Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
Falusi fiatalok Jt közelmúltban a KISZ központi bizottsága mellett működő Mezőgazdasági Ifjúsági Tanács összegezte a KISZ VII. kongresszusa óta végzett munkát. Megállapította, hogy a KISZ falusi szervezetei sokat tettek azért, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság mindjobban megtalálja helyét a közös gazdaságokban, az állami mező- gazdasági üzemekben. Mind több falusi fiatal választja élethivatásul a mezőgazdasági munkát. A két kongresszus között eltelt időben százezer fiatallal gyarapodott — mintegy kétszeresére nőtt — a termelőszövetkezetek ifjú tagsága. Ebben az időszakban egyre jobban és többet politizáltak a falusi fiatalok. Ha a számok megpróbálják ábrázolni a valóságét, akkor igen szép képet kapunk, hisz mintegy százezer fiatal vett részt KlSZ-oktatás- ban. Számos olyan politikai, kulturális és szakmai akcióra került sor. amelyek felkeltették a fiatalok érdeklődését Különösen népszerűek a fiatalok között a szakmai, politikai vetélkedők, 22 ezren vettek részt benne. A KISZ-szervezetek feladataként sürgetően jelentkezett a szabad idő hasznos eltöltésének, a tartalmas szórakozásnak a szervezése, a tanulás feltételeinek megteremtése. Sikerként könyvelhetjük el, hogy már több mint ezer falusi ifjúsági klub nyújt szórakozási és művelődési lehetőséget, bár tudjuk, hogy ezzel még korántsem elégedhetünk meg. A KISZ kongresszusért dolgozó fiatalok szép vállalásaik teljesítésével fejezik ki egyetértésüket: így — több más között — 19 ezer hektár fásításában vettek részt és egymillió katasztrális hold legelő megtisztításában tevékenykedtek. Nem lebecsülendő az sem, hogy több mint 125 ezer fiatal vált szakmunkássá, illetve betanított dolgozóvá. A legjelentősebb mégis a kiskörei vízilépcső építésében vállalt szerepük. A fiatalok értették meg talán leginkább, milyen fontos az öntözőmű, és milyen sokat jelent a víz a mezőgazdaság számára, A falu gazdasági-társadalmi vezetői — éppen az eredmények láttán — egyre inkább számolnak az ifjúsággal. Ez kedvezően befolyásolja a KISZ-szervezetek tevékenységét. így került sor a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok helyi és országos parlamentjére, az állami gazdaságokban erdő- és fafeldolgozó, illetve vízgazdálkodási üzemekben dolgozó fiatalok helyi és országos tanácskozásaira. Az elmúlt négy évben, a két kongresszus között — a KISZ központi bizottsága megvizsgálta a mezőgazdaságban dolgozó fiatal agrárszakemberek és a tanyai fiatalok helyzetét. Most, hogy a problémák ismeretesek, könnyebb kijelölni a feladatokat is. RJjár csali rövid idő van hátra a kong- resszusig. A közeljövőben választják, illetve újraválasztják a KISZ-szervezetek tisztségviselőit. A hátralevő időben a vállalások teljesítésével készülnek a fiatalok. A KISZ-kongresszus nemcsak az ifjúsági szövetség életében jelentős mérföldkő, hanem mindazok ügye is, akik az életre, a jövőre nevelik a ma ifjúságát Csáky Csaba, a KISZ kb munkatársa Szovjet ogirarsIisofproEc Eldőlt a nagy kérdés A törzsgárdára mindig számíthatok — mondja a telepvezető Koppány György felvétele Szovjet vendégeink: Nikonov Alexander, Leganykov Viktor és Rudometkin Jurij újságírók, a szcesényi pulykatelep vezetői: Sümegi Sándor és Sutyinszki István társaságában Ahogy Keserű Sándort, a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi .telepének vezetőjét hallgatom, akaratlanul is felelevenednek bennem azok az emlékképek, benyomások, jelenségek, események, kuriózumok, amelyek egy-egy kezdő üzem első, botladozó lépéseit jellemzik. Másképp szólva: harcát életképességének bizonyításáért. — Egy évvel ezelőtt így vetődött fel a kérdés: becsukjuk, vagy nem ezt az új üzemet. Harmincmillió értékű termelést vártak tőle, ugyanakkor ennek még tíz százalékát sem állította elő — emlékezett a közelmúltra a telepvezető. Üj gyártmányok Bebizonyosodott, hogy elsősorban nem a dolgozók akarásával van baj. Bár az új munkásak betanítására szánt idő jelentősen csökkentette a termelésre fordítható időalapot, de csak ezzel magyarázni a kudarcot igazságtalanság volna. A vállalat központjában is felül kellett vizsgálni az elképzeléseket, és vissza kellett térni a realitásokhoz. Mit bír el az üzem, mire képesek a nemrég még mezőgazdaságban dolgozó asszonyok, lányok? Milyen új gyártmányokkal lehet és kell kimozA Magyar Újságíró Szövetség meghívására szovjet újságírókból álló delegáció érkezett hazánkba. A baráti látogatás keretében a vendégek országunk gazdasági életével ismerkednek, meglátogatják a főbb ipari és mezőgazdasági létesítményeket. A mezőgazdasági szekció tagjai — rangos szovjet agrár napi- és hetilapok munkatársai —, a héten ellátogattak Szécsénybe, ahol a II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet korszerű pulyka- telepével ismerkedtek. A Vendégeket Sümegi János, a termelőszövetkezet elnöke fogadta, s meleg hangú, baráti beszélgetés keretében bemutatta a közös gazdaság munkáját. Nikonov Alexander, a moszkvai „Szelszkaja Zsizny”, Leganykov Viktor, a minszki „Szelszkaja Gazéta” és Rudometkin Jurij, a sztavropoli „Sztavropolszka- ja Pravda” munkatársai ezután a tsz büszkeségét, a pulykatelepet tekintették meg. A kötetlen légkörű ismerkedés hangulatát fokozta, hogy a pulykatelep ifjú vezetői, a fiatal agrárszakemberek orosz nyelven köszöntötték és tájékoztatták a szovjet újságírókat, és vá- laszolgattak a legapróbb kérdésekre is. Kollégáink kíváncsiak voltak a munka- szervezésre, a technológiai folyamatokra, de érdekelte őket a bérezés új rendszere, a fiatalok szabad idejéről való gondoskodás, a dolgozók szakmai felkészültsége és még sok egyéb kérdés. Sümegi Sándor és Sutyinszki István agrármérnökök a késő délutáni órákig kalauzolták vendégeiket a telepen. A mezőgazdasági szekció tagjai gondosan jeg'yezget- ték a válaszokat, mert hazatértük után, lapjukban riportsorozat keretében számolnak majd be a nálunk látottakról. Az újságíródelegáció a termelőszövetkezeti látogatás után visszautazott Budapestre, ahol tovább ismerkednek a főváros látnivalóival. —kulcsár— Magyar konyha Münchenben Magyar étterem nyílik ig magyaros ételeket kínálnak, Münchenben, a novemberben amelyeket magyar ruhákban, megrendezésre kerülő IGAFA magyar edényekben, magyar elnevezésű hagyományos, pincérek szolgálnak fel. A nemzetközi vendéglátóipari és Pannónia több mesterszakács- idegenforgalmi kiállítás alkal- csal,. nagy apparátussal vonul mából. A müncheni pályaud- fel a müncheni „vendégsze- varon levő Bundes-Bahn Ho- replésre”. Több tonnányi „kelteiben és a hatalmas pályaud- lékkel”, magyar edényekkel, var összes éttermében novem- kancsókkal, népművészeti ke- ber közepétől december végé- rámiákkal és textíliákkal. Afri ka számadatokban Aj; ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának adatai szerint, a kontinens lakossága 1969- ben 344 millió volt — a Föld egész lakosságának 10 százaiéivá Egy évtized alatt pedig 460 millióra emelkedik. Afrikában a lakosság évi szaporulata (2,5 százalék) bolygónk bármely más körzetéhez képest a legmagasabb. A földgolyón ezer emberre számítva évenként átlag 34 gyermek születik, Dahomey- ber és Burundiban 70, Guineában 64, Maiiban 62. dítani a holtpontról a termelést, milyen egyéb jellegű intézkedésekre van szükség, hogy mielőbb "saját lábára álljon az üzem? Ha nehezen, sok vita után is, de megtalálták a célhoz vezető utat. Ez év elején bevezették a transzformátor-tekercselést. Jelenleg húszfélét állítanak elő. Éves tervük húszmillió forint, melyből az első félévben az esedékes részt teljesítették. A harmadik negyedévet viszont adóssággal zárták, mert a Budapesti Rádiótechnikai Gyár a transzformátor tekercseléséhez szükséges negyvenkét ezer csévét nem szállította le. Emiatt az utolsó negyedévben hétmillió forint értékű terméket kell előállítaniuk. — Sikerűi? — Remélem. A nagyobb szakértelmet kívánó munkát itt végezzük el, a többit pedig kiadjuk bérmunkába, termelőszövetkezeteknek. Eddig a kemencéi közös gazdasággal kötöttünk szerződést. A helybeli és a környékbeli termelőszövetkezetek vezetőivel is tárgyaltunk, ők azonban idegenkednek ettől, mondván: még nem foglalkoztak jlyen- mei. nem szeretnének ráfizetni — válaszolja a telepvezető. — Pedig olyan munkákról van szó, amelyet idős tsz-t,agok is el tudnának végezni ... Egyenjogúak leitek Az üzem születésének pillanatától kezdve állandó beszédtéma )Volt, hogy a közelmúltban ugyanazért a munkáért többet kapnak, mint itt. Ez nemcsak sértette, hanem bosz- szantotta is az asszonyokat, lányokat. Addig nem került le napirendről, amíg az igazgató az egyik . tanácskozáson ki nem jelentette: amennyiben a telephely dolgozói bebizonyítják rátermettségüket, teljesítik az előírt tervet, akkor azonos elbírálást kapnak bérezés szempontjából is a központtal. Ma már a dolgozók örömmel mondjak: azonos munkáért azonos bérhez jutnak. Ugyanakkor a velük szemben támasztott követelményeket is a központi előírásokhoz igazították: aki selejtet gyárt, rossz minőséget ad. az selejt- bért fizet. Az intézkedés nyomán a korábbi 4,50 forintról 7.50 forintra emelkedett az egyes munkák kategóriájának értéke. A havi kereset pedig 800 forintról 1400 forintra nőtt. A törvény és a valóság — Biziony, sokszor meg kell sérteni a törvényt, ha az ember azt akarja, hogy eleget, tegyen feletteseinek, jól szolgálja az irányítására bízott dolgozókat — szól ismét a telepvezető, majd így folytatja: — Szorgalmasak, becsületesek, akik ide kötelezték el magukat. Meg lehet őket szeretni. Felfogásuk és életkörülményeik azonban egészen mások, mint azoknak, akiknek egyedüli megélhetési forrásuk a gyári munka után járó jövedelem. Nagy türelemre, megértésre, és sok meggyőző szóra van szükség. Könnyebb volna azt mondani: ön nem felel meg, menjen máshová dolgozni. Én a nehezebb megoldást választom: aki idejön, szeretném, ha itt öregedne meg, innen menne nyugdíjba. Ennek elérése nem megy simán, zökkenőmentesen, sok kudarccal is jár, de érdemes fáradozni — hangoztatja Keserű Sándor. Az élet számtalanszor állította válaszút elé. Ebből a nagy csokorból ragadott ki egy jellegzetes példát: — Egyik nap szabadságot kért az egyik dolgozó. — Sajnos nem tudok adn!. mert a tervvel elmaradtunk, may szükség van minden munkáskézre — mondom. — Altkor inkább kilépek — válaszolja. Később megneveztünk, hoar elmegy szabadságra a kiesést oedig oótolia. Máskor meg határozottan ki kell mondani: ezt meg keil csinálni. th'en esetben az engr-token'-c^y -nk bai forrása, bel *-amH„n ö- vetkezmények elindítója lehet Hogy ne következzék be Az újtól való idegenkedésnek sok oka lehet: a szakmai hozzáértés hiánya, a kényelmesség, az akaratnélküliség stb. A kiadott feladatot viszont el kell végezni. Ez: kívánja a népgazdaság, és a vállalat érdeke. Ebből él. gyarapodik az ország és a telephely. Igaza van Keserű Sándornak, amikor képletesen rv : mondja: a siker érdekébe” » fejlődés szekerét csak egy Irányba lehet húzni, mer; máskülönben szétszakad. Hogy ez ne következzék be, ezért is felelős a telepvezető, akinek bár sok segítőtársa van, mégis sok nehézséget, álmatlan éjszakát okozott, amíg idáig eljutott az üzem. — venesz — NÓGRÁD — 1971, október 27., szerda 3
