Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Egfy vizsgálódás tanulságfai Értelmiség és közélet Feltétlenül figyelmet ér­demlő vizsgálódásról adha­tunk számot. A rétsági já­rási párt-vb 1964-ben és 1968-ba.n átfogó módon fog­lalkozott a járás értelmisé­gének helyzetével, s külön megvizsgált egyes részterü­leteket is. Ezek nyomán ha­tározat is született az értel­miség szakképzettségének, politikai, ideológiai felké­szültségének emelésére, és így tovább. A járási pártértekezlet felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiség további számszerű növekedése, je­lentőségének fokozódása, s a növekvő társadalmi igé­nyek szükségessé teszik a további vizsgálódást e kör­ben. A felmérés alapos elő­készítő munkát követően zajlott le. Elsősorban azt kívánták tisztázni, hogy ki­ket tekintsenek értelmiség­nek? Erre már csak azért is szükség volt, mert hiszen tapasztalatok mutatták, hogy e fogalom értelmezése a rétsági járásban sem volt egységes. Úgy foglaltak ál­lást, hogy értelmiséginek te­kintik azokat, akik egyete­met, főiskolát végeztek, il­letőleg, akik középfokú is­kolai végzettséggel felsőfo­kú iskolai végzettséghez kö­tött munkakört létnak el; a tanácsi dolgozók közül pe­dig azokat, akik középisko­lai végzettséggel, tanácsaka­démiával, vagy hasonló szintű szakiskolával rendel­keznek. A községek kiválasztásá­nál arra törekedtek, hogy a kiválasztott tíz település reálisan tükrözze a járás sajátos összképét (körzeti ta­nácsi székhely, tagközségek, kisközségek ipari üzemmel rendelkező falvak). A vizsgálatot az ideológiai munkabizottság által elké­szített kérdőívek alapján az iskolaigazgatók által kijelölt pedagógusok végezték, akik részben a statisztikai ada­tokat, részben pedig a falu társadalompolitikai munká­jára vonatkozó helyi réteg­véleményeket összegezték. Ezt követően az ideológiai bizottság tagjai folytattak egy-egy községben felméré­seket. Milyen fontosabb megál­lapításokat emelhetünk ki az elkészült anyagból, amely az értelmiség közéle­ti tevékenységét tárja fel? Természetesen, ezúttal sem törekedhetünk a nagyon alapos vizsgálat részletes ismertetésére, csupán né­hány megállapítást emelünk ki. Hogyan alakultak szám­szerűen az értelmiség szak­mai rétegei, s milyen a köz­életi aktivitás? A járás értelmiségének száma az elmúlt négy év alatt 26—30 százalékkal emelkedett. Növekedett a számuk a községekben is. Különösen a műszakiak és a mezőgazdaságiak aránya nőtt dinamikusan. De emel­kedő tendenciát mutat az orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, jogászok aránya is. A járás értelmi­ségének szakmai összetéte­le is fejlődik, arányaiban megközelíti az országosat. (Például a pedagógusok a járás értelmiségének egy- harmadát teszik ki, de meg­szűnt az az alacsony fej­lettségi szintre jellemző je­lenség, hogy az értelmiség döntő többségét a pedagó­gusok alkotják.) A járásban egyébként kiemelkedő szám­szerű fejlődést mutat Rét- ság, Tolmács és Romhány. Nem ilyen kedvező a kép az értelmiség közéleti tevé­kenységével kapcsolatban. A dolgozó értelmiség közéleti aktivitásának számszerű aránya körülbelül 50 száza­lék. De ezek az adatok utal­nak az úgynevezett formai aktivitásra is, nem mindig és nem mindenhol jelente­nek realizálódó tartalmi munkát. Ezt bizonyítja pél­dául, hogy a 625 értelmisé­gi dolgozó közül 68 a TIT járási szervezetének tagja, de egyharmada pusztán csak tagnak tekinthető. Ám más példákat is említhet­nénk. A jelentés részletesen is szól erről. Melyek azok az aktivitást ösztönző, illetve gátló kö­rülmények és szemléletek, amelyek az értelmiség köz­életi szerepének megítélése­kor figyelmet érdemelnek? Ismét a teljesség igénye nélkül említünk néhányat, amelyekre a jelentés is ki­tér. Szinte egységes az a vélemény, hogy e vonatko­zásban még mindig a peda­gógusok vállalnak a legtöb­Észa k m agya r országi Vízügyi és Közműépítő Vállalat 1 salgótarjáni állandó munkahelyre felvételt hirdet kubikos, könnyű* és nehézgépkezelő, kőműves munkára. ,'izetés megegyezés, illetve kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: minden nap 8—17 óráig. Cim: Salgótarján, Rákóczi u. 149. I. e. 125 szoba. bet. Közülük legtöbben a népművelésben, a népfront- mozgalomban, a KISZ-ben, a községi tanácsok sok irá­nyú tevékenységében vesz­nek részt. A politikai és ideológiai továbbképzés is e rétegnél fejlődött a legered­ményesebben. Az agrárértelmiség ugyan­csak közel áll a falu lakos­ságához, köztük és a mező- gazdasági dolgozók között általában jó a munkakap­csolat. A közéletben egy ré­szük szintén aktívan vesz részt. A jó munkakapcsola­tot már csak azért is érde­mes hangsúlyozni, mert az agrárértelmiség közéleti és tudatformáló hatása a köz­vetlenebb kapcsolatokon ke­resztül szinte áttételek nél­kül realizálódik. Az említett két rétegnél viszonylag nehezebben il­leszkedik be a falu közéle­tébe a műszaki értelmiség. Ebben annak is szerepe van, hogy a járás ipari üzemegységeinek nagy ré­sze budapesti, vagy más te­rületen levő központokhoz tartozik, inkább kötődnek a központhoz, s ez bizonyos konzekvenciákat von maga után. Az orvosok napi mun­kájuk mellett részt vesznek a Vöröskereszt munkájában, az alkohol elleni küzdelem­ben stb. Igen nagy szere­pük van az egészségügyi kultúra fejlődésében. Más területeken viszont közéle­ti szereplésük a vártnál ki­sebb mértékű. Az állatorvo­sok és gyógyszerészek szin­tén nemigen vállalnak köz­életi tevékenységet. A járás értelmiségének jelentős része munkás-pa­raszt származású. A koráb­bi határozatok végrehajtá­sa nyomán élet- és munka- körülményeik lényegesen javultak. Szükség lenne — egyebeken túl — arra is, hogy a közéleti tevékeny­ségbe az eddiginél tervsze­rűbben vonják be őket. Megoldásra vár még az ér­telmiség szervezett informá­lása is. Hiszen az értelmiség jelentős része úgy látja, hogy a párt fokozott gon­doskodását élvezi, s ennek érdekében az úgynevezett társadalmi elvárásokkal is tisztában van. Az eredmé­nyesebb módszerek, ame­lyekről a vizsgálódás a fel­adatokat felsorolva részle­tesen is szól, bizonyára a közéleti aktivitás fellendü­lését eredményezik majd a rétsági járásban. T. E. Őrhalmi úttörők sikere Az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottsága ez évtől vándorzászlót alapított a tanév fo­lyamán legjobb eredményt elérő iskolának, illetve úttörőcsapatnak. Az elmúlt tanév értéke­lése alapján, a párt zászlaját az őrhalmi iskola úttörőcsapata nyerte el. Szeptember 29-én, a járási pártbizottság képviselőinek jelenlétében, ünnépélyes csapatgyűlésen nyújtotta át a vándorzászlót Péter Ottó, a balassagyarmati, járás úttörötítkára. A 4376. számú József Attila Úttörőcsapat tagjai élenjáró tanulmányi munkájuk mellett végzett sokrétű társadalmi mun­kájuk elismeréséül pénzjutalmat is kaptak a helyi tanácstól Képünkön: Úttörők tiszteleg­nek a párt vándorzászlaja előtt. Fotó: Kulcsár József AJÁNLATUNK Társadalmi életünk kapcsolatai bail, viszonyaiban, érint­kezési felületein számos eset adódik, amely jogi viták alap­ja lehet. Az átlagember nehezen igazodik el a jogokat és kötelezettségeket szabályozó törvények, rendeletek sokaságá­ban, éppen ezért dicsérhetjük a Televízió kezdeményezését, hogy ebben az eligazodásban új műsorciklussal igyekszik segítségünkre lenni. A vállalkozás első jelentkezésére a szerda esti műsor­ban került sor, Jogi esetek címmel, s keretében laikusok és szakemberek bevonásával, azok nézeteinek és az alkalma­zandó törvényes állásfoglalások tükrében igen érdekes és tanulságos bírósági esetekkel ismerkedhettünk meg. Ezúttal az anyagi kártérítések vonatkozásában, de amint a műsor szerkesztői jelzik, a továbbiakban a témakör a munkavi­szony, munkabérezés problémáira, vitás eseteire is feleletet kívánnak adni. A sorozat így mindennapi életünk szinte valamennyi magatartásunkat szabályozó, meghatározó jog­szabály esetére hasznos tanácsadónak kíván lenni. Az érdekes kezdet után érdeklődéssel várjuk a folytatást. Ma, pénteken, kéthónapos „nyári szünet" után, a Mi új­ság? keretében' (18.35) ismét találkozunk Balogh Mária nép­szerű „tévécsaládjával”, a Fazekas famíliával. Jelentkezik az Interfórum ’71 zenei műsora a fertődi kastélyból (18.55), majd a főműsorban a Körszínház nagyszabású vállalkozásá­ban, a világhírű finn népi eposz, a Kalevala színpadi válto­zatát ismerhetjük meg. (barna) Kulturális mozaik PALÖCNAP. Már csak egy­két nap, és október 3-án, va­sárnap a salgótarjáni járási népi csoportjainak, együtte­seinek részvételével „kezdetet veszi” Nemtiben a színpom­pás, látványos palócnap. A maconkai fonó. a sóshartyáni lakodalmas szereplői, a lucfal* vi szlovák népi együttes és a többiek szorgalmasan, rend­szeres esti próbákkal készül­nek a nagy bemutatóra. .★! _TUDOMÁNYOS KIS­KÖNYVTÁR. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendelt­sége járási aktívák segítségé­vel szervezi a társadalomtu­dományi könyveket tartalma­zó sorozat előfizetőit. A meg­rendelések, előfizetések be­küldési határideje: október 30. Eddig a tervezett, illetve előre meghatározott keretet 115 százalékra teljesítettéit. Legtöbbet a szécsényi, balas­sagyarmati és pásztói járás­ban igényeltek. ÁTTCÍRZ CCT'ZBYC H í (Lengyelből fordította: Varsányi István) NÓGRAD — 1971. október 1„ péntek 5. • Magyarázatként közölte, hogy a hölgyek néhány perc­re elvonultak és most itt a nagyszerű alkalom arra, hogy valami komolyabb italt igya­nak. Magához intette a pin­cért: apró, röpködő szeme be­hatóan vizslatta Klosst. — Nos, sikerült? — kérdez­te. Kloss néhány másodpercig, néhány pillanatig arra gon­dolt, hogy amaz mindent tud. Értetlenül nézett rá. Schultz mosolygott: — Már nincs sok időd! — mondta. Tegnap kezdtél hoz­zá, de Ingrid meghódítása hosszabb tüzérségi előkészítést igényel. Heini halála óta ez még senkinek sem sikerült. — Ki volt az a Heini? — ismételte meg Kloss a kér­dést, amelyre Ingridtől az előbb nem kapott választ. — Te csakugyan semmit sem tudsz? Heini, Heini Koetl a mi énekes madárkánk nagy szerelme volt. Jóvágású fiú, a háború 'előtt a Zeneművészeti Főiskolán tanult. Néhány hó­nappal ezelőtt Lengyelország­ban pusztult el. Mindig mond­tam, Varsó pokolian veszedel­mes város. — Aha ... — Von Boldt tábornok tiszt­je volt. Az öreg állítólag na­gyon szerette őt. Láttad azt a kis taknyost, aki Ingridet felkérte? Bizonyos Stolp, Boldt szárnysegédje és Heini barátja. Együtt voltak Len­gyelországban. A zene elhallgatott és azon­nal erősödött a zsivaj. A szomszéd asztalnál két fekete egyenruhás tiszt énekelt re­szelés hangon. — Még mindég hű hozzá, hű ehhez a Heinihez — sut­togta Schultz. — Híres ember leszel Berlinben, ha sikerül meghódítanod. A fiú régi la­kásán lakik, az Albert Strassén. Az utána maradt emlékeket gyűjtögeti ... — elnevette ma­gát. — Semmi komoly esé­lyed sincs, Hans. Hanem jó lesz. ha igyekszel; bizalmasan megsúghatom — folytatta hal­kan —. hogy a te berlini tar­tózkodásod is a vége felé kö­zeledik... Honnan tudom? Mondjuk, láttam az öreg író-; asztalán a parancstervezetet. Az öreg úgy véli, hogy na­gyobb hasznodat látja a fron­ton, mint a központban. Kü­lönben magad is mondtad nem egyszer, hogy nem szere­ted Berlint. Eredeti fickó vagy. Kloss hallgatott. Két hónap óta van Berlinben, a „Kelet” egységhez osztották be, a 3. csoporthoz, amely elsősorban a Lengyelországban és a keleti fronton szolgáló Abwehr-tisztek személyi ügyeivel foglalkozik. A bizalom jelének is tekint­hette ezt, de az értékes hírek megszerzésének lehetősége sokkal kisebbre zsugorodik, mint gondolta. Arnold útján az Abwehr-tiszteknek megle­hetősen teljes névsorát juttat­ta el a szükséges adatokkal együtt a központnak — két­séget kizáróan értékes anyag —, ezenkívül sikerült adatokat szereznie, ha hiányosakat is, az Észak-Lengyelország terü­letén tevékenykedő német há­lózatról —, de/ ennél többet úgyszólván nem is sikerült megtudnia. Az Abwehr központjában hallatlan gonddal, féltékenyen vigyáztak az illetékességre, a hatáskörre. Az admirális a titoktartás és a sok lépcsős el­lenőrzés alapjaira építette ap­parátusát. Minden vigyázat­lanság, minden egyes felesle­ges szó, azonnal gyanút kelt­het. És egyszersmind a bo­nyolult cselszövések, valamint a rivalizálás, a konfliktusok Schellenberg és Kaltenbrun- ner embereivel... * elsősorban ez érdekelte Canaris alanta­sait. Kloss több ízben jelen­tette is a központnak a né­met kémszolgálatban dúló harcokat, jelentette a véres bosszúkat és a gyűlölködést, amely eltöltötte Cariaris és Kantenbrunner jobb, rosszabb ügynökeinek egész falkáját. örökös harcban álltak egy­mássá! a nagyobb hatalomért, még közelebb akartak kerül­ni a Führerhez, ádáz harcot vívtak a prédáért. Tisztában volt ezeknek az információk­nak a súlyával, de azon a véleményen volt, hogy hasz­nosabb munkát végez a fron­ton, a törzskarokban, ott, ahol a hadműveleti tevékeny­ségek előkészítése esik dön­tően latba. Különben maga előtt sem titkolta, hogy hiá­nyoznak neki a harcoló baj- társak, hogy egyre kevésbé szívlelj maga körül azokat, akiket gyűlöl, és leszámítva a rövid és ritka találkozásokat Arnold dal, alig van lehetősé­ge, hogy legalább percekre ledobhassa álarcát, ne kelljen szerepet játszania ... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom