Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

Munkásélet és művelődé» Nem csak rágtuk múlik... A nöhatározat megszületése előtt is, de azóta még inkább igen sok szó esik a dolgozó nők helyzetéről, munkájuk, mindennapjaik megkönnyíté­séről. Az erősebb nemhez tar­tozók véleménye szerint már túlzásba visszük a nőkkel va­ló törődést és lassan ott tar­tunk, hogy férfihatározatra is szükség lesz. Persze, a gyakorjat nem egé­szen ezt mutatja, mert bár az utóbbi időben a nők társadal­mi és erkölcsi megbecsültsége megnövekedett, a rájuk háru­ló feladatok száma még min­dig igen nagy. A munkahelyi feladatokat jól ellátni, otthon a családanya szerepében je­lesre vizsgázni; nehezen ösz- szeegyeztethető követelmé­nyek. Ennek következtében a dol­gozó nők úgymond egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben rendelkeznek szabad idővel, ke­vés a módjuk a művelődésre, szórakozásra. Ugyanakkor ilyen igényekkel is fellépnek velük szembe, vagy belső igé­nyektől hajtva maga a dolgo­zó nő keresd erre a lehetősége­ket. — Szívesen nézem a tv mű­sorát, olvasni is nagyon szere­tek. Mégis ritka az az este, amikor leülhetek a tv elé, vagy könyvet vehetek a ke­zembe. Két műszakban dolgo­zom, van egy iskolás lányom, aki igényli, hogy foglalkozzam vele. Az otthoni munka mel­lett nehéz időt szakítani arra, hogy eljárjak a művelődési házba. Persze, ami tőlem telik, megteszem. Takarítás közben mézem a tv érdekesebb mű­sorait. Most vásároltam egy könyvszekrényt, amit új, ko­moly könyvekkel szeretnék megtölteni. A nyilatkozó Bangó Zsig­mondié, a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat pásztói telepé­nek dolgozója, valóban elfog­lalt ember. Háziasszony, dol­gozó nő. tanácstag, az egész­ségügyi bizottság tagja és szakszervezeti bizalmi egysze- mélyben. Szinte a lehetetlen­ben keresi a lehetőséget, mert — ahogyan ő fogalmazta — azért lépést kell tartani a kor­ral. Szőllősi Istvánné minden­napjai hasonlóak a munkatár­sáéhoz. Talán csak annyi a különbség, hogy neki két gyer­meke van, s az idősebbik lá­nyával gyakrabban eljut egy- egy rendezvényre. — Szeretem a színházat, örülök, hogy a Déryné társu­lata rendszeresen ellátogat Pásztóra. A két műszak azon­ban akadályoz abban, hogy minden előadást megnézhes­sek. A művelődésem elsősor­ban az olvasásból áll. Könyve­ket folyóiratokat rendszeresen vásárolok, tv-nézésre nem jut időm. A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat pásztói telepén több mint háromszáz nő dolgozik. Azt hiszem az üzem két meg­szólaltatott dolgozójának gond­jai, érvényesek lehetnek az üzem összes dolgozójára. Ám, a riportalanyok nyilat­kozataiból szándékosan hagy­tam hátra néhány gondolatot, amelyek az üzem segítő szán­dékára. törekvéseire utalnak. Az asszonyok ugyanis elmond­ták, hogy az üzem vezetői a nehézségek ellenére is próbál­ják lehetővé tenni számukra a szabad idő hasznos eltöltését, a művelődést. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK — Hogyan, milyen módon történik ez? Errőd kérdezzük Drucza Erzsébet üzemvezetőt, a telepvezető-helyettest. — Munkaidő alatt és azon kívül. De talán a legelején kezdeném. Amikor ide kerül­tem Budapestről, az üzem megszervezése, a termelési problémák megoldása volt a fő feladat Csak e nehézségek kiküszöbölése után lehetett foglalkozni a dolgozók általá­nos és szakmai műveltségének kérdéseivel. Először is — mi­után a dolgozók 60—70 száza­léka fiatal — létrehoztuk a KISZ-alapszervezetet, amely azóta is szépen működik, ösz- saetartja fiataljainkat. A kö­vetkező jelentős lépés a műve­lődési házzal való jó kapcso­lat kiépítése volt, amely mind a mai napig megmaradt. A legtöbb műsorra 40—50 fős lá­togatottságot biztosítunk, rend­szeres vendégei vagyunk a színházi előadásoknak. Az idén 25 bérletet vásároltunk, ugyanennyi a ölmklubbérlete- sek száma is. Hogy miképp fogadták az asszonyok ezeket az akcióikat? Drucza Erzsébet elmondja: kezdetben szokatlan volt szá­mukra, ma már ők szólnak ha valamilyen rendezvény lesz a művelődési házban. * A dolgozók legnagyobb része nyolc általánost végzett, csak­nem valamennyien betanított munkások. A szakmai tovább­képzés fontosságára való te­kintettel már a múlt évben szabásztanfolyam indult az üzemben. Ötven nő kapott ok­levelet. A jövő évben ennék folytatásaiként szakmunkás­vizsga-előkészítő tanfolyamot szerveznek, amelynek elvégzé­se után szakmunkás-bizonyít­ványt kapnak a hallgatók. Megtudom, hogy ez évben is­meretterjesztő előadásokat is hallgatnak a dolgozók. Ezek­nek nagy részét műszakváltás idején tartják. — Nagyon örülünk neki, fő­leg azért, mert a mi vélemé­nyünket is kikérték a témák­kal kapcsolatban. Javasoltuk, hogy a politikát is vegyék be a programba. Mi nők, sajnos ebben a kérdésben vagyunk a legtájékozatlanabbak — mond­ják az asszonyok. * A nőkre háruló feladatok száma igen nagy; a munkahe­lyen jól helytállni, otthon a családanya szerepében jelesre vizsgázni, művelődni, szakmai­lag fejlőilni; nehezen össze­egyeztethető követelmények. S hogy sikerül-e ezeket telje­síteni, nemcsak a dolgozó nő­kön, de a környezetükön, a munkahelyük vezetőin Is mú­lik. V. Kiss Mária A mai lőmüsorbam szerepel a Csodák világa sorozat második api* aédfa is, a Danubius mester búcadtellápAae. A képünkön látható Jelenet eoből való (Sinkovlts Imre és Dómján Edit ) Élvezetes találkozásban volt részünk szerdán este, a késő esti órákban a képernyőn: Raffai Sarolta írónővel is­merkedhettünk, akinek személye azért állt különösen közel hozzánk, mert vidéken, sajátos közegben nőtt íróvá. Előbb tanyasi tanítónő volt. csak később került be Kalocsára könyvtárosnak, ahol jelenleg is dolgozik. Verseivel hívta föl magára a figyelmet, majd regényével aratott osztatlan si­kert. A regényt színpadra is átírta, amit további két dráma követett. A televíziós bemutatkozáson pedig elbeszéléseinek dramatizált változataival szerepelt. Ezek az elbeszélések már folyóiratokban is megjelentek, most pedig a Magvető Kiadó adta ki őket a Rugósoron című kötetben. Az ő karrierje a jó értelemben vett szocialista karrier, az önművelődés szí­vósságával, határtalan szorgalommal és önfegyelemmel ju­tott el az országos hírnévig. A közeg — amelyről már szót ejtettünk — nem mutatkozott alkalmasnak a kitörésre, eh­hez nagy egyéniségre volt szüksége. A tanyán például egyet­len olyan társat sem talált, akikkel alkotó módon szót ejt­hetett volna az irodalomról, mitöbb, a kisvárosban sem jel­lemző az irodalmi elmélyülés. így tehát, amikor szép sike­reit és a három kedves, szenvedélyes novellákat ünnepeltük, kicsit újból fölfigyeltünk azokra a gondokra, amelyek a népművelők felelősségét ébresztik. ♦ A mai, pénteki műsorból felhívjuk olvasóink figyelmét a Budapesti tavasz című sikeres film ismétlésére (15.20). A gép kérdez — a játékos válaszol című vetélkedőre (18.10), vala­mint a Moszkvai Nagy Színház vendégjátékára, amelynek előadásában Muszorgszkij: Borisz GodunoV-ját láthatjuk (2Ő.40). L. Gy. 4 NÖGRAD - 1971. októbat 29., péntek Kulturális A MEGYEI KÉPZŐMŰVÉ­SZETI GALÉRIA a Salgótar­jánban felépítendő új múze­um és kiállítási csarnok épü­letében nyer elhelyezést. A Nógród megyei múzeumok igazgatósága már most meg­határozta a Galéria kialakítá­sát célzó gyűjtőmunka alap­elveit. Az alapelvek lénye­ge, hogy a megvásárolt és bemutatott képanyag juttassa kifejezésre a megyei sajátos­ságokat, mutassa be a megye kénzőművészeti életének fej­lődését, jelenének keresztmet­szetét, a jelentős megyei al­kotók munkásságát, tükrözze a mai magyar képzőművésze­tet. ORSZÁGOS ZENEI MŰ­VELTSÉGI VERSENY. A Bartók műveltségi verseny sikere arra ösztönözte a rá­diót, hogy újabb, hasonló jellegű felhívással forduljon az iskolákhoz. A következő verseny tárgya a zeneélet ak­tualitásához kapcsolódva a korábbi versenynél szélesebb területet ölel fel: magának a hangversenyéletnek eleven folyamatát és a zenetörténet egyik sokat vitatott műfaját, az operát. A verseny döntő­jében maid az akkor aktuá­lis, a rádió által is közvetí­tett hangversenyek műsorából összegeződik az az anyag, amely a zenefelismerési ver­seny alapjául szolgál. Az ope­rairodalom sok-sok remekmű­ve közül elsősorban azokat az operákat választják majd ki a rendezők, amelyek legin­kább foglalkoztatják korunk zenekedvelőit. A választott témakört erőteljes irodalmi vonatkozások teszik maid ak­tuálissá. A versenybe bene­vezni kívánók az írásbeli vá­logató kérdéseit 1971. novem­ber 15-én a Petőfi-adón és a Koesuth-adón egyaránt hall­gathatják. TITTEL PÁL EMLÉKERE. A pásztói ismeretterjesztő napok keretében nemrégiben emléktáblát avattak Tittel Pálnak, Pásztó szülöttének házán. 1784. júliusában szü­letett. Ifjú éveiben bölcsele­tet és teológiát hallgatott Egerben. Már ekkor erősen vonzódott a természettudomá­nyok, különösen a csillagászat felé. Barangolásai során Bécsben és Göttingában meg­ismerkedett az akkori idők nagy csillagászaival, többek között Gausszal is. Később az egri csillagvizsgálóban, majd a pesti egyetem tanáraként tevékenykedett. Egy Ideig a gellérthegyi csillagvizsgáló vezetője volt. 1831-ben halt meg. Saját korában európai rangra emelte a magyar csil­lagászatot. KLUBEST. A Zotnánciaprí Művek salgótarjáni KISZ-bi- zottsága az utóbbi időben egyre változatosabb kulturá­lis műsort biztosít az ifjúsági klub tagjainak. E program keretében október 30-án és 31-én délután öt órától mű­soros estre kerül sor. Szomba­ton a „Continentál”, míg va­sárnap a „Kristály” zenekar szórakoztatja a fiatalokat November 13-án pedig Buda­pestről a „Wanderers” együt­tes ad ízelítőt zenei tudásá­ból, A klubestet politikai to­tó, zenei vetélkedő és más, a programban szereplő mű­sorszámok teszik elevenné, egyben emlékezetessé. ISMERKEDÉS A GÉPEK BIRODALMÁVAL. A külön­böző iskolákban tanuló fiata­lok egy-egy osztálya, csoport- iá, szinte naponta kígyózik a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek bejárata felé. A rendkí­vül gazdag gyártmánystruk­túrájú üzemben bőven akad Látnivaló. Főleg akkor, ha éppen a tanult anyag ismere­teinek bővítésével kötik azt össze. A héten a 211-es számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulóinak egy csoportja tekintette meg a termelő gyárrészlegeket. Nem sokkal később Miskolcról a Műszaki Egyetem hallgatói „vették bir­tokba” a gyárat. VERSENYRE KÉSZÜLNEK. A salgótarjáni öblösüveggyá- ri Kossuth Művelődési Ház irodalmi színpadának tagjai az október 31-1 szécsényi me­gyei vetélkedőre készülnek. Nagy becsvággyal próbálnak, mert szeretnének a legjobb három közé kerülni. Ugyan­csak az öblösüveggyár irodal­mi színpada ad majd műsort Balassagyarmaton november 5-én a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója tiszteletére rendezendő ün­nepség keretében. HÖSÖK VAROSAI — VA­ROSOK HŐSEI. Kiadványt jelentetett meg az MSZBT, Hősök városai — városok hő­sei címmel. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a fasizmus felett aratott győzelem 20. év­fordulóján. 1965. május 8-án méltán tüntette ki Moszkvát, Lemingrádot, Kijevet, Volgog- rádot, Ogyesszát és Szevasz- topolt a „Hős város”, Bresztet pedig a .,Hős erőd” címmel. A súlyos áldozatokat követelő védelmi harcokról szól a szép kivitelű könyv. KI MIT TUD? A korábbi Ki mit tud?-ok sikerei után, az idén meghirdetett újabb nagy vetélkedő iránt ismét nagy az érdeklődés. A megyei József Attila Művelődési Köz­pontban máris szép számmal jelentkeznek a Ki mit tud?-on részt venni kívánók. Aki még most gondolja meg magát, azzal közöljük, hogy még két hét van hátra a jelentkezés lezárásáig. November 15-ig még fel leht keresni a helyi művelődési intézménveket, klubkönyvtárakat, művelődési otthonokat, könyvtárakat je­lentkezés céliából. Részletes tájékoztatással a megyei mű­velődési központ és a népmű­velési tanácsadók szolgálnak. Ifjúsági hangverseny Pásztón Szerdán délután zsúfolásig megtöltötték a gyerekek a pásztói művelődési központ színháztermét, ahol az Orszá­gos Filharmónia bérleti hang­versenyére került sor. A sal­gótarjáni szimfonikus zene­kar, melyet ezúttal Virág László vezényelt, három mű­vet mutatott be a figyelemes diákközönségnek. A hangverseny ,.szóvivője" Friss Gábor, a Budapesti Ze­neművészeti Főiskola tanára volt, aki rövid ismertetőt tar­tott a bemutatott zeneművek­ről és szerzőikről. Bécs, Mann- hein városokba kalauzolta a fiatal hallgatóságot, Mozart, Schubert és Stanicz zeneszer­zők alkotó városaiba. A zene­kar is e három mester mű­veiből állította össze hangver- senvnrogramiát. Elsőként Mozart hat német táncát mutatták be, majd Pé- czeli István és Torják Vilmos zeneiskolai tanárok közremű­ködésével Stanicz klarinétra és hegedűre írt versenyműve hangzott el. A számok közben Friss Gábor zenei fejtörő kér­déseket tett fel a közönség­nek, melyek helyes válaszá­val a legügyesebbek könyv­es csokoládéjutalomban ré­szesültek. Utolsó műsorszóm­ként a zenekar Schubert be­fejezetlen. h-moll szimfóniáját játszotta, amely itt is éppen úgy mint a hétfő esti őszi koncerten, nagy sikert aratott. Reméljük, hogy e jól sike­rült hangverseny példájából sok megyei iskola és kultúr­otthon merít majd, hiszen az ilyen jellegű zenei ismeretter­jesztésre nagy szüksége van diákjaink népes táborának. Horváth Mária ANDRZEJ ZBYCH: &mmv. (Lengyelből fordította} Varsányi István) 2». Kiess körülnézett a terem­ben. Négy egyforma, fehér ágy, mind foglalt, egy kivétel­lel. A sebesültek, mint a mú­miák, bepólyálva feküdtek, az egyiknek a lábát nyújtókótés- sel látták el. Hallatszott a be­tegek egyenletes szuszogása, vagy halk horkolása. Külön­ben csend volt. Kloss lehúnyta szemét, erő­nek erejével vissza akarta idézni azt, ami három nappal azelőtt történt. Vonat. Igen, emlékszik, a pullmankocsi ké­nyelmes szakaszai, a lámpák kékes fényt adnak, egy tiszt terpeszkedik otthonosan az ülésen. Ezredes. Kloss bemu­tatkozott. A másik is. Mit mondott? Milyen nevet mon­dott? Az istennek sem jut eszébe. Banális beszélgetés. Az ezredes szivarral kínálta. Nem tudott aludni, és a fiatal Oberleutnant társaságának szemmel láthatóan örült. Oberst Tiede, helyes, így hív­ták, Tiede ezredes véleménye szerint túl sok fiatal tisztet irányítanak a megszálló csa­patokhoz, ahelyett, hogy a frontra küldenék őket. Tiede ezredes ezt feltétlenül hibá­nak tartja és sérelmesnek a fiatal tisztek szemszögéből nézve, mert csak harcokban lettet megszerezni a nélkülöz­hetetlen tapasztalatokat és le­het remélni gyors előléptetést. Klóss egyetértett vele... Igen, erre emlékszik, de mi volt előtte? Münchenben szállt fel, az utolsó pillanat­ban foglalta el a helyét a ko­csiban, a szerelvény mór moz­gott. Miért várt olyan sokáig? Itt van a talány nyitja. Mi le­het az hiányzó láncszem? Jól emlékszik, hogy korán érke­zett, vagy fél órát még sétált is fel s alá az újságosbódé és az aluljáró között. Valakire Várt? Emlékszik, hogy vett egy csomag cigarettát a bódé­ban, nyomban el is füstölt né­hányat, mielőtt beült volna a vasúti kocsiba. De mire várt? Talán. i 1 kire? Üres tekintet­tel bámulta a fűtőtest bor­dáit, megszámolta, összesen ti­zennégy volt, aztán szemét feljebb emelte. Az ablakdesz- kán virágcserép, benne páf­rány, nemrég valahol máshol is látott hasonló páfrányt, de hol? Az a másik nem ablak­deszkán állott,.. És Kloss előtt hirtelen fel- rémlett a varsói bolt kiraka­ta, a Pulawska utca egyik ke­resztutcájában. Ott állt a vi­rágcserép a páfránnyal a ki­rakatban, a halom kínai por­celán és a régi kard között. A páfrány azt jelentette, hogy nincs veszély, nyugodtan be lehet menni a boltba. Néhány perccel öt előtt ugrott be a régiségkereskedésbe, amikor a tulajdonos már készült lehúz­ni a rolót. Fél órával előtte Oberst Rhode, Kloss főnöke borítékot nyújtott át neki, benne a paranccsal, s a me­netlevéllel. Az Abwehrstelle központjának eszébe jutott, hogy Oberleutnant Kloss már dolgozott ügynökök átdobásá­nál Kolbergben és most olyan döntést hozott, hogy a fiatal tiszt Franciaországban is ka­matoztathassa tapasztalatait, így helyezték Oberleutnant Klosst szolgálatilag a norman- mandlal Saint Giíles-be. Te­hát bement ebben a mellék­utcában egy eldugott kis ré­giségkereskedésbe, hogy jelen­tést tegyen német felettesei hirtelen döntéséről. A bajt fő­leg az okozta, hogy Klossnak azonnal indulnia kellett, mert Rhode ezredes is élni akart még utoljára az alkalommal, és tisztjét személyes megbí­zással is ellátta: a München­ben lakó Rhode család címé­re szóló küldemény továbbí­tását bízta rá... — Meddig maradsz Mün­chenben? — kérdezte a régi­ségkereskedő. — Legfeljebb egy napig, Pénteken már jelentkeznem kell Saint Gilles-ben. — Hol van az? — Kis sárfészek Norman- diában — vetette oda Kloss közömbösen — nézd meg a térképen. — Továbbítom — válaszol­ta a bolt tulajdonosa. — Az utasításra Münchenben várj. Holnapután Indulsz München­ből az utolsó párizsi vonattal. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom