Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
a Kulturális 'aoEoiMSB " — Jót SKKERÜLr vsarBtKEDÖ. A napokban nagy sikerrel rendezitek meg az öb- lösüveggyári művelődési házban a Ki tud többet Nográd megyéről című vetélkedőt. Harminc fiatal mérte össae tudását, valamennyien jól vizsgázták a szülőföld ismeretéből. A zsűri értékelése szerint csapatban első lett a hatos alapszerveaet, második a négyes alap6zervezet, a harmadik helyet pedig az ötös alapszervezet szerezte meg. A csapatverseny első díja ötven-, a második díj harminc-, a harmadik díj húszkötetes kiskönyvtár volt, amelyet az alapszervezetek KISZ-fiataljai minden bizonnyal szívesen forgatnak. Egyéniben az első helyezett Palaticzki László, a második Géczd Gabriella, a harmadik pedig Pampurik Já- noené lett. KÖZÉPPONTBAN A GYEREKEK. A megyei József Attila Művelődési Központ ez évben is, immár hagyományosan, megrendezi a kétnapos nagyszabású gyermekműsort. December közepén két teljes napon keresztül csak a gyerekeké lesz a művelődési központ, nekik szól minden műsor. Meghívják Salgótarján óvodásait, kis- és nagyiskolásait. Bábszínház, mesefilm, gyermekszínházi előadás szórakoztatja a legifjabbakat, a nagyobbak pedig gyerekibálon vesznek részt. KÉSZÜLŐDÉS KIÁLLÍTÁSRA. Ezekben a napokban A hét végén több, folytatásos sorozat is kezdetét vette, Illetve veszi, így többek között a „Colt és muzsika” zenés, olasz filmsorozat, a „Lant és lazac”, Boldizsár Iván írországi naplója, hogy a korábban elkezdett folytatásos sorozatokat ne is említsük. S minthogy a sorozatok mindig némi várakozásra kényszerítik a kritikust, ezúttal alkalom nyílik arra, hogy a Parabolával, több esztendő, népszerű, állandó műsorával foglalkozzunk. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy ez a műsorszám nemcsak rövidsége, hanem változatossága miatt is kedvence a tv-nézők táborának. Különösen azt szerettük meg benne, hogy a vidám, a világ minden tájára elvivő képsorokat szellemes szöveg köti össze Varga József ragyogó tolmácsolásában. Szeretjük benne a kuriózumokat, sőt a soha nem hiányzó pikantériát is. De azt is meg kell állapítanunk, hogy örömünk és élvezetünk nem mindig egyformán maradéktalan, ugyanis a változó írógárdával egyidejűleg a Parabola szellemessége is ingadozik. Különösen a kívülről bevitt, formai, külsődleges ötletek rontják a „műélvezetet”, mert az erőltetett keret unalmassá válik, sokszor az érdekes, élvezetes filmkockákat is elszürkíti. Jó lenne tehát, ha ennek a húszperces népszerű műsornak szerkesztői és rendezői nagyobb gondot fordítanának arra, hogy egyenrangú stílust és színvonalat képviselő írók tolmácsolják a képsorokat. A mai, vasárnap! műsorból felhívjuk olvasóink figyelmét a Kronovízió című tizenéveseknek szóló tudományos összeállításra (10.40), A korszerű pedagógia műhelyéből című adásra, amely a földrajzadások csoportmunkával történő feldolgozásával foglalkozik (13.50), a népszerű Prizmával (14.25), a Karikás Frigyes börtönnovellái nyomén írt tv-játékra (15.20), valamint a Világirodalmi Magazinra (20.05). ' y ’ * L.Gy. mér nagy a „mozgás” Nográd megye festőköreiben, készülnek a megyei képzőművész stúdió idei kiállítására. A képek beküldési határideje november 25-e, a zsűri 25-e és 30-a között ül össze, hogy kiválogassa azokat a munkákat, amelyek alkalmasak kiállításra. A képzőművész stúdió tagjai már folyamtosan küldik a képeket Salgótarjánba, az eddig beérkezők tanúsága szerint az idei kiállítás színvonalasnak ígérkezik. SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK. November 15-én, vagyis holnap este 8 órai kezdettel táncdalestet rendez a Tarján vendéglőben a Salgótarján - és Vidéke ÁFÉSZ. Az érdekesnek ígérkező esten a leghíresebb táncdalénekesek, Harangozó Teréz, Karda Beáta, Magay Klementina, Máté Péter, Poór Péter, Szikora Jenő lépnek fel. A műsort Kardos Tibor konferálja, zongorán kísér Kertész János. A műsor jó szórakozást ígér. December 3-án, a Kohász Művelődési Központban tánccal egybekötött beatkoncertet ad — tér mészetesen a fiataloknak — a Gemini-egyirttes. HANGVERSENY. Az Országos Filharmónia középiskolai és általános iskolai legközelebbi bérleti hangversenyét december 7-én rendezik meg Balassagyarmaton, a Mik' száth Kálmán Művelődési Központban. Az általános iskolások délelőtt hallgatják meg a budapesti Musica Viva kamaraegyüttes hangversenyét, a középiskolások bérletei ugyanerre a műsorra, délutánra szólnak. A hangversenyen közreműködik Hidi Péter és Cser László hegedűn. Lukács Péter brácsán, Lengyel Endre csellóművész, Ditrich Tibor klarinét-. Hepke Péter zongorán. A televízióból jól ismert Kovács P. József pedig szaval. m FILMEK. A kongresszusi ifjúsági filmnapok legközelebbi filmjei között szerepel az öreg és fiatal címet viselő rajz- és bábfilmműsor, amely érdekesebbnél érdekesebb rajz- és bábfilmekkel szórakoztatja a fiatalokat. Ezt követi a Staféta című színes, magyar film, amelyet Kovács András írt és rendezett Hősei egyetemisták és a film azt kutatja, hogy a mai fiatal nemzedék, hogyan reagál a lehetőségekre és korlátokra, amelyek társadalmi cselekvésben való részvételét megszabják. A Sárika, drágám című. erősen önéletrajzi filmet Sándor Pál rendezte és egy frissen végzett, a pálya legelején álló filmrendező a főhőse. Fiatalos lendülettel 4- NÓCRAO — 1971. november 14., vasárnap \ R m Chile csalogánya Dalolva vándoroltam Europa szoléi között, s a szélben, a messzi ázsiai szélben. Javat az embereknek és életüknek, a földi édességet, a tiszta békét így gyűjtögettem, vándorolva így gyűjtögettem. A verses vallomások kedvelői megelégedéssel nyugtázták, hogy az 1971. évi irodalmi Nobel-díjjal Pablo Ne- rudát, a fenti vers szerzőjét jutalmazták. Éppen hetven esztendeje alapította a világ egyik legrangosabb díját Nobel Alfréd svéd akadémikus, aki mérhetetlen jövedelmeinek kamataiból kívánta megjutalmaztatni azokat a kiváló tudósokat, írókat, politikusokat, akik az emberi humánumnak, a béke gondolatának legfőbb propa- gátorai voltak. Költők közül az elmúlt hetven esztendőben így jutalmazták a francia Sully-Prudhonne-t, a norvég B. M. Björnsont, a délfrancia nép életét megéneklő F. Mistralt-t, a munkásmozgalomig eljutó olasz G. Car- duccit, a kasztrendszert elítélő indiai R. Tagoret, az ír irodalmi újjáéledés vezérét W. B. Yeats-t, a II. világháborúban a baloldali katolikus ellenzék vezéreként az ellenállási mozgalomban is részt vevő F. Mauriac-t, a modern spanyol költészet képviselőjét, J. Jiménezt, a fasizmussal szembeszegülő olasz S. Quasimodot,, az újkori görög líra képviselőjét, J. Sze- feriszt, N. Sachs német költőnőt és az indián legendákat is megörökítő guatemalai M. A. Asturiast. A magyar közönségnek nem kell most az ünnepi alkalomból lázas sietséggel ismerkednie a költővel. Somlyó György fordítói munkásságának hála, legszebb költeményei már eddig is széles körben népszerűvé válhattak. Somlyó György írta Nerudá- ról, hogy őt nem a nemzeti hírnév vezette el a világhírhez, hanem fordítva: a világhír hozta meg számára nemzete burzsoáziája körében is az elismerést. Előbb lett az emberiség elismert költője, „Chile csalogánya”, ahogyan Aiagon nevezte, „Latin-Amerika lelkiismerete”, s csak azután írhatta megható lelkesedéssel: „Abban a költőt ritkán ért megtiszteltetésben van részem, hogy népem megért és szeret. Boldog és büszke vagyok, hogy ez így van”. Ennek a kései elismerésnek a magyarázata abban van, hogy Pablo Neruda költészete azt sugallja: az emberben a legjobbat keresni, felismerni, kialakítani, ma annyi, mint kommunistának lenni. Pablo Neruda Chile délvidékén, Temucóban született 1904-ben. Apja mozdonyvezető volt. Ifjúságát munkáskörnyezetben, „fagyos kis hazájában” töltötte mindaddig, amíg utazási vágya, és hazája szolgálata a diplomáciai pályára nem szólítja. Előbb Kínában, majd a madridi konzulátusra kerül. Barátságot kötött Garda Lorcával és a polgárháborúban a köztársaságiak oldalára állt. A második világháború idején egyik fő szószólója volt a dél-amerikai köztársaságok és a Szovjetunió közötti barátságnak. Ekkor írta „Űj szerelmi dalok Sztálingrádnak” című versét. A győzelem után, mint „az Ember egyedüli pártjának” katonája szenátorként küzd a nép érdekeiért. Elvhűsége miatt menekülni kénytelen hazájából és az üldöztetés éveiben, állandó halálveszedelem között írta meg hatalmas művét a „Teljes éneket”. Ez a Nemzetközi Béke-nagy- díjjal kitüntetett mű végigviszi az olvasót egész Latin- Amerika történetén. Majd átlépi a határokat, hogy a világ egyéb égtájain élő dolgozók közös harcairól számolhasson be. Költői céljairól így vaflo-ttj „Engem, igen gyakran kérdeznek költészetem felől. Erről csak igen keveset tudok mondani. Talán csak annyit: lehetséges, hogy verseimet csupán azért írom, mert azért jöttem a világra, hogy énekeljek. Mostanában nem ritkán mondják nekem: sok ember számára az ön versei zászlók. Ügy gondolja-e ön, hogy ennek valóban így is kell lennie, hogy ezeknek a nép élén kell haladniok és utat kell mutatniok? Én erre azt válaszolom: boldog vagyok, hogy költészetem lángot gyújt a nép szívében és képes előtte megvilágítani a béke útját. Ezt a békét mi ki fogjuk küzdeni harccal és dallal.” Azóta a költő hazája, — amelyet „tenger és bor óriás kelvhének” látott nem egyszer, s amelyet „utolsó gyökeréig úgy szeret, hogy, ha ezerszer kellene halnia, ezerszer is csak ott szeretne meghalni” — felszabadult. A költő ma Franciaországban képviseli hazáját, oda száll ezekben a napokban minden békét és haladást szerető ember üdvözlete. A mienk is a „mézízű Magyarországból”, ahogy 5 hazánkat egyik nagy költeményében nevezi, és kívánjuk a költőnek, hogy még sokáig mehessünk együtt, „kart karba fűzve, /mindenki. minden ember./ dalomba egvbegyűlve. /a láthatatlan ember énekében./ amely együtt zeng minden emberekkel”. Csukty László A hét könyvei AKADÉMIAI: Bariké István: Az iparilag elmaradott területek ipari fejlesztésének főbb közgazdasági kérdései Magyarországon. — Kiss Pál—Kozma Lajos: A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok együttműködésének lehetőségei és formái. — A magyar polgári pártok programjai. 1867—1918. CORVINA: Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen 6 maga megírta Firenzében. — Car- co. Francis: Utrillo. Visszaemlékezések. — Hainóezi Gyula: Egyiptom építészete. — Karátsom Gábor: A festés mestersége. — Nékám Lajosné: Régi magyar patikák. EURÓPA: Égtájak: öt világrész elbeszélései. — Knight, Eric: Sam Small csodálatos élete — Pavese, Cesare: A hold és a máglyák. —- Az új görög irada- Jom kistükre. — Ukraiinka, Lesz- ia: Üt a tengerhez. Versek. GONDOLAT: Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. — Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. — A szentimentalizmus. — Szőllősy Klára: A szivárvány velünk marad. — KOSSUTH: Földes Péter: Erik ö ropogós cseresznye. — Septulin, Alek- szandr Petro vies: A marxizmus— leninizmus filozófiája. — Szatmári György: Mármar ősi erdő: KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ: Steuer. Kari—Heinz: Mit kell tudni a vállalati vezetőknek az elektronikus adatfeldolgozásról? M. HELIKON: Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig. — MAGVETŐ: Csalog Zsolt: Tavaszra minden rendben lesz. Novellák. — Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban. MÓRA: Gál György Sándor: Három fekete lobogó. Regény. Kőszegi Imre: Tollas konty. Ifi. r. — Móra Ferenc: A didergő király. Gyermekversek. SZÉPIRODALMI: Cocteau, Jean: Rettenetes gyerekek — Rettenetes szülők. — Illyés Gyula: Abbahagyott versek. — Moldova György: Tisztelet Komlónak! — Nemes György: Siessünk — Dávid és Klotild. Kisregények. — Tatay Sándor: Eszter és a faidkakas. — TÁNCSICS: Gerő Zsoltné — Papp István: A szakszervezeti könyvtárosok kézikönyve. ANDRZEJ ZBYCH : (Lengyelből fordította: Varsányi István) 43. Kloss kővé meredt, Any- nyira váratlanul érte a kijelentés, hogy egy pillanatra még a lélegzete is elállt. Az egyszerűen lehetetlen —kergették egymást a gondolatok agyában, hogy a központnak két Abwehr-egyenruhás ügynöke működjék itt Saint Gilles-ben, ebben az Isten háta mögötti városkában. Másfelől viszont a jelszó elhangzott, s neki reagálnia kell. Most igazán világossá vált előtte, mit érezhetnek azok az emberek, akiket ő, Hans Kloss keres fel a megbeszélt jelszóval és nem tájékoztatták őket előre uniformisáról, Rettegést, elképedést? Lehet, de még sosem fordult elő, hogy valaki adós maradt volna a megfelelő válasszal. Kloss nem ringathatja magát abban a hitben, hogy ő a földalatti hadseregnek egyetlen olyan tagja, aki Wehrmacht-tiszti egyenruhát visel. Rajta kívül mások is vannak! Von Vormann egyike lehet ezeknek! A Leutnant levette monokliját és idegesen forgatta sovány ujjai közt. Klossnak az ajkát leste, akárha ítélet- hirdetésre várna. A habozás nem tarthatott tovább néhány másodpercnél. — Zuzanna csak ősszel szereti — mondta Kloss nyugodtan, rá sem nézve von Vormannra. Akaratának teljes erejét latba vetette, hogy elnyomja belső remegését. Várt a jelszó harmadik tagjára. — Űi szállítmányt kapsz — vágta rá nyomban von Vormann megkönnyebbülve és diadalittasan. — Helyben vagyunk, Kloss főhadnagy. Hans a keresztneved, nemde? — Feltette monokliját. — Igen — mondotta gépiesen. — Mi közölnivalód van? — Elkéstél, nagyon elkéstél — szűrte a szavakat Erik —. s a késés nem egyszer veszéllyel jár. Klossnak az jutott eszébe, hogy von Vormann olyan kígyóhoz hasonlít, amely áldozatát már elhódította, körülgyűrűzte, s éppen most készül egészben lenyelni. Elkergette magától ezt az esztelen képet. Ebben a pillanatban, csaknem egyszerre az ajtó felé fordultak, mert egy altiszt jelent meg a küszöbön, hangos bokacsattogtatással — Hadnagy urat a telefonon kérik — jelentette von Vormann felé fordulva. — Majd még beszélgetünk, Hans, sok mondanivalónk van egymásnak. Egyelőre egyikünk sem távozik Saint Gilles-ből, igaz? — A választ be sem várva ment a katona után. Űtban a törzsre, Kloss felidézte az iménti beszélgetést. A néhány éves nehéz és veszedelmes munka megtanította arra, hogy mindenkiben bízni kell, aki kimondja a jelszót. Micsoda emberekkel kellett nem egyszer együttműködnie. Lumpok, hercegek, elegáns, „ nur für Deutsche” dámák, nagyszerű tudósok, írástudatlan kocsisok... A megjelenés és a modor még semmit sem bizonyít. Különben, ha von Vormann a mi emberünk és éppen ilyen álarcot kerekedett kedve ölteni, el kell ismerni, jól áll neki, hibátlan. És a konspiráeiós munkában ez rendkívül fontos. Bele kel! nőni, össze kell nőni az álarccal. Miért, ő, Hans Kloss talán másként csinálja? Elért ezredes átfutotta a Kloss által bemutatott okmányokat, majd fürkésző tekintettel vizslatta a feszes vígyázzban álló fiatal tisztet. — Már egy hónapja várok magára. Kloss főhadnagy, majdnem egy hónapja — igazította helyre magát. — Egyenesen a kórházból jövök. A szabadságomról js lemondtam. — Ezt beleírták az útiokmányokba is. Dicséretes. Üljön le. Szivar, cigaretta? — Kloss tüzet adott. — Olyan tisztet kértem, aki már ko- nyít valamit az ügynökök átdobásához. Magának állítólag már van ebben gyakorlata. — Kolbergben, az Abwehriskolán végeztem ilyen feladatokat egy ideig. ÍFolytatjvk)