Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
ŐSZI KONCERT Meghitt, kedves és emlékezetes estében, volt részük azoknak. akik hétfőn este részt vettek a salgótarjáni megyei művelődési központban rendezett zenés irodalmi esten, amelynek a rendezők az „őszi koncert” címet adták. Egy évszak, az ősz zeneszámaiból és költészetéből hallhattunk egy csokorra valót, hogy a legjobbaikat-e és a legszebbeket-e, azt a változó ízlés és a temérdek választék meghatározhatatlanná teszi. Mindenesetre annyit megállapíthattunk. hogy az ősz talán még a tavasznál is népszerűbb évszak a zenében és a költészetben. S minthogy a koncert alatt általában zeneművek előadása értendő, nem is csodálkozhatunk, hogy ezen az estén a zene dominált, s talán még azon se lepődhedtünk meg, hogy a salgótarjáni szimfonikus zenekar, Róna Frigyes vezényletével ezúttal a hivatásos színész előadókat is fölülmúlta színvonalban, azonkívül a salgótarjáni pedagóguskórus is, Virág László karigazgató betanításában. Csodálatos művek elevenedtek meg, illetve elevenítették föl az ősznek, Udvaros Béla konferá- lásának megfelelően egyáltalán nem melankólikus és végletesen pesszimista hangulatát, mint Vivaldi ösz-e, Farkas Ferenc Musica picolla di camera-ja, Weiner Leó Diver- timento-ja és Schubert Befejezetlen szimfóniájának első tétele. A legnagyobb sikert mégis és teljesen megérdemelten Haydn Évszakok-jából a szüreti kórus aratta, a zenekarnak és a kórusnak ez az összehangolt, nagyszerű együttműködése a leglaiku- sabb közönséget is magával kellett ragadja hangulatával, monumentalitásával. A középkor végi és utáni esti muzsikák hangulatát volt hivatott idézni a színészek meghitt együttléte is a közönséggel, hiszen ott ültek ők a színpadon, a zenekar előtt, meghitt, családias hangulatban. A versek válogatása is többféle igény kielégítésére vált alkalmassá, hiszen a hagyományos és a modem költészet remek művei egyaránt műsoron szerepeltek. Dévay Kamilla, Sárost Gábor és Mezei Lajos előadói jó szándékát sem mernénk kétségbe vonni, ámde ők mégis alulmaradtak fölkészültségben. Itt nemcsak arról van szó, hogy a színművészt a versmondás művészete jobban próbára teszi egy Alig hinném, hogy a televízió közvélemény-kutatása a a versműsorokat a legfigyeltebbek között tartaná számon, mégis, egy-egy kiváló előadó vállalkozása ünnepi élményt jelent. Ha Jancsó Adrienne, Berek Katalin, Mensáros László szól hozzánk a költőkkel, oda kell figyelnünk. így voltunk a napokban Horváth Ferenccel is, aki ez alkalommal Arany János mosolyát, szelíd derűjét villantotta ránk a költő három kis remekén, A bajusz-on, A fülemile-n és az Irószobám-on át. Azt mondják, a versmondás, az előadóművészet önálló, sajátos műfaja. Kétségtelen, a legkiválóbb színészeknek sem mindenike képes kívánalmainak megfelelni. Nos, az is kétségtelen, így, hogy a versmondás nem azonos a színjátszással, pláne a korábbi színjátszás deklamáló modorával. De érzésem szerint a másik véglet, a mozdulatlanságig, teljes eszköztelenségig lefogottság sem mindig szolgálja a költőt és a költői mondandót, szándékot. Egy időszakban pedig ez a modor volt a „divat”. Horváth Ferenc, ez az istenáldotta interpretátor szerencsére az arany középutat járja. Nem deklamál, nem szaval, de a belső indulatok külsőségi követésétől sem idegenkedik, ha a kifejezés plasztikája úgy kívánja. Versei mond, mesél; játszik, — visszafogott mértéktartással, s ebben van művészetének vonzóan egyéni sajátossága, amely mindenki másétól elhatárolható. Arany János három vidám versét is úgy mondta el szombati húszperces műsorában, hogy általa hallgatóiban kedvet teremtett, hangulati igényt a költő újraolvasgatására. S ez a legteljesebb eredmény, amit egy ilyen vállalkozás elérhet. Ma. szerdán izgalmas sporteseményt ígér a műsor. A Magyarország—Norvégia Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítését láthatjuk (17.20) a Népstadionból. Az esti főműsorban (20.00) a népszerű Maigret felügyelő jelentkezik, majd (20.55) a Nyitott könyv keretében Raffai Sarolta: Rugósoron című új novelláskötetével ismerkedhetünk meg. Ma este (21.40) kerül sor a Lehetőség és valóság címmel, az elmúlt hetekben sugárzott háromrészes sorozat záróvitájára, mely a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulási lehetőségével kapcsolatos problémákat kívánja összegezni és megválaszolni. (barna) 4 NÓGRÁD — 1971, október 27., szerda drámai szerep alakításánál, hanem arról is, hogy a kecskeméti Katona József Színház művészei meghívásuk kötelezettségeit kicsit félvállról vették. Senki se várta, hogy Jancsó Adrienne és Horváth Ferenc színvonalával halljunk itt verseket, de azt már inkább. hogy olyan ismert költeményeket, mint például Petőfi „Itt van az ősz”-e, ne olvassák, s hogy a nem olvasott rövidebb versekbe' ne ékelődjenek bántó hibák. Még nyelv- botlásnak is bántó, hogy a Szeptember végén ismert sorát úgy adja tovább az előadóművész, hogy „De látod amottan a téli virágot...” (Világot helyett!) vagy Ady Páriában járt az ősz című versének két sorát egy fölöslegesen közbeékelt kötőszóval úgy tegye tönkre: „Párizsba tegnap beszökött az ősz (és) Szent Mihály útján suhant nesztelen ..Sajnos, a hibák sorát folytathatnánk. A jövőre is tanulságos giksze- rektől függetlenül külön is kiemelnénk Mezei Lajos versmondását. aki például Apolli- nair versének előadása közben elvesztette szemüvegét, de szuggesztív előadásmódjával fölül tudott kerekedni a helyzet komikumán. S nagyrészt az ő érdeme, hogy az őszi koncert zenével és verssel együtt jó ügyet szolgált. Kár, hogy az idősebb korosztály távol tartotta magát a szórakozásnak . ettől a színvonalas, nagyobb fajsúlyú lehetőségétől. Reméljük, a követ kező alkalommal már ők is többen ülnek a nézőtéren. Lakos György MOZÍÉLET Különleges,, kalandos, izgalmas filmek szerepelnek a salgótarjáni November 7. Filmszínház októberi utolsó műsorhetének programjában. Az Alphaville című francia—olasz fantasztikus, bűnügyi film október 28—29-én tekinthető meg. A Kockázatos akció című szovjet, háborús, kalandfilmet 30—31-én vetítik, a Queimada című, színes, olasz filmre pedig november 1—3- án válthatunk jegyet. A „földi” hatóságok Alpha- ville-be küldenek egy titkos ügynököt, hogy semmisítsen meg, vagy hozzon vissza a Földre egy professzort, akit az emberiségre káros kutatásai és elméletei miatt száműztek. Alphaville a távoli galaktikán épült rideg gépváros, ahol az emberi érzelmeket kifejező szavakat „kiűzik” a szótárból, használatuk tilos és büntetendő. Elektromos agy irányítja a város lakóit, könyörtelenségre. embertelenségre szorítja őket. Meditáció és gúnyirat ez a film arról a világról, amely apránként alakulhat ki a maiból, anélkül, hogy felfigyelnénk rá. Nem a gépeket támadja a film, hanem azok ostoba alkalmazását, amely pokollá képes változtatni az emberi társadalmat. Jean-Luc Godard filmjének légköre a science-fictionéra hasonlít, de problémája nagyon is a jelen gondja. Az egyik főszerepet — mint Godard csaknem valamennyi filmjében — Anna Karina játssza, hitelesen, nagy átéléssel. Érdekes megjegyezni, hogy Godard filmjei köJelenet a Queimada című színes, olasz filmből zül ez az első. amely nálunk általános forgalmazásra kerül. A Nagy Honvédő Háború hőseinek állít emléket a Kockázatos akció. A német fasiszták által megszállt Lengyelországban a lengyel ellenállók egyik kis csoportjának a vezetője Nyikolaj szovjet felderítő volt. A hattagú alakulat, akcióiról szól a film. A felderítők minden egyes lépése életük kockáztatásával jár. A harcok során nagyon sok embert veszítenek, alig marad túlélője egy-egy akciójuknak, de teljesítik feladatukat ... Érdekes film a Kockázatos akció, és különösen a tizenévesek számára az, hiszen a nazafiság nagyszerű példáját állítja a fiatalok elé. K’s sziget Queimada. Lakosságát századokkal ezelőtt tűzzel-vassal irtották a con- quistadorok. Abban az időben, amikor a film játszódik, már fekete rabszolgák alkotják a lakosság zömét, a cukorültetvényeken dolgoznak. A portugál hatalom ellen robban ki a felkelés. A néger Jósé Dolor es bői lázadó lesz,, később a forradalom igazi hőse S Queimada — portugál jelentése: felperzselt — tragikus szimbóluma lesz népe sorsának. A rendező Gillo Pontecorvo kevés filmet csinál. Vagy olyan témát dolgoz fel, amit átérez, ami izgatja, vagy semmit. Egy interjújában azt mondta: ő nem azért rendez, hogy pénzt keresisen, megelégszik, ha megél belőle. Ennek szellemében készítette A nagy kék országút. A kápó és Az algíri csata című filmjét is. Hatásosan dramatizálta a Queimada meséjét, amely gyors fordulataival, lélegzetelállító tömegjeleneteivel lebilincselő élményt nyújt a nézőnek. Kulturális SZAKMAI BEMUTATÓ. Nem közönség előtt, hanem egymásnak énekeltek a kohászati üzemek művelődési központjában megtartott kórus- találkozón a dalosok. A találkozó célja szakmai bemutató volt. Így tehát egymást szórakoztatták a kórusok. Erős mezőny gyűlt össze, hiszen itt volt a Viharsarokból a Békéscsabai Általános Munkásénekkar, fellépett a pásztói fmsz-kórus, bemutatták tudásukat a balassagyarmatiak és a salgótarjáni Bányász művelődési otthon férfikórusa is. SZAVALÓVERSENY. A budapesti Kötő Htsz salgótarjáni üzemének KlSZ-szer- vezete október 30-án szavalóversenyt rendez. A szavalóverseny iránt, amelyet a megyei József Attila Művelődési Központbon bonyolítanak le, igen nagy a fiatalok körében az érdeklődés. Üj KIADVÁNY. Megyénk rövidesen új kiadvánnyal gazdagodik. Az MHSZ megyei vezetősége mellett működő agitációs bizottság híradót ad ki, amelyben beszámolnak az utóbbi két év eredményeiről, híreket adnak az alapszervezetek életéből, utalnak a jövő feladataira. Ügy tervezik, hogy ezentúl kéthavonként jelenik meg az MHSZ híradója. VÁROSI DÖNTÖ. Hat csapat részvételével bonyolították le az SKÜ KlSZ-klubjá- ban a „Ki tud többet a KISZ kongresszusról” című vetélkedősorozat városi döntőjét. A mezőnyben a salgótarjáni Madách Gimnázium tanulói bizonyultak a legjobbnak. őket követte a kohászati üzemek gazdálkodási, valamint központosított irodái öt—öt tagú csapata. ELEVEN KLUBÉLET. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-klubjában az utóbbi időben színes, változatos programmal szórakoztatják a fiatalokat. Az októberi program egyik kiemelkedő eseményére 29-én kerül majd sor. Ez alkalommal TIT-előadás keretében megismerkednek a fiatalok a beat-zene kialakulásával, és fejlődésével. Ezen a rendezvényen részt vesznek majd a ZIM ,KISZ-klubjának vezetőségi tagjai és Budapestről a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat KISZ- szervezetének 30 személyes csoportja. Az előadást követően táncestet rendeznek. ANDRZEJ ZBYCH*. (Lengyelből fordította: Varsányi István) 27. — Csönd — suttogta Kioss és kinyitotta az erkélyajtóc. — Eltűnünk! — Maga.. — Igen. Egyike azoknak, akiket elárultál. Gyorsan! — Maradok. — Három perc múlva véged. Időzített bomba. — Maradok. Müller léptei. Kioss kiugrott az erkélyre. Amikor a Hauptsturmführer belépett a szobába, Ingrid a balkon ajtaját csukta be. — Szellőztettem — mondta. — Még nem öltözött át! — rikkantotta Müller. Schabe állt mellette. Ingrid leült az asztalhoz. — Még nem öltöztem át — jelentette ki — és nem is hiszem, hogy futná még időmből átöltözésre. — Órájára nézett még egyszer, amit célzatosan tett. Fogyott a három perc. Kioss átugrott a szomszéd lakás erkélyére. A szobába vezető ajtót nyitva találta. Macskaléptekkel indult tovább, hálószobában találta magát; egy férfi horkolt az ágyban. Kioss kimerít az előszobában, kinyitotta a bejárati ajtót... Az óra pontosan egy óra harmincötöt mutatott, amikor kilépett az Albert Strasséra. Hatalmas robbanás rázta meg a levegőt, s csakhamar felzúgtak a Gestapo-gépko- csik szirénái. Kioss lassított... Kimért, tempós léptekkel ment végig a nyugodt, üres utcán. Útja már nem volt sietős. (Vége az 1. résznek) II. A jelszó Kinyitotta a szemét, de csaknem ugyanabban a pillanatban már be is csukta, mert bántotta a fénycsík. Miféle bunkerben lehet? — villant át rajta. Hogy került ide? Elképzelte az óvóhely nedves, érdes betonfalát, s szerette volna megérinteni. Jobb kezébe éles fájdalom nyilait, fejét torróság öntötte el. Újra elvesztette az eszméletét. Amikor néhány óra vagy talán néhány perc elmúltával magához tért, és lassan felemelte szemhéját, már nem kellett hunyorognia. Ügy látszik, lement a nap — gondolta. — Keskeny résen át homályos körvonalakat látott, de semmiképpen sem tudta megállapítani, mit lát. — Furcsa tájkép — tűnődött. Űjra az jutott eszébe, hogy bunkerben van, csak azt nem tudja, hogy került ide. — Kioss főhadnagy — hallotta. Nem tévedett, női hang szólította. Hogy kerül no a bunkerbe? Nem, mégsem nő, a csicskása, Kurt szólhatott. — Kioss főhadnagy — ismételte ugyanez a női hang. Tulajdonosa biztosan mögötte áll valahol, elég megfordulnia, hogy meglássa. De miért mozdul ilyen nehezen? Hirtelen feltűnt előtte a női arc. Nem értette. Az arcot egy vékony hasadékon át látta közvetlen közelről, tehát a nő kívül lehet a bunkeren, de mégis úgy hallja, mintha mellette állna. Valami bekúszott az elmosódó kép és a szeme közé. Rögtön utána kellemes, hűvös érintést érzett. Most már tudta, hogy női kéz érinti. Önmagát látta, hány éve is? Tizenöt vagy még annál is több? Skarlátja volt. befüg- gönyözött ablakú szobában feküdt és várt valamire. Végre édesanyja érkezett, hűvös tenyerét rátette homlo}- kára és akkor tudatára ébredt, hogy erre az érintésre várt. — Mama — mondta volna, de vastag ajka nein engedelmeskedett. — Nagyon beteg vagyok, mama. Újra feltűnt az asszony a nézősíkban. Erre hirtelen ne- vethetnékje támadt. Végre megértette, miért képzelte, hogy bunkerben van és keskeny résen át néz ki a világba. Fejét teljesen bekötözték, csak a szemét hagyták szabadon. És az a nő, aki föléje hajolt, nem az édesanyja. Fiatal, szép lány. Vörös sávos fehér főkötője alól sötét hajfürtök kandikálnak elő. (Folytatjuk)
