Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

Nagyszerű segítőtársak

ElkleKt'if.e határidőre?

l©eg§obBs tserufoa©©

Tóth Istvánt, az érsekvadkerti Csehszlovák—Magyar

Barátság termelőszövetkezet elnökét aligha kell az olvasónak bemutatni. A gazdasági munkája mellett, számos társadalmi beosztása is van. Sokoldalú ember. Legutóbb Balassagyarmaton találkoztam vele, amikor a járási rendőr-kapitányságon az önkéntes rendőrök számára tartottak kisebb ünnepséget.

— Talán elnök ejvtárs is önkéntes rendőr? ■— kérdeztem.

— Igen is, meg nem is — volt a válasz. Én ugyan nem viselek karszalagot, de együtt vagyok az önkéntes rendőrökkel. Jól megértjük egymást, és segítjük is egymás munkáját. Én ugyanis azt tartom, hogy az önkéntes rendőrök nagyszerű segítőtársak . ..

A beszélgetés során több élményt mesél el az elnök. Évekkel ezelőtt még nagyon sok volt a garázda cselekmény a községben. Különösen szombat esténként kellett még Balassagyarmatról is riasztani a rendőröket, hogy rendet teremtsenek a faluban. Aztáp , Érsekvadkertre került Nyerges István főtörzsőrmester, aki hozzálátott az önkéntes rendőrök szervezéséhez. oktatásához. '

— Mintha kicserélték volna a falut. Megszűntek a garázdaságok, kevesebb a huliganizmus, csökkent a lopások száma is a termelőszövetkezetben. Ez pedig a ,,káembés” elvtárs munkája mellett az önkénteseknek is köszönhető, ök segítik a mi munkánkat mi is segítjük az övékét. Ezek közé tartozik a többi között, hogy közös éjszakai

ellenőrzéseket tartunk a határban. Mi, a termelőszövetkezet, a gépkocsit biztosítjuk számukra, ők az ellenőrzéseket végzik. így sikerült néhány éjjeli tolvajt tetten érni a határban. Az egyik éjjel zsákban lopták a dinnyét, máskor uborkát akartak a közösből elvinni. önkéntes rendőreink elcsípték a tolvajokat. a kár megtérült. Ezért mondom másoknak is, hogy nagyszerű, segítőtársak az önkéntes rendőrök. Az a segítségadás, amit mi gépkocsival nyújtunk, bőségesen visz- szatér azáltal, hogy csökkennek a lopások a közös gazdaságban. A lopás olyan, ha

Növény fér messiástól a

Hasznoson a Mátravölgye •Termelőszövetkezetben alig több mint 800 hold szántó- terület. A többi erdő, legelő, rét. A mostoha adottságokat a hasznosiak a tőlük ' megszokott szorgalommal és a lehetőségek kihasználásával ellensúlyozzák. Az idén már nem részesülnek állami támogatásban, ezért is fontos, hogy minden fillért megragadjanak.

ülés Miklós ~ elnökkel Lőrinc László főkönyvélővel és Bóta János párttitkárral az idei eredményekről, a várható ‘bevételekről és a jövőre szóló elképzelésekről beszélgettünk. A búzát időben, szemveszteség nélkül betakarították. de csak közepesnek mondható termés volt. Szálas takarmányból alig több mint' fele lett a tavalyinak. Kevés esőt kaptak. A hegyi legelőket Sem tudják úgy hasznosítani, ahogy szeretnék. Juhállomány kellene és a növendéktartás lenne itt célszerű, A jövőt ebben látják.

A kukoricából is közepes termésre számíthatnak viszont a kertészkedés megérte. A szövetkezet évi tízmilliós bevételi tervében 3.5 millióval a gyümölcs- és zöldségtermelés szerepel.

Az erdő adta itt korábban is legnagyobb részben a megélhetés forrását. Tízéves erdészeti ütemterv szerint művelik az erdőt. Tűzifát szállítanak a TÜZÉP-rvek szériát és faipari terméket az ÉRDÉRT Vállalatnak. A fa- feldolgozás az. amit eddig is folytattak és a jövőben mint melléktevékenységet fejleszteni szeretnénk. Jóval több mint hárommilliós tervük van erre az idén, amit arányosan túl is akarnak teljesíteni, hogy a növénytermesztésből eredő kiesést pótolhassák.

A ládagyártás 1,8 milliós bevételt jelent. Csak a HUN- GAROFLUKT 100 ezer darab export gyümölcsös ládát rendelt tőlünk. Ilyen mennyiségben. különösen ha az alapanyag is helyben van, megéri a telmelés.

Bedolgozó rendszerben fakanalat is gyártanak. Az alapanyagot a termelőszövetkezet adja és a kész terméket összegyűjti, értékesíti a VASÉRT-en keresztül. Félmillió forint lesz ebből az idei bevétel. Kézi gyártású fakanálból ez a mennyiség, a

piackutatás szerint, már nemigen növelhető, viszont a gépi gyártású fakanálra még export szempontjából is van érdeklődés. Most folytatnak előzetes tárgyalásokat és amennyiben ez sikerrel zárul, foglalkoznak a gondolattal: gépesítik a fakanálgyártást

Tudnánk mi mást is készíteni fából, ha lenne hozzá tőkénk — mondja az elnök.

— Bútorlécek gyártása bizonyára nagyobb jövedelmet biztosítana, csakhogy ahhoz megfelelő gépek kellenének.

Rohan az idő. Mintha most

lett volna, amikor megismer, kedtem Szabó Jánossal, az er. dé.sszel. Tömzsi ember, erős miint a vas. Egészséges a sízá- ne. arcán sok a barázda, mégis olyan megnyerő. A szeméből őszinteség sugárzik. Nem is tudom kelthetett-e már valakiben csalódást. Virág Gyula, az erdészet vezetője, jóval fi. atalabb nála. de János bátyánk olyan igazi tisztelettel áll meg előtte, amilyenre csak rendes emiber képes . az elöljárójával szemben. A közelmúltban történt, hogy a falu széli fűrésztelep vezetője eljátszotta becsületét. Sóik-sok hibával telített emiber volt. A keze alatt dolgozók mond. ták meg legőszin^ébben:

— Nincs abban erkölcsi ér. zés...

Virágék utat mutattak neki. De a litikéi erdészetnek ez a fűrésztelep naigyon fontos. Az építkezésieknél a legkeresettebbet, a parkettát faragják itt Nem állhat meg egy percig sem. Üj vezetőt kellett kinevezniük, és akkor kire eshetett a választás, mint Szabó Jánosra, akit a környéken csak úgy becéznek, hogy Jóban. Még legény korában rá. gadt rá a név. Li'tkén sok volt a Szabó János és ez a ra.gadiék lett a megkülönlböztetője.

Szóval, bevezényelték őt az erdőből, a fűrésztelepre. Szabadból a kerítés mögé. Mikor az erdészet vezetője közölte veié a döntést, Johan állt előtte katonás fegyelmezettséggel, ahogyan az erdészek körében illő. Kalapját mór. zsoló keze árulkodott csak áraz egyiknek sikerül, a másik is szemet kap. Ha viszont lebukik az egyik, a másik már nem próbálkozik.

Megtudom, hogy Érsekvad- kertén hat önkéntes rendőr látja el társadalmi munkában! feladatát. Közülük kettő a termelőszövetkezet tagjai sorából való. Tóth István azért is eljött a balassagyar; mati ünnepségre, rhert Keresztes Vince, aki ugyan már hetvenéves, nagyszerűen látja el feladatát, s most az Önkéntes Rendőri Szolgálatért emlékérem kitüntetést vehette át. Az ünnepeltek között van Nagy László is, a termelőszövetkezet agronómusa.

— Mi büszkék vagyunk önkéntes rendőreinkre. Azt is tudjuk, hogy a becsületes emberek szívesen fogadják őket, segítik munkájukat. Szerepük van a vagyonbiztonságban. az emberek nevelésében, a bűncselekmények megelőzésében. Ezért is határoztunk úgy, hogy a jövőben még több segítséget adunk számukra, s igyekszünk mind több termelőszövetkezeti ta- az első kérdésre: így én is got bevonni az önkéntes rendőrök közé. Talán sikerül azzal is, hogy eddig is jutalmaztuk az önkéntes rendőrök fáradozását, meg ezután is jutalmazni kívánjuk. Tevékenységük a közösség munkáját, a vagyon- és személyes biztonságot szolgálja.

Kis szünetet tart, majd ezzel fejezi be:

— Ha azt vesszük, ahogyan én segítem az önkéntes rendőröket, akkor most válaszolok az első kérdésre: így én is önkéntes rendőr vagyok.

—Somogy vári—

fakanálig

— Egy gatter nagyon jó lenne — mondja a másik.

A délutáni beszélgetésen szövődnek a tervek a jövőt illetően is. Annyi bizonyost hogy ebben a szövetkezetben a kisegítő termelés útja a fához kötött és ha lassan is. de évről évre fejlődik a feldolgozás.

A hasznosi szövetkezet ti éve alakult a semmiből — ahogyan itt mondták, és ma annyi a közös vagyon milli- éfcgn ahány éves a szövetkezet. A jövőre vonatkozólag ez biztos alapot jelent.

99

De milyen a kivitelező?

Ötven-hatvan öttalálatos lot- mentációban a tó szelvény nyereménye. Eny- csarnok még nem nyibe kerül a Kábel Művek csak utólag került balassagyarmati nek építkezése.

készletező szociális épületet és a nagy szerepéit, üzemcsarnokot még az idén bele a olyan állapotba hozzuk — az gyáregységé- programba, így ennek kivite- oldalfalkat, a homlokzatot, a Ebből már lezése a jövő év végéig el- tetőszerkezetet —, hogy télen

következtetni lehet arra, hogy húzódik. Csak nemrég kezdő- is dolgozni tudjunk. Arra töa beruházás építési költsége százmillió forint körül van.

Az építési munkák, generálkivitelezője a Nógrád .megyei Állami Építőipari Vállalat. Háromszáz emberük dolgozik Balassagyarmaton, ebből korábbi

majdhem száz a kábelgyárnál. Az építésvezető Nagy József.

— Mikor kezdődött az építkezés? Mit tartalmaznak a

dött meg az alapozás. De ez a rekszünk, hogy egy-egy mun- fő létesítmények átadásának katerületet időben átadjunk a határidejét nem befolyásolja. . társkivi telezőnek,- a belső

— Ami a részhatáridőket technológiai szerelési mun- illeti, csak a trafóház építé- Icák határidőre történő elvég- sénél történt módosítás. Egy zéséhez. Ne mondhassák, hogy

időpont helyett csak az év végére készül el, de ez a végleges átadást nem érinti, mert''a technológiai szerelés mindenképpen csak a jövő év első negyedévére lesz kéberuházási tervek ? Hogyan áll

nem fogtunk hozzá időben a

miattunk késnek.

— Milyen a vállalat kapcsolata a Kábel Művekkel és a helyi gyárvezetéssel?

— Ügy vélem, hogy jó. Talán túlzásnak tűnik, de nyua kivitelezési munkákkal építésvezetőség?

az

— A beruházás 1969 január- tr2fóház építéséhez, de valójában kezdődött — válaszolt nem is nagyon bantuk,

' ... ..... ... . morf rvom r77 bonnun.

a fiatal építésvezető. — Az első létesítmény, a kétezer- hatszáz négyzetméter alapterületű segédüzemi csarnok tavaly elkészült, itt a kábelgyár az év második felében már

termelni kezdett. A tervekben maradások?

mert nem „égetett” bennünket a dolog. Más területen is akad „csúszás”, ennek ellenére elég jól állunk a beruházással.

— Okoznak-e gondot a leszerepel még egy hasonló alapterületű készletező csarnok, a trafóház, egy tízezer négyzetméter alapterületű

üzemcsarnok és á több szintes szociális épület, amelyben irodák, hatszáz férőhelyes öltöző-fürdő, konyha és ebédlő kap helyet.

— Milyen járulékos munkákat kell elvégezni ezenkívül a vállalatnak? '*

— A csapadék- és szennyvíz-elvezetésre szolgáló csatornahálózat kiépítése, az ivó- vízellátás megoldása, az úthálózat kialakítása, kábelfektetés és a térvilágítás. A belső technológiai szerelés már nem a mi „asztalunk”. Ez —

— Sajnos, igen. Nem annyira a beruházónak, mint nekünk. Ebben az évben húszjobb beruházó a megyében. Türelmes és megértő a problémáinkkal szemben, még az anyagbeszerzéshez is kaptunk tőlük segítséget. Pedig akad néha oka az elégedetlenségre, hiszen elég sok nehézséggel küszködünk. Hogy csak néhány példát említsek, már csak azért is, hogy érthetőbbé váljon, mért van itt-ott lemaradás. Állandó a létszám- hiány, talán a téli időszakban tudunk ide más területekről

millió forint epitesa munka a embert átcsoportosítani, ami programunk. Ez meg is lesz, könnyít a helyzetünkön. Gon- de csak azei% mert a mult dot okozott a monolitszerke- évrol hétmillió forint befeje- elemek elkészítése, amizetlen termelést hoztunk at. hez nem volt kidolgozott gyár- Az lenne jo, ha 9-10 milliót tási technológia, az idén is at tudnánk vinni a UtÓ9zó helyett, egy kérdés kővetkező evre, de előrelát- Géczi ImréheZl a kábelgyár hatóan csak 2—3 millió lesz a igazgatójához. Hogyan ítélik lemaradások 'miatt. Ez azt ]e- meg a generálkivitelező mun- lenti, hogy valójában csak 14 Icáját“7-15 milliót termelünk az _ NirKSen különösebb Mlaen- ‘ fogásunk — mondta. — Ki-:

— Milyenek a kilátások beruházásban hátralevő

a sebb hiányosságoktól eftekintegy ve elégedettek vagyunk az

évre? építőkkel. Ha volt probléma,

— Ügy néz M, a végleges még mindig megtaláltuk a

az alvállalkozókat most nem határidőt tartani tudjuk. A megoldást. Ügy látszik, hogy a

__' 'i _ r

_____ion____• eve a VÁerlafűírn KyvmiUnnnx ^ f

s

zámítva — a Csőszerelőipari

Gépi adatfeldolgozás

____________ trafóházról \ és a készletező beruházás határidőre

V

állalatra és a Gépszerelő csarnokról már beszéltünk. A ződik..3 Vállalatra tartozik.

— Mi a beruházás építési szerződés szerinti befejezési határideje? Történt-e módosítás? Hogyan állnak a részha- táridőklcel?

— A jövő év harmadik negyedévének végére kell elkészülni a kábelgyári beruházásnak. Egészen pontosan, az eredeti építési szerződésben ez a dátum található: 1972. szeptember 30. Már most bizonyos, hogy minden nem épül fel erre az időpontra. Ennek nagyon kézenfekvő a rnagya- rázáta. Az eredeti tervdokubefeje(ktss)

A tanácsi, járási hivatalok közül elsőnek a salgótarjáni hivatal tért át a negyedéves pénzügyi feladatok gépi feldolgozására. Mint ismeretes, a hivatal feladata, hogy negyedévenként összegezze: a községek milyen eredménnyel teljesítették pénzügyi terveiket. Ezt a műveletet eddig két pénzügyi szakember két hét

alatt végezte el Ez nagyon megnehezítette a gyors ügyintézést. A munka elvégzésére két nagy teljesítményű számítógépet állítottak üzembe, amely három nap alatt végzi el a számítási műveletet. A rövid idő alatt nyert pénzügyi összesítésből az irányító szervek gyorsan levonhatják a következtetéseket és kellő időben intézkedhetnek.

Erdő, az erdésznek adja meg magát

gyökértől koronáig 25—30 mérői, hogy takarja érzéseit. Akkor ott, levett kalappal állva már meglátszott, hogy Johan fölött is elrohantak az évek. Megritkult a haja és őszbe fordult. Néhány hét múlva megérdemelten nyugállományba megy. Addig is ő irányítja a fűrésztelepet. Azt mond- lák, hiba nélkül. Csak a leg- bensőbb barátai tudják, hogy bilincs neki a kerítés. Amikor megfeledkezik magáról, hosz- 6zan néz a vele korosodott erdőre. Az is őszbe csavarodott. Színe még váltakozó, de már gyorsan múló. A legkissebb fuvallattól hullatja levelét, mintha sírna., Johan tudja, hogy, az erdő nem a végét járja. össze! a fák nem halnak meg, csak pihenni térnek, hogy újra szülésének. Johan is csak pihenni tér. Sok volt már neki a munkából.

Vadásznak sihederként ismertem, meg. Nagy nyugalommal hazafelé ballagott az al- kpnyatban. Mindig a megszokott úton járt. Végig a Kom- ra-völgyén, ahol tavasszal fehérbe öliböziiik a fekete kökény. Ilyenkor, ősszel pedig élénken csillog a ostipkeboigyó. Erre járt letgszívesebben, vállán, a szolgálati fegyverével. Ezen az úton. az egyik hajnalban, ahol forrás buggyan a földiből, telepedtünk le, hogy tanácsát hallgassam. Ilyen sok színű, fáradt ősz volt. Csendesen mondta, ahogyan illik

az erdőben, hogy semmi se zavarja az alkonyba fordulást.

— Jön a hideg. Szarvasok á hegyről, völgybe ereszkednek. ..

Gazdag tapasztalata, a tanult 'tudásnál is értékesebb Johan bátyámnak. Aki megfogadta tanácsait, .annak nemcsak a szerencse kedvezett. Én is a legszebb szairvasibiká- val akadtam össze, amelyről már meg is emlékeztem.

De nem vadásznak igazi ő. hanem erdésznek. A vad inkább csak gyönyörűséget okoz neki. Az erdő lakóit megzavarni sem. képes, nem megölni. Almikor vaddal találkozott, mozdulatlan maradit,^ amig aiz állat az erdő sűrűjében biztonságba nem került. Erdésznek vérbeli Szabó János bátyánk'. Néhány esztendővel ezelőtt gyönyörű, szépen megikorosodott erdőt kellett kivágnia. A fák sorsa, az ember szolgálata. Aki nem érzi ezt, az sajnálkozik felette. Johan megmondta amikor elkészítette a kivágási tervet

— A szőlősgazdának is szüret hozza a legnagyobb örömöt. Az erdésznek a termelés.

Az erdiővágiásihoz nagy szakértelem szükséges. Kivált olyan erdőhöz, mint volt az a szóban forgó vajástetői. Szédületesen hirtelen hegyoldalba» nőtt meg. A .fák pedig

tér magasaik voltaik. Egyenes tartásúak. csérfélék. A papírgyárak keresik leginkább az ilyen fajta fákat. Ezért nagy értékűek. Gondosan kell kivágni. Ilyen hirtelen hegyoldalban viszont nehéz ezt a gondosságot betartani. ' Johan szerencsétlenségére olyan mg- torfűrészes is a favágók közé keveredett, mint Nagy István. Nem arról a vidékről, hanem a Mátrából való. Felelőtlen, hebehurgya ember volt. amit Johan bátyánk azonnal felfedezett. „ Oktatta is szünet nélkül. Ez a szerencsétlen pedig csak addig tartotta be a szabályt, amíg maga mellett érezte a vezető erdészt, aki viszont örökké nem lehetett Nagy István mellett. Egy alkalommal, mikor a vágással már a hegyderékon jártak, üzenik Johannák, hogy Nagy Istvánnak forog a nyelve, mint a fűrésze. Az alaposságáról közismert Imire Jóska mondta gondterhelten az öregnek.

— Johan, ebből még baj is lehet. Csúfságot hoz ránk ez az ember...

Kicsempészte az italt és ivott. Az italos ember a fa döntésekor az életét veszélyezteti. így is olyan elővigyázatosnak . kell lenniük, hogy a döntés előtt megléncolják a fa derekát, nehogy rugózzon, mert akkor kettéhasadhat. Az • italos embert úgy lesújthatja egy ilyen dűlő fa, hogy menten kiszáll belőle a lélek. Szaladt is Johan fel a kapaszkodón, lihegve, hogy mihamarabb odaérjen. Még látta a védősisak nélküli ember fejét, de a fa kidőlt. Nagy robajjal adta oda élécét. Mamagasba csapott a por; a falevéltömeg, a gallyak. Johan bátyánk egy pillanatra megrettent: „Mi történt ezzel a szerencsétlennel?” Mikor odaért, portól lepetten, tele gazzal tá- pászkodott fel Nagy István. Sápadt volt. Eldobta a ledűlt fa szele. A sisakja lepénnyé laposodott. Az erdész nyomban kiadta útját a favágónak. Nehéz tfolt a Vajas letermelése, de Johan bátyánk így emlékszik rá vissza.

— A legnehezebb munka volt. Az erdő nehezen adta meg magát...

— Ez az, ami a drótkerítés mögött hiányzik Szabó Jánosnak. Az erdő, amire rákény- szérítette akaratát. Azért nézeget fájó szívvel oyan sokat az erdő felé. A múltkoriban, hajnalban, felkelt és kiment az erdőbe. Azon az úton, ahol mos'c piroslik a csipkebogyó. Körüljárta körzetét és a munkakezdésre a fűrésztelepen volt. így lesz amikor nyugalomba vonul is. Erdész marad ő, az pedig nem lehet meg erdő nélkül...

Bobál Gyula 1

NÓGRÁD - 1971. október 10., vasárnap 3