Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

„Szocialista ” Váltig töprengtem rajta, mit is csinálják, míg végül csak idézőjelbe tettem a címben a szocialista szót. lévén, hogy az összekötteté­sek, amelyekről a továbbiak során szólni kí­vánunk, mindennek minősíthetők, csak ép­pen szocialistáknak nem. Bár az elnevezés tőlünk ered. Mi, hazai dolgozók találtuk ki. Némi köz- és öngúny- nyal „szocialista öszeköttetésnek” nevezzük a protekciót. S azért így, mert új társadalmunk körülményei között is föllelhetők maradvá­nyai. Elmúltak már azok az idők, amikor jelen­ségeket kézlegyintéssel lehetett elintézni, semmisnek tekinteni, vagy megbélyegezni. Ma a realitások korát éljük. Módszereinek birtokában megállapíthatjuk: hallatlanul nagy eredményeket értünk el a protekció el­leni küzdelemben. E közösségellenes kapcso­latok valaha az egész társadalom testét be­hálózták. Kezdve a legfontosabb szerveken, a közhivatalokon. A protekcionizmust. mint egységes rendszert megsemmisítettük. Ami még megmaradt—és olykor újra i,s terme­lődik — belőle, az elveink, társadalmi gya­korlatunk ellenére egzisztál. Eredményeink keltette örömünket azonban gyakran keserítik meg azok a jelenségek, amelyek a „szocialista” összeköttetések meg­létére, sőt egyes területeken való erőteljes, funkcionálására utalnak. Fájdalmas, olykor a dolgozók igazságérzetét mélyen sértő té­nyek is tapasztalhatók. Sokszor a szemünk láttára jutnak emberek jogtalan ügyeskedé­sekkel meg nem érdemelt előnyökhöz. Sérelmünk jogos. Ám ezzel nincs elintézve, lezárva az ügy. Módunkban áll ugyanis szót emelni a legkülönbözőbb fórumokon az igaz­ságosságot sértő személyi összefonódások el­len. De sokszor inkább hallgatunk. Magunk­ban, szűkebb körben mérgelődünk tovább. A protektorok és pártfogaltjaik eközben pedig zavartalanul űzhetik kisded játékaikat. A dolgozó azt mondja erre: a protekció lovagjai nem csak az ügyeskedésben lelemé­nyesek, hanem a megtorlásban is. Hogy számtalan példa mutatja; nagyot tudnak üt­ni, és szoktak is, éppen gátlástalanságukból merítve a bátorságot. De egy egész kollektí­vát nem lehet agyonütni. Érvényesülhet tehát az igazság, ha együttesen, közös erővel lé­pünk fel a tapasztalt negatív jelenségekkel szemben. Igen ám — kénytelen itt közbeszólni az újságíró —' csakhogy az élet többnyire nem fekete-fehérben produkálja a tényeket, je­lenségeket. Könnyen megeshet, hogy egyik nap vádlók vágjunk protekcionizmus-ügyben, másnap — hogy finoman fejezzük ki magun­kat — érintettek. Hétfőn kemény szavakkal illetjük X-et, mert mindig kiügyeskedi ma­gának, hogy — például — közpénzen külföld­re utazzon. Kedden viszont esetleg mi kérünk ..szívességet” egy bennünket érintő ügyben Y-tól. Ami azt is jelzi: a társadalom is ludas né­miképp a „szocialista összeköttetések” jelen­ségeinek továbbél telesében. Készint úgy, hogy tagjai nem harcolnak kellő erállyel, bá­torsággal, következetességgel a napfényre bukkanó protekcionizmus ellen. Részint1 úgy, hogy olykor maguk is beleesnek a jogtalan előnyszerzés kisebb-nagyobb bűnébe. Ilyen­kor egy kicsit úgy fest a dolog: a protekció, ha mások csinálják, elítélendő, megbélyege­zendő. Ha nekünk van rá szükségünk, már- már bocsánatos bűn, sőt olykor kifejezetten „baráti szívesség”. Megszüntetni, a társadalmi cselekvés po­rondjáról kitiltani ezért nem egyszerű — ezt tapasztalhatjuk nap mint nap. Az ellene ví­vott harcban hol ütnünk kell. hol pedig kri­tikusan kell szembenézni saját magunkat. S ha őszintén magunkba tekintünk, talán nem is tudjuk olyan hamar és egyértelműen el­dönteni, melyik a könnyebb, melyik a nehe­zebb. Papp Zoltán Szurdokpüspökinek is kamatozik a hatvani „gyáraiapítás” Mint ismeretes: hazánkban már jó ideje napirenden van a mezőgazdaságban nagy problémát jelentő cukorrépa­termelés, illetve a szarvas­marha-tenyésztés növelése. Az i mmár elodázhatatlan témák­hoz kapcsolódott a közelmúlt­ban szakminiszterünk és a TOT elnökének tsz-ekhez írt levele is, amelyben — egye­bek mellett — az áll: „...in­dokolt. hogy a termelőszövet­kezetek fokozott gondot for­dítsanak ezekre az ágazatokra, tegyenek üzemi intézkedéseket a fejlesztésükre, mert a már megtett és teendő állami in­tézkedések is csak így lehet­nek hatásosak...” A program komolyságát fel­ismerve jutottak a Hatvani Cukorgyár és partnergazdasá' gainak vezetői arra a gondo­latra, hogy összefogással, köl­csönös előnyökön alapuló tár­sulást alakítanak, s a szarvas­marha-tenyésztést segítendő, együttes erővel létrehozzák a Zagyva parti város iparát még változatosabbá tevő takar- mányüzemet. KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYŐS Ebben az új létesítményben — az elképzelések' szerint — javarészt cukor gyári mellék- termékből állítanák elő az állatok húsgyarapodását jelen­tősen fokozó fehérjedús takar­mányt mindazoknak a tsz- eknek, amelyek répaföldjeik területének növelését tervezi!! a jövőben. Vállalkozásukkal így részben csökkenne a gyá­riak — ezen túlmenően pedig az egész iparágnak — gond­ja, hiszen a következő eszten­dőkben az eddiginél nagyobb cukorrépa-mennyiséget. dol­gozhatnának fel, másrészt jól járnának a gazdaságok, mert ahogyan már kiszámították: ez a takarmánjrfajta — a koráb­bival összevetve — érezhető­en csökkentené a hizlalás ön­költségét. Ami természetesen többletjövedelemként jelent­kezne. A KAPOSVÁRI PÉLDA NYOMÁN Az egyesülés szerződését a Hatvani Cukorgyár képvise­lőin kívül, a szurdokpüspöki, a kábái, a kartali, az újszászi, a jászboldogházai, a jászki séri és a hevesi mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek vezetői ír­ták alá nemrégiben. A lefek­tetett feltételek alapján, cu­korrépa-területeik, illetve azok növekményének aránj'ában osztoznak majd az említett hatvani takarmánykeverő üzem beruházási költségein, viselik a fenntartással járó kiadásokat, s természetesen ugyanilyen formában részesed­nek az üzem termékeiből is. Kaposvárott három évvel ez­előtt kezdődött meg kísérleti jelleggel a hasonlóan fehérje- pótló takarmány gyártása, s az idei tavasszal alakult a tu­lajdonképpeni társulás. A ta­pasztalatok alapján mernek most vállalkozni a Hatvani Cukorgyár feldolgozási kör­zetében is ugyanerre. AMI ÖSZTÖNZŐ Mind „szűkebb hazánkban", mind a környező négy me­gyében érdeklődés kíséri a kezdeményezést, s a tájékozó­dás szerint további jelentke­zőkre lehet számitatni. Észre­vételek mutatják, hogy kedvet ad a közeledéshez, csatlako­záshoz a cukorrépa-termesztés gépesítéséhez előállított, ma már széles körű lehetőség. Ép­pen októberben, a Szolnokon tartott országos bemutató is igazolta, hogy az ügyes segéd­eszközökben napjainkban ná­lunk sincs hiány, közöttük valósággal válogathatnak a gazdaságok. Ennélfogva egj're kisebb szükség van az eddigi, megleheti*“ n fárasztó fizikai munkára, nem okoz különö­sebb problémát a répával va­ló foglalkozás. Bízhatnak hát a sikerben! Gyóni Gyula ■pcaroscsdík liessélgetés Czene Józseffel, a járási pártbizottság első titkárával Az utóbbi években az iparosítás erőteljes lendületet üzemek dolgozóinál! bérszín- vett a rétsági járásban. Az e téren bekövetkezett eredmé- vonalát a kihelyezett üzemek nyékről, gondokról és tennivalókról nyilatkozott munka- dolgozóinak rovására növelik, társunknak Czene József, a rétsági járási pártbizottság mondván: csak így tudják első titkára. elfogadtatni dolgozóikkal a fejlesztések anyagi konzek­— Meddig jutottak az ipar- sadaimi hatását ma még fel venciáit. Ezzel mi nem értünk telepítésre, illetve az iparfej- sem tudjuk becsülni. A fej- egyet, minden eszközzel biz- lesztésre hozott határozat lődésben az 1970-es oá r tér te- tosítani fogjuk, hogy minden­végrehajtásában? kéziét legalapvetőbbnek azt kit munkála szerint bérezze­- Az 1966-os pártértekezlet tartotta’ hoí^ ielentősen nőtt nek. Kezdetben nehézségek részben a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek ipari jel­legű melléktevékenységének a munkásság létszáma. A ki- voltak a termelés műszaki járókkal együtt ma már tíz- feltételeinek megteremtésében ezerre tehető, ez meghaladja is. A központok elhasználódott a mezőgazdaságban foglalkoz- gépeket küldtek le. ezekre a lul. Ennek megvalósítását elő- arnej„ a -jövőben meghatóra­„ a4-4-rt o í, ti4- ttiH aL— t i wneto erositeset. részben ui ipari számát. Kialakulóban korszerű gépek normáit írták u^mel! J™" van egy olyan politikai bázis, elő. Emiatt a dolgozók csak 7—800 forintot kerestek, és közülük többen továbbálltak. Előfordult az is, hogy egyik­másik üzem az úgynevezett kulimunkát hozta le Buda­pestről. Részben jelzésünkre, részben saját kárukon jöttek rá: ha munkaerőt akarnak, akkor megfelelő feltételeket, reális normákat és bérezést kell biztosítaniuk. A kapcso­segítette a párt vidéki iparte­lepítési politikája, a me­gyei pártbizottság határoza­ta. Kedvezően hatott az a tény, hogy Budapest csupán 60 kilométerre feleszik. Emel­lett a iárásban több olvan objektum volt. amely kisebb átalakítással üzemtelepítésre alkalmasnak mutatkozott. Az első lépcsőben Berke­zója lesz a járás további fej­lődésének. Az ipari üzemek­ben fokozódó igény jelentke­zik a pártnapok, a politikai oktatások iránt, népesebbek a politikai rendezvények, har­mincegy brigád küzd a szocia­lista címért. Az új üzemek­ben megalakultak, részben előkészítés alatt állnak a Pártszervezetek, hat üzemben lat további javításában sokat nyen a paszományai: gyár. mvíl!:öcli!v KlSZ-szervezet 131 segítenek majd az üzemen Nagyorosziban a Favorit Ktsz taggalt 2500 főre tehető a belül létrehozott, oártszerveze* papucskeszito űzetne, Diosie- szaicszel-Vezeti tagság. Mindkét fék. tömegszervezet jelentős poli- „ .. ,,, «kai erőt képvisel. A ktsz-ek- ~ ***** , “zemck né! a nőbizottságok mar eddig Panaszkodnak, hogy a leiele. is jelentős eredményeket év- m‘es e',’tt bc,*crt, tek el a Központi Bizottság sok esetben nem kapjak meg, A második lépcsőben a tara- 1970 februári határozatának ,ni az ?f.. ®zé^.bt?'Viofln végrehajtásában. Az előbb — a járási párt- és tanácsi említett szervezeti keretek szervek az ipartelepítés meg- biztosítják. hogy az eddiginél kezdése előtt alapos felmé- több emberhez eljusson a párt rést V“tf“ztek. Ennek ismere- szava, megismerjék céljainkat, tében kijelentem, hogv az elképzeléseinket, tevékeny ré- iparosítás munkaerőoldalról szesei legyenek azok végre- is megalapozott volt. Senki hajtásának: sem ígérte, hogy minden szak­Részben az iparfejlesztés mában biztosítjuk a szüksé­, ... , hatására, jelentősen emelke- ges szakembereket Az egyes szolokorong- es Kőedenygyai det(. a járás lakosságának szakmákban jelentkező hiány életszínvonala. Csak a réteá- miatt egyes üzemvezetők Időközijén termeim kezdett a gi ÁFÉSZ területén 7,2 szá- munkaerőhiányról beszélnek. Pannónia Htsz. Fern- es Vas- zai£kkal nőtt a kiskereske- Tapasztaljuk, hogy a panasz­retSaAnvT«ok delmi- 12Á százalékkal a ven- kodók külső okokat keresnek Híradástechnikái Anyago déglátóipari forgalom 1971. és állítanak előtérbe. Ezzel Gyára romhanyi üzeme. A els6 háromnegyed évében. A szemben nem néznek körül tanacs ^ területbiztosítással, takarébbetét-állomány mégha- saját portájukon. Van, ahol közm„ x I iadja az 58,5 milliót. Rom- ebben az évben a szükséges hányban és Diósjenőn megnő- létszám több mint kétszerese vekedett az építkezési kedv. fordult meg. Elismerjük, hogy Az ipartelepítés nemcsak a fluktuáció egyik oka az, eredményekkel, hanem gon- hogy az eddig háztartásban dokkal is jár. Fokozódott az dolgozó nők nehezen szokják igény a kereskedelmi, egész- meg az üzemi légkört, a ségügyi, kulturális ellátás és munkafegyelmet, a. kötöttsé­szolgáltatás iránt. Ennek kié- geket légítése érdekében az első lé- „ . péseket mesterük. Az . ~ Szükség van-e a jaras­nőn a VILTESZ Ktsz villamos ciki; eket gyártó részlege már 1968—69-ben megkezdte ter­melését, csaknem 300 főnek biztosított munkalehetőséget. dött meg. 1969 végén meg­kezdték a szivattyúgvár épí­tését. amelyben rövidesen megindul a termelés. Meg­kezdődött a Glóbus Nyomda dobozüzemének beruházása, ahol az építési munkák ez év végére fejeződnek be. Foly­nak a földmunkálatok a Csi­rulékos beruházások megva­lósításával csaknem három­millió forint támogatást nyúj­tott, amit a vállalatok 115 millió forint saját pénzesz­közzel egészítettek ki. Az új üzemek letelepítésé­vel egyidejűleg megindult a régiek rekonstruálása. Ilyen címen 30 millió forintot köl­megtettük. töttek el a felsőpetényi ás- AFÉSZ-ek iavítiák Romhánv ban az ipaT további fejlesz ványbányánáL Nyolcvanötmii- és Diósjerlő kereskedelmi el- le??r.e’ területeken ée liós beruházással évi 500 ezer ' * kulturális ieénvek miert? négyzetméter burkolólapot fokozottabb kielégítését biz- - Folytatni kell az ipar gyártó uj üzem es mazuzem tosítia az elmúlt évben áta- extenzív fejlesztését, elsősor- épül a romhanyi eserepKaly" diósienői ű.i művelődési ban Rétság és Né^sa térségé­hagyárban. Ezeket a beruha- az ez évben megnyílt ben. Szükség van a csiszoló­zásokat — a szivattyugyar romhányi könyvtár. Az egy koronggyár megépítésére. Né­ki vétőiével — járáson belüli orvosra jutó lélekszám jóval zsa térségében egv építőipari az országos átlag alatt van. szervezet létrehozásával meg- Sajnos. az előbb említett igé- kezdtük az iparosítást. A tár- nyekhez az ú.i ipari üzemek gyalásoknál még nem iutot- még nem járulnak hozzá, a kivétélével — járáson belüli építőipari kapacitással oldot­tuk meg. — Az űj üzemek mennyi­ben felelnek meg az elképze­léseknek. milyen hatásai van- régebbiek jobban beilleszked­nak a járás politikai, társa­dalmi és gazdasági fejlődésé­re? — Az egyik alapvető célt elértük. Az eddig létrehozott 1500 munkahely biztosítja a munkába lépő fiatalok elhe nek a községpolitikai elképze­lésekbe. s azt anyagilag is nagyobb mértékben támogat­ják. Az iparosítás közvetve a termel őszövetkezetek aa zd a­tunk tovább. A oártértekezlet óta jelen­tős előrehaladás van az in­tenzív fejlesztésben. Ennek elismerése mellett üzemeink belső mechanizmusa még rendkívül sok tartalékot rejt magában. Megyei és járási sági megerősödéséhez is hoz- párthatározatok kötelezik Ivezkedését Megállt a iárás zajárul. Az ipari beruházások, gazciasagvezetoket ezek felta— * m kivitelezésre több mint 800 rására. Mi saiátos eszközeink­lakosságának elvándorlása, sőt bizonyos fokú visszaáram- főt foglalkoztató építőipari kel biztosítani fogjuk, hogy lásnak vagyunk tanúi. Az ipartelepítés politikai és tár­vállalatok. a TÖVÁLL-ok ezek ne csak papíron marad­Szőlőfeldolgozií gépsor Csongrád megye legnagyobb pincészetében, Kisteleken, új, francia szőlőfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Ezzel a berendezéssel órán­ként 400 mázsa szőlőből préselnek mustot. Az új gép­sor teljesítménye tízszerese a régi. hagyományos beren­dezéseknek. jöttek létre. Ért termelési ér­tékük megközelíti a 100 mil- liót. — Sikerült-e jó kapcsolato­kat kialakítani a telephelyek központi vezetőivel, mi za­varja a még eredményesebb együttműködést? — Kapcsolatunk mind az üzemek központi, mind' a iá­rásban működő üzemrészek vezetőivel rendszeres, iónak iák. Néhány mondható. Zavar bennünket, hogy az üzemek vezetői a se­gítséget úgyszólván minden esetben a iárási szervektől kérik és várják. Nem veszik figyelembe, hogy sok vonat­ianak, — A fejlesztésekhez szük­séges pénz mindenütt bizto­sítva van? — Kivéve a csiszolokorong- gvárat. mindenütt megvan. A legutóbbi napokban nyilvá­nosságra hozott kormányzati intézkedések a rétsági iárás­ban folyamatban levő iparte­lepítést csak meggvorsíthat­üzemünkben a technológiai szerelés folyik, máshol pedig az építési mun­kákat a közeljövőben befeje­zik. A kormányintézkedések pedig arra ösztönzik partne­reinket. hogy a megkezdett kozásban a hatásköröket le- építkezéseket mielőbb befeiez- adtuk a közbeeső csúcsvezető- zék Az előbbiek mellett az ségeknek. Ezenkívül néhány üzemeken belül bizonyos fo- téves szemlélet is összeütkö- kú önmozgás következett be a zésre adott okot. Egyes üzem- fejlesztési elképzeléseknél, vezetők túlhangsúlyozzák üze- Üjabb raktárak, szociális ob- mük szerepét a járás iparte- iektumok létesítésének igénye lepítésében. áldozaíhozatalról merül fel. Ezeknél előfor- beszélnek. s tagadják azokat dúlhat fedezethiány. Ez azon- az objektív okokat, amelye- ban az 1966-os pártértekez-let két mind a járásban, mind a letelepült üzemeknek kölcsö­nösen figyelembe kellett ven­ni. Ebből táplálkozik az a szemlélet, hogy a budapesti ipartelepítésre vonatkozó ha­tározatát már nem akadályoz­hatja — fejezte be nyilatko­zatát Czene József elvtárs. V. K. NóGRÁD — 1971. november 2., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom