Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

4 Pr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese (jobbról a második) Havannában tárgyalá­sokat folytatott Naranjo és Rodriguez kubai miniszterekkel Elutazsott ca kínai ISilSSZ-deSe^ciasEiö A vie1nnmi*útá$ hnUrrőben Titkos hadsereg Indokínában Kedden délután helyi idő szerint 2 óra után néhány nerccel a pekingi repülőtér­ről elindult New Yorkba a Csiao Kuan-húa külügyminisz­terhelyettes vezette kínai ENSZ-deleeáció. A kínai ve­zetés nagyszabású búcsúzta­tást rendezett a delegáció tiszteletére és ezzel tulajdon­képpen a New York-i szava­zás óta először demonstrálta, hogy a maga részéről is rend­kívüli fontosságot tulajdonít az ENSZ munkájában való részvételnek. Willi Stoph, az NDK mi­niszterelnöke egy drezdai vá­lasztási gyűlésen kijelentette, hpgy ha az NSZK kormánya és a nyugat-berlini szenátus a még nyitott kérdéseknek ép­pen úgy a konstruktív megol­dását keresi és segíti elő, mint a Német Dentokratikus Köz­társaság, akkor a nyugat-ber­lini négyhatalmi egyezmény­ből fakadó megállapodásokat nagyon hamar alá lehet írni. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában ked­den megbeszélésre jöttek ösz­A kínai ENSZ-delegáció az IL—18-as különgépen Sang- hájig repült, s onnan helyi idő szerint este 8-kor Air France-járattal indult Párizs­ba. A delegáció a menetrend szerint szerdán helyi idő szerint 9.40-kor érkezik Pá­rizsba. s onnan folytatja út­ját New Yorkba. A kínai küldöttséghez az ENSZ szék­helyén csatlakozik vezetőhe- lvettese, Huang Hua kanadai kínai nagykövet, aki egvben Kína állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban. sze az NDK és az NSZK szak­értői, hogy előkészítsék dr. Michael Kohlnak, az NDK minisztertanácsa államtitkárá­nak és Egon Bahrnak, az NSZK kancellári hivatala ál­lamtitkárának szerdára kitű­zött tárgyalásait. Nyugat-Berlinből származó értesülés szerint a szakértők elsősorban a Nyugat-fjémetor- szágból Nyugat-Berlinbe és vissza közlekedő vasúti teher­kocsik és teherautók forgal­mának technikai kérdéseivel foglalkoznak. (MTI) A kínai küldöttség elutazá­sával kapcsolatban pekingi megfigyelők rámutatnak, hogy a pekingi diplomaták meg­érkezése az USA földjére nem csupán az ENSZ-ben. de a kínai—amerikai kapcsolatok gyakorlatában is új szakaszt jelent. Pekingben megiegy- zik. hogy Csiao Kuan-hua számára technikailag nem csupán a Rogers amerikai külügyminiszterrel való ta­lálkozás válik lehetővé. Ka- nem az is, hogy Nixon fo­gadja őt ahogy más ENSZ- küldöttségek vezetőit is gyak­ran fogadja. A megfigyelők emlékeztetnek arra. hogy a kínai ENSZ-küldöttség felké­szülése két hetet vett igény­be. Csou En-laj kormányfő ebben az időszakban sok fon­tos közéleti eseménytől távol maradt s ezt egyesek össze­függésbe hozták ezzel a fel­készüléssel. (MTI) Algériai , agiái forradalom" Huari Burned! en algériai elnök hétfőn rendeletet írt alá az algériai „agrárforradalom­ról”. A rendeletnek, amelyet több hónapos széles körű vita előzött meg, a lényege, hogy a földet az azt megművelő, és szövetkezetekbe tömörült pa­rasztok között osztják fel, megszüntetik a nagybirtokot és földhöz juttatják a föld nélküli parasztokat. A rende­let intézkedik a külföldön élő földbirtokosok földjeinek ki­sajátításáról is. Az Algériai Rádió kommen­tárja szerint az új rendelet figyelemre méltó lépés az or­szág átalakítása és a szocia­lizmus építése hosszú folya­matában. (MTI) Colotkn hfí'zcd” ISyitrán Mindent megteszünk a nemzetiségekért Az új csehszlovák állam jogi elrendezés életképességéről, a nemzeti kérdés. megoldásáról, valamint a szocialista törvé­nyesség megszilárdulásáról be­szélt a nyitrai választási nagygyűlésen dr. Peter Colot- ka professzor, a CSKP KB el­nökségének tagja, szlovák mi­niszterelnök. Megállapította, hogy az ép­pen három évvel ezelőtt tör­vénybe iktatott föderáció megfelelő alkotmányjogi ke­reteket biztosított a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén élő népek és nemze­tiségiek fejlődése számára. A CSKP és a kormány nemcsak megteremtette, hanem to­vábbra is tökéletesíti azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a cseheken és szlovákokon kívül a magyar, ukrán, lengyel és német ki­sebbségek is teljes jogú állam­polgárként bekapcsolódhassa­nak a társadalom életébe, s kielégíthessék nemzeti kultú­rájuk sajátos igényeit a mű­velődés és közoktatás terén egyaránt. „Mindent megteszünk an­nak érdekében — mondotta Colotka professzor —, hogy a magyar^ ukrán, lengyel és né­met honfitársaink szocialista egységben, kölcsönös megbe­csülésben és tiszteletben élje­nek a cseh és szlovák nem­zettel, s a szocialista haza szolgálatába állíthassák leg­jobb képességeiket.” A szocialista törvényesség megszilárdításáról szólva em­lékeztetett arra, hogy ezt az elvet valamennyi állami szerv tevékenysége alapjának te­kinti. „Annak, aki tiszteletben tartja törvényeinket nincs mi­től tartania. Ennek az elvnek az érvényesítésétől akkor sem tértünk le, amikor politikai ellenfeleink az elmúlt évek­ben több esetben közvetlenül provokáltak, s arra igyekeztek késztetni, hogy politikai esz­közök helyett megtorlásokat alkalmazzunk”. (MTI) Svájc is részt vesz Pierre Gräber svájci kül­ügyminiszter Laussanne-ban, egy gyűlésen mondott beszé­dében kijelentette, hogy Svájc feltétlenül részt vesz az euró­pai biztonsági értekezleten, hozzátette: országa a konfe­rencián esetleg javaslatokat is terjeszt elő a vitás kérdések Dékés úton való rendezéséről. (MTI) Melvin Laird amerikai hadügyminiszter, amikor leg­utóbb visszaérkezett ötnapos saigoni szemleűtjáról, opti­mista nyilatkozatot adott a „vietnamizálás minden vára­kozást felülmúló haladásá­ról”. Ez, és más nyilatkoza­tok azt a benyomást próbál­ják kelteni a közvélemény­ben, hogy az elkövetkező 0—7 hónap alatt lényegében befe­jeződik az Egyesült Államok részvétele a vietnami hábo­rúban. A Fehér Házból ki- szivárgott hírek szerint a há­ború állítólagos „leépítését” úgy akarják elvégezni, hogy a jövő év júliusáig már csu­pán 40 ezer főnyi rezidens hadsereg marad Dél-Vietnam- ban. A tervek, a vietnamizálási program irányelvei nem új- keletűek: Nixon már a meg­választását megelőző propa­ganda-hadjárat során körvo­nalazta azokat, de napjain­kig valójában még alig tör­tént valami. Nem arról van szó, mintha nem vontak vol­na ki katonai egységeket In- dokínából, hanem arról, hogy miközben • állandóan a csök­kentésről és a hadműveletek korlátozásáról beszéltek a háború tulajdonképpen, soha nem látott intenzitással dúlt. A Washington Post karika- turistája nagyon találóan mutatja be ezt a folyama­tot. Emlékeztet ' arra, hogy 1969. január 31-től — Nixon hivatalba lépésétől — 1971. október 30-ig 18 768 amerikai katona vesztette életét Indo­kínában, vagyis az I960 óta elesettel? egyharmada az el­nöki „leépítési program” idő­szakában pusztult el. Ugyancsak a vietnamizálás és a háború korlátozásának nixoni programját leplezi'le a Cornell-egyetem nemzetközi kutatóintézetének tanulmá­nya, amelynek adatai szerint 1969. januárjától 1971. au­gusztusáig összesen 2 916 997 tonna bombát dobtak le In- dokínára, míg a Johnson- körmányzat utolsó három évében — azaz az eszkaláció esztendeiben — 2 865 808 ton­nát. Vagyis a magát békelo­vagnak feltüntető Nixon na­gyobb pusztítást végzett Dél- Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában, mint az ag- resszor voltát alig-alig res­tellő, gyarmatosító céljait tu­lajdonképpen nem is titkoló L. B. Johnson. Hasonlóan negatív a kép akkor is, ha a csapatkivoná­sok tényleges terveit nézzük. A Fehér Ház és a Pentagon szerint 1972. július végéig — mint arról már említést tet­tünk — csak mintegy 40 ezer fős rezidens haderő maradna Dél-Vietnamban. Ez így szé­pen is hangzana, ha igaz len­ne, de hát nem igaz. A was­hingtoni kormány akkor kö­veti el az első csalást, ami­kor a tényeknek meg npm felelő adatokat tesz közzé a csapatlétszámról szóló jelen­tésekben. A másodikat pe­dig akkor hazudja, amikor a Dél-Vietnam területén kívül levő egységeket továbbra is a térségben tartja. George Esper, az AP ame­rikai hírügynökség saigoni tudósítója legutóbb figyelem­re méltó kommentárt közölt arról, mi is a valós helyzet a vietnamizálási politika kö­rül. Rámutatott: jóllehet, a hivatalos amerikai verzió sze­rint csökkentik a Dél-Viet­nam területén állomásozó csapatok létszámát, nem nyúlnak azonban azokhoz az erőkhöz, amelyeket különbö­ző támaszpontokról és hadi­hajókról a ClA irányít, s azokhoz sem, amelyek hiva­talosan toborzott .jgerillák- ként” támogatják akcióikkal a saigoni rezsimet. Létszámát és fegyverzetét tekintve ez a titkos haderő egyáltalán nem jelentékte­len. Méreteiről csak néhány adatot: az amerikai 7. flottá­nak a dél-vietnami partok; közelében horgonyzó hajóin 13 ezer lövészgyalogos, to­vábbá 25 ezer tengerészgya­logos áll készen arra, hogy —< miként egy amerikai tiszt mondotta — „harapófogóba fogják az ellenfelet, ha vala­miféle szörnyű támadást kö­vetne el a dél-vietnami csökkentett létszámú fegyve­res erők ellen..És még egy jelentős tétel: Thaiföldén mintegy 32 200 amerikai ka­tona részesítené támogatás­ban a saigoni rezsim hadse­regét, az USA-csapatok állír tólagos kivonulása után. Ha az eddigiekhez hozzá­számítjuk még azokat a ki­sebb egységeket, amelyeket az Indokínához közel eső tá­maszpontokról légihídon szál­líthatnak a térségbe, vala­mint azt a sok-sok ezer ton­na hadianyagot, amit a csa­patkivonás után a dél-vietna­mi kormány rendelkezésére bocsát Washington, körülbe­lül teljes képet kapunk Nixon vietnamizálási politikájáról, s a háború korlátozásáról. Megfigyelők véleménye sze­rint a 40 ezer fős rezidens haderőn kívül még további, körülbelül 100—120 ezer főt számláló amerikai katonaság maradna Indokínában, s a titkos hadsereg mellett az Egyesült Államok kormánya továbbra is korlátlan mérték­ben bocsátaná a saigoni re­zsim rendelkezésére légiere­jét, a B—52-es stratégiai bombázókat, a vadászbombá­zókat' és a Phantomokat. Ezek után már csak a kérdés van hátra: az adatok ismeretében mi a tartalma Nixon vietna­mizálási és háborúkorlátozá­si politikájának? Takargatni akarja azt a katonai veresé­get, amit már titkolni sem lehet? Valószínű, ez az igaz­ság, meg az, hogy valójában csak akkor hajlandó kivonul­ni a térségből, ha kiverik on­nan. Sz. L Vérfürdőhöz vezetne Brian Faulkner észak-íror­szági miniszterelnök hétfőn este nyilatkozott az angol te­levízió munkatársának. Egye­bek között kijelentette, ha rá akarnák kényszeríteni Észak- Irországot arra, hogy közvet­lenül Londonból irányítsák az ottani ügyeket, ez vérfürdő­höz vezetne. Hozzáfűzte, hogy ilyen megoldásról „szó sem lehet”. A . továbbiakbán eluta­sította az általános választások megtartásának gondolatát mindaddig, amíg az országban nem állítják helyre a rendet. Csaknem 900 angol 'katona a keddre virradó éjszaka nagy­szabású házkutatást tartott Belfast egyik negyedében, amelynek során 26 személyt letartóztatott és sok fegyvert, valamint 500 töltényt lefog­lalt. (MTI) Hatodik forduló Bécsben Gyorsított tárgyalást vár az osztrák tő város Az osztrák fővárosban meg­kezdődtek az előkészületek a Stratégiai fegyverek korláto­zásáról folytatott szovjet— amerikai tárgyalások hatodik fordulójára. Mint ismeretes, a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalások ötö­dik fordulója szeptember má­sodik felében Helsinkiben fe­jeződött be, és most Bécsben kerül sor a folytatásra. Politikai körökben megálla­pítják: a SALT-tárgyalások történetében első eset, nogy Becs egy évben kétszer ad helyet a megbeszéléseknek, ugyanis tavasszal, március 15-' tói május 28-ig az osztrák fő­város a negyedik forduló színhelye volt. A gyorsított ütemű SALT-megbeszélések — az idén ugyanis három for­dulót rendeznek — arra en­Indira Gandhi sajtóértekezlete Indira Gandhi kedden dél­előtt sajtóértekézletet tartott india párizsi nagykövetségén. Az indiai miniszterelnök többek között kijelentette: szí­vesen találkozik Jahja Khan pakisztáni miniszterelnökkel, de a .találkozóig csak a két ország közötti kétoldalú kér­désekről tárgyalhatnak, nem pedig a kelet-bengáliai hely­2 NÓGRÁD — 1971. november 10., szerda gednek következtetni, hogy a felek a fő kérdésekre össz­pontosítják figyelmüket, konst­ruktív megoldásokra töreked­nek. A keddi bécsi lapok be­számolnak az előkészületekről, az újabb bécsi forduló prog­ramjáról. Az amerikai kül­döttség pénteken este, kü- lönrepülőgéppel, a szovjet de­legáció pedig vasárnap reg­gel. a menetrendszerű vo­nattal érkezik. November 15-én. délelőtt Franz Jonas osztrák köztársa­sági elnök fogadja a két de­legációt, míg este Bruno Kreisky kancellár ad fogadást részükre. Bécsben nyilvános­ságra hozták: az első SALT- ülés időpontját csak akkor döntik el, amikor már mind­két küldöttség az osztrák fő­városban tartózkodik. (MTI) zetről, hiszen India nem be­szélhet a kelet-bengáliai la­kosság nevében. A Jahja Khannal való ta­lálkozó lehetőségeiről . szólva Indira Gandhi megjegyezte: India kész kinyújtani a ke­zét, nehéz azonban kezet fog­ni valakivel, aki kezét ököl­be szorítja. (MTI) Az indiai Orissa államban nagyerejű ciklon pusztított. Ez a kép a ciklon elvonulása után készült: azok, akiknek hajlékát romba döntötte a vihar, sátrakban húzzák meg magukat Nagyon hamar aSá lehet írni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom