Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
Szedik az almát Magyarnándorban Eszak-Magyarország egyik legnagyobb összefüggő gyümölcsösében, a Magyarnándori Állami Gazdaságban jól halad az alma szedése. A jonathán és starking féle almákat speciális, 300 kilós ládákban szállítják a csehszlovákiai Tere - zinbc, a HUNGAKOFRUCT-on keresztül Koppány György felvétele Elüssük meg a baleseteket ülem sa hanem köSelesség Öl halálos baleset ülgyelmezfef Az elmúlt időkben megyénk ez év első felében csaknem vállalatai jelentős anyagi esz- 50 gépet, berendezést állí- közöke'c fordítottak a munka- toltak le. védelemre, a munkakörülmények fejlesztésére. Ezzel egy- Csak a dolgozó időben több területen kisebb- . ., , „ ° nagyobb mértékű visszaesés O hibás. tapasztalható az anyagiakat nem igénylő vállalati lehetőségek kihasználásában. Kifogások A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a SZOT elnökségének előterjesztése alapján ércékelte az elmúlt évi balesetek alakulását, majd egyértelműen intézkedett a munkavédelmi előírások következetesebb és szigorúbb végrehajtására. A balesetek kedyezőtlen alakulásában közrejátszott a felügyeletet gyakorló szervek balesetelhárítások irányító munkájának határozatlansága, gyengesége. . A gazdasági vezetők többsége mulasztásainak palástolására népgazdasági és vállalati érdekekre, nemzetközi kötelezettségekre, szűk kapacitásra, munkáshiányra, anyaghiányra, helyenként rendkívüli helyzetre hivatkozva mind a mai napig megszegi mind a központi, mind pedig a saját mun- kevédelmi előírásait. A mulasztókkal szemben felelősségre vonást általában csak a szakszervezetek kezdeményezésére alkalmaznak. Pedig .volna rá elegendő ok, hisz megyénkben eddig öt halálos baleset volt a munkafegyelem megsértése miatt. Ezenkívül a munkavédelmi előírások megszegése miatt a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők Mások is segítenek Úton a középüzemi szinthez A negyedik ötéves terv időszakában a helyi sajátosságokat is figyelembe véve fejlődik a balassagyarmati Építő Ktsz. A tavalyi 6,2 milliós termelési értékkel szemben a tervidőszak végére már évi 15 millióval számolnak. A termelést tehát több mint kétszeresére fejlesztik, ugyanakkor csak 45 százalékos létszámszaporodást terveznek. Célkitűzésük kapcsolódik a megyei pártbizottság ide vonatkozó határozatához. A fejlődés üteme minden eddigit meghalad, éppen ezért felvetődik a kérdés: a szükséges anyagi alap biztosított-e mindehhez? — A megyei pártbizottság határozatából a szövetkezetünkre háruló fontos feladat az építőipari szolgáltatások fo- lyámatos és gyors növelése. Ez városunk, Balassagyarmat érdeke is. Éppen ezért részt vettünk a megyei tanács pályázatán is. Ennek eredményeként már megállapodást kötöttünk, amit a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatával jóváhagyott. Így a kapacitásnövelési és összberu- házási költségeket az ötéves terv időszakában 1,6 millió forinttal növelhetjük. Ennek fele a tanácsi támogatás, a többi pedig saját alapunk, illetve hitel — válaszolta dr. Bakó Miklós, a szövetkezet elnöke. Részletes intézkedési tervet készítettek ü szövetkezetnél, mely szerint a tavalyi 76 ezer forint értékű lakáskarbantartás az ötéves terv utolsó esztendejére megsokszorozódik, eléri az évi 3.5 millió, forintot. Fejlesztik a festő-, vízvezeték-, villanyszerelő-, központifűtés-szerelő és bádogos részlegeket. Fejlesztik tehát a lakáskarbantartó, asztalosipari szolgáltató, parkett-csiszoló, sőt még a kályhás tevékenységet is. De nemcsak a javító-szolgáltatást, hanem a lakásépítési program végrehajtását is nagyobb erővel segítik majd. A szövetkezet feladatai az anyagi alap biztosításán tűi is jelentősen megnövekedtek. Kapacitásukra szinte teljes egészében igényt tart a város. Szakmunkáslétszámmal nem állnak rosszul, beiskolázással igyekeznek az utánpótlást biztosítani. Igaz, hiányolják, hogy a szövetkezeti ipar nem kap a tanulók neveléséért olyan kedvezményt, mint más ágazatok, vagy a magánkisipar, de így is kellő számú tanulót igyekeznek beiskolázni. Vállalják a kockázatot. Az idén létrehozták a fűtésszerelő részlégét is, mert biztatást kaptak a kapacitás kihasználására. Májustól szeptemberig megvolt, végül az igények hiánya miatt kénytelenek voltak elengedni a három szerelőt. Ügy vélekednek, hogy a kiterjedt kontártevékenységgel a szövetkezet nem tudja felvenni a versenyt. Az akarat, a jó szándék még önmagában kévés. Így van ez a tervező részleg esetében is. Igény van arra, hogy a kisebb tervezői munkát helyben végezzék, mert erre nincs elegendő kapacitás a megyében. Egy éve megvan a tervezői felszerelés, műszerekkel ellátva, csak tervezőt nem tudtak még munkába állítani. Amikor ezekről a tapasztalatokról beszéltek a szövetkezetnél az is szóba került, hogy a fejlődést elsősorban a törzsgárdára alapozva szeretnék elérni. A műszaki-technikai színvonal emelésével öt év alatt az egy főre eső termelési értéket több mint 64 százalékkal kívánják növelni. Az építkezések hatékonyságát a határidők lerövidítésével is szeretnék javítani. Az utóbbi időben mór néhány példával is igazolták, hogy vigyáznak a szövetkezet hírnevére. Most egyik legnagyobb feladatuk a járási és városi mentőállomás felépítése. Ezt a 2,5 millió forint értékű beruházást az idén kezdték és a város felszabadulásának 27. évfordulójára az OK1SZ-kongresszus tiszteletére. december 9-re át akarják adni. Sajnos, az építőanyag, főleg a tégla hiánya, zavarja a jól előkészített ütemtervet. A Tüzépnél negyedéve kifizetett téglából húszezer hiányzik, amit a ludányhalászi illetve Szécsényi Téglagyártól várnának. Ez veszélyezteti a határidőt. Egyébként is furcsa gyakorlat, hogy negyed évvel előbb fizessenek olyanért, amit csak késve kapnak meg. A szövetkezet pénzügyi helyzetét is rontja ez a gyakorlat, mert az ilyen „hitelezésre” nincs berendezkedve senki. A jól kialakított és forrás oldalról is tisztázott tervek mellett feltétlen szólni kell az ilyen, már említett akadályokról is. A vezetőktől igen sok energiát elvesz ezek leküzdése. Olyan energiát, amit más, célravezetőbb dolgokra is fordíthatnának. A munka jó előkészítése, megszervezése legalább olyan fontos a cél eléréséhez, mint az anyagi alapok biztosítása. Az olyan nagyarányú fejlesztésnél mint amilyenre a balassagyarmati Építő Ktsz készül —, ahol a kisüzemi szintről végső soron a középüzemi szintre lépnek elő — különösen fontos, hogy az ütemtervet maradéktalanul megvalósítsák. Ehhez mások tervszerűsége, a szállítási határidők fegyelmezett betartása is szükséges. Bodó János A dolgozókat munkába állításuk előtt gyakran csak formálisan oktatják ki. Nem nyújtanak megfelelő segítséget a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkavédelmi, szakmai és technológiai ismeretek elsajátításához. A baleseteknél nagyobb részt a dolgozókra hárítják a felelősséget. Ez gátolja az igazi okok feltárását, a tanulságok levonását. A balesetből adódó kárral kapcsolatos jogviták tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendelkezések megszegése, a formálissá- ga, az ellenőrzés elmulasztása nagyon sokszor súlyos kimenetelű baleseteknek a forrása. Az ipari üzemekben a balesetek 50 százaléka az anyagmozgácással, rakodással, szállítással függ össze. A vállalatok nagy része nem törekszik az előbb említett munkafolyamatok korszerűsítésére, az áttekinthető, fejlett és biztonságos termelésszervezés kialakítására. De igen sok azoknak a baleseteknek a száma is, amelyek a munkahely rossz állapotból, a berendezés, a gép, a szerszám hibájából, a munkafolyamatok gondatlan és helytelen megszervezéséből fakad. Sok üzemben elhanyagolják a folyamatos karbantartást, ami szintén a balesetek emelkedéséhez vezetető. Az utóbbi időben nagymértékben emelkedett a közúti halálos balesetek száma. Ennek oka, hogy a csoportos szállításoknál rossz gépkocsikat alkalmaznak. Emellett igen gyakran merül fel a szabályok megszegése, az utak rossz állapota, a gépjárművezetőkkel való foglalkozás hiánya. vezetési alkalmasságuk ellenőrzésének elmulasztása, valamint a forgalmi szolgálatban dolgozók túlzott igény- bevétele. Túlóráztatás Jelentős erő lehetne a biztonsági fegyelem megszilárdításában a munkavédelmi őrmozgalom kiszélesítése. Ezt a lehetőséget a gazdasági vezetők gyakran lebecsülik, okos hasznosítását kizálólag szak- szervezeti feladatnak tekintik. A vállalatok többségénél a termelési feladatokat nem a műszaki színvonal emelésével, jobb üzemi és munkaszervezéssel. hanem a munkaidő meghosszabbításával, túlórával. szabadnapok igényűévé telével oldják meg. Sok üzem ben lényegesen több a túl óra, mint amennyit a nyilvántartásokban kimutattak. Csökkentésére legtöbb helyen meg elképzelések sincsenek. Az egészségre ártalmas munkakörökben is elmosódtak a korábbi időszak kedvezményei: a veszélyességi pótlék, a pótszabadság stb. A dolgozók ezt mind gyakrabban sérelmezik és kérik megoldását. A fiatalkorú dolgozók üzemi íogaöása. illetve munkába állításának körülménye sem kielégítő. A szakmunkásképzés feltételei több helyen az ipar átlagos színvonala alatt vannak. Zsúfolt munkahelyeken, tantermekben, elavult gépekkel és berendezésekkel egészségre ártalmas és veszélyes munkakörülmények kö zott folyik a képzés. A munkavédelemré költött pénz gyakran csak a szinten tartást szolgálja, egyedi vagy részkérdéseket old meg. Ebben szerepük van a közgazda sági szabályozóknak is, ame lyek alapvetően a gazdasági eredményekre ösztönzik a vállalatokat. Egyezség, de milyen ? Az új ipartelepítésnél gyak ran előfordul, hogy egyes vállalatok a helyi tanácsi szervekkel a munkaerő foglalkoztatásának elősegítése címén hozzájárulnak az elavult géppark üzemeltetéséhez, a szociális létesítmények későbbi megvalósításához. Ez által sokszor veszélyes körülményeket teremtenek a dolgozóknak. Mivel a megye munkavédelmi, egészségügyi helyzeté nek javítása fontos feladat minden szinten, az érintetteknek kőnkre* intézkedéseket kell tenniük. Ezt célozza az 1971. október elsejével kezdődő munkavédelmi negyedév, amelyet a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói kezdeményeitek, s az SZMT munkavédelmi bizottsága is felkarolt. Javasolja a megye vállalatainak, hogy csatlakozzanak e sokat ígérő, hasznos kezdeményezéshez. Farkas József SZMT munkavédelmi bizottság vezetője. Viták helyett árut Folyik a vita hetek óta. Nagy ;átony zötdségellátásá- nak megjavítása érdekében, csak éppen az nem köt étkezik el, amiért vitatkoznak: zöldségből-gyümölcsből bőség és jó minőség- a piacon. Akkor miért a vita? Csal; azért, hogy vitatkozzunk? Vagy talán oh > nehéz a helyzet, liogv t : Pirii ck a zöldségcllá- táss.’l foglalkozók megfelelő ár,:-, szví-séges mennyiségből adni a községnek? Vegyük sorjába. A mun- Hetek zttldségf. g- •: viiesí'tátása fontos dolog. Ni gybátonyban mun- 1 ások laknak. Többségüknek nincs kertje, a piacra kén sérülnék. Sajnos, amit venni szeretnének, nem kap:: k. Ha kapnak, silány az áru minősége, kevés és méreg Irága. A kofák is felfedezték a lehetőséget. A RT .11; .ltok dél felé kiü- riüo-k és bezárnak. A kóló'; akkor n'-itnak és olyan fiukat szabiink, amilyet nem szégyellnek. Ez a helyzet! Ezért a pár -('-vezet, a tanács, a Hazafias Népfront és minden létező szerv arról tárgyalt, bogy változtatni he’í :■ ' '’./éten. Meghívták i ”!' illetékes képviselőiét is. Nem változott a helyzet. Kevés az áru, si- I ‘ ’ ér drága. A kofák pedig jól jómnak. Végül a helybeli szervek kimondták; tehetetlenek... Azt mondja a MÉK-elIá- tással foglalkozó főosztály, hogy probléma lesz az ellátással, mert. minőségileg gyenge volt a termés. Nagyon lehangoló ez a válasz. Akkor talán soroljuk fet, hogy a nagyliátonyiak miből szenvednek hiányt. Hagymából, zöldségfélékből, burgonyából, paprikából. Ez i ó>bbi kettőnél nemcsak a mennyiség, a kevés, a minőség is gyenge, emellett drága is. Aztán alma sincs. Nagybátonyban több ezer ember lakik, aki a piacról él, a kereskedelmi vállalatok pedig nem tudják kielégíteni gyümölcs- és zöldségigényeiket. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetek segítenének. Itt olyan keresletet találnak, amelyet nemcsak szükséges, hanem érdemes is kihasználni. A \Ják helyett ez a leg* értelmesebb és legcélravezetőbb dolog. — B — így már más ttxoivahaiosi ém fasís*" is keli rákodról A salgótarjáni üzemek közül többen szóvá tették, hogy egyre rendszertelenebb a vasútikocsi-ellátás, a vagonokat a MÁV többségében szombaton délután és vasárnap küldi. Ezeknek ki- és berakási költsége az üzemeket terheli, ami sok túlóra kifizetésével jár. Az észrevételekre a salgótarjáni vasútállomás főnöke a következőket válaszolta: — Az idejében benyújtott kocsiigényeket kielégítjük, de sokszor tapasztaljuk a kapkodást, az igények időközbeni megváltoztatását. Nem egyszer magam szedem össze, hosszas megbeszélések után az igényeket, amelyek legtöbb Figyelik az Azovi-tengert jók tartanak őrséget. Öceáno- lógusok, hidrokémikusok, meteorológusok szakadatlanul figyelik a tenger áramlását, a víz hőmérsékletét és sótartalmát, a hullámzást és a tenger egyéb jelenségeit. Így szerzik be az adatokat a vízierő- A két tenger határán most rnű tervének tudományos meg- tudöinányos expedíciós ha- alapozásához. Nincs messze az idő, amikor. az Azovi-tenger egy gigantikus vízierőmű víztárolójává változik. A Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő keresi szorosban gát épül. esetben nem egyeznek a már korábban benyújtott kívánságokkal. Olyan előfordul, hogy kirakási késedelem miatt a kívánt kocsit nem reggel, hanem délben, vagy másnap adjuk át, de ez ritkán történik meg. Tudom, hogy nem dolgozunk hiba nélkül, de a bevezetőben szóvá tett jelenségek és a szóban elmondott vélemények ellentétesek. Általában dicsérik a vasút munkáját. Ezt támasztják alá a szocialista szerződések értékelésekor elhangzott hivatalos vélemények is. Munkánkkal kapcsolatban minden kritikai észrevételt szívesen veszünk, ha az konkrét, és így tárgyalható. — A mai napig — mivel a jövőt nem tudhatom —, lényegében nem vagyunk adósak a vállalatoknak. Ha az eddiginél több kocsit akarnak parkra —, csak így tudjuk biztosítani. Az elmondottak illusztrálására közlöm még a következőket: szeptember 1-től 27-ig, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 529 kocsit kért belföldre, 97-et exportra. Kapott 531 belföldi kocsit, 83 exportáruk szállítására alkalmas vagont. Lemaradás azonban nincs, mert nagyobb ráksúlyú kocsiban, azaz kevesebb vagonban szállította el az igényelt mennyiséget. Az öblösüveggyár az előbb említett időszak alatt 84 belföldi. 85 exportra alkalmas vagont kért. Belföldre 82, exportra szintén 82 kocsit kapott. Ugyanaz a helyzet, mint az előbb említett üzemnél. ★ A két véleményt összehasonlítva kiderül, hogy egyikmásik üzemünk mulasztásait, a termelés egyenetlenségeit rakni, mint eddig, igényeljék, kisebb, vagy nagyobb részben ígérem meg fogják kapni. Mi " 1 ...... u'c“*' = f uvarozók vagyunk és ebből élünk. A szombati, vasárnapi rakodást továbbra is szorgalmazni fogjuk, mivel a szállítás folyamatosságát — tekintettel a jelenlegi vagona vasútra kívánja hárítani. Ez semmi esetre sem jó! Nem szolgálja a vasút és a vállalatok további jó együttműködését, sem a gondok megoldását. V. K. NÓGRÁD — 1971. október 1., péntek
