Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

* Húszéves a Palóc Htsz Húszéves fennállását ünnepli a szécsényi Palóc Háziipari Termelőszövetkezet. 1951-ben alakultak 49 taggal es akkor egymillió forint értékű termelést értek el. Ma már 450 ts^ia van a htsz-nek és ez évi termelésük 11 és fél millió forintot tesz ki. Képünkön: a fonalelőkészítő üzem Termékeik igen gazdag skálát mutatnak, mert 181 féle nép- művészeti cikket állítanak elő. Az országban egyedül ők ké­szítik casmilon szálból a különböző színárnyalatú szőttese­ket, amelyek igen keresettek, és a modern lakásokba is jól illenek A hagyományos szőtteseken kívül gyermek horgolt sapká­kat, népművészeti babákat készítenek nógrádi népviseletben. Ez évben több mint hatszázezer forint értékben a HÜNGA- ROCOOP részére készítettek babákat. Néhányat bemutatunk szép sfzőtíes termékeikből Koppány György képriportja Terményszárítók igények szerint i szavak aranyf... A makói mezőgazdasági gépgyárban a mezőgazdasági nagyüzemek méreteinek, igé­nyeinek* megfelelő termény- szárító gépcsaládokat alakí­tottak ki. amelyek teljesítő­képessége '— gépenként és óránként — 3—20 tonnáig terjed. Ezek kőiül a legna­gyobbak valóságos üzemek, amelyek automatikusan meg­tisztítják. szárítják, maid a tárolótérbe továbbítják a géppel, kombájnnal betakarí­tott nedves gabonát, kukori­cát. Már sorozatban gyártják az ennél lóval kisebb mobil, vagyis mozgatható. tetszés szerinti helyre könnyen átte­lepíthető szárítóberendezést. Ezek is automatizáltak: az olajtüzelésű berendezésben fotocellás- készülék szabályoz­za a fűtést. Az óránként há­romtonnás teljesítményű be­rendezésekből rövidesen húszat adnak át a különféle gazda­F fi fi 10 *s a tettek voltak, s ezt kérik szá- mon ezután is a dolgozók, vezető­iktől; a közös ügyeket tárgyaló eszmecseré­ken. Váltakozó hevességgel, egyszer türelmet­lenebbül, máskor kevésbé kifakadva mond­ják : szóvá tettük, megoldását megígérték, azó­ta sem történt semmi. Vonatkozik ez jogos bérkérdésekre, újítási díjra, a túlmunka va­lamilyen elismerésére, a munka- és egészség- ügyi körülmények javítására. A magára valamit is adó vezető nagyon számon tartja ígéretét. Nehezebb a dolga, mert napközben sok mindent kell észben tartani, a nagy kérdésektől a legapróbbig, de az érintett fél számára mindig az a leg­fontosabb. ami neki fáj, ami neki gondot okoz. Bármilyen jó a vezető memóriája, vág az esze. mint a borotva, emlékszik a legkisebb momentumokra is, megtörténik, hogy elfe­lejti ígéretét. A vezetők közül egyesek fel­hatalmazzák dolgozó társaikat, hogy tegyék szóvá feledékenységüket. Mások titkárukra bízzák az ígéretek beváltását. Találkozunk olyanokkal is, akik naponta átlapozzák fel­jegyzéseiket. így ellenőrzik magukat. Talán nem is ezeken a módszereken van a hang­súly, hanem azon, hogy a vezetők szavának mindenkor meglegyen az aranyfedezete, a cselekvés, a tett. Ságoknak. Öregek napja Gereden Kedves ünnepséget ren­deztek vasárnap délután Ce- reden. A november 7-i meg­emlékezés után, a tanácshá­zán öregek napjára összejöt­tek a község idős emberei. Az ünnepséget a Hazafias Népfront községi bizottsága szervezte, de nagy segítséget nyújtott, és az ünnepségen jelen volt a községi tanács elnöke, a termelőszövetkezet elnöke, a nőbizottság és a KISZ képviselője is. .4 résztvevőket Boros Béla, a közös gazdaság elnöke kö­szöntötte, majd a kedves szavak után megvendégelték az öregeket. A jól sikerült uzsonna befejeztével, a fia­talok zenével és kultúrmű­sorral kedveskedtek az idős embereknek. Megyénk egyik üzemében mesélték, hogy van olyan dolgozó, aki szórakozásból felírja magának a vezetők különböző ígéreteit, azt később, különböző fórumokon, minden kom­mentár nélkül visszaolvassa. Ebből is lát­szik, hogy a dolgozók mennyire ellenőrzik vezetőik megnyilatkozásait, mennyire szá­mon tartják ígéreteiket. Ezért kétszer is meg kell gondolni, mikor mondanak igent és mi­kor nemet? Mindkettő kötelezettséget és fe­lelősséget is jelent. Erre utalnak a kollektív szerződések ta­pasztalatai is. Majdnem mindenütt nagy gon­dot fordítottak a javaslatok elbírálására. Azok, amelyek nem fértek bele a lehetősé­gekbe. elutasították, A nógrádi szénbányák­nál például nem értettek egyet a valameny- nyi alkalmazott hűségjutalomban való rész­vételi igényével, valamint a minőségi bé­rezés bevezetésével az elővájásnál és a feltárásnál. A Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál 65 javaslatból csak 30- ra mondtak igent Előfordul, hogy szakmunkások „provoka­tív” kérdésekkel győződnek meg arról, hogy újdonsült vezetőik mennyire ismerik a szak­mát. mire képesek. A szakmai hozzáértés, a bonyolult kérdésekben való gyors eligazodás, a jó helyzetfelmérés és a reális feladat­meghatározás megteremti a vezetők szavai­nak aranyfedezetét. Ez nem jelenti azt, hogy minden tudományban kiválónak kell lenni­ük. Ez képtelenség! De választott hivatásuk­ban jó, ha magas fokú képzettséggel rendel­keznek. mert hamar kicsúszik a dolgozók szá­ján: mit szövegel annyit, inkább mutassa meg, hogyan kell csinálni... Ez elsősorban olyan esetekre vonatkozik, amikor a vezető, a rossz munka, termelés- szervezés ellen hadakozik, s közben kapko­dó. ellentmondó intézkedéseivel az ellenke­zőjét éri el: még nagyobb fejetlenséget te­remt. Az ilyen munkastílus megzavarja, ide­gesíti azokat, akik már megtalálták a cél­hoz vezető utat. Jelenlegi gazdaságirányítási felfogásunk egyetlen üzem számára sem biztosit piacot. Emiatt, kisebb-nagyobb zökkenők következ­hetnek be a termelés folyamatosságában, és az értékesítésnél. Ez történt az elmúlt időszak­ban, az öblösüveggyárban, a síküveggyárban, a ZIM salgótarjáni gyáregységében. Nem örültek ennek a dolgozók. Mégis a vezetők mellé álltak, mert tapasztalták, hogy sirán­kozás helyett, fárads^feot nem kímélve, ke­resték a megoldás útját, amit többé-,kevés­bé meg is találtak. A munkások, alkalmazottak egészséges fel­fogását ismerve, néhol a vezetők még olyan kérdésekben sem tesznek kötelező ígéretet, ahol ennek minden objektív alapja, feltétele megvan. A bérfej lesztéseknéj kedvezményt élvező építőipari vállalatok vezetői sem mer­tek az új kollektív szerződésben-konkrét ígé­reteket tenni. Más üzemek, így a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek, a nógrádi szénbá­nyák. a helyiipari vállalatok egy és három százalék közötti bérfejlesztést terveztek. A 2. sz. Volán Vállalatnál pedig 3,8 százalékos növekedéssel számolnak. Ehhez igazították a tennivalókat, fent az irányításban, lent, a műhelyekben a garázsokban és az utazó sze­mélyzetnél. Az ilyen jellegű ígéretek teljesítése köny- nyebb, mert azok_ kialakításakor a kollektíva is szavát adta megvalósítása érdekében. Mód nyílik arra, hogy a szavak aranyfedezetét, a tetteket ne csak a vezetőktől, hanem a kol­lektívától is számon kérjék. Mivel gazdasági életünk eléggé összetett, a feladatok sokrétűek, és egyre bonyolultab­bá válnak, ezért nem volna helyes, ha a dol­gozók egy része kibic módjára csak bírálna, s félreállna, amikor tenni, cselekedni kell; amikor erőfeszítésekre, többletmunkára van szükség, hogy az ígéretek forintokban, jobb munkakörülményekben, korszerűbb gépekben öltsenek testet. Fbbol a<Jódik> hogy a szavak aranyigaz* ,ru ságát, a tetteket nemcsak a veze­tőktől. hanem minden dolgozótól számon kell kérni, meg kell követelni. A siker viszont feltételezi az eddigieknél nagyobb, kölcsö­nös bizalmat, a nyugodt légkört, a jó közhan­gulatot; olyan szorgalmat és felelősségválla­lást, amely valóban anyagi értékek forrása lesz. Venesz Károly tfinőséglánc Stthm.> ami külföldön nem kell! Nagy hódolója vagyok a női divatnak. Ha egy-egy köny- nyűipari üzembe elvetődom, mindig szívesen megnézem a készülő új modelleket. Legutóbb a Budapesti Kötöttárugyár balassagyarmati gyárában Koncz Lászlóné diszpécser muta­tott meg néhány ruhadarabot a náluk gyártott kollekcióból, pulóvert, gyönyörű alkalmi kosztümöket, amiket a Szovjet- I unióba szállítanak. Valóban divatosak, szépek és ízlésesek ezek a ruhada­rabok, csak... Erről a „csak”-ról beszélget­tünk Mihalovics József né igazgatónővel, Balkó Imréné szb-titkárral és a rögtönzött árubemutató „kellékesével” Koncz Lászlóné KlSZ-titkár- ral. Az igazgatónő mutatta a kosztümökön, ahol gyakran fölszakad a varrás, a zsebek­nél és az ujjak végén, elég egy kis mozdulat és máris fel­feslik a levarrott rész. A szemléltető magyarázat annyi­ra jól sikerült, hogy az egyik kosztüm zsebénél nyomban megpattant a szál. „Vérsze­met” kapva még két-hárorn hibát fedeztünk fel a bemuta­tásra behozott ruhadarabokon. — Pedig a legjobbakat igyekeztem kiválogatni — mondta „bánatosan” moso­lyogva Koncz Lászlóné. Hang­jában egyaránt volt mentege­tőzés. sajnálkozás és kénysze­rű beismerés, hogy valóban sók minőségi probléma van az újonnan gvártott termékekkel, s egy csipetnyi „akasztófahu­mor”: — Igaz — tette hozzá gyorsan, — ezeket a ruhada­rabokat rpég nem látta minő- sógel’enőf. A szovjet megrendelő koráb­ban soha nem kifogásolta a gyár termékeit, az idén, elő­ször fordult elő, hogy a ba­lassagyarmati árut nem volt hajlandó átven u. Még jelen­tős árengedménnyel sem. A gyártmányok minőségi színvo­nala júliusban és augusztus­ban érte el a mélypontot. A magyarázat: korábban csak szintetikus áiyt készített az üzem, ebben az évben válto­zott a te rínék összetétel, az alapanyag, sok az új gyárt­mány. Nagy részük exportra megy, nagyok a követelmé­nyek, de a dolgozók és az üzem felkészültsége ezzel nem állt arányban. Az átállás, a begyakorlás miatt átmenetileg visszaestek a keresetek, ami­nek következtében lazult a technológiai fegyelem, elhara­pózott a dolgozók között a kedvetlenség, a fossz hangu­lat. i Néhány nehéz hónapnak kellett eltelni amíg a kollek­tíva legjobbjai észbekaptak: életbevágó érdeke az üzem­nek az export. A kötelezettsé­geknek időben és kifogástalan minőségben eleget kell tenni, hiszen a hazai kereslet lany­hult, hatszáz ember foglal­koztatása múlik azon, hogy kivívják a külföldi üzletfél bi­zalmát és jövőre is kapjanak megrendelést. Ennek a felismerésnek kö­szönhető, hogy a harmadik negyedév végére már valame­lyest javult a helyzet. A fia­talok, amikor legutóbb meg­választották KISZ-vezetőiket, elhatározták, hogy megszerve­zik az üzemben a minőséglán­cot. Szeptember elsejével munka verseny kezdődött, amelynek célja, hogy egyetlen dolgozó teljesítménye se le­gyen nyolcvanöt százalék alatt, s az első osztályú áru aránya érje el a kilencvenöt százalékot. Hiábavaló lenne felhánytor- gatni, ami már elmúlt. Egy kérdés mégis válaszra vár. Miért csak a megrendelőnél derültek ki a minőségi hiá­nyosságok, hol volt korábban az üzemi minőségellenőrzés? — A meósok sem voltak tisztában azzal, hogy mik az exportkövetelroények — vá­laszolt Balkó Imréné. — Az­óta a MERT is vizsgálja a termékeinket, és „házon be­lül” is nagyobb gondot fordí­tunk az átvételre. A MERT hivatott arra, hogy kiszűrje a külföldre irányuló exportszállítmányokból a’ meg nem felelőt. Ez elegendő biz­tosítékot szolgáltat a feltéte­lezéshez, hogy a jövőben nem fogja minőségileg kifogásol­ható kötöttáru átlépni az or­szág határát. Egy megjegyzés mégis ide kívánkozik: a jó minőség nem kifejezetten ex­portkövetelmény. A magyar nők is szeretnek szépen öltöz­ni. Feltétlenül és joggal el­várhatják, hogy a pénzükért kifogástalan árut kapjanak. Nemcsak a külföldiekre nem illik rásózrti a tartásukat vesztett, szakadozó és anyag­hibás ruhadarabokat, hanem a hazai vásárlókra, a belke­reskedelemre sem. — Milyen feltételek szüksé­gesek • ahhoz, hogy a munka­versenyben és a minőséglánc- mozgalomban meghatározott feladatok megvalósíthatók le­gyenek? Az igazgatónő: — A leg­fontosabb az lenne, hogy a feldolgozáshoz mindig kifo­gástalan minőségű kelmét kapjunk. Bálkó Imréné: — Több gondosság és igyekezet a munkában, a technológiai elő­írások betartása. Koncz Lászlóné, diszpécser: — Valamennyi kellék a dol­gozók rendelkezésére álljon a jó munkához. A teljesítmények növelése, a minőség javítása érdekében meghirdetett munkaverseny december közepén lezárul, de maga a minőséglánc nem kor­látozódik csupán erre az idő­szakra, hiszen az eredményes munkára, a jó minőségre való törekvés elévülhetetlen fel­adat egy-egy üzem életében. Legfeljebb annyit lehet kér­dezni: vajon meghozza-e a kívánt eredményt a mostani munka verseny? Az igazgatónő bizakodó. Kiss Sándor | NÓGRÁD = 1971, november 10., szerda _ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom