Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-17 / 297. szám
r •• Ülést tartott a megyei pártbizottság XXVII. ÉVF.. 297. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. DECEMBER 17., PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az államélet (ovábbfe|lei%íé§e és a szocialista demokrácia Géczi János elvtárs előter* jesztését mondja nyel mellett a közvetett lehetőségeket már jobban felhasználták (termelési tanácskozások, termelőiszövetkezetek közgyűlése, egyéb rendezvények) a tanács előtt álló feladatok ismertetésére. A népképviselet tartalmában egyes helyeken a tanácselnökök még nem ismerték fel megváltozott szerepüket, tevékenységükben még inkább kötődnek a szakigazgatási tevékenységhez, mint a képviseleti szervek munkájához. Önkormányzat Géczi elvtárs a tanácsok önkormányzati jellegéről beszélt, amely elsősorban a lakosság igényeinek mind teljesebb mértékben történő kielégítését és a megvalósításhoz szükséges gazdasági eszközök biztosítását, a szervezeti és Tegnap, salgótarjáni székházéban Jedlics- ka Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Nográd megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Pothor- nik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák Vállalat igazgatója, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. A megyei pártbizottság tegnapi ülésén három napirendi pont szerepelt. Géczi János, a negyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke előterjesztésében megvitatták a tanácsrendszer továbbfejlesztésének megyei tapasztalatait, az MSZMP Központi Bizottságának 1970. április 16-i irányelveinek végrehajtása és a további feladatok című témát, majd Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság 1972. évi munkaprogramját és az 1972. év első félévi munkatervét terjesztette elő. Ezt követően, Jedlicslca Gyula tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-én tartott üléséről. Géczi János szóbeli előterjesztése Ezek után Géczi János, a -negyei tanács elnöke, országgyűlési képviselő mondotta el szóbeli előterjesztését a tanácsrendszer továbbfejlesztésének megyei tapasztalatairól, a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1970. április 16-i ülésén elfogadott irányelvek végrehajtáséról és a további feladatokról. Beszéde elején részlegesen foglalkozott a tanácsok szerepével, helyzetével. — A tanácsok — mondotta — a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak, a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. jjgépk ép viselet A következőkben a tanácsok népképviseleti jellegéről beszélt. Mint elmondotta, a tanácsok népképviseleti jellege a szocialista demokrácia elsődleges megnyilvánulása, tartalmában kifejezi, hogy a tanácsok az általuk képviselt választók megbízásából, területük lakosságának nevében és érdekébal tevékenykednek, tehát képviselik a lakosságot. Megyénkben a párt szövetségi politikáját jól visz- szatüíkröző képviseleti szervek jöttek létre, melyek alkalmasak a megnövekedett feladataik ellátására. Az új tanácstagok elsősorban a termelőmunkából kerültek ki. kedvezőbb a nők és a fiatalok aránya, javult a tanácstagok .iskolai végzettségének és politikai műveltségének szintje. Az újjá nem választott járási tanácstagok jelentős része községi tanácstag lett. A községi közös tanácsokban a székhely és a társközségek arányos képviselete biztosított. Mindez tovább növelte a közös tanácsokhoz tartozó községekben a lakosság bizalmát •az új szervezeti forma iránt. A választás óta eltelt rövid Idő alatt bebizonyosodott, hogy mind a helyi, mind a megyei tanácstagok döntő többségükben alkalmasak a népképviseletre. A képviseletet a testületekben helyesen értelmezik, különösen. az újonnan bekerült fiatalok és nők helyeznek hangsúlyt annak a rétegnek a képviseletére is, amelyhez tartoznak. Általában az a jellemző, hogy a szűkebb választókerületi érdekeket reálisabban egyeztetik a települési és a megyei érdekekkel. A továbbiakban hangsúlyozta az előterjesztő, hogy a képviseleti jogok és kötelességek gyakorlása a tanácsok szerveiben (tanácsülés, bizottságok, tanácstagi csoportok) általában megfelelő színvonalú. Viszont a tömegkapcsola- tofc erősítését szolgáló közvetlen demokrácia intézményeinek igénybevétele (falugyűlés, választó gyűlések) a választás óta még. nem vált általános gyakorlattá. A közvetlen demokrácia intézmé-. működési hatáskörök meghatározását foglalja magába. Az önkormányzati jelleg érvényesülése lehetővé teszi az optimális munkamegosztást. a központi és a helyi szervek között. Az önkormányzati jogok gyakorlása közül kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a tanácsok a tanácsrendszer létrejötte óta első ízben készítették el, hagyták jóvá a szervezett és működési szabályzatokat. Tanácsaink a szabályzat megalkotásának politikai jelentőségét jól megértették, igyekeztek kihasználni a helyi sajátosságok szabályozásában a törvény adta lehetőségeket. A tanácsi önkormányzat gazdasági alátámasztásával kapcsolatban az előterjesztő a következőket emelte ki: a negyedik ötéves tervben szereplő pénzalapok szabályozói a koordináció, a területi terv. a településhálózati koncepciók egyaránt a tanácsok önkormányzata jellegének erősítését. kibontakozását szolgálják. Egyébként a középtávú tervezési munka újszerűsége miatt, megnehezítette területünk és a helyi tanácsi szervek feladatát. Elmondható azonban, hogy megyénkben ezt a feladatot iß megfelelően végezték el a tanácsok, általában érvényesítették a nép- gazdasági és a megyei tervekben megfogalmazott főbb célkitűzéseket, betartották a kötelező előírásokat. Különösen pozitív jellemzője ennek a munkának a tervezés demokratizmusának kiszélesítése, a tanácstagoknak, a dolgozók széles körének a tervezőmunkába való bevonása. A tervjavaslatok széles körű megvitatása ösztönözte tanácsainkat a gazdasági erőforrások hatékonyabb. tervszerűbb felhasználására, a helyi tartalékok feltárására, számos alkotó jellegű helyi kezdeményezés kibontakoztatására. Ettől függetlenül, több tanácsnál okozott gondot a bevételek reális kimunkálása, és sok helyütt fennmaradt az a káros szemlélet, hogy a megye az általa fontosnak ítélt feladatokra akkor is biztosít pénzügyi eszközöket, ha azok a tervben nem szerepelnek. Érvényesül az a törekvés, hogy az adott község, vagy város fejlődését meggyorsítsák és ennek érdekében minél nagyobb költségvetési támogatást harcoljanak ki. Többek között e káros tendenciák is késztették a pártós állami vezetést azoiknak az intézkedéseknek megtételére, amelyeket az 1972-es népgazdasági tervvel kapcsolatosan, előírások formájában, a közelmúltban elhatároztak. A kormány felhívta figyelmünket, hogy többek között különös gondot kell fordítani az igényeket egyszerűbben kielégítő, a óéinak megfelelő lakások, intézmények és egyéb létesítmények megvalósítására; el kell kerülni minden olyan túlzó megoldást, amely az anyagi lehetőségeket meghaladja. Szükséges valamennyi tanács tervében olyan mértékű tartalékot alkotni, amely fedezetet nyújt a beruházások nem tervezett kiadásainak fedezésére. A többletbevételeket pedig mindenekelőtt a lakásépítésre és a hozzá kapcsolódó víz-, csatorna- és közműépítésre, illetve az ár- és költség- emelkedés fedezésére szükséges fordítani. Az államigazgatási jelleg Több pénzügyi kérdés felvetése után Géczi János áttért az államigazgatási jellegre, amely elsősorban a végrehajtó bizottságok és a szak- igazgatási szervezet tevékenységére jellemző. Az államigazgatási feladatok szervezésében kiemelkedő szerepe van a végrehajtó bizottságoknak. A megválasztott végrehajtó bizottságok az államigazgatási munka helyi feladatait a ko- ráobinál magasabb színvonalon látják el. Az ágazati és a helyi feladatokat jól egyeztetik össze, ezért kellő felelősséget éreznek. A szakigazgatási szervek munkája is általában minden szinten fejlődött, csak néhány községben és városban nem éri el a kívánt mértéket. (Folytatás a 3. oldalon) Megyei nőaktívát rendeztek tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében. A Hazafias Népfront megyei bizottsága az aktívára a népfrontok nőbizottságainak titkárait és a nőfelelősöket hívta meg — összesen mintegy száz asszonyt. Eljött az asszonyok eszmecseréjére Nagy Józsefné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nőbizottságának elnöke és Tóth Sándomé, a népfront országos tanácsának munkatársa is. Nagy Józsefné az október végén lezajlott országos nőkonferencián elhangzottakról tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondotta, hogy a nők egyenjogúsága politikailag és közjogilag biztosított ugyan, de a gyakorlati életben sokszor hiányoznak a jogok érvényesítésének feltételei. Éppen ezért időszerű, hogy erről a kérdésről beszéljünk. A nőkérdés ugyanis korántsem csak nőkérdés. A nők helyzetének javítása jótékony hatással van az ifjúságra, a családra, visszahat egész közéletünkre. Nem egységes a közfelfogás a nők munkáját illetően. Az utóbbi időben mintha megújult volna az a szemlélet, hogy a nő maradjon otthon a háztartásban, a férfi pedig keressen többet, hogy eltarthassa a családját. A női munkaerő egyébként is drága — érvelnek sokszor —, költséges szociális létesítményeket kell üzemeltetni a kedvükért. Pedig a nők munkavállalása nem szűkíthető le részkérdésekre. Az önálló élet. a függetlenség alapfeltétele az, hogy az asszonyok is fészt vállaljanak a munkában. Hangsúlyozta Nagy Józsefné, hogy sok még a tennivalónk a nők szakképzésének fejlesztésében. A gyárak ma még ritkán adnak a szakmai képzésben résztvevő nőknek munkaidő-kedvezményt. Szólt az előadó a háztartási munkára fordított idő csökkentésének módjairól, a nők közéletbe való bevonásának szükségességéről, s arról, hogy az üzemekben, gyárakban ma még kevés nő található vezető posztokon. Nagy Józsefné szavai után az asszonyok mondták el gondjaikat. Több hozzászóló sürgette a veszélyeztetett körülmények között élő, valamint a szellemi fogyatékos gyerekek segítését is, Befejezte munkáját a fogyasztási szövetkezetek YH. kongresszusa A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa csütörtökön reggel ismét plenáris ülésen folytatta munkáját. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A munkacsoportok tevékenységéről a szekcióülések elnökei számoltak be. A kongresszus munkáját dr. Molnár Frigyes, az országos tanács elnöke foglalta össze, és adott választ a kétnapos vitában felmerült észrevételekre, javaslatokra. Dr. Molnár Frigyes hangsúlyozta: a tanácskozás megerősítette azt a meggyőződést, hogy a magyar fogyasztási szövetkezetek mozgalma helyes úton jár, amikor a párt szövekezetpolitikáját követve, a szövetkezetek szocialista továbbfejlődésének jegyében, a tagság jobb szolgálata, ^ fogyasztói igények még magasabb színvonalú kielégítése érdekében fejti ki tevékenységét, A kongresszus elfogadta az országos tanács új alapszabályát; a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövekezetekről szóló törvényerejű rendelet, valamint az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet tervezetét. Az új országos tanács 99 tagját a megyékben választották meg, további 34 tanácstagot pedig a kongresszuson. A fogyasztási szövetkezetek ily módon megválasztott új országos tanácsa csütörtökön megtartotta alakuló ülését, amelyen 15 tagú elnökséget, 9 tagú felügyelő bizottságot választottak. Ezen az ülésen választották meg az országos tanács nőbizottságát, s — ez • alkalommal első ízben — az országos tanács ifjúsági bizottságát is. A fogyasztási szövetkezetek! országos tanácsának elnökéül ismét dr. Molnár Frigyest, választották. Helyettesei: Bar- tolák Mihály, az ÁFÉSZ-ek választmányának elnöke, Pa- tay János, a takarékszövetkezetek választmányának elnöke és dr. Kovács Sándor, a lakás- szövetkezetek választmányának elnöke. A felügyelő bizottság elnökéül ismét Nánási Lászlót, helyettesévé dr. Horváth Istvánt választották. Az országos tanács nőbizottságának elnöke: Lonti György né, az ifjúsági bizottságé Essenyi József, Nagybátonyban a FÜTÖBER új gyártelepét építi a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat. A nagyméretű, impozáns gyártócsarnok második hajóján dolgoznak a tetőfedők és -szigetelők Koppány György felvétele AX MSZMP NÓGBAD M E GY El BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA y-
