Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

*

íj üzem

Katalin-aknán

A Budapesti Harisnyagyár eddig Nagybátonyban két telep- ív • el működe.}. Most megszűnt a nagybátony-binyavárosi iiaem és felköltözött a konfekciórcrizleg Katalin Il-re, ahol _ új üzemrész épült

A formázórészlegből a negyedik negyedévben 3 millió pár zoknit és harisnyafélét formáznak. Ezenkívül 750 ezer darab harisnyanadrág formázását is itt végzik

Október 1-vel leszállították a harisnyaféleségek árát, ez még nagyobb feladatot ró az üzemre. Az illetékes szerveknek az volt a véleményük, hogy az árleszállítás nem okozhat fennakadást, hiányt a kereskedelemben. A megnövekedett feladatokat a Budapesti Harisnyagyár dolgozói nagyobb termeléssel elégítik ki. Nováczky Ildikó férfizoknikat adjusztál. A negyedik negyedéves időszakos tervidőben 354 ezer pár zokni- és' harisnyaféleséggel túlteljesítették tervüket Koppány György felvételét

Téli gondok íVLátranovákon

Szabadtéri üzem a Ganz- MAVAG Mátranovákon. A hirtelen beköszöntött téli időjárás éppen ezért sok gondot okoz. Az itt kszülő vasszerkezetek döntő részénél olyan nagyok a hegesztési minőségi követelmények, hogy azokat ilyen hideg időben csak előmelegítéssel lehet kielégíteni. Erre viszont egyelőre még alig van mód.

A hideg miatt elég sok a megbetegedés. Jelenleg harminc ember hiányzik — mondja Szabó László üzemvezető.

Készül a nagycsarnok. Vég" leges megoldást ez jelent. A december végi határidőt tartani tudják a nógrádi szénbányák építői. A Ganz- MÁVAG mártanováki vezetői,

! dolgozói, és az építők között I igazán jó a kapcsolat. A kö" j zös megértés eredményeként i az építők a nagycsarnok egyik ; hajójának felét már az üzem rendelkezésére bocsátották. Itt beállították a gépeket és mintegy ötven emberrel már fedél alatt folyik a darualkatrészek gyártása

A nagycsarnok alapbetonozását a napokban befejezik az éoítők. Készülnek már a gépalapok is. Az üzem dolgozói folyamatosan szerelhetik fel gépeiket Egyelőre még- a fűtés végleges megoldása okoz gondot, olaios kazánnal oldják meg a fűtést. Jelenleg az olajtároló tartálv süllvesz- tésén dolgoznak, ez most az egyik legsiireőcebb munka.

A Ganz-MÄVAG mátrano- váki üzeme az elmíjlt három, negved évben 33 millió forin1 értéket állított elő. Összesen 45 milliót szabtak meg szá. mára. Az élőié1 ékből ítélve ezt teljesíteni is tudják, bár a tél itt több gondot okoz mint más üzemeknél.

Megjelent a Fáklya legújabb száma

Akarja tudni, milyen .— Moszkva, Leningrad, Volgograd. Szevasztonol, Odessza mai élete? — Miről beszélt Grigorij Csuhraj a Novosztv Sajtóügynökségben? — Hogyan fogadták Moszkvában és Leningrádban a Magyar Állami Bábszínház művészeit? — Miért fontos a KGST-or- szágok Nemzetközi Beruházási Bankja? — Hogyan segíti a technika a bűnüldözést? — Mit írnak az amerikai szerzők országuk indokínai háborújáról? — Meddig fog élni az ember? —Ki az akinek Brumel is hálás? —Miért szeretjük a lósportot? — minderre színes írásban, ad választ a Fáklya című képeslap, november 21-én megjelent 22. száma. Ugyanitt képes riportok. cikkek számolnak be a magyar és szovjet vasutasok együttműködéséről, az orosz kenyeret készítő automatákról. Grúzia fotóművészetéről, egy furcsa foglalkozásról: arról, hogyan történik a személygépkocsik „betörése”. Ezenkívül hírek, információk, továbbá Vlagyimir Grigoriev érdekes, fantasztikus elbeszélése nyújt tartalmas és kellemes szórakozást a lap olvasóinak.- (KSi

Magvar vasúti hidak Kelet-Pakisztánban

A kelet-pakisztáni vasút és a KOMPLEX 1968-ban kötötte az első szerződést, amelynek értelmében 1970-ben egy 150 láb fesztávú, hét 80 láb fesztávú és hat 60 láb fesztávú vasúti acélhíd szállítására vállaltak kötelezettséget. Az alapszerződés kiegészítéseképpen pótszerződést írták aiá egy 151 láb fesztávú és két 60 láb fesztávú vasúti híd 1971-beni exportjáról. A szállítások már megkezdődtek.

A Magyar Vagon- és Gépgyár határidőre, kifogástalan minőségben, készítette el a hidakat. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a KOMPLEX ez év második felében újabb megbízást kapott a keletpakisztáni vasúttól tizenöt 60 láb fesztávú, öt 80 láb fesztávú és három 100 láb fesztávú vasúti acélhíd 1972-ben kezdődő és 1973-ban befejeződő szállítására.

Cttah szásmilliardot

— beruhcizeascsis n@3l«üil

A ka!í kedvező jelenség mellett, bizo- Sv“ nyos tényezők — mindenekelőtt

a beruházási feszültség, valamint a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg deficitje — nem a dinamikus fejlődés segítői, hanem némileg rontják gazdaságunk egyensúlyi helyzetét.

A negyedik ötéves terv előírásaival ellentétben, a beruházásokra fordított összegek nem a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan, hanem - annál kétszer gyorsabban emelkedtek. Vagyis többet költünk felhalmozásra, mint amennyit megtermelünk. így van ez több területen megyénkben is. A hiányt a költségvetés deficitjének, illetve az ország külföldi adósságainak növelésével pótoljuk. S ezzel hosszabb távon az életszínvonal töretlen emelését is veszélyeztetjük. A feladat nyilvánvaló: a beruházások mértékét a terv keretei közé kell visszaszorítani. A gazdasági növekedés eddigi dinamizmusát pedig úgy őrizhetjük meg, ha a szolidabb beruházáshoz, mint újabb hajtóerő, társul a nagyobb hatékonyság.

Mértéktartás a költekezésben, szerénység a gazdasági erőforrások igénybevételében, a belső tartalékok hasznosításában pedig |na- gyobb céltudatosság, következetesség szükséges. Nem újkeletű feladat ez! A X. pártkongresszus, a negyedik ötéves terv alapkövetelményként jelölte meg az intenzív fejlesztést, a hatékonyság növelését. A lényeg tehát változatlan: a legkisebb munka- és eszközráfordítással kell a lehető legnagyobb gazdasági eredményt elérni.

A mostani konkrét helyzetelemzés csupán azzal a tanulsággal szolgál, hogy a beruházások idei, igen magas, mintegy 100 milliárd forintos összegét a jövő esztendőben sem szabad túllépni. Visszalépésről legfeljebb abban a pozitív értelemben beszélhetünk, amennyiben az újabb 100 milliárd összeg terhére még kevesebb új beruházást kezdünk el helyileg, és központilag egyaránt, hogy csökkenjen a befejezetlen létesítmények száma és növekedjék befektetéseinek hatékonysága, a kivitelezés koncentráltsága.

A negyedik ötéves terv idei első esztendejének sikeres befejezése, s az 1972-es célkitűzéseink teljesítése, tehát a fejlesztésnek azokat a módszereit, helyezi előtérbe megyénkben is, amelyek nem igényelnek újabb beruházásokat, amelyek nem növelik, hanem enyhítik gazdasági, költségvetési, külkereskedelmi feszültségeinket. A meglevő termelési eszközök és a munkaerő ésszerűbb hasznosítása a soron levő feladat.

Ezt szolgálhatja mindenekelőtt a termékek korszerűsítése, a gyártmányösszetétel változása: a korszerű, versenyképes termékek gyártási arányának növelése, az elavult, a drága, az importból előnyösebben beszerezhető cikkek termelésének visszaszorítása.

Ha semmi más nem történik, csupán a hazai és a külföldi szükségletek magasabb szintű kielégítése — ez is intenzív fejlesztés a javából. Különösen kívánatos a gyártmányösszetétel korszerűsítése azoknál a vállalatoknál, amelyek a reform bevezetése óta főként állami támogatásokból képezik nyereségüket.

A nyereség tömegének növelése napjainkban már elképzelhetetlen pusztán a termelés mennyiségének gyarapításával. A létszámot ugyanis hovatovább már a vidéki üzemekben

és telephelyeken sem lehet növelni. A termelékenység emelése, az egy-egy cikkre, gyártmányra jutó munkaidő csökkentése, a nápi munka parancsoló törvényévé vált. Beruházási politikánk azért is felülvizsgálatra szorul, hogy új üzemek létesítésével, új dolgozók munkába állításával ne rontsák tovább a jelenlegi termelőkapacitások amúgy is alacsony, szintű kihasználását. ' A gyakorlati tapasztalatok szerint a legkorszerűbb gépsorokat, a drága pénzért létesített új kapacitásokat igen gyakran még egy műszakban sem használják ki teljesen, mert nincs hozzá elég munkáskéz. Legfőbb ideje, hogy létszám-átcsoportosítással, korszerűtlen berendezések kiselejtezésével, anyagi ösztönzéssel teremtsék meg -mindenütt az élenjáró technika maximális hasznosításénak feltételeit. Any- nyira gazdagok nem vagyunk, hogy Matuzsálem korú géneket, múzeális értékeket üzemeltessünk a nagy teljesítményű, modern termelőapparátusok rovására. '

A munkaerő és a kapacitások ésszerűbb hasznosításának,. az intenzív iejiosziasaeii fontos módja a korszerű munka- és üzem- szervezés is. Ez a legolcsóbb beruházás. Mégsem élünk vele elégge. Olyannyira nem, hogy a nyugat-európai országok színvonalához viszonyított termelékenységbeli elmaradottságunk mintegy kétharmada a szervezetlenségből származik, és csak egyharmada a műszaki-technikai alapok fejletlenségéből. Jellemző, hogy amíg a beruházásokra valamennyi vállalatnak van közép és hosszú távú terve, tíz. letpolitikai elképzelése, addig a szervező; munkában ismeretlen az előrelátás.

Pedig napjainkban már szervezni sem lehet ötletszerűen, átfogó, .komplex intézkedési terv, jól végiggondolt koncepció nélkül. A korszerű munkahelyi szervezés követelménye sem csupán az, hogy legyen folyamatosan munka, anyag, szerszám, rajz, üzembiztos gép stb. A munka egyenletes ritmusát megteremteni, kényszerpályára terelni aligha lehet az anyag- és szerszámgazdálkodás, a beszerzés, a nyilvántartás, a belső mozgatás- szállítás, a termelőberendezések ésszerű átcsoportosítása, a dolgozókról való fokozott szociális gondoskodás stb. nélkül. Vagyis nincs munkahelyi- szervezettség, korszerű vállalati ügyrend, . a különböző ügyintézők ésszerű munkamegosztása, a vállalati belső mecha* nizmus átalakítása, a személyes felelősség növelése nélkül. A számítógépek — azok alkalmazására sokfelé készülnek — egyáltalán nem pótolják a szakképzett szervezőket, sőt még nyilvánvalóbbá teszik a technika és a szervezés ma is feszítő ellentmondásait. Ahogy már napjainkban is a legkorszerűbb technológiák — például a házgyári, vagy az útépítő munkában — hangsúlyözzák ki leginkább az iráJ nyitás, a vezetés manufakturális és pallér- módszereinek anakronizmusát.

A j.,1 a szervezettség, a fegyelem i *><'« egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A vezető legfőbb fegyelmező eszköze, amelyet a mostani munkaerőhiány közepette olyan gyakran hiányolnak, a percelt- kel és a másodpercekkel js takarékoskodó szervezett, ritmikus munka. A szervezettség, a fegyelem pedig lehetővé teszi a már felhalmozott nemzeti vagyon — az állóeszközök, a készletek — jobb hasznosítását, a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődését.

Nem lesz rossz kézben a KlSZ-ezervezet

/

Gyárépitkezé&on

Barna, széles arcú fiatalember. Milliós gondok nehezednek a vállára. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója Szabó László. Kazáron lakik, naponta jár be salgótarjáni munkahelyére. Reggel hét órától este hatig van távol otthonától. KISZ- titkár, a vállalat vegyigépgyár telepét építő részleg alapszervezetét vezeti. Ök is, mint most minden KlSZ-alap- szervezet az országban, a kongresszusra való készülődés lázában dolgoznál:. Megkérdezem: mit mondanál a kongresszuson ?

— Az építőipar, a népgazdaság egyik legfontosabb ága. Sok múlik rajtunk. Sikerül-e a negyedik ötéves terv lakás- építési tervénei: végrehajtása, határidőre befejeződnek-e a fontos ipari beruházások? Ezért érdemelne kiemelt helyet az építőiparban dolgozó K IS Z -f i atal okkal való foglalkozás is. kezdve a szociális helyzettől, ellátottságtól, a szervezeti élet ezernyi gondján át a KISZ érdekvédelmi szerepéig. Nehéz egy olyan alapszervezetet vezetni, amelynek tagjai falun élnek, s az egész napos, megfeszített munka után programot adni neki. Másol: azt mondják, könnyű a munkahelyen, mert csak szólnak és ott van mindenki a taggyűlésen, megtart j ál: munkaidő alatt. Ez nem igaz! A termelőmunkából való ldesés, különösen, ha csaknem harminc embei'ről van szó, jelentős, s ezért sem célszerű ezt a módszert követni — mondja.

— A mi alapszervezeti tevékenységünk főleg a jobb munkára irányul. Létrehoztuk a minőségiáncot, melynek lényege, hogy a nem megfelelő minőségi munkákat társadalmi munkában pótoljuk, így segítünk a nehézségek megoldásában. Ez azonban csak egy dolog. Számos alkalom adódik, ahol a KISZ-tagok bizonyítani tudnának és a legtöbb esetben élnek is a lehetőségekkel. Állandó követelmény az Építőipari Vállalattal szemben a határidő betartása. Mégis határidő-módosítást határidőmódosítás követ. Mi, fiatalok igyekszünk mindent megtenni. hogy ne legyenek "ilyen problémák, de sajnos. nemcsak rajtunk múlik.

Laci Miskolcon végzett. Tizenkilenc éves, építésztechnikus. Szakmaszeretetét, mutatja, hogy sokszor még otthon is, munkaidő után, egy- egy költségvetés összeállításán, számlakészítésén dolgozik, hogy a dolgozók megkapják havi járandóságukat.

— Most, hogy elfogadták az

ifjúsági törvényt, talán javulás lesz a fiatal szakemberek bérezésében is, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy bár azonos munkát végez e£y kezdő és 'egy több- éves gyakorlattal rendelkező szakember, mégis .a fizetések között nagy eltérés mutatkozik. , Aztán itt van a fiatalók érdekvédelme. A különböző testületekben, vállalati bizottságokban ugyan az idősebbek is tudják megfelelőképpen képviselni az ifjúság érdekeit, de miért nem az arra érdemi« fiatalt hívják meg, vagy választják be, hogy minél több vegyen részt a közéletben, A KISZ-szervezet megfelelő forma a fiatalok összefogására, irányítására, de * egy alapszervezet csak altkor ér valamit, ha tartalmas munka folyik benne. Azon vagyunk. hogy ne üres szavak' álljanak mögöttünk, hanem tettekben, érvényesüljön szándékunk.

Igazat beszél Szabó László. Histe akinek a vállán milliós gondok vannak, nem beszélhet a légből. Nemrég volt a vezetőségválasztás ’ náluk is. Újraválasztották. S, ahogy megismertem őt, nem lesz rossz kezekben továbbra sem a vegyigépgyárnál dolgozó fiatalok KíSZ-alapszervezete.

Sz. Gy.

NÓGRÁD — 1971. november 25., csütörtök 3