Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Al MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 257. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1971. OKTOBFR 31., VASÁRNAP Nyers Rezső elvtár6 beszéde (3. oldal) Egy pontot remél az SBTC (6. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Két okmányt írtak alá Párizsban Befejeződött Brezsnyev franciaországi látogatása Berlinbe érkezett az SZHP Ült főtitkára Művelődéspolitikánk meghatározója A munkásműveltség emelése és as ifjúság formálása i’lést tartott a Salgótarjáni városi Tanács ' Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának hatna­pos franciaországi látogatása szombaton délben ünnepélyes aktussal ért véget: az Elysée- palotában Pompidou elnök és Leonyid Brezsnyev aláírta a Szovjetunió és Franciaor­szág együttműködésének alap- elvest rögzítő okmányt. Leonyid Brezsnyev. a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a szovjet kormány nevében meghívta hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba Pompidou elnökpt, és megismételte a Chaban- Detavas miniszterelnökhöz in­tézett korábbi meghívást. A két látogatás időpontjait majd később állapítják meg. Szombaton délelőtt, tíz őrá után az Elysée-palotában újabb, szélesebb körű tanács­kozás folyt le, amelyen Pom­pidou elnökön és Leonyid Brezsmyeven kívül francia részről Chaban-Delmas mi­niszterelnök. Schumann kül­ügyminiszter, Giscard D’ Estaing gazdasági és pénzügy- miniszter. Ortoli iparfejleszté­si és tudományos kutatásügyi miniszter, valamint a francia miniszterelnökség és külügy­minisztérium több vezető tisztségviselője; szovjet rész­ről pedig Kirillin miniszterel­nök-helyettes, Gromikó kül­ügyminiszter, Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter és a szovjet delegáció több más vezető munkatársa vett részt. A tanácskozás részvevői délben az Elysée-palota dísz­termébe vonultak, ott Pom­pidou elnök és Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára aláírta a Franciaország és a Szovjetunió közötti együttmű­ködés alapelveit rögzítő ok­mányt. Az aláírás «tán az elnök és az SZKP KB főtitkára szívé­Kétszázötven javaslat és indítvány Szombatom. a Parlament kongresszusi termében foly­tatta tanácskozását az orszá­gos nőkonferencia. Az elnök­ségben helyet foglalt Benke Valério, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle főszerkesztője, Pvllai Árpád, az MSZMP Központi Bizqitságának titká­ra, Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Jakab Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tője, Keserű Jánosné könnyű­ipara miniszter, Varga Gábor- né, az országgyűlés alelnöke, továbbá társadalmi, politikai és kulturális életünk számos ismert személyisége. A délelőtti plenáris ülés elnöki tisztét Szabó Piroska, a HNF budapesti bizottságá­nak alelnöke töltötte be, aki elsőként Vályi Péternek adott szót. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének nagy tapssal foga­dott beszéde után a konferen­cia munkabizottságainak ve­zetői összegezték a szekció- viták tapasztalatait. A konferencia munkáját Erdei Lászióné, a Magyar Nőit Országos Tanácsának elnöke összegezte. Elmondot­ta, hogy a tanácskozás betöl­tötte hivatását, a plenáris ülésen és a bizottságokban elhangzott több mint 250 ja­vaslat és indítvány hozzájá­rul a nők helyzetének kön­nyítéséhez, gazdagítja a ma­gyar nőmozgalom tevékeny­Erdei Lászlóné tapssal fo­gadott szavai után a konfe­rencia újjáválasztotta a ma­gyar nők 174 tagú, nőtársa- dalom minden rétegét kép­viselő országos tanácsát. Örökös tanácstaggá válasz­tották Gárdos Mariskát, a magyar nőmozgalom egyik megalapítóját. Az országos tanács megtar­totta alakuló ülését, megvá­lasztotta tisztségviselőit. A Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke ismét Erdei Lászlóné lett, aletnök: Dus- chek Lajosné, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára, Fekete Jánosné, tsz- brigádvezető és Makóidi Mi- hályné, Kossuth-díjas pedagó­gus. A tanács elnökségének tagjai: Bokorné, dr. Szegő Hanna nemzetközi jogász, a jogtudományok kandidátusa, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárhelyettese, Csiz­madia Ernőné dr. közgazdász, Ferge Zsuzsa, szociológus. Futó Pálné, híradástechnikai műszerész, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Király Lászlóné termelőszövetkezeti főkönyvelő, Kovács Judit új­ságíró, Markovics Lászlóné, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, dr. Mo~ gyoróssy Júlia bíró, Móricz Virág író, dr. Nagy Katalin főiskolai docens, Németh Ist­vánná műszerész, Németi Irén újságíró, a Nők Lapja fő- szerkesztője, Orbán József né, az MSZMP KB munkatársa, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyette­se, dr. Pillis Pálné, a H1SZÖV elnöke, Tóth Tiborné, a Ruhá­zati Ipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, valamint Viola Istvánná főkönyvelő. (A konferencián felszólalt Gyenes Lászlóné, a Nagybáto- ny Általános Iskola igazgató- helyettese is. Beszédét az 5. oldalon közöljük). Lengyel-NSZK A szejm külügyi állandó bizottsága a lengyel—nyugat­német államközi szerződés ratifikálásával összefüggő kérdésekről tárgyalt. Az ülé­sen Adam Willmann külügy­miniszter-helyettes tartott be­számolót, aki a közelmúltban kétnapos, hivatalos eszmecse­rét folytatott Bonnban. együtt működé s Az állandó bizottság hatá­rozata aláhúzza, hogy a len­gyel—nyugatnémet normali­zálási folyamat alapját a két­oldalú kapcsolatok fejlődésé­nek kell képeznie. Ez juttat­ja kifejezésre, hogy mindkét fél kölcsönösen érdekelt az együttműködés kibontakoz­tatásában és erősítésében. (MTI) lyesen kezet szorított egymás­sal, majd az Elysée-palota kertjében a két államférfi el­lépett a Köztársasági Gárda tisztelgő díszszázada előtt. Az Elysée-palota lépcsőjén Pom­pidou elnök szívélyesén bú­csút vett Leonyid Brezsnyev- től, akit Chaban-Delmas mi­niszterelnök kísért ki az Orly- repülőtérre. Leonyid Brezsnyev Párizs­ból Berlinbe repült és onnan tér majd vissza Moszkvába. Kíséretének tagjai közvetlenül Moszkvába repültek vissza. A szombat délelőtti, széle­sebb körű tanácskozáson nem­csak a szovjet—francia együtt­működés alapelveit hagyták jóvá, hanem egy szovjet— francia nyilatkozatot is. Az Elysée-palota szóvivője, Leonyid Brezsnyev távozása után tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása rendkí­vül eredményes és sikeres volt. A szóvivő különösein, fel­hívta a figyelmet a most alá­írt együttműködési alapelvek harmadik pontjára, amely ki­emeli, hogy ez az együttmű­ködés állandó tényezője lesz nemcsak a két ország kapcso­latainak, hanem az egész nemzetközi politikának. Az 1970. október 13-án alá­írt szovjet—francia jegyző­könyvben előirányzott együtt­működés fontos kiszélesítését jelenti az alapelveik ötödik pontja, amely előirányozza, hogy mindkét fél keresni fogja az egybehangolt akciók lehetőségét nemzetközi szerve­zeteken, illetve nemzetközi konferenciákon belül is, min­den olyan esetben, amikor véleményük szerint ez a béke ügyét szolgálná. (Folytatás a 2. oldalon) Első alkalommal tárgyalt a Salgótarjáni városi Tanács ülése egységes, öt évre szóló művelődési tervet. Rendkívül nagy feladatot .jelentett a sok­oldalú, részletes, a követel­ményekkel valóban szembe­néző, tartalmi irányítást je­lentő közép távú terv meg­alkotása, amelynek elkészíté­sében komoly segítséget nyúj­tottak a megyei és városi pártbizottságok, valamint a megyei tanács illetékes veze­tői. A Salgótarján város la­kosságát képviselő tanácsta­gok komoly vita, sok hozzá­szólás, megfontolt javaslatok mellett fogadták el a műve­lődési tervet. Változtak a feltételek Az elmúlt években jelentős változáson ment át a műve­lődési munka, változtak a feltételek. A megyeszékhely. Salgótarján is hatalmasat lépett előre a városiasodás útján, új városközpontot épí­tettünk. korszerű művelődési központ segíti a kultúra be­fogadását. Évi átlagban 4 millió forintot költöttünk oktatási intézményeink felú­jítására, karbantartására. Űj közművelődési intézmények — a már említett művelődési ■ központ, megyei könyvtár, le­véltár, munkásmozgalmi mú­zeum. TIT-székház — váltak a kulturális élet központjai­vá. A megyei és városi ta­nács jelentős anyagi erőfeszí­tésekkel segítette az oktatási és közművelődési intézmé­nyek felszereltségének kor­szerűsítését, s a most már nél­külözhetetlen audio-vizuális eszközök beszerzését. Emel­lett javult a szakszervezeti művelődési otthonok felsze­reltsége, berendezése, közülük többet felújítottak: a Kohász és az öblösüveggyári filmszín­házat szélesvásznúvá alakítot­ták. , A tárgyi és személyi fel­tételek javulása kedvezőbb feltételeket teremtett nevelé­si, oktatási céljaink megvaló­sításához. A város óvodáiban megvalósult az új óvodai program fokozatos bevezeté­se, megkezdődött az iskolára előkészítő tevékenység tuda­tos szervezése. Az általános és középiskolákban intézkedé­sek segítik a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek tovább­tanulását, amelyet a legfonto­sabb kérdések között tartunk számon. A közművelődés hatéko­nyabban kapcsolódott be a lakosság szocialista tudatfor­málásába. a nagy történelmi évfordulókról való megemlé­kezések jól szolgálták a párt politikáját. Ismertebbé váltak Salgótarján történetének ha­ladó hagyományai, a város iránt megnövekvő érdeklődés, az elismeréssel egyidőben erősödött az itt élő emberek érzelmi kötődése. Még bará­tibbá váltak kulturális kap­csolataink Kemerovóval és BesztercebányávaL Közoktatás és közművelődés Művelődéspolitikánkat meg­határozzák Salgótarján törté­nelmileg kialakult jellemző vonásai, a kulturált városi életmód feltételeinek gyors ütemű fejlődése a városköz­pontokban és az új Lakótele­peken, a modern városszerke­zet kialakítása. Ez nem azo­nos mértékben valósult meg Salgótarján minden területén, az ellátottságban ellentmon­dások alakultak ki egyelőre a fejlődő és a régi városrészek A nógrádi Béke Termelőszövetkezet határában négy traktor végzi az őszi szántáét. A hétszázötven hold őszi szántásból már 350 holdon végeztek a munkával a traktorosok. Képünkön: Filcsik Mihály munka közben (Koppány felv.) között, de még a városközpon­ton belül is. A nagymértékű iparfejlesztés, Salgótarján la­kosságának életkörülményeit közvetlenül javító beruházá­sok az új épülő művelődési in­tézmények — főiskola, kollé­gium, zeneiskola, múzeum, ki­állítási csarnok — a negyedik ötéves terv feladatai közé tar­tozik. Salgótarjánnal szemben — mint Nógrád megye székhe­lyével — jogosak az elvárá­sok, az igények. A vonzáskör­zetében élő lakosságot is ne­velni kell a kulturált élet­módra, közvetíteni a szocialis­ta művelődés eredményeit, rendezvényekkel, az intézmé­nyek tartalmi munkájával be­folyásolni a megyében élő em­berek igényeit. Ez együtt jár a művelődési munka ideoló­giai, politikai hatékonyságával. A munkások és az ifjúság A most elfogadott, Öt évre szóló művelődési terv közép­pontjában a munkásműveitseg emelése és az ifjúság irányí­tása áll. Erre mindenképpen büszkék vagyunk, a mai tech­nika megköveteli a tanult, szakképzett munkásokat. Ez össztársadalmi érdek, feladat. A tanácsnak mint koordináló szervnek — a vállalatok, in­tézmények felelősségére tá­maszkodva, velük együtt mű­ködve — fokozatosan kell ki­terjesztenie tevékenységét a nem közvetlenül irányítása alatt álló területekre is. Tár­sadalmi összefogásra van szükség az adott lehetőségei: célszerűbb és átgondoltabb felhasználásával, a rendelke­zésünkre álló anyagi eszkö­zökkel csak így léphetünk to­vább Salgótarján kultúrköz- ponttá fejlesztésében. Különös gonddal kell fog­lalkozni a munkásgyerekek­kel, hogy közülük mind töb­ben. kerüljenek középiskolába, egyetemekre, ne kallódjanak el a tehetségesek. Világosan kell látnunk, hogy a mi mű­velődéspolitikánk középpont­jában a munkások művelődési szintjének emelése, Salgótar­ján kulturáltságának fokozása és a fiatalok nevelése áll. Az ötéves művelődési terv önma­gától nem valósul meg, azo­kat éves tervekkel kell „meg­támasztani”, méghozzá olyan tervekkel, amelyek Salgótar­ján és polgárainak érdekeit szolgálják. A most elfogadott terv elsősorban tartalmi irá­nyítást jelent. Végrehajtása csak közös akarattal, a min­dennapok tevékenységével le­hetséges, mert a közművelő­dés egész társadalmunk ügye és érdeke. Tokio nem akar zavart Az AFP francia hírügynök­ség japán kormánykörökre hivatkozva közli azt az érte­sülést, hogy a tokiói kormány bizonytalan időre fel fogja függeszteni a Tajvannak nyújtott hiteleket, hogy „ne veszélyeztesse Tokio és Pe­king kapcsolatainak normali­zálását”. Egy idén aláírt egyezmény értelmében japán több mint 22 millió dolláros hitelt ígért Tajvannak három nagyobb ipari létesítmény fel­építéséhez. (AFP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom