Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
Felelőssege!, hirafásfndaftal Irodalmi színpadi napok Három község rendjére vigyáz a zsűri Balassagyarmat, november 5. hagyta a termet. S minthogy a A balassagyarmati, hetedik szűk helyiség miatt nyitott aj- Madách Imre irodalmi színpa- tők mellett mondta el a zsü- di napok iránt rendkívül nagy rielnök mindannyiuk véle- a ’ balassagyarmati közönség menyét, a megbeszélést közBalassagyarmaton, ezekben a napokban ünneplőbe öltöztek a házak is. Az utcákon hatalmas transzparensek üdvözlik a vendégeket és hirdetik az irodalmi színpadok műsorát. A járműbolt kirakata előtt igen sokan állnak meg. hogy megnézzék az irodalmi színpadi napok győzteseinek járó díjakat Két fiatal kovács képviselte Nógrád megyét 1964-ben Diósgyőrben, a szakma legjobbjainak vetélkedőjén. Harminc fiatal versenyén az egyik kovács, Molnár István Ecsegről az előkelő negyedik helyet - szerezte meg. A szakmunkásvizsgát is kiváló eredménnyel tette le. Hét év telt el azóta. A hét év alatt sokminden történt. Itt ill velem szemben, egyenruhában Molnár István rendőrtörzsőrmester, akit arról kérdezek hogyan választotta hivatásul a rendőri szolgálatot? — Amikor szakmunkás- vizsgát tettem, egy évet dolgoztam Salgótarjánban, a kohászati üzemekben. Ezután katonai szolgálat következett. A karhatalomhoz 1965- ben vonultam be. Az itt eltöltött idő is döntően, hozzájárult, hogy a rendőri pályát választottam. Katonaéveim alatt sok érdekeset hallottam a rendőri munkáról, s minek tagadjam, vonzott ez a pálya. Amikor 1968-ban leszereltem és megtudtam, hogy lehet rendőri pályára jelentkezni. beutaztam Pásztora a kaoilányságra. , így kezdődött a most huszonöt éves Molnár István rendőri pályafutása. A jelentkezés után újabb iskola, a rendőriskola következett. Egy év Budapesten tanulással telt ei. Oldalakat lehetne írni a rendőri munka szépségéről, érdekességéről. Faggatom is Molnár Istvánt, mondjon el néhány „sztorit”, s arra gondolok, ami izgalmas a rendőri munkában az, amikor a rendőr a bűnözőkkel közvetlenül találkozik. Akad nem Is egy példa a rendőrtörzsLakatgyár szécsényi gyáregységének ifjúkommunistái is. A KISZ-csűcsvezetőség, egy;, értésben a fiatalokkal hogy a novembert kongresz- szusi hónapnak nevezik, s a néven túl tartalmas felajánlásokkal adják meg vállalkozásuk rangját. A gyáregység ' fiataljai csatlakoznak a nagyvállalati szinten rendezett kongresz- szusi miTrsakhoz. A kongresszus tiszteletére vándorzászlót alapít a csúcsvezetőség, a zászló odaítéléséről negyedévenként döntenek a kidolgozott szempontok alapján. Nagy gondot fordítanak r fiatalok az 1971/72-es KISZ- * oktatási év két oktatási formája, az ifjúsági elöadás- ■ sorozat és az ifjúsági aktivisták fóruma megrendezésére. Céljukként határozták meg az iparitanulók elméleti és gyakorlati képzésének, a leendő szakmunkások munkássá válása folyamatának segítését. A kongresszusi hónar felajánlásai közé tartozik az is, hogy egyetlen KISZ-fia- tal sem hiányzik igazolatlanul, s önhibájukból nerr fordul elő késés sem. Valamennyi alapszervezet felfrissíti a KISZ-hirdetőtáb lát, folyamatos tájékoztatást adnak a kongresszus híreiről, s az azt megelőző előkészületi munkákról. Részt vesznek a fiatalok a őrmester tarsolyában. £ két legutóbbi intézkedéséről beszélt, amikor ittas garázdával szemben kellett eljárnia, vagy a másik esetben fiatalok között volt nézeteltérés és hárman rátámadtak a negyedikre. Ahogy beszélgetünk, az esetek végén mindig oda lyukadunk ki, mennyire fontos,, az emberekkel való bánásmód ezen a pályán. Nemcsak a bűnösséget, az ártatlanságot is bizonyítania kell a rendőrnek. A rendőriskola egyik érdekes tantárgyánál, a nyomozástannál tartunk, amikor váratlanul felteszem a kérdést: mennyi a keresete egy fiatal rendőrnek? — Amikor 1968-ban rendőr lettem ezerhétszáz forint volt a keresetem. Most, három év múlva törzsőrmesterként kétezerhétszázötven forintot keresek — válaszol Molnár István. Ha ehhez hozzáveszem, hogy Már a kongresszusi levél vitája alkalmával is agyár- egység sok fiatalja mondott véleményt, javaslatot, kifejmunka javításáról. A kongresszusi hónap megirendezéTalán az utóbbi években oly népszerűvé vált turizmus és az ő országuknak ebben játszott szerepével foglalkozó hírek teszik, hogy első kérdésem: milyen is a tenger? A spontán kibugy- gyanó naív kérdés engem is, őket is megmosolyogtatja, a mosolygás viszont azonnal ismerősökké melegít minket. Így aztán a második- mondattal már közvetlenül úti- céljuk felől érdeklődöm, ök szülőhelyük ismertetésével kezdik a választ. Négyen vannak: mind a négyen Bulgária ugyanazon városából érkeztek. Pernik Bulgária dél-nyugati részén fekszik, Szófiától 30 kilométerre. Lakosainak megközelítőleg százezer-, számottevő része bányász és Ipari munkás. Városuk egy kétszázezres megye székhelye. Mondják. hogy néhány kilométerre Pérniktől született és itt tevékenykedett a bolgár munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége, Georgij Dimitrov. Éppen a következő év júniusában kerül sor Per- nlkben nemzetközivé bővített Dimitrov-emlékünnepség megrendezésére. Miért jöttek Salgótarjánba? mindössze három éve rendőr, és hogy nőtlen, akkor megvan az anyagi elismerés. Az erkölcsi is, hiszen már a törzsőrmesteri rangnál tart Molnár István, bár az is igaz, hogy munkáját felelősséggel, becsülettel látja el. Három község rendjére vigyáz. Egy éve körzeti megbízott, röviden kmb-s. Hasznos, Mátrakeresztes és Pásztó a „munkahelye”. Ügyel a közrendre, a közbiztonságra. Szerényen elhárítja amikor elmondom, amit a feletteseitől tudtam meg, hogy a hivatalos ügyeken túl szívesen fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal az emberek, s ez a szeretet, a bizalom jele. Azt mondja, dicsérjem a három önkéntes rendőri csoportot, amely munkáját segíti. Igen, hatásosabb az intézkedés az önkéntesekkel, a lakossággal való együttműködéssel. Sokan kérdezhetnék, mennyit, hány órát dolgozik egy körzeti megbízott. Csakúgy mint másutt, Molnár Istvánnak is nyolc óra a munkaideje. De ha a feladat úgy kívánja, bármikor a nép szolgálatára áll. Szabad idejét van mivel töltenie. Tanul. A gimnázium esti tagozatát végzi jó eredménnyel és gépjárművezetői tanfolyamra is jár. Kedvenc időtöltése a sakkozás. Nemcsak Pásztón Ismerik, mint jó játékost, hanem a megyén túl is. Tavaly Molnár István nyerte a megyei spartakiád bajnokságát. Ennyi röviden a hét év története. Molnár István szereti munkáját, hivatását. Nem bánta meg, hogy a rendőri pályát választotta. Sz. L. kodik, hogy az ELZETT Zár- és Lakatgyár saécsényi gyáregységének fiataljai nem szűkölködnek értékes, jó ötletekben. S nem sajnálják a fáradságot sem, amely vállalásuk teljesítéséhez szükséges. Rácz András, a KISZ csúcsvezetőségének agit.-prop. titkára Hírét vették a salgptarjáni bányamúzeumnak. Problémáik és terveik ugyanis sokban egyeznek a mieinkkel: ők is új múzeumot építenek — ehhez kapcsolódna a tarján! mintára kialakítandó perniki bányamúzeum. Sok fotót, helyszínrajzot, feljegyzést készítettek, hogy visszatérve felkészülten láthassanak munkához, — mondja Dimiter Georglev, a megyei történeti múzeum munkatársa. Hogy körültekintően, sokoldalúan vizsgálódhassanak itt, a muzeulóguson kívül egy bányamérnök: Ivan Ko- tev, egy építészmérnök: Peter Radev, és egy képzőművész végigjárta a hajdani bányában berendezett múzeumot. Máris arról folyik köztük a vita, hogy ezt vagy azt hogyan fogják a sajátuk- ban hasznosítani. Végigbarangolták a várost. Elragadtatással beszélnek az úi lakónegyedekről, a sajátos felszíni formák, völgy és hegyek. praktikus és esztétikus kihasználásáról. Mitko Panaiotov, | a festőművész, a szobrokat dicséri. Hosszú ideig» állnak Varga Imre Radnótija előtt, s miérdeklődése. úgyannyira, hogy a nézőtér kicsinek, bizonyult már az első napon is. Sokan kívül rekedtek, vagy pedig a rendezők jóvoltából állva nézték az előadást Ma, ha lehet mondani, az érdeklődés csak növekedett, amihez bizonyára az is hozzájárult, hogy a kívülállók is 'megszimatolták a botrányszagot. Az első nap ugyanis, amely rendkívül ünnepélyesnek és szokványosnak ígérkezett, egyáltalán nem zárult konvencionálisán. Az történt, ami nem egyedülálló a különféle fesztiválok és vetélkedők történetében, hogy a közönség és a zsűri véleménye között éles ellentét mutatkozott, Bolyós Lászióné, az öb- lösüveggyári művelődési ház irodalmi színpadának vezetője és rendezője elutasította a hattagú zsűri bírálatát és élkor megtudják, hogy a művésznek másik köztéri alkotása is van a városban, fel kell kaptatni a Bolyai Gimnázium előtti Madách-szo-. borhoz. Beszélgetésünk során úton- útíélen nyilvánvalóvá válik: a két megye, a két város történelme, mai gazdasági élete, szellemi jelene meglehetősen hasonlóak. Ezt a felismerést bűcsúzáskor azzal a gondolattal zárjuk: meg kellene találni a, baráti együttműködés állandó, tartalmas lehetőségeit. á Váratlanul érkeztek Salgótarjánba; látogatásukat, nem jelezte előre levél, vagy távirat, csupán rövid telefon- beszélgetés, melyben a bolgár követség kérte itteni patronálásukat. Ütícéljúk egyszerű volt és praktikus. De a barátjaikat vélték megtalálni itt, a nógrádi tájban, nógrádi emberekben, az ő mindennapi gondjaikban és örömeikben. És a barátkoz'ás örök emberi igénye, szülte bennük — mint ahogy bennünk is — a gondolatot; a barátságért többet is érdemes lenne' tenni! — vkm— bekiáltások, botrányos megjegyzések is megzavarták. Bizonyára sokan kíváncsiak, hogy mit szól a váratlan eseményekhez az újságíró. Előre- bocsáthatom, hogy véleményem szerint — amint ez ilyenkor lenni szokott — az igazság valahol középen található. mindkét félnek igaza van és egyiknek sincs igaza. Ezen a bizonyos vitatott műsoron kizárólag Nógrád megyei együttesek szerepeltek, mégpedig Balassagyarmatról, Karancslapujtőről, Drégely- palánkról és Salgótarjánból. A négy műsor nem képviselt azonos szándékokat és elképzeléseket, éppen ezért kiválóan kiegészítette egymást. Öröm volt azt is fölfedezni, hogy a négy együttes közül az egyik a karancslapujtői egészen fiatal, 1971-ben alakult. A régebbi együttesek pedig útkereső kísérleteikkel tűntek föl. A balassagyarmati Balassi Gimnázium együttese például Juhász Ferenc verset tűzött műsorára, amelynek modem né- piségét, tartalmi és érzelmi mélységeit úgy igyekezett kihangsúlyozni, hogy a költő szövegét egy népballadával és több népdallal elegyítette. A karancslapujtöiejf. érdekes és mértéktartó rendezői fölfogásban Weöres Sándor lírai oratóriumát, az Istár pokoljárását adták elő. A legmerészebb összeállítás a drégelypalán- kiaké volt, akik műsorukban a testkultuszt állították szembe a tiszta szerelem szépségeivel, fölvonultatva, s szembeállítva a szexes giccsel a világirodalom szép, szerelmes verseivel. (Egyébként ennek a műsornak egy többmozgásos, házibuli-környezetben előadott változatával Budapesten, egy országos vetélkedőn már ezüstérmet nyertek!) Az öblösüveg- gyáriak műsora Bartók Bélára emlékezett és előadásukat az a kísérlet, illetve kezdeményezés tette szokatlanná, hogy a zenei aláfestésen kívül tánckart is alkalmaztak a színpad hátterében. Örömmel figyelhettük meg tehát, hogy az együttesek munkája fejlődött, ami ráadásul bátor kísérletezd kedvvel is párosul. Ha rangsorolni szeretném a négy együttes munkáját, akkor a drégelypalánkiakat emelném ki merészen mai témaválasztásukért (Czigler Ilona, Mehura Magda., Pongrácz Kinga, Simon Márta és Demus Iván), a karancslapujtői és az öblösüveggyári együttesekből az előbbit fiatalsága rrtiatt helyezném előre (Balázs Mária, Hives Erzsébet, Hegedűs Tibor, Fodor Tibor, Jászberényi Mária, Juhász Mária, Juhász Erzsébet, Lantos Julianna, Ruskó Zsuzsanna, Nyirati Mária), bár az öblös- üveggyáriak Is dicséretes és nehéz feladatot vállaltak maguknak (Benke Katalin, Bozsó Erzsébet, Kovács Magdolna, Kovács Tibor. Molnár Ernő, Pampurik György, Szűcs Kornélia és a tánckar). A leggyengébben a Balassi Gimnázium produkciója sikerült, a lámpaláz és a rutintalanság az első perctől rányomta a bélyegét előadásukra (Jámbor Éva, Szabó Ottó, Gonda Katalin, Majoros Erzsébet, Szentesi Éva, Szohonya Mária T.aczik Mária, Patterman Mária és Schulde János). A zsűri — véleményem szerint — helyesen cselekedett, hogy elsősorban a hibákra, hiányosságokra koncentrált, viszont hibát követett el, hogy az előadások pozitívumait nemhogy ilyen alapossággal, de szinte egyáltalán nem elemezte. Ezzel azt a látszatot keltette, hogy az irodalmi színpadi mozgalom szinte valamennyi gyermekbetegségét az első napon bemutatkozott négy együttes nyakába akarja varrni. Igaz ugyanis, hogy a Balassi-együttes előadásmódja nem volt plasztikus, kevéssé tudta a Juhász Ferenc-i gondolatokat érthetővé tenni, ráadásul túl komoly, inkább komor hangnemet ütöttek meg, s a hátborzongató hatást a sötét homályos fényeffektusok csak fokozták. Egyet lehet érteni azzal (bár itt tartalmi okokkal magyarázható), hogy a fényhatásokkal a karancsla- pujtőiek is kissé önkényesen bántak, s akár az előbbi együttesnél, náluk is kiütköztek még a rendezői hiányosságok. Kevésbé érthető viszont, hogy miért fogadták a zsűritagok szinte kivétel nélkül nagy ellenérzéssel a drégelypalán- kiak műsorösszeállítását, amelyből véleményem szerint csupán egy-két versmondót illethetnénk bírálattal. Hasonlóképpen feltűnő volt, amint azt a zsűri is megállapította, az öblösüveggyári előadók közötti színvonalkülönbség, s az is igaz, hogy a tánc, a koreográfia beiktatása nem váltotta ki a remélt hatást. A zsűri a hiányosságokat kemény őszinteséggel tárta fel (s természetesen nálam sokkal részletesebben) s « közvélemény huszonnégy óra múltán most azt várja tőlük, hogy az újonnan bemutatkozó együttesek munkájának bírálatánál hasonlóan kegyetlen és kíméletlen őszinteséget, igazságkeresést tanúsít- sanak. (S azt is meg kell mondani, hogy nem lehet egyetérteni az öblösüveggyáriak pasz- szív reagálásával és 0 '"'—4lat miatti érthetetlen tó sukkal!) Egyébként a péntek bővelkedett eseményekben. Több előadás is elhangzott, a kora délutáni órákban, pedig más fesztiválokon szerzett tapasztalataikról számoltak be hárman is. Délután 4-kor megkezdődtek ,az újabb bemutatók. Ekkor a szolnoki HID irodalmi színpad és a budapesti belvárosi irodalmi színpad mutatkozott be, míg as esti műsorban a szegedi Egyetemi Színpad, a kecskeméti Berkes Ferenc irodalmi színpad 'és a csehszlovákiai izsai Jókai irodalmi színpad tartott bemutatót. Lapzártakor az esti műsor még tart, részletes beszámolót holnapi számunkban adok. Lakos György NÓGRÁD — 1971. november 6., szombat 5 Movember — kongresszusi hónap ' Az idei esztendőre a Ki tud többet a KISZ kong- se most ismét sírról tamúis- KISZ VIII. kongresszusára resszusairól? című vetélke- való felkészülés jegyében dobén, s kapcsolódnak' a készítették el az akcióprog- November 7. Kupa verse- rarnot az ELZETT Zár- és nyeihez. KISZ-es tette elképzeléseit a KISZ- úgy határozott, Váratlan vendégek
