Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Egfy vizsgálódás tanulságfai

Értelmiség és közélet

Feltétlenül figyelmet érdemlő vizsgálódásról adhatunk számot. A rétsági járási párt-vb 1964-ben és 1968-ba.n átfogó módon foglalkozott a járás értelmiségének helyzetével, s külön megvizsgált egyes részterületeket is. Ezek nyomán határozat is született az értelmiség szakképzettségének, politikai, ideológiai felkészültségének emelésére, és így tovább.

A járási pártértekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiség további számszerű növekedése, jelentőségének fokozódása, s a növekvő társadalmi igények szükségessé teszik a további vizsgálódást e körben. A felmérés alapos előkészítő munkát követően zajlott le. Elsősorban azt kívánták tisztázni, hogy kiket tekintsenek értelmiségnek? Erre már csak azért is szükség volt, mert hiszen tapasztalatok mutatták, hogy e fogalom értelmezése a rétsági járásban sem volt egységes. Úgy foglaltak állást, hogy értelmiséginek tekintik azokat, akik egyetemet, főiskolát végeztek, illetőleg, akik középfokú iskolai végzettséggel felsőfokú iskolai végzettséghez kötött munkakört létnak el; a tanácsi dolgozók közül pedig azokat, akik középiskolai végzettséggel, tanácsakadémiával, vagy hasonló szintű szakiskolával rendelkeznek.

A községek kiválasztásánál arra törekedtek, hogy a kiválasztott tíz település reálisan tükrözze a járás sajátos összképét (körzeti tanácsi székhely, tagközségek, kisközségek ipari üzemmel rendelkező falvak).

A vizsgálatot az ideológiai munkabizottság által elkészített kérdőívek alapján az iskolaigazgatók által kijelölt pedagógusok végezték, akik részben a statisztikai adatokat, részben pedig a falu társadalompolitikai munkájára vonatkozó helyi rétegvéleményeket összegezték. Ezt követően az ideológiai bizottság tagjai folytattak egy-egy községben felméréseket.

Milyen fontosabb megállapításokat emelhetünk ki az elkészült anyagból,

amely az értelmiség közéleti tevékenységét tárja fel? Természetesen, ezúttal sem törekedhetünk a nagyon alapos vizsgálat részletes ismertetésére, csupán néhány megállapítást emelünk ki.

Hogyan alakultak számszerűen az értelmiség szakmai rétegei, s milyen a közéleti aktivitás?

A járás értelmiségének száma az elmúlt négy év alatt 26—30 százalékkal emelkedett. Növekedett a számuk a községekben is. Különösen a műszakiak és a mezőgazdaságiak aránya nőtt dinamikusan. De emelkedő tendenciát mutat az orvosok, állatorvosok,

gyógyszerészek, jogászok aránya is. A járás értelmiségének szakmai összetétele is fejlődik, arányaiban megközelíti az országosat. (Például a pedagógusok a járás értelmiségének egy- harmadát teszik ki, de megszűnt az az alacsony fejlettségi szintre jellemző jelenség, hogy az értelmiség döntő többségét a pedagógusok alkotják.) A járásban egyébként kiemelkedő számszerű fejlődést mutat Rét- ság, Tolmács és Romhány.

Nem ilyen kedvező a kép az értelmiség közéleti tevékenységével kapcsolatban. A dolgozó értelmiség közéleti aktivitásának számszerű aránya körülbelül 50 százalék. De ezek az adatok utalnak az úgynevezett formai aktivitásra is, nem mindig és nem mindenhol jelentenek realizálódó tartalmi munkát. Ezt bizonyítja például, hogy a 625 értelmiségi dolgozó közül 68 a TIT járási szervezetének tagja, de egyharmada pusztán csak tagnak tekinthető. Ám más példákat is említhetnénk. A jelentés részletesen is szól erről.

Melyek azok az aktivitást ösztönző, illetve gátló körülmények és szemléletek, amelyek az értelmiség közéleti szerepének megítélésekor figyelmet érdemelnek?

Ismét a teljesség igénye nélkül említünk néhányat, amelyekre a jelentés is kitér. Szinte egységes az a vélemény, hogy e vonatkozásban még mindig a pedagógusok vállalnak a legtöbÉsza k m agya r országi Vízügyi és Közműépítő Vállalat

1 salgótarjáni állandó munkahelyre felvételt hirdet

kubikos, könnyű* és nehézgépkezelő, kőműves

munkára.

,'izetés megegyezés, illetve kollektív szerződés szerint.

Jelentkezés: minden nap 8—17 óráig.

Cim: Salgótarján, Rákóczi u. 149. I. e. 125 szoba.

bet. Közülük legtöbben a népművelésben, a népfront- mozgalomban, a KISZ-ben, a községi tanácsok sok irányú tevékenységében vesznek részt. A politikai és ideológiai továbbképzés is e rétegnél fejlődött a legeredményesebben.

Az agrárértelmiség ugyancsak közel áll a falu lakosságához, köztük és a mező- gazdasági dolgozók között általában jó a munkakapcsolat. A közéletben egy részük szintén aktívan vesz részt. A jó munkakapcsolatot már csak azért is érdemes hangsúlyozni, mert az agrárértelmiség közéleti és tudatformáló hatása a közvetlenebb kapcsolatokon keresztül szinte áttételek nélkül realizálódik.

Az említett két rétegnél viszonylag nehezebben illeszkedik be a falu közéletébe a műszaki értelmiség. Ebben annak is szerepe van, hogy a járás ipari üzemegységeinek nagy része budapesti, vagy más területen levő központokhoz tartozik, inkább kötődnek a központhoz, s ez bizonyos konzekvenciákat von maga után. Az orvosok napi munkájuk mellett részt vesznek a Vöröskereszt munkájában, az alkohol elleni küzdelemben stb. Igen nagy szerepük van az egészségügyi kultúra fejlődésében. Más területeken viszont közéleti szereplésük a vártnál kisebb mértékű. Az állatorvosok és gyógyszerészek szintén nemigen vállalnak közéleti tevékenységet.

A járás értelmiségének jelentős része munkás-paraszt származású. A korábbi határozatok végrehajtása nyomán élet- és munka- körülményeik lényegesen javultak. Szükség lenne — egyebeken túl — arra is, hogy a közéleti tevékenységbe az eddiginél tervszerűbben vonják be őket. Megoldásra vár még az értelmiség szervezett informálása is. Hiszen az értelmiség jelentős része úgy látja, hogy a párt fokozott gondoskodását élvezi, s ennek érdekében az úgynevezett társadalmi elvárásokkal is tisztában van. Az eredményesebb módszerek, amelyekről a vizsgálódás a feladatokat felsorolva részletesen is szól, bizonyára a közéleti aktivitás fellendülését eredményezik majd a rétsági járásban.

T. E.

Őrhalmi úttörők sikere

Az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottsága ez évtől vándorzászlót alapított a tanév folyamán legjobb eredményt elérő iskolának, illetve úttörőcsapatnak. Az elmúlt tanév értékelése alapján, a párt zászlaját az őrhalmi iskola úttörőcsapata nyerte el. Szeptember 29-én, a járási pártbizottság képviselőinek jelenlétében, ünnépélyes csapatgyűlésen nyújtotta át a vándorzászlót Péter Ottó, a balassagyarmati, járás úttörötítkára. A 4376. számú József Attila Úttörőcsapat tagjai élenjáró tanulmányi munkájuk mellett végzett sokrétű társadalmi munkájuk elismeréséül pénzjutalmat is kaptak a helyi tanácstól Képünkön: Úttörők tisztelegnek a párt vándorzászlaja előtt. Fotó: Kulcsár József

AJÁNLATUNK

Társadalmi életünk kapcsolatai bail, viszonyaiban, érintkezési felületein számos eset adódik, amely jogi viták alapja lehet. Az átlagember nehezen igazodik el a jogokat és kötelezettségeket szabályozó törvények, rendeletek sokaságában, éppen ezért dicsérhetjük a Televízió kezdeményezését, hogy ebben az eligazodásban új műsorciklussal igyekszik segítségünkre lenni.

A vállalkozás első jelentkezésére a szerda esti műsorban került sor, Jogi esetek címmel, s keretében laikusok és szakemberek bevonásával, azok nézeteinek és az alkalmazandó törvényes állásfoglalások tükrében igen érdekes és tanulságos bírósági esetekkel ismerkedhettünk meg. Ezúttal az anyagi kártérítések vonatkozásában, de amint a műsor szerkesztői jelzik, a továbbiakban a témakör a munkaviszony, munkabérezés problémáira, vitás eseteire is feleletet kívánnak adni. A sorozat így mindennapi életünk szinte valamennyi magatartásunkat szabályozó, meghatározó jogszabály esetére hasznos tanácsadónak kíván lenni.

Az érdekes kezdet után érdeklődéssel várjuk a folytatást.

Ma, pénteken, kéthónapos „nyári szünet" után, a Mi újság? keretében' (18.35) ismét találkozunk Balogh Mária népszerű „tévécsaládjával”, a Fazekas famíliával. Jelentkezik az Interfórum ’71 zenei műsora a fertődi kastélyból (18.55), majd a főműsorban a Körszínház nagyszabású vállalkozásában, a világhírű finn népi eposz, a Kalevala színpadi változatát ismerhetjük meg.

(barna)

Kulturális

mozaik

PALÖCNAP. Már csak egykét nap, és október 3-án, vasárnap a salgótarjáni járási népi csoportjainak, együtteseinek részvételével „kezdetet veszi” Nemtiben a színpompás, látványos palócnap. A maconkai fonó. a sóshartyáni lakodalmas szereplői, a lucfal* vi szlovák népi együttes és a többiek szorgalmasan, rendszeres esti próbákkal készülnek a nagy bemutatóra.

.★!

_TUDOMÁNYOS KISKÖNYVTÁR. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége járási aktívák segítségével szervezi a társadalomtudományi könyveket tartalmazó sorozat előfizetőit. A megrendelések, előfizetések beküldési határideje: október 30. Eddig a tervezett, illetve előre meghatározott keretet 115 százalékra teljesítettéit. Legtöbbet a szécsényi, balassagyarmati és pásztói járásban igényeltek.

ÁTTCÍRZ CCT'ZBYC H í

(Lengyelből

fordította:

Varsányi

István)

NÓGRAD — 1971. október 1„ péntek

5.

•

Magyarázatként közölte, hogy a hölgyek néhány percre elvonultak és most itt a nagyszerű alkalom arra, hogy valami komolyabb italt igyanak. Magához intette a pincért: apró, röpködő szeme behatóan vizslatta Klosst.

— Nos, sikerült? — kérdezte.

Kloss néhány másodpercig, néhány pillanatig arra gondolt, hogy amaz mindent tud. Értetlenül nézett rá.

Schultz mosolygott:

— Már nincs sok időd! — mondta. Tegnap kezdtél hozzá, de Ingrid meghódítása hosszabb tüzérségi előkészítést igényel. Heini halála óta ez még senkinek sem sikerült.

— Ki volt az a Heini? — ismételte meg Kloss a kérdést, amelyre Ingridtől az előbb nem kapott választ.

— Te csakugyan semmit sem tudsz? Heini, Heini Koetl a mi énekes madárkánk nagy szerelme volt. Jóvágású fiú, a háború 'előtt a Zeneművészeti Főiskolán tanult. Néhány hónappal ezelőtt Lengyelországban pusztult el. Mindig mondtam, Varsó pokolian veszedelmes város.

— Aha ...

— Von Boldt tábornok tisztje volt. Az öreg állítólag nagyon szerette őt. Láttad azt a kis taknyost, aki Ingridet felkérte? Bizonyos Stolp, Boldt szárnysegédje és Heini barátja. Együtt voltak Lengyelországban.

A zene elhallgatott és azonnal erősödött a zsivaj. A szomszéd asztalnál két fekete egyenruhás tiszt énekelt reszelés hangon.

— Még mindég hű hozzá, hű ehhez a Heinihez — suttogta Schultz. — Híres ember leszel Berlinben, ha sikerül meghódítanod. A fiú régi lakásán lakik, az Albert Strassén. Az utána maradt emlékeket gyűjtögeti ... — elnevette magát. — Semmi komoly esélyed sincs, Hans. Hanem jó lesz. ha igyekszel; bizalmasan megsúghatom — folytatta halkan —. hogy a te berlini tartózkodásod is a vége felé közeledik... Honnan tudom? Mondjuk, láttam az öreg író-;

asztalán a parancstervezetet.

Az öreg úgy véli, hogy nagyobb hasznodat látja a fronton, mint a központban. Különben magad is mondtad nem egyszer, hogy nem szereted Berlint. Eredeti fickó vagy.

Kloss hallgatott. Két hónap óta van Berlinben, a „Kelet” egységhez osztották be, a 3. csoporthoz, amely elsősorban a Lengyelországban és a keleti fronton szolgáló Abwehr-tisztek személyi ügyeivel foglalkozik. A bizalom jelének is tekinthette ezt, de az értékes hírek megszerzésének lehetősége sokkal kisebbre zsugorodik, mint gondolta. Arnold útján az Abwehr-tiszteknek meglehetősen teljes névsorát juttatta el a szükséges adatokkal együtt a központnak — kétséget kizáróan értékes anyag —, ezenkívül sikerült adatokat szereznie, ha hiányosakat is, az Észak-Lengyelország területén tevékenykedő német hálózatról —, de/ ennél többet úgyszólván nem is sikerült megtudnia.

Az Abwehr központjában hallatlan gonddal, féltékenyen vigyáztak az illetékességre, a

hatáskörre. Az admirális a titoktartás és a sok lépcsős ellenőrzés alapjaira építette apparátusát. Minden vigyázatlanság, minden egyes felesleges szó, azonnal gyanút kelthet. És egyszersmind a bonyolult cselszövések, valamint a rivalizálás, a konfliktusok Schellenberg és Kaltenbrun- ner embereivel... * elsősorban ez érdekelte Canaris alantasait. Kloss több ízben jelentette is a központnak a német kémszolgálatban dúló harcokat, jelentette a véres bosszúkat és a gyűlölködést, amely eltöltötte Cariaris és Kantenbrunner jobb, rosszabb ügynökeinek egész falkáját. örökös harcban álltak egymássá! a nagyobb hatalomért, még közelebb akartak kerülni a Führerhez, ádáz harcot vívtak a prédáért. Tisztában volt ezeknek az információknak a súlyával, de azon a véleményen volt, hogy hasznosabb munkát végez a fronton, a törzskarokban, ott, ahol a hadműveleti tevékenységek előkészítése esik döntően latba. Különben maga előtt sem titkolta, hogy hiányoznak neki a harcoló baj- társak, hogy egyre kevésbé szívlelj maga körül azokat, akiket gyűlöl, és leszámítva a rövid és ritka találkozásokat Arnold dal, alig van lehetősége, hogy legalább percekre ledobhassa álarcát, ne kelljen szerepet játszania ...

(Folytatjuk)