Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

Ila bírnának se mennék... Idő kell amíg az ember megszokja új munkahelyét., megismerkedik az együttélés írott és íratlan szabályaival, a termelésben, és egyéb más tekintetben. Különösen áll es azokra, akik életük derekán, vagy később kerültek egy-egy üzembe, ahol a pontos munltakezdés betartása, az üzemi légkör és fegyelem tudomásul vétele is elég nagy gondot okozott. Közülük vallanak most né- hányan, a Híradástechnikai Anyagok Gyára romhányi telepének tekercsclörészlegében. Szlezák Terézia: Hegedűs Dánielné: Tóth Miklósné: Hosszabb távra ... (a hajhálót kérésünkre vette le) — Mióta megindult a gyár, azóta dolgozom itt. Tetszik a munkahely, bár néha zökke­nők is adódnak. Ezt megelő­zően a cserépkályhagyárban dolgoztam. A jelenlegi és az előző munkahelyem közötti különbséget a következőkben foglalnám össze: ott négy órá­ra alkalmaztak, itt nyolc órát dolgozom. Ott időszakos, itt állandó munkás vagyok. Ott nehezebb munkát végez­tem, itt könnyebb a munkám. Egyébként nem azok közé tartozom, akik szeretik válto­gatni munkahelyüket. Ha egy­szer megszoktam, és megsze­rettem, akkor nem mozdulok. Passzió itt dolgozni. Előfor­dul, hogy másik reszorton kell segítenem, mert a kooperáló vállalat nem küldte el időben az alkatrészt. Szívesen teszem ezt is. mert tudom: ott is magamnak használok, ha ki­fogástalanul elvégzem a re­am bízott munkát. Nem, nem hívtak máshová. En már ré­gebben döntöttem: innen sze­retnék nyugdíjba menni — mondja Hegedűs Dánielné, aki két évvel ezelőtt, nyolcszáz forinttal kezdte, ma pedig ezeregyszázötven—ezerkétszáz forintot keres. '¥ Tóth Miklósné, bő évet vall­hat magáénak a telephelyen. Akikkel annak idején kezdte, azok jelenleg is itt dolgoznak. — Az első naptól kezdve ezen a célgépen vagyok. Ne­kem nem volt tanulóidőm, rögtön teljesítménybérben számoltak el. Szerencsém volt, Ha lehet, innen megyek nyugdíjba mert az első hónapban több mint másfél ezer forintot vittem haza. Azután ezernégy- száz—ezerötszáz forintra mér­séklődött. Ennyit viszek haza most is. — Előtte a cserépkályha­gyárban dolgoztam, de csak azért, mert ott előbb szóltak, s akkor még nem volt ez az üzem. Két hónapig jártam a cserépkályhagyárba, aztán ide jelentkeztem. Felvettek. Két gyermekem van. Az egyik he­tedikes, a másik negyedikes. Mindketten önállóak, felügye­letük nem okoz gondot. Jó nekem azért is, mert fér­jem, csak egy műszakban dol­gozik. én viszont két műszak­ba járok. Amikor délutános vagyok, ő foglalkozik a gye­rekekkel, segít a ház körüli munkák végzésében. Jó, hogy létrehozták ezt az üzemet. Ez a munka valóban nőknek va­ló: könnyű, tiszta, csupán ügyes kéz kell hozzá! Én jól érzem itt magam. Megtalál­tam a számításomat, a vezetők segítőkészek, nekem semmi ki­fogásom ellenük, tudtommal, ők is elégedettek a munkám­mal. Engem sem hívtak más­hová, de nem is mennék. Másfél kilométerre lakom munkahelyemtől — vallja Tóth Miklósné. >' Szlezák Terézia KISZ-fiatal is a cserépkályhagyárat cse­rélte fel jelenlegi munkahe­lyével. Pályafutása az új he­lyen töbDé-kevésbé azonos a többiekével néhány tekintet­ben azonban sajátos jelleget tükröz. Vele együtt öt-hat fia­tal jött át ebbe az új, for­málódó üzembe. Közülük csak Nincs kifogásom ellenük neki sikerült már a harma­dik hónapban teljesíteni a normát. Ma már odáig jutott, hogy ő tanítja az új dolgozó­kat a különböző •munkafogá­sokra. Jelenleg ezemégyszáz foriiitot keres száz százalékos teljesítmény után. — A keresettel, és a mun­kával meg vagyok elégedve, szeretem azt, amit csinálok. Nekem nem okozott különö­sebb gondot, hogy új mun­kahelyemen sokat kell ülni. Otthon elget mozgok. Segítek a háztartásban, és kint a ha­tárban. Nincs szándékomban elmenni innen. Azt viszont nem állítom, hogy innen me­gyek nyugdíjba, hisz’ tizen­nyolc éves vagyok, de hosz- szabb távra rendezkedtem be. Először: nem szeretek utaz­gatni. Másodszor: jó a társa­ság, megértjük egymást. Har­madszor: bízom abban, hogy KISZ-szervezetünkben is tar­talmasabb, sokrétűbb és gaz­dagabb lesz az élet. Ami rám hárul, azt szívesen megteszem — szól határozottan a kedves, közvetlen Terézia. Nem állítom, hogy minden­ki így vélekedik. Lehetnek más, ellentétes vélemények, vagy árnyalati különbségek is az üzem, a munka megítélésé­ben. Egy azonban biztos: akik itt dolgoznak, főleg a törzsgár- datagok, bebizonyították, hogy ez az új üzem életképes, és az lesz a jövőben is. V. K. Mestersége gépészkovács Messze hallatszik a sámson- bázi kovácsműhelyből a kala­pács csengése. Nótát ver az üllőn a mester, Benus József. Hívogató ez a kocsis ember számára. Az ősidőktől híres p^esterség nem halványult el f en a vidéken. A sámsonházi völgyön nem lehet nélkülözni aí igás lovat. Hirtelen lejtő­sek a földek, a gének nem boldogulnak mindenütt. A s • állításhoz lovas kocsira is s kseg van. De mindez a dolognak csak az egyik olda­la. mert hol javítsák meg a boronát, a szekeret, a vető- gép kerekeit, a cséplőgépet, meg ki tudná elsorolni, mi mindent, ha nem a kovács­műhelyben. Ezért aztán hiába. hogy gyorsan múltak az év.ek a mester felett, aki huszonki­lencben vette kezébe a segéd­levelét, nem zárhatja be a kovácsműhelyt. Szükség van a munkájára. Közvetlen az ut­cára nyíló műhely bejáratát szárazaljával képezték ki. Bent a vas kemény illata és sok-sok szerszám. Harapófogó, fúró, kalapács a legkülönbö­zőbb méretekben. Középen az üllő. Egy enyhe érintésre cseng mint a legfinomabb harang. Felba építve a tűz­hely a fújtatóval. A kovács­mester bizalmatlanul nézi szemlélődésünket. — Kifélék maguk? — Csodálói e szép mester­ségnek. .. Megenyhül. Hajlott hátát kihúzta, jelezvén, hogy tisztá­ban van mesterségének fon­tosságával. A műhely elé lo­vas kocsi kanyarodik. Benus József a kovács, már várta a fogatot. A bakon Czikora Já­nos ült. Előző nap volt a mesternél bejelenteni, hogy délelőtt tizenegy órakor pat- koltatni megy. A kovács már felkészült. Ismeri a lovak pa­táinak méreteit. Mikor a fél­kész patkót mérte a "patához, csak kicsi formálásra volt már szüksége. Czikora János élesztette a tüzet, a mester pedig felmelegítette a vasat. Amikor az izzó vasat az ül­lőre helyezte, megszólalt a kalapács. Koppant, aztán csi­lingelt, majd pajkosan pat­togni kezdett, összefüggő me­lódiát komponálva. A patkó pedig formálódott. Aki csak az üllőt nézte, el is felejtette, hogy idős mester fogja a kalapács nyelét. Já­tékosan ugrált áz ütőszerszám. Ügy, mint régen, amikor a vé­re is buzgóit a kalapács ze­ICágtMlselil. az ifjúsági törvényről A parlament, őszí ülésszaknak nagy jelentőségű tör- dúsításáért, fiatalkorúak vá- vényéről beszélgettünk Sümegi János országgyűlési képvi sclővel, aki így kezdte nyilatkozatát: Oimillió ember SO éven aluli — Államunk gondot fordít az ifjúságra. Az új törvény is ezt bizonyítja. A fiatalok ve­lünk együtt építik a szocia­lizmust. Ott találhatók min­denütt, ahol szükség van se­gítségükre: a termelőmunká­tól a képviselői székig egy­aránt. Mi, az idősebbek el is várjuk, hogy a fiatalok méltó örökösei legyenek szocialista törekvéseinknek. — Mi az ifjúsági törvény célja? — Amikor előkészítettük az ifjúsági törvényt, számba vet­tük, hogy az ország fele 30 éven aluli. Ilyen jelentős ré­teg érdekképviseletéről, jogi alapjáról gondoskodni kell. A törvénnyel szeretnénk bizto­sítani az ifjúság politikai ne­veléséhez, gazdasági munkába való kapcsolódásához, közéle­ti szerepléséhez szükséges fel­tételeket. A fiatalok köteles­sége elsősorban a tanulás, mélyhez mindenkinek joga van, de kötelessége tisztelni az idősebbeket, kötelessége a munkát szeretni és köteles­sége a haza védelme is. Eb­ben segítenünk kell a fiata­lokat. — Hogyan nyilvánul meg ez a segítség? — Az ifjúság neveléséért elsősorban a családban, az is­kolában, a munkahelyen fele­lünk. A segítséget itt kell el­sősorban nyújtani. Ez lehet anyagi, erkölcsi. Fontos, hogy a lényeget szolgálja: érezze a fiatal, őt szeretik, megbecsü­lik, törődnek gondjaival. — Miért van. hogy ma még sok munkahelyen ugyanazt a munkát végző idősebb és fia­talabb dolgozók között kü­lönbséget tesznek? — Ennek egyik oka a szem­léletben van. Még előfordul, hogy egyenlő munkát végző dolgozók közül a fiatalabb ke­rül hátrányosabb helyzetbe. Az ifjúsági törvény is többek között azt a célt szolgálja, hogy megszűnjenek az ilyen helytelen megkülönböztetések. — Segíti-e a törvény, az if­júság közéleti szereplését? — Társadalmunkban a fel- szabadulás óta részt vesznek fiatalok a közéletben. A leg­utóbbi választások alkalmával helyet kaptak államunk veze­tő szerveiben is. A közéletre való nevelést a munkahelyen segíthetik elő. Bátran meg kell bízni a fiatalokat ilyen feladatokkal. Példák sora bi­zonyítja, helyt tudnak állni. — Mi biztosítja a törvény végrehajtását? — Állami szerveink nagy figyelemmel kísérik az ifjú­ság fejlődését, életét. Sokkal nagyobb figyelemmel, mint ezt néhány fiatal gondolja. Az üzemek, vállalatok, szövetke­zetek, intézmények legalább két évenként kötelesek az if­júság problémáit megtárgyal­ni. Az ifjúsági bizottságoknak kell elsősorban törődniük a fiatal generáció problémáival, előtérbe helyezve olyan fon­tos kérdéseket, mint a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulása, ösztöndíjak oda­ítélése, kollégiumi ellátás stb. A szakminisztériumok saját reszortban felelősek az ifjú­ság körülményeinek javítá­sáért. A Művelődésügyi Mi­nisztérium az oktatásért, az Egészségügyi Minisztérium a munkahelyek, munkakörülmé­nyek, szociális ellátottságáért. Az Igazságügyi Minisztérium a családvédelmi törvény mó­delméért. A sajtó, radio, tele­vízió mind felelős a törvény helyes alkalmazásáért, végre­hajtásáért. — Hogyan reagáltak a fia­tal képviselők az ifjúsági tör­vényre? — Általában az eddig elért eredményekre mutattak rá fiatal képviselőtársaim. Szól­tak a katonafiatalokról, a ta­nyai ifjúság helyzetéről, a ta­nácsok ifjúsággal kapcsolatos feladatairól. Hozzászólásaikban általában a fiatalokkal való nagyobb törődést szorgalmaz­tak. — Személy szerint ’ Sümeg: Jánosnak, úgy is, mint tsz-el- nöknek, mi a véleménye az ifjúsági törvényről? — Nem egyedül a KISZ fe­lelős az ifjúság neveléséért. Nálunk a termelőszövetkezet­ben már eddig is segítettük az ifjúságot. Támogatjuk lakás­építésüket. amelyhez kamat­mentes kölcsönt adunk. Ha tíz évig nálunk dolgozik, el­engedünk a kői csőriből. A tovább tanulni vágyó fiatalo­kat támogatjuk a magasabb képesítés megszerzésében. El­várjuk fiataljainktól, hogy szövetkezetünkben becsületes munkát végezzenek, ott legye­nek, ahol szükség van segítő kezükre. Az ifjúsági törvény lehetőségek sorát tárja fel az intézmények, vállalatok veze­tői előtt, de a jó munkához, a határozat megfelelő végrehaj­tásához ki kell alakítani az egészséges együttműködést. Itt kapnak szerepet a pártszerve­zetek, tömegszervezeték, ta­nácsok. Meg kell követelni, hogy a különböző szervek az együttműködés terén kezde­ményezőbbek legyenek az ed­diginél és az együttműködési tervek valósággá váljanak. Szabó Gyula Mesterséges holdak Indiában A gazdaságilag fejlődő, de belső bajokkal küzdő India űrkutatási programja a het­venes évtizedben rokonszen­ves, és az ország erőforrásai­hoz mérve, ambiciózus vállal­kozás. India a szakértők becs­lése 'szerint, 1975-re olyan négylépcsős rakétát fog előál­lítani, amely S5 kg súlyú mesterséges holdat tud majd pályára állítani. 1980-ra saját rakétával 100 lcg-nál nagyobb súlyú szinkronholdakat szán­dékozik pályára küldeni. Indiai szakkörök nagy re­ményeket fűznek annak a há­rom mesterséges holdnak a pályára állításához, amelyre a hetvenes évtized első felében kerül majd sor. néjéhez a mesternek. Megma­gyarázta ennek okát. — Vasat formálni ma is úgy kell, mint régen... Amikor a ló lábára rászö- gelte a patkót és a kocsi ki­gördült a kovácsműheiy elől, Benus József, a mester, bőr­köténye felső része alá he­lyezett készei nézett utána. Nem a szekeret nézte, sem a hajtót — a ló lábát. Patto­gott a köves úton. Nézte elé­gedetten, amíg el nem tűnt a fordulóban. Ügy látszott, megfiatalodott. Ilyen a ková­csok nézése, amikor elégedet­tek munkájukkal. Alig maradt szusszanásnyi lélegzetvétele a mesternek, mert jöttek újabb emberek, hozták a boronát javítani, ekevasat élezni, építéshez kapcsoló szöget formálni. Jöt­tek egymás után, mert a ko­vácsműhely még ma is fon­tos szerepet tölt be a falu életében. Mint ahogy Benus József, a kovácsmester.., — B — Új benzinkút Rét súgón Egy hete, hogy átadták ig van nyitva). Az autósok rendeltetésének az új, rétsá- joggal vetik fel, hogy miért gi üzemanyagtöltő állomást, van ez így? Az új üzem- Nagyon örülünk, hogy me- anyagtöltő állomáson sür- gyénkben is egyre több az gősen változtatni kell a ilyen korszerű gépjármű- nyitvatartási rendszeren, töltő állomás, azonban meg Már csak azért is, mert a kell említeni, hogy az álló- 2-es számú főútvonal men- más, csupán egyműszakos tén igen nagy a nemzetközi (reggel 7-től délután 16.30- gépjárműforgalom. NOGRÁD - 1971. október 22., péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom