Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

/ Könyvekkel a munkásműveltségért MOZIÉ LET itatom jé fitm egy Könyvtárunk Nógrád megye legnagyobb ipari üzeméhez, a Sai0ó.arjc,ni Kohászati Uze- tiicKi.jz larmzó szai>azervezeti könyviár. Ez a körülmény alapvetően meghatározza munkánkat; segíteni a könyv, túri nevelőmunka módszerei­vel az üzemben dolgozó műn* káskollektívát ismeretei bőví­tésében, általános és szakmai műveltsége gyarapításában. Az üzem szocialista brigádjainak fcégi -Sót éveit óta kiemelt í. .„.'Jatkerit kezeljük mun­kánkban, s a több éves pró­bálkozások eredményeként ma már jó néhány szocialista brigáddal tartunk rendszeres kapcsolatot. Ezeknek a brigá' dóknak kulturális vállalásai között író-olvasó találkozón való részvétel, könyvismerte­tő meghallgatása, könyvtári tagság vállalása stb. szerepel­nek. Bőven lehetne írni a ré­szükre tartott különböző könyvtári rendezvényekről, de én most csak az üzemi könyv- ismertetőkről szeretnék szólni, mert ezek rövid idő alatt isen népszerűek lettek a ^ brigádok körében. Az első próbálkozások sike­re nyomán ma már hívnak bennünket, hogy reggeli idő alatt egy-egy könyvről adjunk tájékoztatót, valamelyik mű­helyben, üzemrészben, irodá­ban. V,an olyan brigádunk, amely a havonként, hétfőn reggel megtartott brigádérte­kezletre hív meg bennünket, hogy egy könyvről tartsunk ismertetőt. Rendszeres látoga­tói vívunk az üzemben a s-a- lngedzőí Komarcv-brigádnak. a Gagarin és Rutt'*ai lakatos brigádoknak, a GSZ-i GYEGO brigádjainak, valamint a Zója és November 7 női szocialis­ta brigádoknak. Hogyan is kezdődött? 1968- ban a Tanácsköztársaság év­fordulója alkalmából bemutat­tuk Karikás Frigyes: Kcrbély János című művét, s örömmel tapasztaltuk, milyen szívesen hallgatják az alig 20 perces kis ismertetőt. S mikor né- hánv hét múlva az egyik bri­gá dtag megszólított a gyár- udvr un hogv mikor me" link hozzá iúk maeint hasonló is­mertetővel, éreztem, ezt a jó kezdeményezést tovább kell vinni. így ismerték meg ezután brigádjaink tagjai Solohov; Emberi sors című könyvét, Zója és Sura történetét. Palo­tai Boris: Pokróc az ablakon cimű kötetét, Szimonov: Nap­palok és éjszakák című regé­nyét, valamint Filip Jansky csehszlovák író nagy emberi humánummal megírt „Égi lo. vasok’* című. háborús témájú regényét Az ismertetők alkal­mával mindig akadt a hall­gatók körében egy-kit érdek­lődő, aki el akarta olvasni a könyvet és ha eljött a könyv­tárba, mindent megtettünk, hogy olvasónk is maradjon. Szocialista brigádjaink kul­turális vállalásaik megtételé­hez üzemünkben egyre inkább Igénylik, a népművelők segít­ségét. köztük a könyvtároso­két is. s mi ezt a segítséget a Magyar Szakszervezetek XXH. kongresszusa határoza­tának szel!eméb°n a jövőben, tmribh «;->er0tnZ"ik fokozni könyvtárunk munkájával. Vousik Ernőné. a Kohász Műv. Központ könyvtárvezetője AJÁNLATUNK ■ Vidám vasárnapot rendezett a tévénézőknek legutóbb a televízió műsorszerkesztősége. Már kora délután rábaközi dalokat hallottunk a Röpülj páva-kör előadásában, még vi­dámabb műsort nyújtott a helyszíni adás a Jégszínházból, ahol a 25 éves Pajtás hetilapot ünnepelték. Ismét megjelent a filmen a Flínstone család, a Ruganyos anyós humoros tör­ténetével, s lassan az Angyal .kalandjait is a vidám filmek sorába sorolhatjuk, Íbiszen a sorozat újabb darabjai szinte paródiái önmaguknak, a közönség már előre megsejti a követ­kezményeket, s még biztosabb, hogy Angyalt baj nem érheti. Az Angyal-sorozat mostani „Az embercsempészek” című filmje szinte valamennyi olyan eszközt felhasznál, amely a sorozat korábbi epizódjaiban sikert aratott. Meg­jelenik ebben a filmben a csinos, de félrevezetett maneken, a helyszínek -között a roncstelep és a szűk utca, ahol az au­tó a futva menekülő ártatlant üldözi. Az eszközök és hely­színek sorából nem hiányzik most sem az elhagyatott ház és a rejtelmes yacht, s természetesen az előkelő klub és bár­helyiség sem. Legfeljebb a téma új, mert ezúttal nem kábí­tószert, nem rablott kincseket, nem ékszereket, hanem sze­rencsétlen, bevándorolni akaró embereket csempésznek át a csatornán a brit szigetre. Mindent egybevetve Lesile Charte- ris nem fogy ki a krimik újabbnál újabb történeteiből, a rendező Ray Austin kiválóan alkalmazza a jól bevált esz­közöket, s ha mindez kevés lenne, Roger Moore (Láng József magyar kiejtésével) biztosítja a sikert. *• A mai, szerdai műsorból külön is olvasóinje figyelmébe ajánljuk az Üj arcok rivaldafényben sorozat utolsó adá­sát (18.05), amely ezúttal Marton Évát és Kovács Kolost mutatja be, az Óvodai gondok című vitaműsort (18.30), va­lamint a Nyitott könyvben bemutatásra kerülő három Végh Antal elbeszélést. (21.05). L. Gy. A ,,Stáci6k,’ újabb stációja Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a balassagyar­mati irodalmi színpadi napok keretében nagy port vert fel a szegedi Egyetemi Színpad „Stációk” cimű műsora, amely a három stációt három szer­ző műveivel határolta el. Rad­nóti a fasizmust, Pilinszki János a pusztító háborút és következményeit, Peter Hand­ke Jövendölés című beszédjá­téka pedig korunk elidegene­dését, elembertelenedését je­lenítette meg. A kegyetlen lég- > kört jól erősítette és érzékel­tette Schalom Katz fájdalmas siratóéneke és Schönberg ze­néje. Mit titkoljuk, a Stációk (főként pesszimista végki­csengése miatt) Balassagyar­maton megbukott. Most, a sze­gedi egyetemi színpad, a bu­dapesti Műegyetem stúdió- színpadán is bemutatta új műsorát, amely értesülésünk szerint ezúttal is alaposan megosztotta a véleményeket. A „kegyetlen” színház esz­közeit kevesen szeretik, és vi­selik el. De ezúttal még a ro­konszenvező kritika is úgy találta, hogy Handkét jobb lett volna Radnótitól és Pi- linszkitői teljesen elkülöníteni. fl. KV.) Madárkák című új magyar Jelenet a filmből A filmkedvelők úgy mond­ják, hogy a csütörtökön kez­dődő mozihét nagyon, jó szó­rakozást ígér a salgótarjáni November 7. Filmszínházban. Egy új, színes magyar film, egy színes amerikai filmvígjá­ték és egy színes NDK—indi­án film szerepel a műso.ron. November 25—26-ig játsszák Böszörményi Géza: Madárkák című új magyar filmjét, no­vember 27—29-én a Furcsa pár című USA filmvígjátékot, és november 30-án és decem­ber 1-én a Sólyom nyomában című indián történetet. A Madárkákról eddig meg­jelent kritikákból az tűnik ki, hogy végre sikesült olyan ma­gyar filmet gyártani, amely a közönség igényeit és ízlését ki­elégíti, s amellett valóban színvonalas. Böszörményi Gé­zét, a film rendezője groteszk Urai komédiának tartja alko­tását, valóban számos hatásos gegre, a képtelenségig eltúlzott humoros szituációra, éles for­dulatokba épül a film egyéb­ként komoly, tényleges társa­dalmi problémát rejtegető va­lóságanyaga. Már a hangvéte­le is szokatlan ennek az új magyar filmnek, s ezzel a rendezőnek sikerül a hősei iránti érdeklődést állandóan ébren tartania. Ehhez termé­szetesen hozzájárul az is, hogy a film cselekményes, pergő históriájú, vagy aho­gyan a rendező fejezte ki egvik nyilatkozatában: „lesz mit nézni is rajta". A Madárkák vidámsága, for­dulatos cselekménye mellett azt a komoly kérdést feszege­ti, hogy mi lesz a városokba áramló falusi fiatalokkal az új környezetben? Milyen úton akarják átugrani a vidéki és városi életforma között ma még tátongó szakadékot:? Se­gít-e nekik valaki abban, hogy rátaláljanak a helyes megöl- dásra? Ezek