Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

Egyiptom nem tesz engedményeket Rendkívül feszült helyzet a szuezi fronton Szadat egyiptomi elnök (jobb oldalt) és Mahmud Riad külügyminiszter a kairól Hilton­ban. az afrikai békéltető delegációval tartott tárgyalások során Szadat egyiptomi elnök az afrikai állámfők kérdőívére válaszolva .kif-eitette. hogy Egyiptom nem hailandó en­gedményeket tenni az agresz- szornak: a közel-keleti béke alapia és feltétele a Biztonsá­gi Tanács határozatának vég­rehajtása. a megszállt arab területek teljes kiürítése. Az Afrikai Egységszervezet küldöttsége, amely szerdán Kairóból Tel Avivba utazott, nem hozott magával sem úi javaslatot, sem úi rendezési tervet, csupán kérdéseket tett fel a BT-határozat rendelke­zéseivel kapcsolatban. Mint ismeretes, az afrikai államfők a Biztonsági Tanács határoza­tán alapuló rendezés lehető­ségeit tanulmányozzák és a Jarring-misszió felújítását kí­vánják elősegíteni. Ami a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását illeti, Egyiptom elfogadia a nemzetközi garanciákat, demi- litarizált övezetek létesítését és a nemzetközi rendfenntar­tó erők jelenlétét. Egyiptom úgv ítéli meg. hogy Jarring memoranduma megfelelő nem­zetközi bázis a BT-határozat végrehajtásához. Az AESZ tízes bizottsága még az ENSZ-közgvűlés közel- keleti vitája előtt beszámol U-Thanf főtitkárnak a közel- keleti misszió eredményeiről. Az A1 Gumhurija kommen­tárja rámutat, hogy egy aitó — az ENSZ — nvitva maradt a politikai megoldás előtt, s az ENSZ néhány nap múlva nagy nemzetközi politikai csa­ta színhelye lesz. amelybe a világ összes államai bekapcsol lódnak. Bár a szuezi fronton rend­kívül feszültté vált a helyzet, a katonai összecsapás még mindig elkerülhető. Egyiptom világosan értésre adta. hogy ebből a helyzetből egyetlen kiút Van: a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtása, s ez az út még mindig iár-i ható. ■ Li., .,.-:!'.',.. . . ... Kairó ugyanakkor további intézkedéseket tesz a front és a hátország megerősítésére. (MTI) Tömeggyilkosság A Fülöp-szigeteken folyta­tódnak a keresztény—muzul­mán ellentétekből fakadó öl­döklések — ha lehet, még az eddigieknél js kegyetlenebb módon. Hétfőn, a Fülöp-szige- ti hadsereg egyik „rendfenn­tartó” alakulata egy ellenőrző pontnál megállított egy te­herautó-konvojt, amely az ál­talános választásokon voksu- kat leadó muzulmánokat szál­lította lakhelyükre: az embe­reket leszállította a gépko­csikról, sorba állította és lelö- völdozte őket. Mint a túlélők elmondták, a katonák ké­sőbb megengedték, hogy , ke­resztény vallásé polgári sze­mélyek nádvágó késeikkel to­vább mészárolják a sebesülte­ket. Az alakulat parancsnoka, aki csak később érkezett a helyszínre, állítólag így’ ki­áltott fel: „Nem akartam hin­ni a szememnek. Soha ennyi halottat nem láttam!” A le­gyilkoltak számát 40-re, a sebesültekét 53-ra becsülik. Hazánkba érkezett Jan Mitrega A magyar—lengyel gazda­sági, együttműködési állandó bizottság 11. ülésszakára szer­dán hazánkba érkezett Jan Mitrega, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, bánya- és energiaügyi miniszter, a bi­zottság lengyel tagozatának el­nöke, és az általa vezetett kor­mányküldöttség. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter és többen mások (MTI) Megállapodás Oki muráról A japán alsóház szerdán ratifikálta az Okinawára vo­natkozó amerikai—japán meg­állapodást. Ennek értelmében az Egyesült Államok azután is támaszpontokat tarthat fenn a szigeten, miután az ismét japán fennhatóság alá kerül. E fonák megállapodás el­leni tiltakozásul két ellenzé­ki párt — a szocialista párt és a kommunista párt — kép­viselői boikottálták az ülést. A megállapodást a iapán parlament 285 szavazattal 53 ellenében hagyta jóvá. (MTI) Tito Romániában tárgyal , November 23-án délután megkezdődtek Ceausescu ro­mán és Tito jugoszláv elnök tárgyalásai. A Román Kommunista Párt főtitkára és a román állam­tanács elnöke Ceausescu est­ebédet adott Tito. a Jugo­szláv Szocialista Köztársaság- elnöke és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnö­ke és kísérete tiszteletére. A vacsorán mindkét delegáció vezetője Dohárköszöntőt mon­dott. , Ceausescu a többi között hangsúlyozta, a román—jugo­szláv kapcsolatokban már Ki­alakult gyakorlat, hogy a két fél évente találkozik es msa- vitatia mind a kétoldalú együttműködés kérdéseit, mind a nemzetközi helyzetet. A most folvó megbeszéléseken megállapíthatjuk — mondotta Ceausescu —, hogy amit koráb­bi megbeszéléseink során cé­lul magunk elé tűztünk, azt sikeresen vaLóra is váltottuk; Gazdasági célkitűzéseinket, melyeknek valóra váltását a jelenleg folvó ötéves terv vé­gére irányoztuk elő — mai- jövőre megvalósítjuk. Tito jugoszláv elnök vála­szában megállapította: „együtt­működésünk, jó szomszédi kap­csolataink nem a klasszikus értelemben vett egymás mel­lett élést jelentik. hanem két olyan ország kölcsönös barátságát fejezik ki, ame­lyeknek együttműködése olyan hatalmas létesítményekben materializálódik, mint példá- ul a Vaskapu-erőmű”. (MII) Háborús hisztéria Pakisztánban A Pakisztáni Rádió szerdán je­lentett«, hogy megkezdték a tar­talékosok behívását aktív szolgá­latra. A nyugdíjazás előtt álló tisztek és amsziok behívót kap talk, hogy haladéktalanul J elem­ezzenek a parancuioikságokoin. A rátáin szerda reggel óta min­den híradásában azt állítja, hogy szerdán, Változatlanul folytatód­nak a harcok Kelet-Pakísztán ha­tárvidékéit. A hírügynökségi je­lentésekből kibontakozik, hogy a pakisztáni hatóságok tervszerűen szítják a háborús pszichózist az országban. A rádió olyan harci dalokat sugároz, amelyek utoljá­ra az 1985-ös háború Idején szól­tak. A televízió oktató filmeket vetít a lakosságnak a lövészárok- ásásról, elsősegélynyújtásról és más polgárvédelmi tevékenység­ről. A nagyvárosokban kedden pillanatuk alatt elkapkodták az összes raktáron levő zseblámpát, elemet, és gyertyát. Iszlámábád és Rawalpindi kedden este sötét­ségbe borult, mert a villanytele­pek hivatalos parancsra kikap­csolták a világítást. Szultán Mohammed Khan ügy­vezető külügyminiszter ismét ki­látásba helyezte, hogy Pakisztán kérni fogja a Biztonsági Tanács összehívását az ,.indiai agresszió” miatt. (MTI) Olaf a tűsre — hétszer Két hír is érkezett szerdán arról, hogy az Egyesült Ál­lamok továbbra is játszik a tűzzel. Az egyik közlemény sze­rint a szenátus a katonai költségvetés vitájában 500 millió dolláros hitelt szavazott meg Izraelnek, amely összegnek a felét Phantom F—4 típusú harci repülőgépek szállítására fordítják. A másik közlemény árról tudósít, hogy a Penta­gon felújította a fegyverszállításokat a haiti diktatórikus rezsimnek. Mindkét cselekmény olaj a tűzre, mivel olyan célok megvalósítását segíti elő Washington; amelyek ellentmonda­nak egyrészt az általános humanitásnak, másrészt a Közel- Keleten szítják vele a feszültséget, fokozzák a katonai fe­nyegetést. Erős a gyanúnk: az Egyesült Államok nem is akar mást, csak zavart kelteni, majd a zavarosban halász­ni Ez a taktika nem- ismeretlen, tulajdonképpen minden olyan esetben, amikor a washingtoni érdekek úgy kívánják, a Nixon-kormány ezt a zavarkeltő manővert alkalmazza. A mostani időszak különösképpen felpaprikázhatta a .pentagonbeli vezetőket. Ami Haitit illeti, rá az Egyesült Nemzetek Szervezeté humanitárius bizottságának az a hatá­rozata vonatkozik, amelyben a tagállamok elítélnek, minden népellenes rendszert, és a világszervezetet gyakorlati cse­lekvésre ösztönzik. Izrael esetében még komolyabb a helyzet. Az amerikai védőszárny alá húzódott agresszor ugyanis még mindig az arab nemzet megseminisítését tartja elsőrendű céljának. Ezért nem ült még tárgyalóasztalhoz, ezért utasította vissza Jarring ENSZ-megbízott javaslatait, s ezért nenj válaszolt érdemben azokra a kezdeményezésekre, amelyeket a poli­tikai rendezés érdekében Kairó tett. Valószínű más lenne a helyzet, ha Tel Aviv nem érezné állandóan az Egyesült Államok biztatását, ha Washington csak egyszer is arra ösztökélné, hogy ne térjen ki az igazságos békerendezés elől. Ez az újabb ffegyverszállítmány Izrael számára ismét báto­rítás, amelynek révén Tel Aviv megint a háborús szakadék szélére sodorhatja a Közel-Keletet. Mao Ce-tung, a KKP KB elnöke fogadta Pham Van Dongod a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét Alapos, elemző, minden te­kintetben reális értékelést adott a nemzetközi helyzetről a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán született határozat, amely egyben megjelölte azo­kat az utakat is, amelyeken tovább kell haladni a XXIV, kongresszus direktíváinak tel­jesítése érdekében. A kb ülése mindenekelőtt megállapította: az a külpolitika, amit a Szov­jetunió folytat, lenini külpoli­tika. Ennek megfelelően, az imperializmusra mért kemény csapásokat és a forradalmi, felszabadító mozgalom támo­gatását összehangolják a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése következetes irányvona­lával. A kb plénuma a nemzetközi helyzet elemzésénél megálla­pította: „A nemzetközi politi­kára ható legfontosabb ténye­ző a szocialista világközösség, ennek egysége és következetes békepolitikája.” A szovjet külpolitika feladata napjaink­ban, elősegíteni az imperia­lista agresszió vészélyes tűz­fészkeinek felszámolását In­dokínában és a Közel-Keleten, annak elérése, hogy békésen rendezzék a hindusztáni konf­liktust, megszilárdítsák a világ legnagyobb térsége. Ázsia bé­kéjét, és biztonságát. Ebbe az irányvonalba illenek bele azok a gyakorlati lépések, Program a békéért NOGRÁD - 1971. november 25., csütörtök amelyek a más társadalmi rendszerű országokkal való békés egymás mellett élés el­veinek megvalósítására irá­nyulnak. \ Súlyának és jelentőségének megfelelő helyet kapott az SZKP KB plénumán az öreg kontinens, amely a leg­utóbbi időikben éppen a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok külpolitikai kezdeménye­zései alapján a világérdeklő­dés előterébe került. Köz­ponti, mondhatnánk egész föl­dünk szempontjából nagy- jelentőségű kérdés napjaink­ban az európai feszültség enyhülésének biztosítása, a földrész államainak békés együttélése és gyakorlati együttműködése a béke és a biztonság érdekében. Hord- erejét és hatását nézve, ez jóval túlmutat a kontinens ha­tárain, befolyásblhatja a töb­bi földrész helyzetének ala­kulását is. Ahhoz, hogy Európában olyan körülmények jöjjenek létre, amelyek teljes mérték­ben kizárják a háború fel­lángolásának lehetőségét, fel­tétlenül szükséges a Szovjet­unió és az NSZK, illetve a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között létrejött szerződések ratifikálása. A két szerződés, ugyanis nemcsak az illető országok viszonyát befolyá­solja, hanem kihat a földrész valamennyi állama közötti kapcsolatok normalizálása’-a, mivel a megállapodások elis­merik a második világháború következtében kialakult ál­lamhatárok, köztük az NDK és az NSZK közötti, államha­tár sérthetetlenségét, az egyen­jogúság, függetlenség, a bel- ugyenoe torienö De nem avat­kozás, az erőszakról való le­mondást a nemzetközi kérdé­sek megoldásában. Az európai közeledés lehe­tőségeinek megteremtésében fontos szerep jut a szocialista országoknak a kontinens biz­tonságával, a földrész nemze­teinek együttműködésével foglalkozó értekezlet mielőbbi összehívására vonatkozó ja­vaslatának. A konferencia összehívása az Egyesült Ál­lamok és Kanada részvételé­vel nagy visszhangra talált. Állást foglalt már mellette Franciaország, az NSZK, Finnország, Kanada és több más ország kormánya. Ez ko­rántsem véletlen, hiszen «z .európai népek e nagy találko­zója komoly szerepet tölthet be a kontinens békéjének biz­tosításában. Az SZKP KB plénuma, a szovjet külpolitika alapvétő feladatait abban látja, hogy az ..minden eszközzel a világszocializmus állásait”, törekedjen a szocialista álla­mok további konszolidálására, a velük való barátság és együttműködés fejlesztésére. A Szovjetunió törekvései tehát arra irányulnak, hogy a XXIV. kongresszus határoza­tainak megfelelően, szilárdít­sák a szocializmus pozícióit. E munka napjainkban különös jelentőséggel bír, mível az imperializmus újra és újra megkísérli az egység megbon­tását. A legkisebb rést is igyekszik a maga javára ki­tágítani, ezért igen fontos a szocialista országok egységes fellépése, mind politikai, mind pedig gazdasági tekin­tetben. Ebben a helyzetben különös jelentőséget kap a szocialista integráció, hiszen táborunk országainak kiegyen­súlyozott fejlődése a legmél-. tóbb válasz a kapitalista or­szágok kihívásaira. A Szovjetunió és a szocia­lista országok sikerei amellett, hogy nagy vonzerőt gyakorol­nak a kapitalista államok dol­gozóira, egyben módosítják az imperializmus harci eszközeit is. A tapasztalatok szerint már lemondtak a közvetlen beavatkozásról, az úgyneve­zett felszabadításáról. Ehe­lyett inkább az ideológiai di- verziót alkalmazzák. A nem­zetközi küzdőtéren tehát mindinkább növekszik az ideológiai harc szerepe. Az SZKP KB békeprogramja ezért nagy éleslátással mutat rá: aktívan kell védelmezni a szocializmus, az egész kom­munista mozgalom érdekeit az imperialista propagan­dával és a marxizmus— leninizmus ellenségeivel ví­vott harcban. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalomnak, valamint a bé­kéért és haladásért küzdő progresszív erőknek ez most az egyik legfontosabb felada­ta. Egy külpolitika sikere ak­kor válik átütővéj ha színvo­nalban, tartalomban nem ma­rad el mögötte az a belpoliti­ka, amelyikre tulajdonképpen az egész nemzetközi tevé­kenység épül. A XXIV. párt- kongresszus határozatai, vala­mint 'a mostani központi bi­zottsági ülés irányelvei egya­ránt hangsúlyozzák: a kapita­lizmussal vívott gazdasági versenyben elsőrendű fontos­sága van a IX. ötéves terv minden részletében való tel­jesítésének. S ez végered-. ményében nemcsak belső, szovjet ügy, hanem tulajdon­képpen az összes szocialista országra érvényes. Ha ugyanis a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország gazdasága szi­lárd, méltó társa a világpia­con, az integrált erő képes megtörni még a vezető ka­pitalista országok gazdasági hegemóniáját is. Szolnoki István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom