Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

Párbeszéd Rétságon Ä rétsági gimnázium KISZ- «zervezetének kezdeményezé­sére ifjúsági fórumot ren­deztek a diákok számára a község és a járás politikai, gazdasági helyzetéről. A gim­nazisták már a fórumot meg­előzően számos kérdést gyűj­töttek össze, s eljuttatták ezeket a beszélgetés vendé­geinek, Czene 'Józsefnek, az MSZMP járási bizottsága első titkárának, Gresina István­nak, a járási hivatal elnöké­nek és Termán Sándornak, a nagyközségi közös tanács el­nökének. Csaknem szá^ diák jött el, hogy részt vegyen a fórumon. Többek között a következőket kérdezték: — Miért húzódik ilyen so­káig a tornaterem építése? Igaz-e, hogy már átadták? —* Egyelőre még nem adták át, de ígéretet kaptunk az építőktől, hogy jövő év ele­jétől ideiglenes használatra átveheti a tornatermet az is­kola — volt a válasz. — Lesz-e kollégium Rét­ságon? — kérdezték a diákok. — Igen — kapták a választ. —1 A kollégiumban általános iskolások kapnak majd helyet. — Épül-e szálloda Rétságon, lesz-e ifjúsági üdülőtelep Bán­kon? — Szálloda egyelőre nem épül — válaszoltak a fórum vendégei. — Kempingtábor viszont lesz, ennek építése a IV. ötéves terv témája. A helyi elsőszámú vezetők és a gimnazisták közötti pár­beszéd két és fél óra hosszat tartott. A kérdések közben maguk a gimnazisták is tájé­koztatták vendégeiket; egyes feladatokat hogyan oldanak meg az iskolában, min dol­goznak a KISZ-esek. Nagy sikert aratott az ifjú­sági fórum, tetszett a diákok­nak. Sokan közülük most ta­lálkoztak első ízben a járás és a község vezetőivel, s ez maga is élményt jelentett. Ezenkívül pedig a legilletéke­sebbektől kaptak választ az őket érdeklő kérdésekre. A párbeszéd után el is ha­tározták: máskor is rendeznek hasonló fórumot. Sz. M. ■VÉLEMÉNYÜNK A keddi tévéprogram szenzációja az Osztrák Televízió estje volt, amelyet a bájos, szőke Ilse Holy konferált. Az összeállítást összességében rendkívül jónak mondhatjuk, hiszen a Kék Duna keringő című zenés kisfilm népi motí­vumokat bontakoztatott, A távoli ország című tévéfilm pe­dig az osztrákok egyik hírességét, Arthur Schnitzler dráma­írót ismertette meg, Peter Lodynski Vidám varázspálca cí­mű műsora, valamint az Osztrák Televíziót bemutató állí­tólagos dokumentumfilm a derűt szolgáltatta. Egyébként, a Kék Duna keringő is dokumentumokkal kísérte végig Johann Strauss zeneszerzői és karmesteri életútját, s a keringő szá­mos változatával találkozhattunk Bécstől Párizsig. A legel- mélyültebb szórakozást mégis „A távoli ország” biztosította, Peter Beauvais rendezésében. Arthur Schnitzler (1862—1931) kortársával, Hofmannstahllal együtt, az osztrák drámairoda­lom megteremtőjének tekinthető. Eleinte erotikus tárgyak­kal foglalkozott, s később is inkább a szerelmeskedés mű­vészének tartották. Szerb Antal írta: „Az átfutó pillanat mű­vésze. Realisztikusan ábrázolja azt, ami legkevésbé reális a lélekben, a szerelem gyors keletkezésének és gyors elmúlá­sának történetét.” Ban számunkra tévére adaptált drámája bizonyos fokig polgári émelygésnek is hat, mégis érdekes szórakozást nyújtott, hiszen bepillantásra adott alkalmat a •kis- és nagypolgárság gátlástalan szerelmi életébe. Növelte a film és a szórakozás színvonalát a nívós szereplőgárda, élén Fischerrel és Ruth Leuwerikkel. A tévéfilm tragikus befe­jezését nagyszerűen oldotta a Tv-híradó második kiadása után következett két vidám filmecske, amelyekben számunk­ra talán szokatlanul sok volt a meztelenkedés, a sztriptíz, és a női keblek mutogatása. Meg is született a tévénézők első tréfája: „Lám, ezek az osztrákok igazi kebelbarátok!” ' Új klub Ludáoyhaiásziban Területi KlSZ-csúcsvezető- séget alakítottak a nógrád" szakáli, a ludányhalászi köz­ségi és a ludányhalászi szo­ciális otthon KISZ-szervezeté* nelí koordinálására. A csúcs­vezetőség létrejötte óta fellen­dült a három alapszervezet munkája, érezhető az intézke­dés hatása. Eredményesen szervezik az aktivisták fóru­mát. s hamarosan felavatják az új ifjúsági klubhelyiséget. A klubot saját elképzelésük alapján rendezik be a fiata­lok, s — bár a helyiség csak Ideiglenes jelleggel működik majd — lelkesen dolgoznak klubjuk csinosításán. A vég­leges megoldást a jövő esz­tendő hozza majd. 1972-ben ugyanis új épületben kapnak otthont a KISZ-es fiatalok. A jövőre épülő új klub anyagi fedezetét a közös községi ta­nács bocsátja a fiatalok ren­delkezésére. Kongresszusi bemutató A NÓGRÁDI ÜTTOROR ES KISDOBOSOK HÍRADÓJA Csomag; a Szovjet un lóból Előző leveleinkben már hírt adtunk arról, hogy rajunk a „Félévszázados a lenini úttö­rőszervezet” akcióba kapcso­lódott be. Az elmúlt hónap­ban levelet írunk a Pionyérsz- kaja Pravda pjság szerkesz­tőségéhez is,- amelyben segít­ségüket kértük, s felhívással fordultunk a szovjet pajtások­hoz. Tegnap nagy öröm ért ben­nünket. A postás bácsi egy nagy csomaggal állított be. Izgatottan bontogattuk, mert a feladó a Pravda Szerkesztő­sége volt A csomagból a Hős Úttörők Albuma került elő, külön-külön minden képhez egy-egy kis könyvecske, mely a hős úttörők életét tartalmazza. (Természetesen orosz nyelven.) Ezenkívül kaptunk olyan rajzokat, me­Őszi túra Iskolánk hangosbemondója közölte velünk, hogy nagy tú­rát rendezünk. Az úticél; Ágasvár. Izgatottan indultunk útnak. A Katalin-bánya mel­lett értünk be az erdőbe. Itt már a mátrai dombok között haladtunk. Gyönyörű az erdő ősszel; az avar csörgött a lá­bunk alatt, színesek voltak a levelek, mint ezernyi színes papír. Nagyon sokat kellett gyalogolni. A hegyek, dom­bok megmászása még egy ed­zett sportolónak is nehéz lett volna. De aztán — két óra gyaloglás után — megérkez­tünk Ágasvárra. A gyerekek nagy része a gyomrának en­lyeket a szovjet úttörők ké­szítettek. Sok újság is érke­zett, melyből majd sok min­dent megtudhatunk a szovjet úttörők múltjáról, jelenéről. A csomagban egy levelet Í6 fel­fedeztünk. E levélben a szer­kesztőség közli velünk, hogy felhívásunkat eljuttatták a nemzetközi úttörőházak klub­jaiba, ahonnan majd a pajtá­sok írnak nekünk, s új baráti kapcsolatokat teremthetünk. Most már az anyag birto­kában hozzákezdünk az albu­mok, tablók készítéséhez, a könyvek fordításához. Szeret­nénk, ha májusban egy szép kiállítás megrendezésével bi­zonyíthatnánk azt, hogy ra­junk az év folyamán eredmé­nyesen dolgozott. Peresi Borbála, Pásztó, 2. sz. iskola Agasvárra gedelmeskedve, nekilátott az evésnek, mi a bátrabbak pe­dig meglátogattunk egy bar­langot. Be kell vallanom, hogy kezdeti bátorságomat sutba vetve, gyorsan kijöttem, mert kísérteties sötétség ho­nolt a barlang belsejében. Sokat hancúroztunk, játszot­tunk a tisztáson, s még söté­tedés előtt indultunk haza. Az utat már holtfáradtan tettük meg, de azt hiszem, felejthe­tetlen élmény marad szá­munkra ez a túrá. Zeke Erzsébet, csapatkrónikás, Nagybátony, Bartók Béla Általáinos Iskola Krónika Mj már most, a nyolcadik} osztályban ismerkedünk a KISZ-fiatalok munkájával, életével. Sokat érdeklődtünk a mostani KISZ-tagaktól szerke­zetükről. Nagy érdeklődéssel hallgatjuk a rádióban elhangzó, ifjúságról szóló előadásokat és a folyóiratokban megjelenő cikkeket. Hétfőn meghívást kaptunk egy KISZ-gyűlésre, aminek nagyon örültünk. Az előadást Koltányi Imre, járási tanulmányi felügyelő tartotta. Az ifjúsági törvényt ismertet­te nekünk és a KlSZ-tagok- nak. A törvény minden pont­ját külön is elmagyarázta. A hallottakról jegyzetet készí­tettünk, amiről az őrsi foglal­kozáson bővebben Is beszé­lünk. (Beküldte: Tamás Mag­dolna, magyarnándori őrsve­zető.) * Közeledik a félév, lassan el­érkezik a pályaválasztás ideje, mindenkinek gondolkodni kell azon, hogyan tovább? Isko­lánk két nyolcadik osztálya nemrégiben iskolalátogatáson volt. Először a Balassi Gim­náziumba mentünk. Magyar, matematika és orosz órát néz­tünk meg. Ezután az ipari is­kola következett. A fiúk anyagismereti, a lányok pedig fizika órát látogattak meg. Az iskolalátogatások célja az volt, hogy megismertessenek min­ket a különböző típusú intéz­ményekben folyó munkával és a követelményekkel. (Csányl János, a balassagyarmati Dó­zsa úttörőcsapat tagja.) i :* A mi bábszak körünk A mai, csütörtöki műsorból olvasóink figyelmébe ajánl­juk a portréfilmet az orsEág legfiatalabb tanácselnökéről (18.05), a Hős városok sorozatból Volgográd bemutatását (18.25), a Számítógép Magyarországon sorozat második foly­tatását (18.35), valamint a Tartson velünk matyóföldre! cí­mű dokumentumfilmet (20.00). L. Gy. Szellemi torna Őrhalomban Kongresszusi vetélkedőt rendeztek az őrhalmi, a hu- gyági és a patvarci KISZ- szervezet fiataljai. A vetélke­dőt az őrhalmi fiatalok kez­deményezték, javaslatukra a három alapszervezet összesen mintegy 140 tagja mérte össze tudását. A kérdéseket első­sorban a KISZ-kongrasszusok történetéből állították össze. A kérdésekre a három alap- szervezet 5—5 fős csapatai válaszoltak. A szellemi torna után klubestet rendeztek a fiatalok. A szórakozás sikeré­hez az őrhalmi tsz kétezer fo­rinttal járult hozzá. Gemini-klub December 3-án, pénteken este S órától 10-ig a Kohász Művelődési Központban ven­dégszerepei a Gemini beat- együttes. Az öttagú budapesti zenekar már több vidéki nagyvárosban szerepelt siker­rel és hozta létre a beatked- veiőkből álló Gemini-klubot. A péntek esti bemutatkozá­suktól, no meg az érdeklődők számától és véleményétől függ, hogy a mostani, tánccal egy­bekötött beatkoncert jó táp­talajra talál-e városunkban. Ha igen, havonta egyszer a Kohász Művelődési Központ­ban „üzemel” majd a Gemini- klub. Egymillió márka .egy Beetlioven-kéziratért Egymillió márkát fizetett nem- rógiben tyrv német mapáneyűUő Beethoven egyik kéziratáért. Kéz­irat még sosem kelt el ilyen ma­gas áron. A régiség, az egvik is­mert zongoramű epeöetiie. egy délnémet antikvárius tulajdoná­ban volt eddig. Közelebbi részleteket nem kö- 7nlt°k az eladásról, ami egvéb- ként arra mutat, hoev a kézirat- piac is elérte már a műkereske­delemben a ielentős mesterek műveiért ott mér megszokott, csillagászati összegeket. Nyilvános aukción (1965. Berlin s— Galerie Bassenge) Beethoven- kéziratért eddig elért legmagasabb Össze? 105 ezer márka volt. a hí­res Kreutzer-szonáta első tétele kelt cl ennyiért. Zenei kéziratért eddig egv lon­doni régiségkereskedő adta a lertöbb Dénzt, 170 ezer DM-et. ami azonban még mindig messze elmarad a most elért eevmilHÓ mögött: Mozartj D-dúr vonósné­gyesének (Köchel-iegvzék 59G) a teljes nartitúráiát vette meg. Ugyancsak óriási összegért. 460 ezer DM-ért (kikiáltási ár 60 ezer DM!) kelt el Goethének a Dic- tung und Wahrheit (Költészet és valóság) című művéhez készített egyik legfontosabb, megmaradt kézirata, a Biogrenhisches Sche­ma. NÓGRÁD - 1971. december 2., csütörtök Jól sikerűit a Mihálygergén megrendezett járási kongreszr szusi bemutató. Ezen a szé- csényi járás legjobb öntevé­keny művészeti csoportjai és szólistái vettek részt. Kiemel­kedő teljesítményt nyújtott a nógrádmegyeri Vastömegcikk Ktsz cigányegyüttesének tánc­műsora, szép programot állí­tott össze a szécsényi műve­lődési központ táncegyüttese is. Sok tapsot kapott a gim­názium irodalmi színpada és az egyházasgergei tánccsoport. A rimóci fiatalok fonójelene­tet mutattak be. Valamennyi résztvevő emléklapot és aján- 'déktárgyat kapott a színvona- ,Las műsorért. Október elsejéin alakult meg a babszakkör az úttörőházban. Vezetőnk: Zsazsa Julianna ta­nító néni. Minden kedden ösz- szejövünk az úttörőházban. A szakköri foglalkozásokról még senki sem hiányzott, mert na­gyon szeretjük ezt a foglal­kozást és a tanító nénit. Hogy miért? Játékosan tanulunk, vidáman dolgozgatunk. Már készítettünk terménybábokat paprikából és almából. Na­gyon élveztük a rögtönzést; a bábokkal ugyanis színházat játszottunk az iskolai olvas­mányok felhasználásával. Mi, lányok a „Tanulj mesterséget” című mesét dramatizáltuk. (Én, a bábommal rablót ját­szottam.) Hozzákezdtünk már az iga­zi. nagy feladathoz is, a kiszebábok elkészítéséhez. Mind a 15-en készítettünk népviseletbe öltözött menyecs­két és legényeket. Velük pró­báljuk a bábkészítés nem is olyan könnyű tudományát, azonkívül a szerepek betanu­lását is. Most, aj úttörőházban megrendezésre kerülő Télapó- ünnepélyre készülünk nagy igyekezettel. Remélem, legkö­zelebb már sikeres szereple­sünkről számolhatok be. Lőrinczi Éva, 5. oszt. tanuló balassagyarmati úttörőház Az őrsvezetőképző tanfolya­mon akadályversenyt rendez­tünk. A pajtásokat öttagú cso­portokra osztották. A felada­tokat öt állomáson keresztül kellett megoldanunk. Az egyes állomásokon az úttörőházban dolgozó ifivezetők tették fel a kérdéseket a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, Le­nin életéről, az úttörőakciók­ról. Csatakiáltásokat kellett szerkesztenünk, úttörődalokat énekeltünk és játékokat mu­tattunk be. Izgatottan vártuk a verseny végét. Az értékelés­nél a mi őrsünket is megdi­csérték, a csoki és a cukor mellett oklevelet is kaptunk. (Gerst Éva. 6. osztályos tanu­ló beszámolója.) ANDRZEJ ZBYCH? (Lengyelből fordította: ársányl István) 58. Nem tudta elhinni, hogy ő az. Legalább egyszer egy hé­ten szokta őt látni; minden vasárnap sietett az edelsber- gi várhoz. A hátsó épületben, egy takaros kis szobában la­kott Marta. Talán a világ kezdete óta lakott ott. Valamikor régen. Inge nem is emlékezhetett, a férje intéző volt a grófi birtokon. A férj meghalt, Márta a szegény rokon jogán örökre, ott maradt Amikor a gróf és családja elhagyta a várat és a cselédséget, elbo­csátotta, egyedül csak Marta nem akart mozdulni Hová is ment volna? Inge rábeszélte, hogy költözzék be a városba, hozzájuk, hiszen állítólag Ringék távoli rokona. de Marta nem akart. Megszokta a yárat. — A lengyelek----suttog­t a Inge — megsebesítettek. Be viszlek, bekötözünk.,. — Ne, hozzátok ne — mondta Marta. — Nem aka­rok hozzátok menni'. Inge nem értette, azt hitte, hogy Marta félrebeszél, de az öregasszony mintha erőre ka­pott volna. — Gyermekem — suttogta —. senkinek sem szabad meg­tudnia, hogy itt vagyok. Hal­lod: rajtad kívül senki sem tudhatja. — És akkor került sor a legrettenetesebbre. Mar­ta nehezen beszélt, egyik-má­sik mondatát meg is ismétel­te. kuszán ügyetlenül beszélt, de mondanivalójának értel­me világos volt. Nem lengye­lek lőttek rá, hanem Ring ez­redes, Inge nagybátyja, ugyanaz a Ring, akit Marta csaknem gyermekkora óta is­mert ... így történt: délben Marta motorzúgást hallott. A hát­só épület ajtajában állt. a legrosszabbra is elkészülve, mert azt hitte, hogy az oro­szok vagy a lengyelek jön­nek. Németek voltak. Leugrál­tak a teherautókról, a sze­mélygépkocsiból pedig egy tiszt szállt ki, akit azonnal felismert: Ring volt az. Fu­tott volna hozzá, de maga sem tudta miért, elbizonyta­lanodott, és ott mardt a kü­szöbön, sőt még egy kissé bel­jebb is húzódott. Az SS-katonák géppiszto­lyokat markolva civil ruhás férfiakkal ládákat rakattak le a kocsikról. Marta jól látta, hogy Ring a kertben gondo­san álcázott és csak a gróf meg két-három várbéli által ismert föld alatti tömlöc ' be­járata felé vezeti őket. Le­döntöttük a kőlapot, és ami­kor a munkások kifelé jöttek a sötétből, Marta rövid soro­zatokat hallott. Nem akart hinni a szemének, még most sem tudja elhinni . . A> civil rongyokba bújtatott emberek elvágódtak, egyikük még egy darabon kúszott az ösvényen, az ezredes pisztolylövése azonban örökre megállította. A holttesteket feldobálták a platóra. Kiáltását magába fojtotta, aztán látta, hogy az egyik SS-katona Righez fut, jelent és a hátső épületbe vezető aj­tó irányába mutat. Nem hal­lotta, mit beszélnek, de érez­te. hogy a katona meglátta. Ügy gondolta hogy a leg­biztonságosabb talán a park­ban lesz. kifutott a házból, hallotta, hogy Ring rákiállt és látta felemelt pisztolyát. Futott, menekült, már csak néhány lépés választotta el az erdő sűrűségű parktól, de nem érte el; ütést érzett, nem fájt. egyáltalán nem fájt, aztán elvágódott. Alighanem az mentette meg. hogy elvesz­tette eszméletét, mert Ring már nem ellenőrizte, hogy életben maradt-e. Biztos ke­ze volt. sohasem kétkedett lövéseiben, erre Marta még azokból az időkből emléke­zett, amikor a gróf vadásza­tokat tartott. Amikor magá­hoz tért, már csend volt. de félt visszamenni a várba, és idejött. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom