Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

„Szamosparti, kupolás Thália temploma Nagy sürgés, forgás van benn, kívül alatta Vándorútra indul maroknyi kis népe Kultúra dicsőség, s a kenyér jegyébe.

A sürgölödők közt egy áll csak tétlenül, Mereven mint oszlop, amihez hozzádül.

Hajh! Repülne ő is, vándor útra kelve,

De már szárnyaszegett gólya lett belőle. Hetvenéves múltja előtte elvonul,

Szárnyaszegett gólyának búcsú könnye csordul.”

E verset Szentgyörgyi István írta a „Charité sanatóri- Mm '-ban, ahová 1931 tavaszán utalták be.

Hét évtizedet töltött színpadon. 1861-ben lépett fel először, Kassán, Jókai Szigetvári vértanúk című darabjában, s utoljára 1930. április 16-án — Katona József halálának századik évfordulóján —, a Bánk bánkban. A hét évtizedből hat Kolozsvárhoz fűződik. 1871. április 14-én a Csizmadia mint kísértet című darabban itt mutatkozott be feleségével együtt, a Nemzeti Színház tagjaként.

Hét évtized színpadon, kilencven év, pár hónap híján — még kimondani is sok — Szentgyörgyi István pedig teljes testi és szellemi frisseséggel dolgozott ez idő alatt.

1911-ben, színészi jubileumának ötvenedik évfordulóján jelent meg Szász Endre szerkesztésében a „Szentgyörgyi Album”. Ebben olvashatjuk saját, pontos feljegyzései alapján, hogy az 50 évből 40 évet Kolozsvárott töltött, és 1871. április 14-től 1911. április 1-ig 6272 alkalommal játszott — 1024 különböző darabban, 1205 különböző szerepet. S az 1911—1930. áprilisáig terjedő idő is gazdag volt színészi teljesítményében.

Szentgyörgyi István Nóg- rád megyében, Diósjenön született, 1842. február 20-án „Nemes Szentgyörgyi István és Nemes Jakabházy Emília” gyermekeként. Húga, Fáni, szintén Diósjenön született, 1844-ben. Édesapja papnak szánta, ezért 1852-ben beadta a Debreceni Kollégiumba. 1859-ig volt Debrecenben. A papi pálya azonban nem vonzotta. A dabasi református egyházközség jegyzőkönyvében olvashatunk arról, hogy 1859-ben a megürült tanítói állást ifj. Szentgyörgyi Istvánnal kívánták betölteni. <5 az állást el is fogadta. „Emlékeim” (megjelent Kolozsvárott, 1923 nyarán) című művében így vall a dabasi viszonyokról: „Beletaláltam magamat valahogy a rektor Ságba, de a gyerekek oktatása nem töltötte be lelkem vágyait.” Ha időnként prédikálhatott, ha beszédét sokan hallgatták, az tetszett neki. ..így erősödött meg bennem lassan, majdnem észrevétlen, hogy a színi pályára lépjek.” Szüleinek azonban nem merte bevallani. De végülis „1S61 évben, szakítva sok mindennel, atyám ellenzésére is színész lettem."

Kassára indult. Ott találkozott, a debreceni diákból szintén színésszé avanzsált barátjával, E. Kovács Gyulával, akinek ajánlatára Latabár Endre igazgató fel is vette társulatához. Kassa, Nagyvárad, Temesvár, ismét Kassa, majd a Molnár György vezette Budai Népszínház, Pécs voltak 1871 áprilisáig színészi pályafutásának legjelentősebb állomásai. Közben 1366-ban megnősült. Felesége, Kecskés Rózsa, szintén a társulat tagja. Három gyerekük született: Ilona. Emil. Pista, de mindegyik még kis korában meghalt. (Máramaros, Szombathely, Zala, a három

gyermek temetőhelye, ahogyan erről a Halottak napján című versében ír.) Második házasságából származó két lánya: Margit és Kató, ma is él.

1871-ben a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz került. Innen már nem is szerződött máshová élete végéig. Volt itt minden: -népszínműénekes,

operaénekes, klasszikus szerepek megformálója, jellemszínész, komikus, operett- és operarendező. Legjelentősebb alakításait a népszínművek parasztalakjainak megformálásával nyújtotta. Néhány szerep, néhány mű, mellyel némileg érzékeltethető az a sokszínűség, mely Szentgyörgyi munkásságára jellemző. Július Caesar, Kent, Jágó, Harpagon, Tartuffe, Mephisto, Lucifer, Tiborc, Petúr bán, Kalmár (Csongor és Tünde) Zsiga, Gyuri (Cigány), Kostylew (Éjjeli menedékhely), Feledi, Gonosz Pista (Falu rossza), Nagy István, Bartók (Lelencz), Szilvái (Liliomfi) Zajtai (Peles- kei nótárius), Öreg bíró (Pártütők), Pusztabíró (Sárga csikó), Hajdók sógor (Sári bíró), Geszler (Teli Vilmos), Márton gazda (Csikós), Sugár Mihály (A vén bakancsos...).

A befutott színész életének egyik jelentős állomása az 1880-as bécsi vendégszereplés, ahol a „Cigány” című népszínműben nyújtott alakításáért (Zsiga) általános elismerésben volt része. Sonnenthal, Le- winszky, Thimig, a bécsi színpadok ünnepelt színészei nyilvánították köszönetüket Szent- györgyinek ragyogó teljesítményéért. Ekkor kapta a „magyar Laroche” elnevezést — az egyik legnagyobb német jellemszínész után.

1906-ban a filmtörténetből ismert — Janovics Jenő került a színház igazgatói székébe. Ekkor nyújtotta át Szentgyörgyi Istvánnak (1906- ban) — a színház történetében a legelső — „örökös tagsági oklevelet.”

Janovics és Szentgyörgyi emberi és művészi barátsága végig fennmaradt. Haláluk után is egymás közelében maradtak, hiszen szomszédos a síremlékük a kolozsvári, ház- songrádi temetőben.

Janovics kezdeményezése, a némafilmek létrehozása Szent1 györgyinek e téren is jelentős szerepet biztosított, hiszen a Bánk bán, a Tolonc, a Sárga csikó, a Tanítónő, a Vén bakancsos, a Liliomfi, a Tetefn- rehívás megőrizte egy-egy jelentős alakítását és lehetőséget nyújtott többek között a Bánk bán című film egy más Tiborc megformálására.

1920 tavaszán a budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepeit a Bánk bánban, a Peleskei nótáriusban. Igaz, hogy most nem a kolozsvári társulat vendégjátékáról van szó, csak egyéni fellépésről. A Tanácsköztársaság bukása után Kató lányát látogatja meg Szerencs közelében levő Irota községben.

1929 tavaszán a kolozsvári Magyar Színház vendégjátéka során találkozott ismét a főváros közönsége Szentgyörgyi örökifjú alakításaival. Két évvel halála előtt, 87 éves korában is őszinte alázattal hangzott ajkáról a „Tiborc panasza.”

1931-ben megkapta a „Gre- guss-dijat”, a legnagyobb elismerést, amit színész akkor kaphatott, s amit rajta kívül csak Jászai Mari kapott meg abban az időben.

Szerepeinek megformálásában, — ahogy az „Emlékeim”- ben írja, — a szülőföld tájai, emberei segítették. „Kerek, szép Magyarországon nincs olyan falu, mint az én szülőföldem, Diós-Jenő... Az én kis falum egy kifogyhatatlan tárház a jó színpadi alakokban ... mind ott lakott es lakik, még az én kedves Zsiga cigányom is egész pereputy- tyával, ki nem más, mint Ádus, az én falum volt öreg cigánya... Nem is színpadon érzem én magamat, mikor Zsigát játszom; Diós-Jenőn vagyok, a felvégen ... Nem látok én mást, mint azt a faluvégi kunyhót, melyben az öreg Adust láttam és hallottam, kinek emlékét szerepemben holtomig őrzöm.” ’

Nagyszerű színészi alakításának másik forrása egyszerűsége, nyelvi, emberi tisztásé- ga.

Kolozsvár ma is nagy tisztelettel ápolja emlékét. Az Állami Magyar Színház igen sok dokumentumot (használati tárgy, plakát, fénykép, sajtóanyag, szerepkönyv stb.) őriz nagy tisztelettel azzal a távolabbi szándékkal, hogy „Szengyörgyi Múzeumot” alakítanak ki, mely a nagy színész életútját a maga teljességében mutatja be. A gyűjtés ma is folyik.

Marosvásárhelyen az erdélyi magyar színészképzés helyén a Színművészei Intézet viseli nevét. Szentgyörgyi István szobra az intézet színházi termének, a „Stúdió”-nak bejáratánál áll. 1954-ben leplezték le. Portréja Szabó Lajos rektor szobájában látható. A másodévesek terme a

„Szentgyörgyi-terem”, ahol tabló látható a névadó legjobb alakításaiból, hasonlóképpen a Stúdió Színház előtti folyosórészen is.

A hagyományápolás terén Nógrád megye, a szülőföld is megteszi az első lépéseket azzal, hogy igyekszik közkincs csé tenni Szentgyörgyi István művészetének, munkásságának legfontosabb dokumentumait. S azzal, hogy a diósjenői művelődés ház ma az ő nevét veszi fel, emlékkiállítás doku mentálja életét, munkásságát, emléktábla jelzi szülőhelyét, — sokat törlesztünk abból az adósságból, mellyel tartoztunk az egyik legnagyobb magyar színésznek, aki Nógrád megyéből indult el.

Leblanc Zsoltné

Képernyő előtt

Szombat esteC’ht’istie-veL,.

Az öreg hölgy ma kon ti. nenaünk kétségkívül legnépszerűbb krimiírója. Természetesen Agatha Christie-ről van szó. A nyolcvan körüli angol lady hosszú évtizedek óta írja szövevényes bűnügyi históriáit, meglepő kriminalisztikai szakértelemmel, me. seszövő leleménnyel — és nem utolsó sorban nagv pszichológiai érzékkel, penge éles logikával. E tulajdonságainak köszönheti. hogv jelentősen kiemelkedik a bűnügyi írók átlagából. — e műfajban a legjobb hagyományok folvta- tója és tavábbfejlesztője.

Chritie írásainak népszerűségét igazolja, hogy számos regénye színpadi változatban is szériasikerré lett nemcsak az angol színpadokon, de világszerte számos helyen. így nálunk is. Persze, amit az idős hölgy csinál, nem szabad túlságosan komolyan venni, rangja a maga helyén, műfajában mérhető, nem több ór- dekkeltő időtöltésnél. Ma, amikor világszerte általános a kereslet a krimdesetek valóságos és költött formái iránt egyaránt, az írónő már említett alkotói erényei révén méltán tart számot figyelmünkre. érdeklődésünkre. A Déryné Színháztól a József Attila Színházon át a Madách Színházig számos művészeti intézményünk felismerte ezt az elmúlt években.

Ezúttal a Madách Színház produkciójában az Eszményi gyilkos című Christie-történe- tet ismerhettünk meg a televízió közvetítésével.

I

A korábban látott Christie, bemutatók alapján az az érzésem. hogy ezúttal halványabb históriát kaptunk az írónőtől, mint amihez szoktatott. Igaz, a cselekmény bonyodalmas. vezetésében ezúttal is szinte kimeríthetetlenül ötletes és következetesen logikus összefüggésekre törekvő, de gyakran, főképp az első felvonásban, s a második felvonás első felében, ezúttal túl sok a körülményeskedés, a történésbelá moccanatlan- ság. Az első felvonás expozíciója után szinte felvonásv^- ie alig esiik lényeget érintő akció, á dialógusok pedig önmagukban nem képesek feszültséget teremteni a színpadon.

Az Eszményi gyilkos e dramaturgiai fogyatékosságát csak még inkább nyilvánvalóvá tette Gábor Miklós rendezői határozatlansága. hogy nem diktált jóval hevesebb tempót a játéknak.

Igazi krimi feszültségnek tulajdonképpen csak az előadás harmadik felvonásában válhattunk részeseivé. A törénés itt lesz igazán lüktetővé, itt sűrűsödik szinte bizonyosságé a számba vehető motivációk alapján a szereplők hol egyike, hol másika körül a gyanú. Itt már teljességében bontakozik ki az írónő szigorú kriminalisztikai logikára támasa. kodó elrendező készsége.

A Madách Színház produkciója mindvégig magán hordozta a rendezői nehézkességből eredő tempótlanságot és ritmustalanságot. a szereplők egyen-egyen így is kifogástalanul látták el nem túlzottan

nagy erőpróbát jelentő feladatukat. Minden „mezeimári. ás” tónusa, hangvétele ellenére nekem leginkább Ilosvay Katalin öreg hölgye tetszett. Az előadás legárnyaltabb figuráját formálta meg. Hores- nyi Lászlót a kulcsszerepben mindenekelőtt a színpadi biztonság, a lendületre törekvés dicséri. Kifogásalaruil látta ei feladatát Vass Éva. Káldy Nóra. Zenthe Ferenc is és figyelemre méltón rajzolta meg a darab patologikus kamaszát a fiatal Fenyő Ervin.

Mindent egybevetve: Agathe Christie szombat esti vendé, geskediáse a televízióban jó unaloműzőnek bizonyult. Ennél nem is vártunk többet.

Ma. kedden a műsor nyitánya (17.45) g Tapsifüles című zenés összeállítás lesz. népszerű táncdalénekesek közreműködésével. A Tíz perc című műsor keretében (18.25) bepillantást kapunk az Első magyar betűöntöde életébe. Érdekesnek ígérkezik (18.3S) A gén kérdez — a játékos válaszol. .. fiataloknak szóló rendhagyó vetélkedő. Az esti fő- műsorbam (20,00) A gyilkos a házban van című magyar filmet láthatjuk, majd (21.30) a Színházi album jelentkezik és (22.30) beszámolót kapunk a sakkvilágbajnok-jelöltek: Pet- roszján—Fischer páros mérkőzésről. — Lengyel Levente nemzetközi nagymester játszmaelemzésével .

Barna Tibor

fiira s? a » flV ^

Kulturális

JUVENTUSÉK SZÉCSÉNY- BEN. Október 26-án este nyolc órakor kezdődik a Ju- ventus-együttes műsora a szé- esényi művelődési központban. Pápay Faragó László, Csomós Péter, Csurgai Attila, Sipos Péter és Tátrai Tibor a műsor résztvevői.

★

KORSZERŰ TÁRSADALMI

ISMERETEK címmel indított új kedvezményes vásárlási

akciót a Kossuth Könyvkiadó. A három évre tervezett sorozat kötetei a társadalomtudományok alapvető ismereteit korszerű, marxista—leninista

felfogásban tolmácsolják. A harminckötetes könyvtárban társadalomtudományi * kislexikonok, átfogó ismereteket adó politikai, filozófiai, köz- gazdasági, történelmi, szociológiai, esztétikai művek, kézikönyvek, életrajzok találhatók. A sorozat előfizetői minden esztendőben egy művet

díjtalanul kapnak. A Kossuth Kiadó megyei kirendeltségén, illetve a pártalapszervezet politikai terjesztőinél előjegyezhető a sorozat.

*

NÉPMŰVELŐK FÓRUMA.

A balassagyarmati járási népművelőd — művelődési ház igazgatók, könyvtárvezetők — havonta rendszeresen összegyűlnek a városi művelődési központban. Október végén klubmódszertani ismeretekről, tervezésről hallhatnak referátumot a népművelők.

*

PÁLYÁZAT múzeumi értékű tárgyak megmentésére. Az úttörőszövetség, a központi múzeumi igazgatóság és a MÉH Tröszt úttörőcsapatok és szervező pedagógusaik részére hirdetett pályázatot a hulladékgyűjtés során esetenként előkerülő muzeális értékű tárgyak megmentésére. Nevezetes történelmi eseményekkel, kiemelkedő személyiségek életével, tevékenységével kapcsolatos tárgyak, írásos dokumentumok, régi újságok, röplapok, főleg népi- és művészi értékű használati eszközök, dísztárgyak, oktatástörténeti, s más kultúrtör- ténetileg értékes emlékek minősülhetnek muzeális értéknek. 1972. május 31-ig lehet beküldeni a MÉH Tröszt propaganda irodájának címére az előzőleg értékesnek ítélt tárgyakat. A pályázat az úttörőmozgalom „Ha vitéz vagy, jer velem” akciójához kapcsolódik.

SZAKELŐADÁS. A Műszaki Könyvnapok keretében 1971. október 21-én Mezrevicz- ky László tart szakelőadást A rádió- és televízjó-vételtechnd- ka jelene és jövője, félvezetők, áramkörök címmel, a József Attila Megyei Művelődési Központ klubtermében.

Filmklub

rA rétsági fegyveres erők klubjában a filmesztétikai előadások mellett egy-egy film bemutatására, megvitatására is sor kerül a filmklub programja keretében. Október 7- én az Amerika, Amerika című filmet vetítették, 21-én az angol Hamlet, novemberben pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója kapcsán a Szállnak a darvak című szovjet filmet tekintik meg a klubtagok.

NÓORAD - 1971. október 19, kedd

ANDRZEJ ZBYCH

(Lengyelből

fordította:

Varsányi

István)

20.

— Megismétlem a kérdést — folytatta a tábornok—, hol van a levelem?

Sokat törődött most Ingrid von Boldt tábornokkal, vagy Kirsthovenhez küldött levelével! Némán, izzó gyűlölettel szemlélte a tábornokot.

— Nem akar beszélni! —A tábornok türelme már fogytán volt. — Talán lenne szíves arra felelni, ki az a Kloss főhadnagy? Miért érdekli őt annyira az ön személye?

Kloss? Ügy érezte, hogy az „Aranysárkány”-ban a vele töltött est szinte már a mérhetetlenül távoli múlté. Mikor is volt az?

— Klossnak nagyon fontos volt, hogy ön ne utazzék Stockholmba a hajnali vonattal. Ugyan miére? Hall engem, kérem ?

— Hallom — mondta kelletlenül . ■ Klossnak fontos volt .. Ingrid most arra gondolt, hogy Müller türelmetlenül keresi, és még egy ember, az az ember, akivel a pályaudvaron kellett volna találkoznia, nemsokára halálos veszedelembe kerül... — Engedjen el — suttogta.

— Először elmond szépen mindent. Tessék csak gondolkodni; adok időt reggelig.

Visszakísérték a pincébe. Minden nedves, nyirkos volt, a levegő fülledt. Magasan, a keményfából készült pad felett volt a szorosan záródó rá- csozott ablak. A Wehrmachc- katona letette a kőpadlóra a pohár teát és a tányért, rajta egy karaj margarinos, gyümölcsízes kenyérrel- Éheztet- ni nem akarták.

— Nem eszem — mondta Ingrid.

A katona, fiatal fiú, sisakban, géppisztollyal, csaknem mohó kíváncsisággal szemlélte a lányt... Színpadun látta talán? Az is lehet, hogy sosem volt még eddig dolga ilyen nőkkel, égy egészen más világból való nővel.

— Tessék enni, Fräulein — kérlelte szelíd suttogással. Köpenyét lebodta a padra. — Éjjel hideg van.

Távozott, szép csendben becsukta maga után az ajtót. Ingrid hallotta, ahogyan le húzta a kulcsot a zárról. Az ajtóban volt egy judásablak- féle, helyesebben szélesebb rés, amelyen át ki lehetett látni a sötét folyosóra, és látni lehetett a fal melletti asztalnál görnyedő katonát. Géppisztolyát maga mellett tartotta, a csizmáját és a zokniját levetette, a lába fejét dör- zsölgette. A házban már teljes csönd uralkodott; Ingrid fel s alá járkált a szűk helyiségben az ajtó és a pad között, lépéseit számolgatta, igyekezett nem gondolkodni, nem érezni, és nem kívánni semmit. De mégis érzett és kívánsága is volt. Tisztában volt vele, hogy innen ki kell jutnia; érezte, hogy ismét urra lett rajta a bosszúvágy, és ... tisztában volt vele, hogy mi

következik azután, de félelmei nem érzett...

Néhány perc múltával terv« elkészült; sajnálta ezt a kis- katonát, aki még a köpenyéi is ott hagyta neki a pádon, mégis habozás nélkül megölné ha a szükség úgy hozná magával.

Kigombolta blúzát, elkezdett dörömbölni az ajtón, i közben kiabált. Kulcs csőr- rent a zárban, a küszöbör megjelent az őr, géppisztoly- lyal a vállán .

— Mi baj van? Fräulein?

— Megfulladok — kiáltotta — Nem kapok levegőt. Le gyen szives kinyitni az ablakot. Én nem érem el.

A katona felnézett, nézegette a rácsokat, felállt a padra, de zavarta őt a géppisztoly, odatámasztotta hát a falhoz.

Minden úgy ment, ahogyan Ingrid elképzelte. Az őr próbálgatja kinyitni az ablakot nagyon erősen zárták be, de azért nagy nehezen engedett Óvatosan lelépett a pádról, £ ebben a pillanatban a lány elkapta a géppisztolyt, és a fegyver agyával teljes erejéből fejbe sújtotta a katonát. Lefordult a pádról, lehuppant a kőpadlóra, arcára ráfagyott a csodálkozó kifejezés. A lány kiszaladt a folyosóra.

(Folytatjuk)