Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
Izrael visszautasítja A Te: Aviv-i rádió ie’en- tstle. U Thnt EN "Z-iőtitkór fe"'irte az izras'.i kormányt, engedélyezi’ egy háromtagú de'egáció számára, hogy tanulmányozzák a kelet-.ieru- zsálami helyzetet. A Biztonsági Tanácsnak a közelmúltban elfogadott határozata felszólította Izraelt, szüntesse be a korábban iordánial fennhatóság alatt álló városrész állandó státuszának megváltoztatására irányuló intézkedéseit. A tanács határozatát az izraeli kormány akkor „semmisnek” mondotta, s ennek megfelelően — mint azt a Tel Aviv-i rádió megállapította — vissza fogiák utasítani az ENSZ-delegáció látogatására vonatkozó kérést is. (AP) Kínai zászló INew Yorkban Csi Peng-fe.i. a Kínai Nép- köztársaság ügyvezető külügyminisztere vasárnap U Thant főtitkárhoz intézett üzenetében azt kérte, hogy a népi Kínát a „C”-betűhöz sorolják be az ENSZ tagállamainak névsorába (China, People, s Republic of.). Ennek megfelelően hétfőn reggel a népi Kína öt aranycsillagos zászlaját Chile és Kolumbia lobogója között húzták fel a 131 tagállam zász- lainak sorában. (AP) Hírek közöt( tallózva „Veszélyes művek" Törökországban Svájc történelmében először szavazhattak a nők is. Képünkön Rudolf Gnaeigi köztársasági elnök és felesége leadják szavazatukat Pártkongresszus Albániában Hírügynökségi jelentések szerint Tiranában hétfőn reggel megnyílt az Albán Munkapárt VI. kongresz- szusa. Az első ülésen Enver Hod- zsa, a pórt első titkára beszámolt a központi bizottságnak az 1968 novemberében megtartott kongresszusa óta kifejtett kenységéről. (MTI) V., tévéTeljes egyetértés A november 1-én nyilvánosságra hozott szovjet—kubai közös közlemény bejelenti: Koszi gin baráti beszélgetést folytatott Fidel Castróval, Raul Castróval, Osvaldo Dor- ticos-szal és más kubai veze- tőkkel. A két fél mély megelégedéssel nyilatkozott a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság aktív és sokoldalú, gyümölcsöző együttműködéséről. A szovjet fél megerősítette hogy kész a jövőben is sokoldalú támogatást nyújtani Kubának. a szocialista vívmányok megerősítéséért A szovjet fél ismét elítélte az Egyesült Államok imperialista blokádját Kuba ellen, és állást foglalt a guntanamói amerikai katonai támaszpont kubai területen való törvénytelen fenntartása ellen. Mint a közös közlemény leszögezi: a felek megerősítették azt a kölcsönös törekvésüket hogy a jövőben is minden eszközzel erősítik és fejlesztik a testvéri barátságot a Szovjetunió és Kuba között, a marxizmus—lenin- izmue és a szocialista internacionalizmus elvei alapián. A szovjet és a kubai fél kifejezte teljes egyetértését a Jelenlegi nemzetközi helyzet és a világon végbemenő társadalmi fejlődés értékelésében. A két fél ismét megerősítette azt a meggyőződését, hogy a jelenlegi viszonyok között sürgető szükség van a szocialista országok és minden forradalmi erő egységének megszilárdítására. A véleménycsere során a felek aláhúzták az európai biztonság szavatolásának nagy jelentőségét, a kubai fél támogatja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására irányuló erőfeszítéseit. Állást foglaltak a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak az ENSZ-be való egyidejű felvétele mellett, és megelégedésüket fejezték ki a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása fölött. Síkraszálltak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés és egy olyan világkonferencia összehívása mellett, amely megvitatná a leszerelés problémáival ösz- szefüggő valamennyi kérdést. Mielőbb lihják össze a leszerelési világkonferenciát Moszkvában közleményt ad- val, valamint az általános és tak ki a Béke-világtanács le- teljes leszerelés várható hatá- szerelési bizottságának kibőví- saival összefüggő kérdésekről, tett üléséről. A közlemény rá- A találkozó résztvevői mély mutat: aggodalmukat fejezték ki azok Ez év október 30-31-én mlat,t * konfliktusok miatt, Moszkvában megtartották amelyek az emberek ezreinek több tudós és közéleti szemé- Pusztulásához vezetnek es lyiség nemzetközi találkozóját nézhetetlen szenvedést hoznak - a Béke-világtanáca leszere- axla*°M*fa a Vlla® külonbó- lési bizottságának kibővített 80 r~z®ií“en-, , .... ülését amelyen megvitat- £ találkozó ^ztvevö‘ Ü“‘ ták korunk egyik legégetőbb "f^^í*** problémáját, az általános és t ül^f^hoz és teljes leszerelés kérdését ^fejezték, hogy minden eszközzel támogatták azt a tevé- A tanácskozáson a leszerelés kenységet, amely az általános politikai, katonai, tudományos, leszerelési világkonferencia gazdasági és társadalmi vonat" mielőbbi összehívását és az kozásairól több előadást tar- ezzel kapcsolatos más intézke* tottak. Széles körű vitát foly- dések megvalósítását szolgáltattak a fegyverkezési hajszá- ja. (MTI) Ankarai lapok közleménye szerint a török katonai tanács jóváhagyott egy listát irodalmi művek betiltásáról és a forgalomból való kivonásáról. A listán — többek között — Marx, Engels, Lenin és Ho Si Minh művei szerepelnek. Ugyanakkor betiltották az SZKP történetének, Gladkov: Cement című művének, Nazim Hikmet verses köteteinek, valamint más politikai és szépirodalmi műveknek a kiadását, illetve terjesztését. Ha ez napjainkban talán szokatlannak tűnő index furcsán is hat egy kissé, egyáltalán nem meglepő. Erim miniszterelnök hatalomra jutása óta a török kormány gyakran tett olyan lépéseket, amelyek szélsőségességükkel a legpregnánsabb jobboldalnak kedveztek. Ügy tűnik: Ankara jelenleg nagy félelemben él. Az október elején kirobbant belpolitikai válság az országra jellemző krízist tovább mélyítette: a 32 milliós állam dolgozó tömegei egyre nyíltabban juttatják kifejezésre elégedetlenségüket. Ugyanakkor megrendült Ankara nemzetközi pozíciója is. Mivel Erim kormánya képtelennek bizonyult a régóta akut problémák megoldására, még a CENTO-beli szövetségesek is gyanakvással figyelik az országban mindinkább eluralkodó gazdasági és politikai káoszt. Az összevisszaságot és a zűrzavart bizonyítja az is, hogy a kormány helyett egyre inkább a katonai tanács intézkedik. Ez a fórum volt az is. amelyik összeállította a „veszélyes művek” listáját, s ez adja ki — szinte naponként — a katonai uralmat szolgáló szigorú rendelkezéseit. Ügy tűnik azonban, hogy a rendeletekkel csak „posta- munkát” végeznek, mert a helyzet nem javul, nem konszolidálódik a politikai, élet. S ez arra mutat: Törökországban nem a már említett könyvek a „veszélyes művek”, hanem az az igazán veszélyes, amit napjainkban politika címén folytat Erim kormánya és a hatalom igazi birtokosa, a katonai tanács. Ki az igazi bűnös? Jahja Khan pakisztáni elnök ismét kizárólagos interjút adott az amerikai Newsweek című lapnak. Véleménye szerint India és Pakisztán háborúja küszöbön áll. A helyzet ilyen megítélése az elnök részéről egyáltalán nem meglepő, már csak azért sem, mert a válság során az eddigiekben még sohasem próbálkozott azzal, hogy felvegye a közvetlen érintkezést Indira Gandhi kormányával, és valamiképpen megpróbálja felújítani a taskenti szellemet. Hasonló álláspontot mutat az is, amit a keleti tartomány helyzetéről mondott Jahja Khan. Hivatkozott ugyan a december 20-án életbe lépő új alkotmányra, amely szerint Kelet-Pakisztán „maximális autonómiát” kapna, nem szólt azonban a legégetőbb kérdéAmikor 1966-ban De Gaulle Moszkvába látogatott, a hitleri Németország felett győztes antifasiszta koalíció legjobb hagyományait elevenítette fel. Az akkor aláírt szovjet— francia közös nyilatkozat már jelezte, hogy a két ország .megyon fontos”, kapcsolataiban a korábbiak- gesebb Példa a világ számára a „lesöényekérdésekre kitérő" tói lényegesen eltérő, új folya- megfogalmazásokkal. Ezúttal mat kezdődik, amelynek alapvető célja az európai függő ügyek rendezése, a különböző hanem arról, hogy az elnöki társadalmi rendszerű, orszá- palotában tartott megbeszéli- gok békés egymás mellett seken Igen széleskörűen és élésének megvalósítása. Négy mélyrehatóan elemezték az év múlva, 1970-ben Pompidou európai és világproblémákat, utazott a Szovjetunióba. A A tárgyalások Francia Köztársaság elnöke az egész európai békét előre- október 6-án, a szovjet fő- vivő jellegét legkifejezőbben 11. pont határozza meg, amely kimondja: „A Szovjetunió és Franciaország kétoldalú kap• városban kijelentette: „A politikai együttműködést annyira ki kell fejleszteni, hogy kontinensünk biztonságának meghatározó eleme legyen.” Történelmileg rövid idő alatt, tehát a két ország gazdasági, tudományos, politikai és egyéb területeken való együttműködése olyan lépcsőfokokon haladt keresztül, amelyre alig volt még példa különböző télfeidalmi berendezkedésű átlimok esetében. Az eddigi érintkezésnek és azonban nem egyszerű dip- csolatait minden területen úgy lomáciai formuláról volt szó, építi, hogy azok jó példát adjanak a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú együttműködésére.” Érdemes odafigyelni a fogalmazásra, mivel félreérthetetlenül kife- konstruktiv, jezi, hogy úgy a bilaterális, mint a több oldalú együttműködést a békés célok szolgálatának rendelik alá. Ez feltétlenül bátorítóan hat majd a világ kis és nagyobb nemaz a két dokumentum bizonyítja, amelyeket Leonyid Brezsnvev és Pompidou elnök aláírtak. A „szovjet—francia zeteire, mivel egy ilyen kap- deklaráció” semmi kétséget csolat mindig is vonzó sem hagyott a két ország azon országok számára, szándékainak őszinteségéről, lyek többé-kevésbé arról, hogy a kölcsönösen megfelelő érdekek szerint tevékeny részesei lesznek a béke és a biztonság kimunkálásának. Még az előbbinél is tevőit ame- bizonytalanságban éltek. Mind a Szovjetunió, mind pedig Franciaország állandó tagjai az ENSZ Biztonsági Ta nácsának, A béke megvédésé’ lentősebb azonban a másik ért érzett és vállalt felelősségük dokumentum, amely „A Szovjetunió és Franciaország kapcsolatíejlesztési folyamat- együttműködésinek nak azonban a csúcspontja címet viseli, s amely a két or- Leonyod Brezsnyev hatnapos szág békés együttműködésé franciaországi látogatása volt. Brezsnyev és Pompidou tárgyalásairól tájékoztatva, a szónok elvi megfogalmazása Tartalmát tekintve a 13 pontból álló okmány jóval vivők nem fukarkodtak a jel- túlmutat a francia—szovjet zőkkel. Szinte minden megnyilatkozásban találkoztunk a vlszonv keretein. Nemzetközi jelentőségét legkifejezőbben a tehát fokozott. Ezt a felelősséget juttatja kifejezésre a alanelvei” dokumentum 6. pontja, amely egjeb-k mellett kimondja: „Ha olyan helyzet keletkezik, amely a két fél véleménye szerint a békét veszélyezteti, megbontja a békét, vagy nemzetközi feszültséget idéz elő, a Szovjetunió és Franciaország, az 1970. októberi 13-án kelt szovjet—francia jegyzőkönyvnek megfelelően fog eljárni.” Vagyis együttesen lép fel a békebontók ellen, s ez földrészünk vonatkozásában, napjainkban a legjelentősebb súly, még akkor is, ha a dokumentum mondanivalójának helyes értelmezése szerint nem számolunk a katonai erővel. S, hogy a szovjet—francia együttműködés példa lehet az egész világ számára, arra újabb adalék a 7. pont, amely szerint valamennyi európai állam biztonságának, békés kapcsolatainak. együttműködésének megszilárdításában tevékenyen közreműködnek az alábbi öt elv következetes betartása alapján: 1. a jelenlegi határok sérthetetlensége; 2. a belügyekbe való be nem avatkozás; 3. egyenjogúság; 4, függetlenség; 5, lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy ilyennel való fenyegetőzésről. Ez a passzus egyébként út- nyitónak is tekinthető, mert minden ország számára lehetővé teszi a csatlakozást, ha azok betartják a felsorolt elveket.-'Ügy is minősíthetjük tehát Brezsnyev és Pompidou tárgyalásainak eredményeit, mint amelyek a jövőben erjesztőként hatnak kontinensünkön, a földrész biztonságának megteremtésére hivatott konferencia előkészületeinek meggyorsulására, s a tanácskozás megva’óso'ásiira. Szolnoki István sekről: a menekültek visszatéréséről, a keleti tartományban dühöngő katonai terror felszámolásáról. Külön passzust szentelt Mudzsibur Rahman sejkneK, a kelet-pakisztáni Avami Liga jelenleg börtönben lévő vezetőjének. Ügymond: ha „a nép azt követeli, szabadon bocsátják” a sejket, de nem térhet vissza a keleti tartományba, mert „annak népe őt okolja szenvedéseiért”. A megállapítás eléggé sommás és figyelmen kívül hagy két tényt. Elsősorban azt, hogy a kelet-pakisztáni engedetlenségi mozgalmat, majd a szeparatista ellenállást nem a sejk robbantotta ki, hanem amiatt a mérhetetlen nyomor, gazdasági és politikai elnyomás miatt kapott lángra, ami az egész keleti tartományra jellemző: Másodszor: azt is figyelmen kívül hagyta az elnök, hogy a Kelet-Pakisztán- ból elmenekült közel tízmillió ember éppen azért hagyta el az országot, mert a központi kormány hadserege egyszerűen elüldözte őket otthonaikból. Bármerről is nézzük tehát: a Pakisztánban kialakult helyzetért nem India, nem is Mudzsibur Rahman sejk a felelős, hanem az igazi bűnös a Ravalpindiben székelő — Jahja Khan által —vezetett központi kormány. Eltűnnek az áldozatok Hat ismert argentin jogász. — akik már valamennyien szerepeltek politikai foglyok védőiéként bírósági tárgyalásokon — külföldi újságírók előtt tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy Argentínában mintegy ezer politikai fogoly sínylődik a börtönökben és ezeket — tekintet nélkül arra. hogy nők. vagy férfiak — a legkülönbözőbb módon kínozzák. Az ismert ügyvédek elmondották továbbá, hogy a rendőrség és általában a biztonsági szervek gyakorlatilag teljhatalommal rendelkeznek, bárkit elhurcolhatnak és áldozataik gyakran nyomtalanul eltűnnek. (Reuter) Rlovambar «.«ül 31-lg LUKBEREKDEZaSI CIKKEK KSALLITASH a CENTRUM ÁRUHÁZ bútorkirakatában. . Szolid árak, rendkívül nagy választék AJÁNLATUNK: Velúr cbédlőszőnyeg 250x800-as Bükié eL'édlőszőnyi'g 200x300-as Összekötő 90xl80-as Futószőnyeg, Csángó 90 cm Széles Faliszőnyeg, suba Faliszőnyeg, torontáli 2670,— Ft Gallon függöny 2«0x2«0-as 238.— Ft 860.,— Ft Klöpltfüggöny 260x300-as 580.— Ft 574.— Ft Pehelypaplan 1170.— Ft 00,50 Ft Orlonpaplan . 316.— Ft 861,— Ft Takaró, Dada 417,— Ft 1751.— Ft Takaró, Mirtusz 180,— Ft a Centrum íruházban! rrttuip Mit//
