnyűipari miniszter felszólalását, aki első ízben be­szélt az országgyűlésben. Fő­leg a könnyűipar ágazatainak megkezdett rekonstrukciójá­val foglalkozott, ami öt esz­tendő alatt 24 milliárd forint beruházást igényel, s amiből ez évben, 5 milliárdos érték­ben, 'már nagyarányú mun­kálatokat végeztek el. A cél nagy vonalakban, a textilipar­ban a korszerű. szintetikus anyagok nagyarányú gyártásá­nak lehetővé tétele, a bútor­ipar menyiségi termelésének és választékának gyors ütemű fejlesztése, a bőr- és cipőipar­ban jobb minőségű termékek gyártása, a nyomda- és a pa­píriparban pedig általános korszerűsítés, bővítés, nem utolsó sorban a hírlapok, és színes lapok terjedelmének bővítésé, nyomásának javítá­sa érdekében. A ruházati ipar, hangsú­lyozta a továbbiakban a mi­niszterasszony, csak úgy tud az ideinél nagyobb érdeklő­dést kelteni, ha a választékot bővíti és korszerűsíti. Ehhez azonban r kereskedelemmel kölcsönös kockázatviselésre van szükség, hosszabb távon pedig jobban szervezett együttműködésre. Árak, bérek, életszínvonal Befejezésül annak a véle­ménynek adott hangot, hogy nem elég az egyes iparágak, vállalatok gépparkját korsze­rűsíteni. hanem ezzel párhu­zamosan a munka szervezett­ségét is meg kell újítani. An­nál is inkább, mert ez utób­biban olykor nagyobb az el­maradás a fejlett országok színvonalától mint a felsze­reltségben. A fogyasztási árak alakulá­sáról dr. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár, az árhivatal elnö­kei adott széles körű tájékoz­tatást. Szólt a gyümölcs- - és zöldségtermelés kedvezőtlen árkövetkezményeiről, valamint arról, hogy a burgonya és a hagyma árszínvonala a hatósá­gi támogatás folytán azonos, illetőleg csaknem azonos ma­rad. Az építtetők érdekében si­kerrel maximálták az anyag­j1 jpppwiip^ ■1wj Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja árakat, de a rendkívüli keres­let olyan külföldi anyagok be­hozatalát is szükségessé tette, amelyek emelték az árszin­tet. 1972-ben, mint ismeretes, növekednek az építőanyagárak, elsősorban a tégla' és a cserép, mintegy 32 százalékkal, ezzel összefüggésben az egyéb fa­lazó- és tetőfedőanyagok ára is. A mezőgazdasági felvásár­lási árváltozások, valamint az öntvények, színesfémek, mű­anyag-alapanyagok termelői árának változásai azonban ál­talában nem érintik a fogyasz­tói árakat, mert ahol arra mód van, az emelkedést a forgalmi adó csökkentésével ellensú­lyozzák. Bizonyos cikkeknél azonban erre nincs lehetőség, ilyen például a kerékpár, né­hány alumíniumedény, a gar­zontűzhely. A magánépítke­zést a kormány ezután is hosz- szú lejáratú hitelekkel támo­gatja és ösztönzi a vállalati segítséget, de a költségvetés (Folytatás a 2 oldalon) A MEZŐGÉP Vállalat pásztói üzentében elkészült egy nagyméretű fóliasátor vázának mintapéldánya, amelyet kiválónak minősítettek az AGROTRÖSZT, a Konzervipari Tröszt és az AGROKER Pest, Komárom és Nógrád megyei szakemberei. Ez az első olyan fólia­sátorváz, amely nem a hagyományos alumínium-, hanem acélcsőből készült. Méretében is a legnagyobbnak mondható, mert 7,5 méter szeles, 3 méter magas és 102 méteres hosz- szűságban, valamint 204 méteresben készíthető. Mindkét végén kétszárnyas kapuval van ellátva, így kerti traktorok is könnyen közlekedhetnek benne. Kiválóan alkalmas különböző zöldségfélék, primőr áruk neveléséhez Koppány György felvétele Egységes közművelődési terv készül Ülést tartott a megyei közművelődési kollégium ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban, a József Attila Mű­velődési Központ klubjában a megyei közművelődési kollégi­um. Az ülésen á megyei iiK t.ézményvezetők, a városi ta­nácsok és járási hivatalok népművelési felügyelői, a szakszervezet, a Hazafias Nép­front és a TIT képviselői vet­tek részt Napirenden szere­pelt Kiss Aurélnak, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága munkatársának tájé­koztatója aktuális művelődés­politikai kérdésekről, s ta­nácskozási téma volt az 1972. évi közművelődési tervkészí­téssel összefüggő tennivalók kialakítása. Kiss Aurél tájékoztatója el­sősorban a jelenlevők által felvetett időszerű művelődés- politikai kérdésekre adott vá­laszt. E válaszok egyúttal az egységes koncepció kialakítá­sát is szolgálták, így tehát szorosan kapcsolódtak a jövő évi munkatervezés probléma­köréhez. A tájékoztatóban, többi közt szó volt arról: készül-e művészetpolitikai koncepció, amely az eddiginél átfogób­ban, az elmúlt évek mozgása­it figyelembe véve határozza meg majd e téren a tenniva­lókat? Az elkövetkezendő idő­szakban minden bizonnyal fo­kozottabban érvényesül az a törekvés, hogy a párt mind következetesebben figyelem­mel kíséri a megyében levő alkotócsoportokat, műhelye­ket, s érvényt szerez az esz­mei, politikai követelmények­nek. Kísérlet történik arra Í6, hogy a jelenlegi monokultúrás művészeti életben harmoniku- sabban alakuljanak a belső arányok, így például a tudat- formálás egyik igen lényeges közvetlen tényezőjére, az iro­dalomra is fokozott figyelmet fordítanak. A tájékoztató egyik leglé­nyegesebb része annak hang- súlyozása volt, hogy a korsze­rű, egységesen értelmezett közművelődési koncepció ki­Focfc Jenő, Losonczi Pál és dr, Ajtai Miklós a Parlamentben alakítása a továbblépés elen­gedhetetlen feltétele. A X. kongresszust követően a kul­turális élet négy területén di­namikus mozgás indult meg, ez — bizonyos fokig — a kon­cepció módosulásával is jár. Egyik leglényegesebb dolog azonban mindenképpen az, hogy meg kell teremteni a mind szorosabb összhangot a gazdasági és a kulturális élet között, s hogy a kulturális élet bázisa elsősorban a mun- ' kásosztály. Az egységes köz- művelődési koncepció kialaku­lását gátolja, egyében kívül, a közművelődési irányítás tuda­tossági szintjének viszonylagos alacsonysága, az úgynevezett rutin-népművelő szemlélet. Hiányzik az a belső igény, hogy a közművelődés tudo­mányos kérdéseihez bátrab­ban nyúljanak a műhely jel­leggel is bíró közművelődési intézményeink, például a me­gyei művelődési központ, vagy a megyei könyvtár. S az irá­nyítás formái és módszerei is még csak részben alakultak ki. Kiss Aurél ezután még szá­mos más időszerű kérdésről beszélt, többi közt részlete­sebben is szólott a tudomány- politikai határozat végrehajtá­sának jelenlegi helyzetéről. Ezt követően Kelemen Ist­ván, a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztályá­nak népművelési csoportveze- zetője vázolta a jövő évi mun­katervezés aktuális kérdéseit. A jelenlevők ezzel kapcsolat­ban számos konkrét kérdési tettek fel, szó volt a munka- tervtárgyalások előkészítésé­ről, az egységes közművelődési tervekben az egységes szemlé­let érvényesüléséről, a koordi­náció kérdéséről, s még szá­mos kérdésről. Dorticos Moszkvába érkezett Osvaldo Dorticos, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának és Titkárságának tagja, Kuba elnöke, az SZKP Központi Bizottságá­nak és a szovjet kormány­nak a meghívására, baráti látogatásra Havannából a Szovjetunióba érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom