Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-10 / 265. szám
* Húszéves a Palóc Htsz Húszéves fennállását ünnepli a szécsényi Palóc Háziipari Termelőszövetkezet. 1951-ben alakultak 49 taggal es akkor egymillió forint értékű termelést értek el. Ma már 450 ts^ia van a htsz-nek és ez évi termelésük 11 és fél millió forintot tesz ki. Képünkön: a fonalelőkészítő üzem Termékeik igen gazdag skálát mutatnak, mert 181 féle nép- művészeti cikket állítanak elő. Az országban egyedül ők készítik casmilon szálból a különböző színárnyalatú szőtteseket, amelyek igen keresettek, és a modern lakásokba is jól illenek A hagyományos szőtteseken kívül gyermek horgolt sapkákat, népművészeti babákat készítenek nógrádi népviseletben. Ez évben több mint hatszázezer forint értékben a HÜNGA- ROCOOP részére készítettek babákat. Néhányat bemutatunk szép sfzőtíes termékeikből Koppány György képriportja Terményszárítók igények szerint i szavak aranyf... A makói mezőgazdasági gépgyárban a mezőgazdasági nagyüzemek méreteinek, igényeinek* megfelelő termény- szárító gépcsaládokat alakítottak ki. amelyek teljesítőképessége '— gépenként és óránként — 3—20 tonnáig terjed. Ezek kőiül a legnagyobbak valóságos üzemek, amelyek automatikusan megtisztítják. szárítják, maid a tárolótérbe továbbítják a géppel, kombájnnal betakarított nedves gabonát, kukoricát. Már sorozatban gyártják az ennél lóval kisebb mobil, vagyis mozgatható. tetszés szerinti helyre könnyen áttelepíthető szárítóberendezést. Ezek is automatizáltak: az olajtüzelésű berendezésben fotocellás- készülék szabályozza a fűtést. Az óránként háromtonnás teljesítményű berendezésekből rövidesen húszat adnak át a különféle gazdaF fi fi 10 *s a tettek voltak, s ezt kérik szá- mon ezután is a dolgozók, vezetőiktől; a közös ügyeket tárgyaló eszmecseréken. Váltakozó hevességgel, egyszer türelmetlenebbül, máskor kevésbé kifakadva mondják : szóvá tettük, megoldását megígérték, azóta sem történt semmi. Vonatkozik ez jogos bérkérdésekre, újítási díjra, a túlmunka valamilyen elismerésére, a munka- és egészség- ügyi körülmények javítására. A magára valamit is adó vezető nagyon számon tartja ígéretét. Nehezebb a dolga, mert napközben sok mindent kell észben tartani, a nagy kérdésektől a legapróbbig, de az érintett fél számára mindig az a legfontosabb. ami neki fáj, ami neki gondot okoz. Bármilyen jó a vezető memóriája, vág az esze. mint a borotva, emlékszik a legkisebb momentumokra is, megtörténik, hogy elfelejti ígéretét. A vezetők közül egyesek felhatalmazzák dolgozó társaikat, hogy tegyék szóvá feledékenységüket. Mások titkárukra bízzák az ígéretek beváltását. Találkozunk olyanokkal is, akik naponta átlapozzák feljegyzéseiket. így ellenőrzik magukat. Talán nem is ezeken a módszereken van a hangsúly, hanem azon, hogy a vezetők szavának mindenkor meglegyen az aranyfedezete, a cselekvés, a tett. Ságoknak. Öregek napja Gereden Kedves ünnepséget rendeztek vasárnap délután Ce- reden. A november 7-i megemlékezés után, a tanácsházán öregek napjára összejöttek a község idős emberei. Az ünnepséget a Hazafias Népfront községi bizottsága szervezte, de nagy segítséget nyújtott, és az ünnepségen jelen volt a községi tanács elnöke, a termelőszövetkezet elnöke, a nőbizottság és a KISZ képviselője is. .4 résztvevőket Boros Béla, a közös gazdaság elnöke köszöntötte, majd a kedves szavak után megvendégelték az öregeket. A jól sikerült uzsonna befejeztével, a fiatalok zenével és kultúrműsorral kedveskedtek az idős embereknek. Megyénk egyik üzemében mesélték, hogy van olyan dolgozó, aki szórakozásból felírja magának a vezetők különböző ígéreteit, azt később, különböző fórumokon, minden kommentár nélkül visszaolvassa. Ebből is látszik, hogy a dolgozók mennyire ellenőrzik vezetőik megnyilatkozásait, mennyire számon tartják ígéreteiket. Ezért kétszer is meg kell gondolni, mikor mondanak igent és mikor nemet? Mindkettő kötelezettséget és felelősséget is jelent. Erre utalnak a kollektív szerződések tapasztalatai is. Majdnem mindenütt nagy gondot fordítottak a javaslatok elbírálására. Azok, amelyek nem fértek bele a lehetőségekbe. elutasították, A nógrádi szénbányáknál például nem értettek egyet a valameny- nyi alkalmazott hűségjutalomban való részvételi igényével, valamint a minőségi bérezés bevezetésével az elővájásnál és a feltárásnál. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál 65 javaslatból csak 30- ra mondtak igent Előfordul, hogy szakmunkások „provokatív” kérdésekkel győződnek meg arról, hogy újdonsült vezetőik mennyire ismerik a szakmát. mire képesek. A szakmai hozzáértés, a bonyolult kérdésekben való gyors eligazodás, a jó helyzetfelmérés és a reális feladatmeghatározás megteremti a vezetők szavainak aranyfedezetét. Ez nem jelenti azt, hogy minden tudományban kiválónak kell lenniük. Ez képtelenség! De választott hivatásukban jó, ha magas fokú képzettséggel rendelkeznek. mert hamar kicsúszik a dolgozók száján: mit szövegel annyit, inkább mutassa meg, hogyan kell csinálni... Ez elsősorban olyan esetekre vonatkozik, amikor a vezető, a rossz munka, termelés- szervezés ellen hadakozik, s közben kapkodó. ellentmondó intézkedéseivel az ellenkezőjét éri el: még nagyobb fejetlenséget teremt. Az ilyen munkastílus megzavarja, idegesíti azokat, akik már megtalálták a célhoz vezető utat. Jelenlegi gazdaságirányítási felfogásunk egyetlen üzem számára sem biztosit piacot. Emiatt, kisebb-nagyobb zökkenők következhetnek be a termelés folyamatosságában, és az értékesítésnél. Ez történt az elmúlt időszakban, az öblösüveggyárban, a síküveggyárban, a ZIM salgótarjáni gyáregységében. Nem örültek ennek a dolgozók. Mégis a vezetők mellé álltak, mert tapasztalták, hogy siránkozás helyett, fárads^feot nem kímélve, keresték a megoldás útját, amit többé-,kevésbé meg is találtak. A munkások, alkalmazottak egészséges felfogását ismerve, néhol a vezetők még olyan kérdésekben sem tesznek kötelező ígéretet, ahol ennek minden objektív alapja, feltétele megvan. A bérfej lesztéseknéj kedvezményt élvező építőipari vállalatok vezetői sem mertek az új kollektív szerződésben-konkrét ígéreteket tenni. Más üzemek, így a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a nógrádi szénbányák. a helyiipari vállalatok egy és három százalék közötti bérfejlesztést terveztek. A 2. sz. Volán Vállalatnál pedig 3,8 százalékos növekedéssel számolnak. Ehhez igazították a tennivalókat, fent az irányításban, lent, a műhelyekben a garázsokban és az utazó személyzetnél. Az ilyen jellegű ígéretek teljesítése köny- nyebb, mert azok_ kialakításakor a kollektíva is szavát adta megvalósítása érdekében. Mód nyílik arra, hogy a szavak aranyfedezetét, a tetteket ne csak a vezetőktől, hanem a kollektívától is számon kérjék. Mivel gazdasági életünk eléggé összetett, a feladatok sokrétűek, és egyre bonyolultabbá válnak, ezért nem volna helyes, ha a dolgozók egy része kibic módjára csak bírálna, s félreállna, amikor tenni, cselekedni kell; amikor erőfeszítésekre, többletmunkára van szükség, hogy az ígéretek forintokban, jobb munkakörülményekben, korszerűbb gépekben öltsenek testet. Fbbol a<Jódik> hogy a szavak aranyigaz* ,ru ságát, a tetteket nemcsak a vezetőktől. hanem minden dolgozótól számon kell kérni, meg kell követelni. A siker viszont feltételezi az eddigieknél nagyobb, kölcsönös bizalmat, a nyugodt légkört, a jó közhangulatot; olyan szorgalmat és felelősségvállalást, amely valóban anyagi értékek forrása lesz. Venesz Károly tfinőséglánc Stthm.> ami külföldön nem kell! Nagy hódolója vagyok a női divatnak. Ha egy-egy köny- nyűipari üzembe elvetődom, mindig szívesen megnézem a készülő új modelleket. Legutóbb a Budapesti Kötöttárugyár balassagyarmati gyárában Koncz Lászlóné diszpécser mutatott meg néhány ruhadarabot a náluk gyártott kollekcióból, pulóvert, gyönyörű alkalmi kosztümöket, amiket a Szovjet- I unióba szállítanak. Valóban divatosak, szépek és ízlésesek ezek a ruhadarabok, csak... Erről a „csak”-ról beszélgettünk Mihalovics József né igazgatónővel, Balkó Imréné szb-titkárral és a rögtönzött árubemutató „kellékesével” Koncz Lászlóné KlSZ-titkár- ral. Az igazgatónő mutatta a kosztümökön, ahol gyakran fölszakad a varrás, a zsebeknél és az ujjak végén, elég egy kis mozdulat és máris felfeslik a levarrott rész. A szemléltető magyarázat annyira jól sikerült, hogy az egyik kosztüm zsebénél nyomban megpattant a szál. „Vérszemet” kapva még két-hárorn hibát fedeztünk fel a bemutatásra behozott ruhadarabokon. — Pedig a legjobbakat igyekeztem kiválogatni — mondta „bánatosan” mosolyogva Koncz Lászlóné. Hangjában egyaránt volt mentegetőzés. sajnálkozás és kényszerű beismerés, hogy valóban sók minőségi probléma van az újonnan gvártott termékekkel, s egy csipetnyi „akasztófahumor”: — Igaz — tette hozzá gyorsan, — ezeket a ruhadarabokat rpég nem látta minő- sógel’enőf. A szovjet megrendelő korábban soha nem kifogásolta a gyár termékeit, az idén, először fordult elő, hogy a balassagyarmati árut nem volt hajlandó átven u. Még jelentős árengedménnyel sem. A gyártmányok minőségi színvonala júliusban és augusztusban érte el a mélypontot. A magyarázat: korábban csak szintetikus áiyt készített az üzem, ebben az évben változott a te rínék összetétel, az alapanyag, sok az új gyártmány. Nagy részük exportra megy, nagyok a követelmények, de a dolgozók és az üzem felkészültsége ezzel nem állt arányban. Az átállás, a begyakorlás miatt átmenetileg visszaestek a keresetek, aminek következtében lazult a technológiai fegyelem, elharapózott a dolgozók között a kedvetlenség, a fossz hangulat. i Néhány nehéz hónapnak kellett eltelni amíg a kollektíva legjobbjai észbekaptak: életbevágó érdeke az üzemnek az export. A kötelezettségeknek időben és kifogástalan minőségben eleget kell tenni, hiszen a hazai kereslet lanyhult, hatszáz ember foglalkoztatása múlik azon, hogy kivívják a külföldi üzletfél bizalmát és jövőre is kapjanak megrendelést. Ennek a felismerésnek köszönhető, hogy a harmadik negyedév végére már valamelyest javult a helyzet. A fiatalok, amikor legutóbb megválasztották KISZ-vezetőiket, elhatározták, hogy megszervezik az üzemben a minőségláncot. Szeptember elsejével munka verseny kezdődött, amelynek célja, hogy egyetlen dolgozó teljesítménye se legyen nyolcvanöt százalék alatt, s az első osztályú áru aránya érje el a kilencvenöt százalékot. Hiábavaló lenne felhánytor- gatni, ami már elmúlt. Egy kérdés mégis válaszra vár. Miért csak a megrendelőnél derültek ki a minőségi hiányosságok, hol volt korábban az üzemi minőségellenőrzés? — A meósok sem voltak tisztában azzal, hogy mik az exportkövetelroények — válaszolt Balkó Imréné. — Azóta a MERT is vizsgálja a termékeinket, és „házon belül” is nagyobb gondot fordítunk az átvételre. A MERT hivatott arra, hogy kiszűrje a külföldre irányuló exportszállítmányokból a’ meg nem felelőt. Ez elegendő biztosítékot szolgáltat a feltételezéshez, hogy a jövőben nem fogja minőségileg kifogásolható kötöttáru átlépni az ország határát. Egy megjegyzés mégis ide kívánkozik: a jó minőség nem kifejezetten exportkövetelmény. A magyar nők is szeretnek szépen öltözni. Feltétlenül és joggal elvárhatják, hogy a pénzükért kifogástalan árut kapjanak. Nemcsak a külföldiekre nem illik rásózrti a tartásukat vesztett, szakadozó és anyaghibás ruhadarabokat, hanem a hazai vásárlókra, a belkereskedelemre sem. — Milyen feltételek szükségesek • ahhoz, hogy a munkaversenyben és a minőséglánc- mozgalomban meghatározott feladatok megvalósíthatók legyenek? Az igazgatónő: — A legfontosabb az lenne, hogy a feldolgozáshoz mindig kifogástalan minőségű kelmét kapjunk. Bálkó Imréné: — Több gondosság és igyekezet a munkában, a technológiai előírások betartása. Koncz Lászlóné, diszpécser: — Valamennyi kellék a dolgozók rendelkezésére álljon a jó munkához. A teljesítmények növelése, a minőség javítása érdekében meghirdetett munkaverseny december közepén lezárul, de maga a minőséglánc nem korlátozódik csupán erre az időszakra, hiszen az eredményes munkára, a jó minőségre való törekvés elévülhetetlen feladat egy-egy üzem életében. Legfeljebb annyit lehet kérdezni: vajon meghozza-e a kívánt eredményt a mostani munka verseny? Az igazgatónő bizakodó. Kiss Sándor | NÓGRÁD = 1971, november 10., szerda _ 3