a kérdések al­I Megint egy lex kon A filmlexikon első kötete Az utóbbi napokban mind több újságban találhatunk hirdetést, amely az új film­lexikont ajánlja figyelmünk­be. Az Akadémia Kiadó megjelentette ugyanis az Oj Filmlexikon első (A—K) kö­tetét, 626 oldalon, 1800 címv szóval, és csaknem 1100 képpel. Öröm az, hogy 1964. óta — lépést tartva a film­művészet fejlődésével — im­már másodízben jelenik meg filmlexikon. De elszomorító, hogy az új lexikon második kötetére is hónapokat, talán éveket kell várnunk. Ez könyvkiadásunkban lassan szégyenletes hagyománnyá nőtt. Éveket kell várni a Világirodalmi Lexikon újabb köteteire, nem teljes a Mű­szaki Lexikon, s lassan szü­letik az Uránia állatvilág­sorozat. Nem véletlen tehát, hogy a salgótarjáni állami könyvesboltban, amely mindössze 170 példányt ka­pott az Üj Filmlexikon első kötetéből, még mindig lehet kapni az egyébként érdekes újdonságból. Tarjám íilmiiírek Sokan nem tudjáík még, hogy a salgótarjáni November 7. Film­színház rendszeresen vetít vasár­nap elé lei öUö nlién, t 10 órától ma­tinéműsort. A novemberi utolsó vasárnapon, 28-án „A felügyelő és a halár' című film szerepel a maiimé műsorán. A Kohász Mű­velődési Központ mozijában no­vember 26-án a kongresszusi ifjú­sági filmnapok kereteben az £rtk a fény-t, Szemes Mihály színes játékfilmjét vetítik a magyar te- levízió&dó-gyártius úttörőiről. Ezen a napon az ifjúsági filmnapok keretében a József Attila megyei Művelődési Kf zpontban Sándor Pál legújabb filmje, a „Sárika, drágám" szerep ?! a műsoron. Egy kis mellékjövedelem (Takács Imre kajűkatúrája) 4- NÓCRAD - 1971. november 24., szerda [ ANDRZEJ ZBYCHt (Lengyelből fordította: Varsányi István) 51. Kloss elment mellette és a felvonót sem vette igénybe, gyalog kapaszkodott fel a harmadik emeletre. Gusztuso­sán berendezett, igazi női íz­lésre valló kis lakásban ta­lálta magát. Nem kapkodott, a néhány év alatt tanult szakértelemmel kutatta át a szekrényeket és a bőröndö­ket. Igyekezett úgy dolgozni, hogy nyomot ne ha^vion és a ház asszonya ne vegye maid észre, hogy betolakodó iárt a lakásban. Noha meg­vizsgálta az összes fiókokat szekrényeket, benézett még az éléskamrába és a fürdő­szobába is, noha tüzetesen végigtapogatta Vormann had. nagy vörös húgának ruháit és fehérneműit, a falról leakasz­totta még a Matisse repro­dukciót is, amely arról ta­núskodott hogy ízlés dolgá­ban von Vormann kisasz- szonv nem túlzottan ortodox, de ott sem .'találta, amit ke­resett. Az íróasztalban még valamiféle levelezés hevert, azt is átnézte, eredménytele­nül kutatott reitekhely után. Semmit, egyáltalán semmit sem talált. A terv első pontja — gon­dolta Kloss — csütörtököt mondott. Ha ez előremutató jel és jóslat az egész vállal­kozás kimenetelére, akkor nekem régen rossz. Már éooan készült, amikor kintről lépteket hal­lott, majd kulcs csikordult a zárban. Lehetetlen, hogy már megjött volna, még csak tíz óra tizenöt perc. Még jó, hoáy időben be tudott sur­ranni a kárpit mögé. amikór hirtelen nyílt az ajtó. Egyenruhás tiszt lépett be. Ezredes. Körülnézett, mintha csodálkoznék, hogy ég a vil­lany. Persze. Klossnak már nem volt ideje eloltani. Azonnal felismerte: ugyan­az a Tiede ezredes volt, akivel az emlékezetes légitámadás napján egy szakaszban utazott. Tiede teljesen otthonosan mozgott a lakásban. Indokolta ezt a tény is, hogy saját kul­csa van. Visszament az elő­szobába, majd' újra belépett a szobába, de már köpeny és sapka nélkül. Klossnak eszé­be jutott, hogy a vonaton mennyire dicsérte a vörös ha­jú nőket. • — Most már legalább ér­tem, hogy miért — gondolta. Az ezredes a bárszekrény­hez lépett, kiemelt egy ver- mutos üveget, töltött magá­nak. a fény felé tartotta a poharat, nézegette, majd az ajkához emelte. Erre a pilla­natra várt Kloss. A tenyere élével mért egyetlen ütés, ame­lyet a jereváni táborban ta­nult a japán Instruktortól, ez­úttal is hatásosnak bizonyult. Tiede elnyúlt a szőnyegen, arccal, a kiömlött vermutba. Most már nincs mit tenni. Nem lehet eltitkolni, hogy va­laki behatolt a lakásba. A rendőrségnek azonban azt kell hinnie, hogy közönséges rabló járt a házban. Kloss szeme hél alatt kotják a film társadalmi hát­terét, de a rendező mindeze­ket a problémákat a szerep­lők szemével láttatja, a gondo­latsorok is minden alkotói be­avatkozás nélkül, a két kis naiv, riadt, ugyanakkor cél­tudatos „madárka” agyában megfogalmazódva hangzanak el. Sok fiatal és1 főiskolás szí­nész szerepel a filmben, ki­emelkedik Schütz lla alakítá­sa, de hiteles Bánsági Ildikó es Cserhalmi György játéka is. A Furcsa pár Gene Saks rendezésében Neil Simon víg­játékát viszi filmre, amelyet nálunk is bemutattak a Pesti Színházban. A forgatókönyvet maga a darab szerzője írta, s az eredeti (történet mulatságos fordulatait újabb epizódokkal bővítette, lehetővé téve. hogy ez a módosított változat jó néhány külső New York-i hely­színt is felhasználhasson. A két főszerepet Jack Lemmon és Walter Matthau alakítja. A Sólyom nyomában című színes NDK film újból bizo­nyítja, hogy á német filmstú­diók ragyogó rutint szereztek az indiánfilmek készítésében. Most újból egy izgalmas in­diánhistória kerül a • tarján: nézők elé Gojko Mitic, Hann- jo Hasse, és Barbara Brylska főszereplésével. A messzenéző sólyom bizalmatlan a fehér te­lepesekkel, akik azért jöttek, mert hírül vették, hogy ara- nvat találtak az indiánok föld­jén. Aggályaik beigazolódnak, a fehér emberek megszegik az indiánokkal kötött szerző­dést és felégetik falujukat. Az indiánok bosszúja nem kés­ieked® ... „Mixáth” forog a sírjában „Mikszáth az Operettszín­házban ! Farkas Ferenc dal­lambő zenéjével, Mészöly De. zsö kecses verseivel, Vámos László színes leporelló rende­zésében, Lehoczky Zsuzsa, Farkas Bálint, Zentay Anna, Homm Pál főszereplésével, az operettszínházi kórussal és tánckarral. Mi maradhatott így meg Mikszáth világából V — olvashatjuk abban a kri­tikában. amelyet az Élet és Irodalomban Galsai Pongrác írt, a „Noszty fiú esete Tóth Marival" musical-változatáról. Mikszáth szelleme és derűje más kritikusok szerint is ala­posan elveszett az operett- színházi műből. Mikszáthból „Mixáth”-ot mixeltek és a jó palóc kevéssel születésének 125, évfordulója előtt forogni kényszerül a sírjában. megakadt a toalett-asztalon el­helyezett fakazettán, amelyet az imén ellenőrzött; Benita gyűrűket, karkötőket, brosstű­ket és egyéb ékszereket tar­tott benne. Kiborította, és a doboz alján e'gy levelet lá­tott. Fehér boríték, gót betűs írás: „Halálom után Elért ez­redes saját kezébe.” Természe­tesen pecsétviasszal lezárva, rajta címerlenyomat. Az első sötét kapualjban el­dobta az ékszereket. Később bement egy kávézóba, hogy el­olvassa a • levelet, amelynek a tartalmát úgy is tudta. Von Vormann igazat mondott. Hűen, és nagy precizitással írta le a levélben a vele foly­tatott beszélgetést. A befeje­ző mondatokban elmagyaráz­ta, hogy miért nem tett azonnal jelentést felfedezésé­ről. A magyarázó szövegből kitűnt, hogy von Vormann teljesen fel akarta göngyölíte­ni az ellenséges hírszerző há­lózatot. mindent pontosan akar tudni, és csak azután kí­vánt jelentést tenni. Nem rossz — gondolta Kloss. Von Vormann magya­rázó mondatai végleg meg­győzték arról, hogy az érzé­keny lelkű arisztokrata-had­nagyot kizárólag a piszkos pénz érdekli. (Folytatjuk) .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom