Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

Színházi esték MOZIÉLET Évadnyitó jó reményekkel... v4 medve és baba A színházi évadnyitás egy város életében mindig rangos kulturális-művészeti tény. Ki­váltképp olyan helyütt az, ahol korábban alig volt felté­tele, életlehetősége a színház- művészetnek — ilyen jellegű hagyományok legfeljebb, ha a műkedvelés szintjén maradtak fenn. Nem büszkélkedhetünk „kő­színházzal”, önálló művésztór- sillattal, mint számos más, nagyobb, vagy szerencsésebb város- társunk, a salgótarjáni művelődési központ létrehívá­sa óta mégis színházi város­sá lettünk, ahová szívesen és rendszeresen látogatnak a vendégtársulatok, olyan távo­li bázisokról, mint Szolnok és Debrecen, s most újabban Mik a rejtett, vagy nyilvánvaló okai korunk egyik leg­divatosabb „betegségének'1, a munkaerő-vándorlásnak? Ennek elemzésére vállalkozott a tévé csütörtök esti, Soroksári út 160. című riportműsora, melynek készítői a Soroksári úti Szerszámgépipari Művekhez látogatták el. A riportfilm újólag megerősítette azt, amit általánosan is tu­dunk, hogy nem könnyű feladat egy nagyüzem vezetőinek lenni, még inkább nem akkor, ha a dolgozók korszerűtlen gépeken termelnek, s a bérezésben olyan tünetek mutatkoz­nak, hogy az új munkaerő kedvezőbb feltételeket élvez, mint a törzsgárda tagjai. Ilyen helyzetben nem csoda, ha az üzem régi munkásai más porták felé tekintgetnek, sőt nagy szám­ban búcsút is vesznek munkapadjuktól, kollektívájuktól. A Szerszámgépipari Művek példázata nem egyedi, elszi­getelt jelenséget tárt elénk, — cseppben a tengert mutatta be, általános érvényre emelve az okokat és okozatokat, ezért volt roppant hasznos és tanúlságos a riportfilm, amely Köllő Miklós, dr. Kopátsy Sándor, Radványi Dezső, Bagyin- ka Csaba, Bartók Miklós, Nagy László. Tóth László, vala­mint aiz operatőr Szécsényi Ferenc és a rendező Zolnay Pál fáradozásának eredménye. k Ma, szombaton, az évszázad bűnperével, a nürnbergi per visszaidézésével jelentkezik (17.40), a Monitor. A ten­ger titkai dokumentumfilm-sorozat 11. részét láthatjuk (18.20) Előrenyomulás a mélybe címmel. Az esti főműsorban (20.05) az Egy férfi és egy nő című magyarul beszélő, 14 éven felülieknek szóló francia film kínál bensőséges han­gulatú művészi élményt, majd a budapesti művészeti he­tek programjaként Delibes: Coppéliáját élvezhetjük. A ba­lettfilm német feldolgozásban készült (barna) Október Múzeumi és műemléki hónap Nógrádban Október a múzeumok és a műemlékek hónapja Nógrád megyében is. Dr. Molnár Pál, a megyei múzeumi szervezet igazgatója tájékoztatása alap­ján közöljük az idei múzeumi és műemléki hónap legfonto­sabb eseményeit a rendez­vénysorozat célkitűzését. Üjszerű nógrádi kezdemé­nyezés, hogy több nagyüzem szocialista brigádjaival fel­vette a kapcsolatot a múze­umi szervezet. Ennek értel­mében a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége, a síküveggyár és több bányaüzem szocialista brigádjai Karancsberényben, illetve Etes-Amálián tartanak brigádértekezleteket, s meg­ismerkednek a Felszabadulási és Partizán Emlékmúzeummal, a Nógrádi Sándor-emlékkiállí- tással, Etesen pedig a bá­nyászéletmódot, s a munkások XIX. század végi életét be­mutató tárlatok anyagával. Kapunyitás történik a fiata­lok számára is. A Munkás- mozgalmi Múzeum a salgó­tarjáni Bolyai Gimnázium­mal már korábban kapcsola­tot létesített. Most felveszi a kapcsolatot a pásztói Mik­száth Gimnáziummal, a rétsági gimnázium tanulóival, akik a horpácsi „Mikszáth-sírokat” gondozzák, s a salgótarjáni Madách Gimnáziummal, ame­lyik élen jár a csesztvei Ma- dách-emlékek gondozásában. A Bolyai Gimnáziumban bemu­tatják a Bérczy-emlékkiállí- tást, s tervezik a történelem- oktatást segítő kis kiállítások megrendezését is. A salgótar­jáni és a balassagyarmati ipari szakmunkásképző-inté­zetek ifjúságával ugyancsak kapcsolatot keres a múzeum. A múzeumi szervezet három állandó kiállítással gyarap­szik. Szeptember 29-én nyílt meg Karancsberényben a Nóg­rádi Sándor-emlékkiállítás, gazdag tárgyi anyaggal. Októ­ber 10-én Eetes-Amália-tele- pen, a XIX. századi bányász- életmódot bemutató tárlat nyílik. Október 20-án pedig Pásztón nyitnak helytörténeti kiállítást. Ennek — a már korábban megnyílt romkerttel együtt — idegenforgalmi je­lentősége is van. hiszen Pász- tót az őszi Mátra szerelmesei szép számban felkeresik. Ugyancsak gyarapodást je­lent, hogy a balassagyarmati Palóc Múzeum enteriőr-jelle- gű Mikszáth-emlékszobáját életrajzi fallal bővítik. Diós- jenőn pedig Szentgyörgyi Ist- ván-emlékkiállítást nyitnak október 19-én, s a megyei mú­zeumi szervezet emléktáblát is elhelyez a községben a neves, Diósjenőről származó színész emlékére. Ezeken túl, természetesen, számos időszakos kiállítást is rendeznek. Ezek közül ki­emelkedik a balassagyarmati Palóc Múzeumban a Nógrád megye a képzőművészetben című tárlat, az Iparművészeti kiállítás, a nógrádi várakat bemutató tárlat, s a termelő­szövetkezeti mozgalom tízéves fejlődését dokumentáló kiál­lítás. Salgótarjánban, a Ko­hász művelődési központban időszakos képzőművészeti ki­állítás nyílik Nógrád megyei, s innen elszármazott képzőmű­vészek alkotásaiból. Az új kiállítások megnyitá­sán túl, a múzeumi szervezet fokozza népművelési tevé­kenységét. Például valameny- nyi tudományos munkatárs saját kutatási területéről elő­adásokat tart iskolákban, üze­mi művelődési otthonokban, községekben. Kiemelkedő ese­ménynek ígérkezik október 20-án, a Pásztón tartandó tu­dományos tanácskozás, amely a helytörténettel kapcsolatos. Október 24-én pedig Salgótar­jánban. a megyei József At­tila Művelődési Központban hangzanak el előadások, s itt kerül sor a megyei múzeumi szervezet által meghirdetett pályázatok (helytörténeti, munkáséletmóddal foglalkozó, néprajzi, nyelvjárási) ered­ményhirdetésére. T. E. 4 NÓGRÁD - 1971. október 2., siómba* j Michel Deville neve nem cseng rosszul Magyarországon. Nálunk játszott filmjei — mondhatjuk nyugodtan — megnyerték a közönség tet­szését. A hazug lány, A Mona Lisa tolvaja, A veszedelmes szerep és a Bye, bye Barbara a sikerfilmek közé sorolható. Deviile ez alkalommal vi­lághírű sztárokkal forgatott. Jeán-Plérre Caccel, de külö­nösen Brigitte Bardot jelen­léte a vásznon, előre is el­igazítja a nézőt, A várakozás szerint jól elkészített, látvá­nyos kommersz, félkommersz filmre lehetett számítani. A történet valóban rendkí­vül egyszerű. Gaspard (Jean- Pierre Cassel) erősen rövidlá­tó és rendkívül szórakozott, de alapjában véve vonzó férfi. Párizs környékén lakik fiával Arthurral és három unoka­húgával. öreg tragacsával jár be minden nap a fővárosba a próbákra, a Francia Rádió zenekarában csellózik. Egy esős napon összefut a mindig válófélben levő, szo­katlanul gazdag Félicia (Bri­gitte Bardot) Rolls-Royce- ával, A furcsa viadalból a rozzant batár kerül ki győz­tesen, s így Gaspard kényte­len saját kocsiján vinni el a tetthelyről a szép, de zavaró­an agresszív hölgyet Félicia meglepődik. Ez a különös fickó egyáltalán nem esik hasra bájai előtt. A meg­szokott hódolat, udvarlás he­lyett közömbös látszatudvari­asság fogadja. Elszánja ma­gát: legyen bárhogy is, ezt a férfit megszerzem magamnak. A film valamit rendkívül plasztikusan bizonyít. Igazol­ja hogy az a közhely, amely külön angol és külön francia humorról beszél, mint minden közhely, igaz. Más formanyelven fogalmaz itt a rendező, mint pl. az an­gol vígjátékok forgatói. A történet önmagában sze­gényes, minden a poénokra épül. A csattanók többnyire semleges dolgok környezeté­ben hangzanak el. Jól jellem­zi Deville (és a forgatókönyv társszerzője: Nina Compa- neez) stílusát az ilyenféle pár­beszéd: Félicia: Mondja, mi az ott hátul? Hegedű? Gaspard: Az. Hegedű. ... Csak kicsit meghízott. (Félicia ugyanis a cselló iránt érdeklődött.) Brigitte Bardot a jól is­mert sztársors példáját bizo­nyítja: a szépség kopásával arányban többet kell törődnie a színészi alakítással. Bardot — úgy látszik — elindult ezen az úton. Jean-Pierre Cassel alakítá­sáról csak az egyértelmű elis­merés hangján lehet szólni. A film zenéjét Eddie Vartan és Rossini műveiből komponálták. A Rossinitől kölcsönzött ze­nei ' motívumokkal jellemzik Gaspard-t, míg Vartan pop­betétei Félicia — tulajdon­képpen rendkívül egysíkú — figurájának zenei kulisszáit adják. Deville filmje — a tőle szo­kott módon — ezúttal is kö­zönségsikerre számíthat, Sal­gótarjánban, a November 7. Filmszínházban szeptember 30-tól október 2-ig. Hann Ferenc Kulturális majd alkalmilag Miskolcról, sőt Kecskemétről is. Az utóbbi évek salgótarjáni évadjai nyomán erősödőben a megyeszékhely színházművé­szet iránti érdeklődése, igé­nye: bontakozóban a színházi kultúra. Mi sem bizonyítja tényszerűében, mint az, hogy az eddigi játszási napok szá­mát kettőről háromra kellett növelni, a bérleti közönség, tehát a rendszeres színházjá­rók száma meghaladja a másfél ezret. Ilyen feltételek között kez­dődött el a héten Salgótar­ján új színházi évadja. A szezonnyitó mind műsorában, mind előadási produkciójában méltó volt az ünnepi várako­záshoz: a debreceni Csokonai Színház operarészlege Erkel ismert impozáns művét, a Bánk bánt mutatta be. Legrobosztusabb nemzeti drámánknak, Katona József Bánk bán-jának operaváltoza­ta éppen 110 esztendős. Habár Egressy Béni szövegkönyve már 1851-ben Erkel kezében volt, a mű bemutatójára csak 1861-ben, az enyhültebb politikai légkörben kerülhe­tett sor. Ekkor viszont olyan kirobbanó sikere lett a Nem­zeti Színházban, hogy felül­múlta Erkel előző műve: a Hunyadi László fogadtatását. S, ha a magyar operairodalom születését Erkel fellépésétől számítjuk, azt is bátran meg­állapíthatjuk, hogy a Bánk bán operaművi megszületése Erkel munkásságának egyik legjelentősebb állomása. A Bánk-operárók úgy Vé­lem, szükségtelen elemzésbe bocsátkozni; jelentőségéhez méltó helyét rég meghatároz­ta a születésétől eltelt idő. A debreceni Csokonai Színház társulata Kertész Gyula ren­dezésében a korábbi előadá­sok tradícióira alapozott, ta­lán x a drámai helyzetek he­vességét és tempóját fokozta, s a korábbi színpadra állítá­sokhoz képest, s az énekpar­tik szépsége mellett a játék színészi játék elmélyültségére is nagy gondot fordított. Az együttesben a legreme- kebb teljesítménynek ének- ben-játékban egyaránt Tréfás György Biberachját, Tibay Kriszta Gertrudisát, Csongor József Bánkját, Virágos Mi­hály Tiborcát tartom, de hiánytalant nyújtott feladatá­ban Járay József, Gazsó Já­nos, Marsay Magda, Berczelly István is, Az ünnepi bemutató meleg fogadtatásából arra következ­tetek, hogy a közönség vonat­kozásában jó színházi eszten­dő elé nézünk. Reméljük, hogy a vendégegyüttesek js bevált­ják várakozásunkat: a jelzett produkciókhoz fűzött remé­nyünket Barna Tibor UTAZNAK A KÉPEK. Szombaton útra kelnek a Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központ fotószakkörének legszebb képei. A szákkör képviselői szintén ezen a na­pon utaznak Besztercebányá­ra. ahol október 16-án rende­zik meg a salgótarjáni fotó­művészek kiállítását. k BÉRLETI HANGVERSENY. Salgótarján zenei életének kiemelkedő eseménye lesz az Országos Filharmónia közép­iskolás bérleti hangversenye. Október 29-én. A hangver­seny az „Ismerkedés a kó­rusművészettel” címet viseli, fellép a Magyar Rádió és Televízió világhírű gyermek- kórusa, Botka Valéria és Csá- nyi László vezényletével. Ezen az estén Salgótarján vendége lesz Gabos Gábor világhírű zongoraművész is. A műsoron Bartók- és Kodály-kórusmű- vek szerepelnek. ■k HÚSZEZER FORINT. Tel­jesen átalakítva, megszépülve várja olvasóit a Kohász Mű­velődési Központ olvasóterme. Modernizálták a belső beren­dezést, új bútorokat, szélieket, asztalokat vásároltak az olva­sók kényelmére. Emellett húszezer forintot költöttek új könyvekre. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ötszázhar­minc kötettel gyarapodott a könyvtár könyvállománya, el­sősorban szépirodalmi és mű­szaki könyveket vásároltak. A rendes évi „kerettel” együtt ebben az évben csaknem öt­venezer forintot költöttek könyvre a művelődési köz­pontban. ★ NAGY SIKERŰ BÁBSZÍN­HÁZ. Október elsején Salgó­tarjánba látogattak a Buda­pesti Állami Bábszínház mű­vészei. A salgótarjáni óvodá­sok és iskolások örömére be­mutatták a Fehér ló fia cí­mű bábjátékot. A két előadá­son — délelőtt fél tizenegykor és délután fél háromkor — több mint ezer kisebb-na- gyobb gyerek nézte meg a nagy sikerű bábelőadást * JÓVÁHAGYOTT TERVEK. A Balassagyarmati városi Ta­nács részletes, sokoldalú el­gondolások alapján hagyta jóvá a közelmúltban a megye második városának település- fejlesztési programját A terv szigorúan meghatározza a vá­ros átépítésének ütemét, ügyelve a modern építészet és városesztétika kívánalmaira. ★ EZERHATSZÁZ BÉRLE­TES. Befejeződött a bérletszer­vezés az idei színházi évadra. A program színességét, a nagy érdeklődést bizonyítja, hogy az idei évadban több bérlet talált gazdára mint tavaly. Több mint ezerhatszáz az ál­landó felnőtt és ifjúsági bér­letesek száma, A vállalatok közül a legtöbb bérletet a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek, és a nógrádi szénbányák doL- gozói vásárolták. k „ŐSZI KONCERT”. Október 21-én igényes és minden bi­zonnyal nagy érdeklődésre számot tartó előadást rendez1 nek a József Attila Művelődé­si Központban. Első ízben lá­togatnak Nógrád megye szék­helyére a kecskeméti Katona József Színház művészei. Elő­adásuknak címe: „őszi kon­cert”, zenés irodalmi est. A színház művészei a magyar- és világirodalom legszebb „őszi” verseit mondják eL Fellép a salgótarjáni szim­fonikus zenekar, és a peda­góguskórus. A műsort Ud­varos Béla, a kecskeméti színház művésze rendezte, közreműködik még Dévay Ka­milla és Sárosi Gábor szín­művész, Kiss András hegedül, a kórust Virág László vezény­li. V ÜVEGTERVEZŐK KIÁLLÍ­TÁSA. Salgótarján lakosai is gyönyörködhetnek az üveg­tervezők országos kiállításá­nak anyagában, amely a bu­dapesti kiállítás után Salgó­tarjánba kerül. Az érdekes ki­állítás színhelye a József At­tila Művelődési Központ lesz. Egyébként az üveggyári mű­velődési házban már várják Az üveg szépsége országos fo­tópályázatra beküldendő ké­peket. A beküldés határideje február elseje. ANDRZEJ ZBYCHt (Lengyelből fordította: Varsányi István) lására is csak másnapra ígért neki találkát. — Holnap nincs feliépé. sem — mondta —, meghív* hat moziba. — Moziba?! — hangzott a csalódott válasz. Ingrid eümevette magát. 6. — Te nem is figyelsz rám — mondta Schultz. Schultz a háború kezdete óta a köz­pontban dolgozott és szerepet kapott Canaris intrikáiban is. összebarátkoztak, ha a barát­ság szónak az ő esetükben egyáltalán lehetett különösebb jelentősége, hiszen az elegáns százados soha sem fedte fel titkait, még Ittas állapotban sem. — De, figyelek, hallgatlak — állította Kloss, s ebben a pillanatban a hölgyek is visz- sza tértek. Ingrid, nagyon izgatottan, azonnal a pohara után nyúlt. Berta szakadatlanul csiripelt, Schultz hangosan nevetett, Klosst nemigen érdekelte, min derülnek. Le nem vette a sze­mét Ingrid poharáról. A lány óvatosan kezébe fogta a teli poharat, s lassan ajkához emelte. Kloss is megragadta a maga poharát. — A győzelemre! — mond­ta kissé fátyolos hangon. — A győzelemre — ismé­telte meg Schultz — és a höl­gyek egészségére! Ingrid azonban letette po­harát. — Igyál — kérlelte Berta. — Jót tesz, meglátod, azonnal elfeledkezel mindenről. Em­lékszel, hogy becsíptünk ak­kor is!? — Fogd be a csőröd! — för- medt rá Ingrid. Csak pillanatok kérdése és kiissza... s akkor vége ... Kloss szeretett volna már mindenen túl lenni. Érezte, hogy kezdi elhagyni bátorsá­ga; eddigi tevékenysége során még sosem használt mérget. Szívesebben venné, ha már nem volna más megoldás, és agyonlőhetné a lányt. A zenekar újra rázendített és Ingrid határozott mozdu­lattal megfogta a poharat. De ebben a pillanatban a foxtro'ct hangjait is túlüvöltve, felbő­gött a sziréna. Légiriadó! A zene abbamaradt, a terem kö­zepén idősebb, szmokingos úr jelent meg. — Mindenki az óvóhelyre! — kiáltotta. Az imént még a parketten táncoló párok az ajtóban to­longtak; tompa puffanást hal­lottak, aztán ágyúlövések dördültek. A légelhárító tü­zérség gyors sorozatokkal vá­laszolt. A vendégek felszöktek helyükről. Ingrid tele pohara az asztalon maradt. Kloss, mi­közben felállt, véletlenül meg­lökte az asztalt, s a konyak vékony csíkban folyt le az asztalról a padlóra... A sötét utcák üresek vol­tak. Kloss befordult az Al­bert Strasséra, cigarettára gyújtott és ránézett órájára. Tizenegyre járt. Fél órával ezelőtt búcsúzott el Ingrid­től; a légitámadás után haza­kísérte, de velük volt Berta is Schultz is. mert ez a pár. egy percre sem hagyta őket magukra. Kloss remélte, hogy Ingrid meghívja öt ma­géhoz. Bement vele a kapu alá, de a lány kitartó unszo­— Két órát szánhatok máj gára pontosan két órát. s minthogy maga úgy is olyan hallgatag. így hát... Abban állapodtak meg, hogy másnap este a „Roma” mozi előtt találkoznak fél hét­kor. Várhat-e holnapig? Öriási a kockázat... Elhatározta, hogy az Ítéletet még ezen az éjszakán végrehajtja. Terve egyszerű. Méregre már nem gondolt, az ördögbe is, Ar. nőid ötleteivel! Az ilyen ügyeket a leggyorsabban a revolvergolyó intézi el. Űgv rendezte. hogy Berta és Schultz eltűnjenek a Kürfürs- tendaimm sarkán. Ezzel alibit akart magának szerezni. Gyenge kis alibi, de a sem­minél többet ér. Visszasietett az Albert Stras­séra. Ingrid háza elé. Az meg sem fordult a fejében,, hogy h gyanúsítottak sorába ke­rülhet. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom