Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

Ellüfgroicifl myszczki nsapoBc (Folytatás az 1. oldalról) te. Nem minden adat jelent Információt. Az adat csak azok kezében válik informá­cióvá, akik azt megfelelő módon tudják hasznosítani, akik a számszerű logikai, tartalmi összefüggéseket meg­felelő módon ismerik. A szervezés helyzetével is hosszan foglalkozott az elő­adó. Különösen fontosak vol­tak azok a megállapításai, amelyek a munkaszervezési színvonal alacsony voltát bí­rálták és felhívták a figyel­met az e tevékenységgel fel­tárható és hasznosítható vál­lalati tartalékokra. Az előadás kiemelten foglal­kozott a bányászati szerveze­tek korszerűsítésének kérdé­seivel. az ezzel összefüggő aktuális tennivalókkal, a szel­lemi és anyagi erők koncent­rálásának fontosságával. Már a bevezető előadást kö­vető szünetben is arról be­szélgettek a szakemberek, hogy igen sok témakört érintett az előadó, amelyek számos tanulságot adtak a jövőre vonatkozóan. Ezután három szekcióban folytató­dott a tanácskozás. Az első szekcióülés, amelyen a bá­nyajáradék és jövedelemsza- bályozás kérdései szerepeltek, a tervezett időnél is tovább tartott Vitavezető dr. Tóth Miklós okleveles bányamér­nök. a műszaki tudományok kandidátusa, és dr. Halmágyi Gábor okleveles közgazdász, az OKGT műszaki-ga.zdasági tanácsadói voltak. Délután a kettes szekció ülésére került sor, amely a korszerű infor­máció- és adatfeldolgozás kér­déseivel foglalkozott. Itt dr. Faller Gusztáv, a műszaki tu­dományok kandidátusa, a Nehézipari Minisztérium osz­tályvezetője és dr. Heinemann Zoltán, a Nehézipari Miniszté­rium műszaki-gazdasági ta­nácsadója volt a vitavezető. Ma kerül sor a harmadik szekció ülésére, ahol a piac­kutatás, termelésprogramozás kérdéseit vitatják meg, az országból összejött szakem­berek. dr. Kapolyi László, a műszaki tudományok kandi­dátusa. a tatabányai szénbá­nyák főosztályvezetője és dr. Zakó Vilmos, a nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gazdasági igazgató- helyettese vitavezetésével. A víznyerés lehetőségei A Magyar Hidrológiai Tár­saság szervezésében csütörtö­kön. délután Salgótarjánban a KIOSZ megyei székházé­ban került sor dr. Vitális György, a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesület és a Köz­ponti Kutató Tervező Intézet munkatársának előadására. A vízbeszerzés földtani lehe­tőségei Nógrád megyében című előadást a megjelent szakem­berek nagy érdeklődéssel fo­gadták. A megyei közlekedés helyzete és jövője Előadások a TIT megyei székházában A vasúti és a közúti közlekedés helyzetéről, a megyei közlekedés jövőjéről hangzottak el referátumok a Közleke­déstudományi Egyesület rendezésében az I. nógrádi műsza­ki napok alkalmával tegnap a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat megyei székházában. A szakemberekből, meghívott vendégekből, a megye közlekedésében érdekelt szervek vezetőiből és dolgozóiból álló népes hallgatóság előtt elsőként Tóth János, a MÁV budapesti igazgatóságának igazgatója tartott előadást „A közlekedés helyzete és jövője Nógrád megyében a IV. öt­éves terv időszakában” címmel. márom, Veszprém és Baranya előzi meg. Tavaly 28,6 millió utast szállított a megyében a 2. szá­mú Volán Vállalat. A IV. öt­éves terv végére az utasszám 32,5 millióra emelkedik. Ezt a feladatot a vállalat nem a zsúfoltság növelésével, hanem új, nagy befogadóképességű autóbuszok beállításával szán­dékozik megoldani, amit iga­Előadása bevezető részében vényre. A közúti közlekedés zo}r hogy a férőhelykihasz- rövid áttekintést adott a vas- helyzetéről és jövőjéről szólva P"“®®..® Jelenlegi 48 szaza- úti közlekedés egy és egyne- bevezetőjében ismertette a GC™1 °L ?v alatt 42,‘ üzaza" gyedszázados fejlődéséről, közlekedéspolitikai elképzelé- letira bökken, ezen belül a MÁV budapesti seket és alapelveket, felhívta Rövid áttekintést adott az igazgatósága helyéről és sze- a figyelmet a közúti közle- előadó a személyi tulajdonban repéről, amelyhez hazánk kedés gyors térhódítására, ele- fev° közlekedési eszközök vár- vasúti forgalmának mintegy mezte a közlekedési ágazatok ható alakulásáról. Különösen harmada tartozik. Tavaly az egymáshoz való viszonyát, a személygépkocsik száma igazgatóság 143 millió utast és megjelölte az előrelépés alap- gyarapszik gyorsan, az ötéves harminckiiencmillió tonna vető feltételét: az utak. a terv végére csaknem, három- árut szállított, az jóval meg- szolgáltató- és javítóhálózat szorosára, a tavalyi három­haladja az egész ország vas- további fejlesztését. A IV. öt- ezer-négyszázról előreláthatóan úti hálózatának 1937. évi for- éves terv végére a közúti sze- tízezerre emelkedik. Az áru- galmát, mélyforgalom a jelenleginek szállítás alakulásáról szólva — A negyedik ötéves terv- csaknem kétszeresére emelke- kifejtette, hogy a vállalat a ben sem a személyforgalom, dik, az áruszállításnak pedig forgalom ^6 százalékos emel­nem az áruszállítás emelkedé- mintegy negyede az autóköz- kedesevel számol, a fokozódó &q nem várható —' mondta az tekodási valiaiatokra hárul, ímo vetülni ón yoknek. elsősorban előadó, — A cél a vasúti köz- _ , nem a gépkocsik számának lekedés további korszerűsítő- ~„Nr°^d megy®^" £ulö- gyarapításával, hanem az egy se, az utazás nagyobb kényei- ?oílen Iontos 86 néUculozhetet- egy járműre jutó átlagos té­rné kulturáltsága, biztonsága len szerepe van a kozutl koz' hebbiroképesség növelésével és rJSÄ“ ifemdtfdek’thíBZen “‘ A w íol?b kihasználással kivan ele­it/ iaazgatósáe a negyedik nem tudja teljes mértékben get tenni. ötéves tervben öt és fél^nüU- kielégíteni az igényeket — ál- Az előadássorozatot Cse- árd forintot költ vasúti bem- ™eg az e|őadó’ ma?f ™endy Utónak a ICPM házasra. Megyénkben folyta- ~AV .“*«** főosztályvezető helyettesének tódik a Zaavva Dáliáivá és So- kozo^; a foglalkoztatottak az útépítésekről es az utfenn- amskőújíSf közötti pályasza- “ irtásokról szóló referátuma kasz korszerűsítése. A változó lakOSr+a * hallgatóság iparszerkezethez alkalmazkod- 122 au0tobu“utaz“ >ut* meffkintftte a megyei mű­va vagányátépítési munkáia- ")18 t' ortff®os átlag 87 uta- velődesi kozpontoar, megren- tek kezdődnek Pásztón, Nagy- ^ ,1ftowa f^val>4 **«%.>* közlekedés 25 éves bátonyban és Kisterenyén. A autobuS/j a megyeben, eb- fejlődése Magyarországon” tervek között szerepel a Nóg- rádkövesd, Becske, Magyar - nándor és Balassagyarmat kö­zötti vágányhálózat átépítése. A Salgótarján—Hatvan vasút- , vonal diese les ítésé vei megszrű- nógrádi miiszaki na- rol. Dr. Emil, a Mező­nik a salgótarjáni fűtőház, a Pelt keretében tegnap Balas- gazdasági és Élelmiszeripari külső állomás körzeti teher- sagyarmaton, a járási pártbi- Minisztérium főosztályvezető- pályaudvarrá alakul. A balas- zottsáS nagytermében, az Or- je tartott előadást a fakiter- sagyarmati állomás működési sza§os Erdészet: Egyesület meiés növelésének lehetősé- jellegéről és a Diósjenő— közreműködésével tartották gélről. Mersich Endre, a Romhány közötti vasútvonal az erdészet: napot. Te- MÉM csoportvezető főmérnö­megszüntetéséről még nincsen kiritettel a megye kiterjedt ke, az erdőgazdálkodás idő- végleges döntés. erdő- és fafeldolgozó gazdái- szerű kérdéseiről, a fagazda­— Ötvenöt vasútállomás és kodására, a műszaki napok säg IV. ötéves tervidőszak: megállóhely van a megyé- eladása iránt nagy érdeklő- beruházási politikájáról be­ben. a vasúthálózat majdnem nyilvánult meg. eisősor- szélt előadásában. A tanácsko- kétszáz kilométer — mondta ban az erdészeti dolgozók és zás résztvevői a délutáni órák- az előadó. — Aj forgalom napi az erdészettel kapcsolatos ban megtekintették a Palóc 30—35 ezer utas. 250—300 át- ’-Párban tevékenykedők részé- Múzeumot. menő tehervagon, 400—500 ______________________________________ vagon induló és 200—250 va­gon érkező szállítmány. A te­herforgalomból Salgótarján 39 vállalata a IV. ötéves terv vé­gén. 68 százalékban részesül. Elmondta az előadó, hogy a megyében közlekedő személy- vonatok átlagos utazósebessé­ge 25—30 kilométer óránként. Bár hozzáfűzte, hogy ennek ellenéi-e a vasút „az igényeket jelenleg mégis kielégíti”, de az utazóközönség feltehetően ezt a tényt korántsem tartja meg­nyugtatónak. Referátuma be- t'-iező részében kérte a nóg­rádi vasutasokat, hogy kép­zettségüket és felkészültségü­ket tekintve igyekezzenek lé­pést tartani a vasút általános fejlődésével. Ezután dr. Veroszta Imre, a KPM. VI. fői'ztálya főmér­nöke lépett az előadói emel­Fakitermelés, erdőgazdálkodás A kedvező gazdálkodás alapjai A * t * A ; ■ » Mí ? LM4 -A fc? , m* m * Nagyarányú meliorációs mun- ségében gépesített útépítés so- eljutni. Ez érzékenyen érinteí- ka folyik a Ceredvölgye Tér- rán elvégezték a földmunkát te a tsz-t, mert az állatte- melőszövetkezetben. Ennek Mint a képünkön is látható, nyészet nagy része ezeken a keretében különböző talaj javí- az útmenti vízlevezető árkot is pusztákon van. A meliorációs tásoikat, belvízrendezéseket vé- géppel ásták. Ezzel a most ké- munkát körülbelül tíz év alatt geznék. táblásítják a termő- szülő útszakasszal párhuzamo- fejezik be és csaknem 67 mii- földeket, erdőket telepítenek, san egy másik területen is lió forintba kerül. Az évi bi- A meliorációs munka kereté- folytattak útépítést. Abból ed- adás 6—8 millió forint Min- ben építik meg a Cered és Szí- dig három kilométer készült denesetre a ráfordítást nagyon laspogony közötti útszakaszt, él. megéri, mert ennek révén kul­amely. ha elkészül, több kilo- Az útépítésnek ezen a vidé- túráltan, kedvező önköltséggel méterrel rövidíti meg a két ken nagy jelentősége van. gazdálkodhatnak Cered völ- község közötti közlekedést. Ugyanis a hegyek között le- gyében. Az új út Deredtől Szilaspo- vő majorokba eddig csak nagy gonyig öt kilometer. A több- kerülőkkel, költséggel lehetett Kulcsár Takarékossági világnap Megyénk betétállománya 800 millió forint Hérom világrész: Európa, úgy gondtalanabb, nyűgöd- nünk a takarékosságra nevelő Amerika, Ausztrália 28 orszá- tabb, ha nem kell félni a mozgalom eredményeit, gának képviselői jöttek össze háború borzalmaitól. A józan, Milánóban, 1924-ben, hogy ésszerű takarékosság nem fu- Megyénkben a takarékbetét - megbeszéljék a takarékpénz- karságot, nem zsugoriságot, állomány meghaladja a 800 tárak és a takarékoskodók kő- hanem reális, célszerű meg- millió forintot. Azt, hogy a zös problémáit. fontoltságot, tervszerű, beosz- takarékoskodás gondolata me­p , w- ló életmódot jelent. Csalj en- gyenkben termékeny talajra h ta ^ nek eredménye lehet a ki- tíüált, bizonyítja az a tény hgy , u”den. ey oktobe- egyensúlyozott, megalapozott h°gy nia közel 78 ezer be- .5karr°'a§na: «let, amit az előre nem lát- tétkönyvet kezelnek^ Nógrád­pót tartanak. Hazánkban a háború után 1865-ben rendez­ték meg először, majd utána minden évben rendszeresen a takarékossági világnapot és a hozzá kapcsolódó takarékos- sági napokat. ható, váratlan kiadások sem ban. A lakosság zöme tisz- tudnak megingatni. A na- tában van azzal, hogy nem a gynbb célok elérését ckak az pazarlás, nem a manak élés, tudja biztosítani, aki tervsze­rűen osztja be keresetét, s abból hónapról hónapra — le­hetőségei szerint — tartalékol. „Takarékosság — gondtala­nabb élet” ez ennek a nap­nak világszerte a jelszava. hanem a takarékosság bizto­sítja a család anyagi alapjai, jövőjét, maradandó, értéke­sebb cikkek beszerzését. Jól­lehet ma már ez a gondolko­dás vari túlsúlyban, azonban még nem mondhatjuk általá­Felavatták hazánk első polietilén gyárát Csütörtökön felavatták a Ti- ját és receptúráját az angol ségen a budapesti; szovjet szai Vegyikombimát ötödik ICI cégtől vásárolták. A két nagykövetség képviselői, nagy termelőüzemét: a polieti- üzem berendezéseinek, készü- léngyárat. A Tisza parti nagy- lékeinek, műszereinek szerelé- üzemben a festék-, a nitrogén- sét szovjet és angol szakértők műtrágya-készítés, továbbá a irányították vegyipari gépgyártás és a mű- Az új gyárban — gépkocsik te; a Tiszai Vegyikombmatban anyagfeldolgozás mellett már és motomk hajtására alkal- ^"te bagy°many.’ ,hof a u.van műanyagot is készítő- matlan benzinből — évente 1 a»y Októberi Szocialista Tői­nek. amelyet hazánkban ed- 24 500 tonna nagy nyomású po- radalom évfordulóihoz jelentős dig még nem állítottak elő. A Hetilén granulátumot .állítanak gazdasági esemenyek is kap- nintegy 2,5 milliárd forint fel- elő. csolodnak. használásával épült új gyár Hazánk első polietiléngyárá- A magyar—szovjet olefin­két nagy egységből áll. Az éti- nak avatás:) n megjelent dr. egyezmény a gazdasági célok iénüzem. amelynek terveit és Ajtai Miklós, a Miniszterta- mellett a Szovjetunió és Ma- berendezéseit a Szovjetunióból nács elnökhelyettese, dr Sze- gyarország egyre mélyülő igaz. kapták, a másik polimérüzem- kór Gyula, a nehézipari mi- testvéri barátságát is jelképezi csoport, amelynek technológia- niszter. Ott voltak az ünnep- — mondotta. (MTI) Az életszínvonal emelkedé sávéi párhuzamosan növelted r.ek az igények. A részletre nosnak. Százmilliók legfőbb óhaját vásárolható tartós fogyasztási fejezi ki ez a jelszó és ki- cikkek körének növelése is A takarékossági világnap csendül belőle az embereknek takarékosságra ösztönöz, hí- egyik elsőrendű célja tehát a nyugodt, gondtalanabb élet szen csak az előleg befizetése az. hogy azokat a családokat és a béke iránti vágya. Taka- után nyújt hitelt a takarék- is megnyerjék a takarékosko- rékoskodni csak békében le- pénztár. dás gondolatának és gyakor­het és nyilván életünk is csak « , , ... . . laténak, akik ma még nem él­A szülök legdrágább kincse nek beosztoan. noha anyagi gyermekük, akit féltő gonddal helyzetük megengedné a ki­nevelnek^ igyekeznek biztosi- sebb-nagyobb mértékű takarí­tani jövőjét, s az életbe in- koskodást. A pénzzel való he- dulását anyagilag is megala" iyes gazdálkodás társadalmi szülők, de a jövedelemmel ugy' társadalmi kérdés, rendelkező fiatalok is megér- Meggyőződésünk szerint a tik, hogy a pályakezdés sok- jL, a nevelő, felvilágosító kai zavartalanabb, ha meg- munka megyénkben továbbra felelő anyagi alappal indul- ,s termékeny talajra talál és nak az életbe. Ezért van az. egyre többen valósítják meg hogy eddig is már több ezren gyakorlatban is azt a gon- vették igénybe az ifjúsági be- dolatot, ami hazánkban már tétkonstrukciót. Talán nem gok miuió embernek megelé- vél etlen, hogy a takarékossági gedést, biztonságot nyújt. Biz- világnapoT ősszel rendezik, tosak vagyunk abban, hogy Miként a jó gazda ősszel bolnaP többen mondanak , , , , , köszönetét aaert, mert mégis­számadást készít es megnézi merkedtek a takaros é]et­munkájának eredményeit, úgy mód hasznosságával, eredmé' nekünk is számba kell ven- nyelvel és örömeivel. Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese ün­nepi beszédében megállapítot­NOGRAD — 1971. október 29,, péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom