Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

®i*5a»?s?« í; " ■ A Ma*var Elektronikai Ellenőrző Intézetben vizsgálják a VIDEOTON új, színes televíziós készülékét, a VlDECOLOR-t. A VIDEOTON új gyártmánya a legmodernebb elveknek megfelelően egyaránt alkalmas a Secam és Pál — színes adási rendszerek vételére. A Phillips kéncsővel éuítctt készülék világszínvonalon álló termék (MTI fotó — Csikós* Gábor felv.) Milliók munkmródolamre Mégsem oldunk meg mindent ••• Érthető, mert megyénk azé- Nem fejlődött a rmmka- meineli állapota sok tekintet- egészségügyi és szociális kő­ben elmaradott. A szénbánya- rülmény néhány tanácsi vál- szat visszafejlesztésével pedig lalatnál; a Nógrad megyei Ta- 27 jórészt olyan ipari terme- nácsi Építőipari Vállalatnál, a lőegység települt a megyébe, Nógrád megyei Vegyesipari és ahol elsősorban a termelő- Javító Vállalat balassagyar- helyek kialakítására fordítót- rnati telepén, a Nógrád megyei tak nagy gondot, Textilipari Vállalat salgótar­Ennek ismeretében vizsgálta k'ni központjában és a balas- az SZMT szociális munkabi­zottsága 20—25 üzemben a • dolgozók egészségét, szociális ezirányú gondjaikat az u.i és egészségügyi helyzetét védő gyár felépítésével a Nógrád előírások betartását, azt, hogy megyei Fémipari Vállalatnál, a meglevő gondokat, problé- Kedvező helyzetet teremtett a sagyarmati üzemében. Egy csapásra megoldották mákat milyen mértékben tud­ják és akarják megoldani a negyedik ötéves tervben? Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál a jobbágyi re­konstrukció. Jelentősen javul­tak a munkakörülmények a kereskedelmi vállalatoknál és szövetkezeteknél. Ha a forga- lomfelfutással vetjük össze, akkor azt kell mondani, ko­rántsem kielégítő az ütem. Az elmúlt időszakban to­régi Egy vizsgalat tanulságai Ha odafigyelünk a bejelentésekre Hármas állapot .jegyeben Üzemeinkben a fejlődés hár­mas állapot jegyeben zaljott le __ _____ __________ á z elmúlt tervidőszakban. vábbra is kísértett az a Egyes üzemek a rekonstruk- rossz szokás, hogy a szociális ciók korát élik, mások bizo- létesítmények tető alá hozását nyos fokú eredményeket értek mindig megelőzte. a termelő­éi, végül egy-két vállalatnál muiljiahelyek kialakítása. Ez a nem javult, hanem romlott a feif0gás .abból a régi szemle- dolgozók _ munkakörülményé, ietből táplálkozik, mely sze- szoeiális és egészségügyi el- rjn£ még mindig másod-, illet,- látása. Ez utóbbi vonatkozik a ve harmadrendű feladat a síküveggyárra, ahol átmeneti- SZOciá.lis létesítmények fejlesz- leg szűkültek a szociális léte- fése. Ezt a gyakorlatot erősí- sítmények, emiatt nőtt a asú- j^hték a szakszervezetek, ami- foltság, az, öltöző- és fürdő- bor nem éltek ezzel kapcsola- ellátottság 60 százalékra csők- jogkörükkel, kent. Hasonló a helyzet a Nógrádi Szénbányák Vállalat- nál. Ugyanis a megyébe tele- JtlOl VOTnatO pült üzemek jórészt a bánya- gy0rs fejlődés ? ment fel senkit az elkövetett hibák alól. EZÉRT VOLT HASZNOS kezdeményezés a pásztói já­rásban megtartott népi ellen­FIGYELEMRE MÉLTÓ, növekedésében, a munkakö- hasznos kezdeményezés szüle- rülmények javulásában és a tett a pásztói járásban. A ielentös mértékben megvál- iárási néni ellenőrzési bízott- tozott falusi életben. Mind- ság elhatározta: megvizsgálja, ezeknek valóságát tények, hogy a termelőszövetkezetek- számok bizonyítják, amelye­........................ b en miként érvényesül az úi két megmásítani nem lehet és őrzési vizsgálat. Az ellenőrök gazdasági rendszerben bizío- az igazság meghamisítását ie- nagyon sok iavaslatot tettek, sított önállóság, a vezetők lentené. hogy a, tsz-ek hogyan- iavít­tóro^abtót1 született? hogy AjAnASl NÉPI ellenőr^ sák ki a fogyatékosságokat, a népi ellenőrző bizottságnak « bizottság az eredményeket miként szüntessek meg a sza­több helvről is bejelentet- i°l ismeri. A vezető szervek hálytalansáaokat. Érdemes ték: egyes tsz-ekben veszély-----járt tanács — hasonló- • tárásoknak is oda. 1 „auvon an tud lak ezt. ök is munka- voina más wrasoKiw*. is ooa­!^rtka sazrkisári intézkedések iuk gyümölcsét látták ebben, figvelniök a pásztóiakra és mert a gazdasági intezkedeseK M(.gls telÍ€S voh egyet. mögött szeméh dne... .V .v értés, hogy a bizottsághoz ér- csoportoknak az erdeke huzo kezett bejelentéseket lelkiis- Oik meg. meretesen meg kell vizsgálni. A bizottság abból indult ki: Meg is állapították, hogy a ha ez igaz. akkor a legna- közös vagyon, védelme nem gvobb mértékben elítélendő, minden termelőszövetkezetben De mielőtt véleményt alkot- egyforma. Ahol magasabb a nának. körültekintően meg termelési érték, ott körmvel- kell vizsgálni a bejelentések műbben bánnak a pénz7<>i. igazságát. Az igaz. hogy a anélkül, hogy ebben szándé- raódosított gazdaságirányítási kosság lenne. Mint kiderültt.a rendszerrel a termelőszövetke- vágy önvédelmet, a közösség zetekben is a vállalatszerű pénzével való gazdálkodást gazdálkodás felé haladnak, az is befolvásolia. hogy a ve- Ez a vezetőknek nagy önálló- zetőknek miiven a szakmai ságot biztosit. Ez az önálló- felkészültségük. Megállapítot- ság viszont csak akkor hoz- ták, hogy a főkönyvelők több­hatja meg a tagok által io- ségének közép-, vagv alsófokú gosan várt eredményt, ha a képesítése van. Ez legfeljebb közös vagyont gyarapítja, nem a számviteltechnikai felada- utolsó sorban, még fokozot- tok elvégzésére ió. Nem elég tabban védi. Az a közöse""- viszont a nagyüzem feileszté- rek semmit sem ér. amikor a séhez nélkülözhetetlen köz- tsz elnöke reprezentálás cí- gazdasági elemző munkához, mén költekezik a közösség amelv nem egyéb, mint a ter- oénzéből. önállóságára hivat- melési mutatók állandó nao­kozva. rákász tartása, a friss infor­.. . .............., . , máció. a piackutatás — és A pásztói íarasban mindez magas színvonalon. követni a példájukat. B ­szat által átadott szociális es egészségügyi célokat szolgáló helyiségekben kezdték meg a termelést. Ugyanakkor a nagybátonyi bányaüzem ak­náinál a létszámnövekedés el­lenére sem bővültek a szociá­lis létesítmények. Eredménye­ként kicsi lett a kányáéi és a ménkesi öltöző. A betelepült üzemek kfrzBl csak azoknál elfogadható a helyzet, amelyek korszerű, pontok sajnos, nem voltak kí­váncsiak a helybeliek véle­ményére. Pedig a dolgozók nagyon megfontoltan és szen­vedélyesen bizonyították: nem osztályon felüli állapotokat, hanem csak megfelelő gondos­kodást kívánnak. Elsősorban az újonnan épü­lő és' a rekonstrukciót végre­hajtó üzemekben várható alapvető változás. így a . U- TÖBEK-nél, az ELZETT szé-' csényi telepén, a finom kötött­árugyár balassagyarmati tele­pénél, a Kábel Művek . balas­sagyarmati telepén, a -rom há­nyj cserépkály hagy úrban. a Budapesti Rádiógyár salgótar­jáni telepén, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat salgótarjáni gyáregységében A tanácsi iparban az Ipoly bútorgyár-1 ban kívánnak 650 férőhelyes öltözőt, fürdőt építeni. A ke- reskedelnji vállalatoknál es szövetkezeteknél nagyobb üte­met terveznek mint az előző teruciklikban. A Nógrádi Szénbányák Vállalatnál az új osztályozón egy 500 férőhelyes öitöző és fürdő kerül tető alá, 4 millió 350 ezer forintból. Az öblösüveggyár: rekonstrukció során 550 dolgozó jét fürdő­höz, öltözőhöz. Nincs fejlesztési elképzelés a váci kötöttárugyár kazár! telepén, holott, a szinten tartás érdekében is tenni jsellene va­lamit. A viszonylag kis lét­számot foglalkoztató üzemek: saját eszközeikből pedig kép­telenek feljeszteni a szociális és egészségügyi körülménye­ket. Ezeknél a negyedik öt­letve megtartása egyre inkább éves terv végére sem tudják arra ösztönzi a gazdasági ve- megközelíteni az előírásokat, zetőket, hogy az anyagi lehe­tőségekhez képest fokozott mértékben gondoskodjanak a A tervek dolgozók munkaikörülményei- ~ nek javításáról, egészségének * u Viuusag védelméről, fejlesszék a szo­ciális létesítményeket. A munkaerő megszerzése, il­A szociális és egészségügyi fejlesztések, elképzelések Ezért ez a feladat a ne- megvalósítása megkezdődött, gyedik ötéves tervekben a jelentősebb lemaradás még , , . , , — 0 . . ■ — — , y i,. i i i iy. yj '«k. műszaki, fejlesztési, a terme- nings. De az elképzelések lesi és pénzügyi tervek mel- csak akikor valnak valosagga, sítményekikel rendelkező ob' jektumokba költöztek. Ezek között említhetjük a Ganz- MÁVAG-ot Mátranovákon, a jánosaknai női fehérnemű- gyárat, a nagybátonyi haris­lett a korábbinál jelentősebb helyet kapott. Az ez irányú elképzeléseket sok helyen a vállalatok vezetői a szakszer­vezeti szervekkel együtt dol­meg a termelést a letelepült üzemek, kezdettől fogva nem változott a helyzet. Ide sorol­ható a váci kötöttárugyár, va­lamint a Budapesti Finomkö­töttárugyár balassagyarmati telepe. ahol előtte megkérdezték a ha az üzemek, vállalatok tel­jesítik termelési feladataikat, gazdaságosan termelnek, nö­velik a munkával szerzett nyereséget. Még ebben az esetben sem sikerül kielégíte­dolgozók véleményét, másutt ni minden jogos elvárást, a pedig az előzetes tervet is­mertették az érintettekkel. Ennek ellenkezője történt a megyén kívülről irányított üzemekben. A budapesti köz­MOTI-normákat és a Munka Törvénykönyve ez irányú elő­írásait. Vehesz Károly az köztudott — a harmadik öté .'s tervben ielentös fedő­dért értek el a közös' gazdasá­gok. Az is igaz. hogv általá­ban szilárdult a vagyonvéde­lem. Csak a palotás: tsz-t em­lítjük meg példának. A har­madik ötéves terv eleién gaz­daságilag leromlott üzem volt. Az emberek mint süllyedő ha­jóról menekültek a tsz-ből. Ma már megszilárdult itt a Kiderült az is például, h' "v néhány üzem kivételével nem készítették el a kormány által megkövetelt számviteli sza­bályzatot. Ez megengedheted leh, mert fegyelmezetlenség. Ahol fegyelmezetlenség van ott a pénzgazdálkodás, a t>ánz kezelése sem megnyugtató Szabálytalanok az utalvánvo- zások. mert legtöbb esetben helyzet, amiből arra lehet utólagosan végzik el. Történe- követkestetni, hogy gazdaság- msen: az elnök felvesz e",r lag helvreiönnek. Ezzel biz- bizonyos összeget, amikor azt tosítnk azt is, hogv a tsz-en elkölti. akkor adja át a bi­béiül a politikai légkör is ia- zonvlatokat, amelyek mázol- vül. A járás^termelőszövetke- mire fizette a pénzt. Ez zeteinek fei’ődéset 1egmee°vo- helytelen.» a visszaélésnek t'- zőb -cn mégis az bizonvttia, lehetőségét reiti. Sok helve" hog'' az idén a közös vagyon taDasztalták azt is. hogv a 420 millió forint. 89.5 millió számlákat nem ellenőrzik, nőm fo- tál több mint 1968-ban egyeztetik a vásárolt készlet­tel. Korszerűtlenek a raktar- '< vo’t- is. A bennük levő készleteké A - o-riménv természetesen nem lehet áíttekmteni. szóvá . volt alama a beielenteseknek. túr n't az egesz tsz-e»z- Nem arr^j van szó bo«v a d< ti: a s?c híbik e1k^'retői tet­teßsau iétsaámánalv áiiar^dó téli. amit tettek, de ez nem Szoláltatások, lakásépítés, exportszövetkezeti problémák a kormány napirendién Rév Lajos nyilatkozata A Mmisitertanács legutóbbi ülésén tárgyalta az ipari szö­vetkezetek VI. kongresszusán elhangzott fontosabb javasla­tokról szóló előterjesztést. Ez foglalkozott azokkal a problé­mákkal is, amelyek hátráltat­ják, gyakran fékezik a szövet­kezetek munkáját, s amelyek feloldása elősegítheti az ipa­ri szövetkezetek feladatainak hatékonyabb teljesítését. Rév Lajos, az OKISZ elnöke a kö­vetkezőket mopdotta erről Os- váth Laurának, az MTI mun­katársának : A kongresszuson elhangzott legfontosabb javaslatokról, problémákról tájékoztattuk a Minisztertanácsot. Kértük, hogy különösen három terüle­ten: a lakosság részére nyúj­tott szolgáltatások, a lakás­építés és az ágazati minisztéri­umokkal való együttműködés, ezen belül főként a műszaki fejlesztés területén az érin­tett miniszterek vizsgálják meg a körülményeket, s a lehető­ségeken belül adjanak segít­séget az akadályok elhárítá­sához, a népgazdaság igényei­nek megfelelő tevékenység fej­lesztéséhez. A szolgáltatások színvonalá­nak javítását, fejlesztését elő­segítő kormányhatározat az ez irányú tevékenységhez nyúi- *ntt kedv?vrn ’• ly-kről még a helységberek emelése előtt döntött. Már vannak olyan ér- 60 000 lakás megépítése — fésülésetek, hogy — különösen pénzügyi eszközok hiányában a kis településekén, ahol ezt ezt a feladatot nem tudják tel- a tevékenységet gebines rend- jesíteni. szerben végzik —. egyre-más- — A szövetkezetek export­ra jelentik be: képtelenek a tevékenységének értéke meg- szövetkezettel korábban meg- közelíti már az ötmilliárd/ io- állapított átalánydíj befizeié- rintot. Nagy részük változat sere, mert erre a megnoveke- lanul az úgynevezett saját dett helységbér mellett nem számlás rendszerben kapcs marad lehetőség. Félő, hogy a lódik a külkereskedelmi vái­körülbeiül kétezer gebines fel­vevő- és jpvítóhely emiatt megszűnik,- s megnő az ellá­tatlan területek száma. Ugyan­csak a szolgáltatásokkal össze­lalat tevékenységéhez. For­góeszköz hiányában nem ké­pesek a külkereskedelmi te.- vókenységre, exportra jobban ösztönző együttműködési for függésben kértük a Minisz- mákat (bizományosi rendszer: tertanács hozzájárulását ah- kialakítani. hoz, hogy a tanácsi hivatallal együttműködve, néhány me­gyei tanácsnál vizsgálják fe­lül a már odaítélt, vagy még ki nem osztott szolgáltatás­— A Minisztertanács uta sította az illetékes minisztere­ket, az országos főhatóságok vezetőit, vizsgálják meg a fel vetett kérdésekben a meg­fejlesztési alap elosztását, hogy oldás lehetőségeit, és azokról a szövetkezetek az adott terü­let szolgáltatásában való rész­vételül: arányában részesülje­nek az állami juttatásokból. — A lakásépítéssel kapcso­latban szóvá tettük a Pénzügy­minisztérium legutóbbi . ‘ren­delkezésének ránk nézve vár­hatóan igen hátrányos hatá­sát. hogy tudniillik az eddig egy hónapon belül tájékoztas sák az OKISZ elnökét. Az a körülmény, hogy a kormány az ipari szövetkezetek kong­resszusáról szóló tájékoztatót megtárgyalta, s kész az adott körülményekhez mérten fog lalkozni a problémák mego1 dásával, kézzelfogható bízó nyíték a nemrég elfogadót' OTP-gondozásban épített több szövetkezeti törvény gyakori? szintes társasházaknál az úgy­nevezett részszámlázást meg kívánják szüntetni. Ez pedig azt jelentené, hogy a szövet­kezetek — amelyeknek fela­datuk ebben az ötéves tervben ti alkalmazására — fejezte be nyilatkozatát Rév Lajos (MTI) Megkezdődött a harmadik nemzetközi hőkezelő konferencia Kedden megkezdődött a Ma­gyar Tudományos . Akadémia Kongresszusi termében a 1U. nemzetközi hőkezelő szimpózi­um, amelyet a Gépipari Tu­dományos Egyesület és a Gép­ipari Technológiai Intézet kö­zösen rendezett. A nagyszabá­sú eszmecserére 20 országból érkeztek szakemberek, s ösz- szesen 32 előadásban ismerte­tik a hőkezelés legújabb eljá­rásait. -A szipozium elsődleges célja, hogy a részvevők to­vább bővítsék ismereteiket a rendkívül hatékony technoló­giákról. A szekemberek sze­rint ugyanis nincs a világon eljárás, amely kis befektetés­sel akkora értéknövelő hatású volna, mint a hőkezelés. A kovácsolt, hengerelt acél te­herbíróképességét két-három- szorosára növeli, s ellenállób- bá teszi az alumíniumot is. A négynapos tanácskozáson négy fő témában cserélik ki tapasztalataikat a résztvevők, foglalkoznak az acélok hőke­zelésének anyagszer kezettani. vonásaival, az acélok kérgesí- ési eljárásaival, a korszerű szilárdságnövelő módszerek­kel, valamint a hőkezelő be­rendezések és technológiai fo­lyamatok kölcsönhatásával. ' NÓGRAD - 1971. novembei 24., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom