Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

X Belfast legnagyobb szállodája, a Hotel Európa mellett nagy robbanóerejű gelignit-bombát hatástalanítottak az angol tűzszerészek Dojkamese az USA érvelése (Folytatás az 1. oldalról) amikor már mindenki szá­mára világos a kínai nép el­len folytatott politika teljes csődje, megakadályozni pró­bálják a Csang Kaj-sek-re- zsim képviselőinek eltávolí­tását. Malik nevetséges, „óvo­dás gyermekeknek való daj­kamesének” minősítette az USA-nak azt az érvelését, hogy „egy tagállam kizárása veszedelmes precedenst te­remtene”. A szovjet küldött rámuta­tott. hogy a Kína „kettős kép­viseletére” előterjesztett ame­rikai formula nem egyéb, mint a hírhedt „két Kína” formula újabb változata. Teljesen világos az is. hogy Tajvan nem állam, hanem Kí­na szerves, elidegeníthetetlen része. Tajvant sohasem vették fel az ENSZ-be, s így fel sem vetődhet eltávolításának kér­dése. Jakov Malik emlékeztetett arra is, hogy az érvényes nem­zetközi szerződések. így a kairói és a potsdami nyilat­kozat is egyértelműen Kína elidegeníthetetlen részének is­merte el Tajvant. A „kettős képviselet” for­mulája Tajvan elszakítására irányul és újabb akadályokat próbált támasztani Tajvannak a kínai anyaországgal való újraegyesülése elé. A Szovjetunió álláspontját eltorzítani igyekvő rágalmak­ra utalva Malik nagy nyoma­tékkai hangsúlyozta: — Bármilyen is legyen vi­szonyunk a kínai vezetéshez, s nem a mi hibánk, hogy az megromlott, egyetlen pilla­natra sem változott az a kö­vetkezetes elvi álláspontunk, amely ideológiai nézeteltéré­sekre való tekintet nélkül, mindig is a kínai nép érde­keit tartotta szem előtt, kö­vetelve a KNK ENSZ-jogai- nak haladéktalan helyreállí­tását és a Csang Kaj-sek- klikk képviselőinek eltávolí­tását. Magasabbra tenni a mércét/ (Folytatás az 1. oldalról) tenni, ha minden területen lépést tartunk a fejlődéssel. A negyedik ötéves terv fel­adatairól szólva elmondta, hogy az eddig eltelt időszak nem a legkedvezőbben ala­kúit. Az év végéig, s jövőre fokozott erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy öt év alatt a termelés a tervezett hatvan százalékkal, a dolgozók sze­mélyi jövedelme 20—25 száza­lékkal emelkedjék. Az élet- színvonal, a munkakörülmé­nyek és a szociális ellátottság javítását célzó terveit az üveg­ipar csak akkor tudja valóra váltani, ha a negyedik ötéves terv végére a vállalati ered­mény a jelenleginek csak­nem másfélszeresére emelke­dik. Ezután Tóth Kálmán, a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára tájékoztatta a szocialista brigádvezetőket a IV. országos tanácskozás elő­készületeiről. Emlékeztetett az előző tanácskozáson megjelölt feladatokra, beszámolt az az­óta elért eredményekről, a bekövetkezett változásokról, elemezte a szocialista brigád­mozgalomban tapasztalható hiányosságokat, a fennálló kö­vetelményeket, a vállalat, a párt-, a KISZ- és a szakszerve­zet együttműködését. Szünet után hozzászólások­kal folytatta munkáját a szo­cialista brigádvezetők tanács­kozása. Sorra kértek szót a gyáregységek küldöttei. Ta­kács István, a salgótarjáni síküveggvárból a munkaerő­gazdálkodás fogyatékosságait tette szóvá, a fegyelmezetle­neket, az igazolatlan mulasz­tókat állította pellengérre. A tokodi üveggyár több küldöt­te a tudatformálásnak, a törzs­gárda nagyobb megbecsülésé­nek szükségességéről szólt. Lengyel Lajos salgótarjáni szocialista brigádvezető felve­tette, hogy egyesek nem szívből, csak színből vesznek részt a mozgalomban. Ügy vélte, meg kell teremteni az egyéni képességek, törekvések és a közös célok, érdekek na­gyobb összhangját. A salgó­tarjáni öblösüveggyár egyik karbantartó szocialista bri­gádvezetője szerint magasabb­ra kell emelni a mércét a versenyvállalásoknál. Arra kérte a brigádpatror.álókat, hogy csak úgy vállalják e megbízást, ha tudják is telje­síteni. Stefkovics György Orosházáról hetvenöt brigád üdvözletét hozta a tanácsko­zásra. A sajószentpéteri üveg­gyár képviselője a brigádta­lálkozók fontosságát emelte ki, nagyobb nyilvánosságot kért munkájukhoz és a mun­kaverseny rendszeres és fo­lyamatos értékelését hiányol­ta. A budapesti ampullagyár képviselője a gyárban dolgo­zó nők élet- és munkakörül­ményeiről beszélt. A parádi és nagykanizsai gyárakból ér­kezettek az üzemük szocialis­ta brigádjai által elért ered­ményeket ismertették. A vita befejezésével Szokup Lajos vezérigazgató összegez­te zárszavában az elhangzot­takat, majd a tanácskozás el­nöke tizennégy küldöttet ja­vasolt az ÉVM-hez tartozó vállalatok szocialista brigád­vezetőinek januári országos tanácskozására. A javaslatot a résztvevők egyhangúlag elfo­gadták. Ezt követően Kolumbia, Uruguay, Chile, Swaziföld, Tanzánia és Szíria küldötte szólalt fel, majd Magyaror­szág képviselőjének felszólalá­sa következett. Szarka Károly, hazánk ál­landó ENSZ-képviselője beve­zetőben leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság állás­pontja világos és közismert a tagállamok előtt, „mint azt a korábbi évek vitái során többször határozottan kifej­tettük — mondotta. Kormá­nyunk a Kínai Népköztársa­ság kormányát tekinti a kínai nép egyedüli és jogos képvi­selőjének”. Kijelentette, hogy a magyar küldöttség a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak visszaállítását követelő határozati javaslat mellett fog szavazni. Az ENSZ titkársága lezárta a kínai vita felszólalóinak jegyzékét összesen 80-an je­lentkeztek felszólalásra. Az Egyesült Államok, Tajvan és Albánia képviselője bejelen­tette, hogy másodszor is élni kíván a véleménynyilvánítás jogával. Tekintettel a vita meglepően gyors ütemére, el­képzelhető, hogy az álláspon­tok kifejtése már pénteken befejeződik, hétfőn pedig sor kerül a szavazásra. A Biztonsági Tanács szer­dán 13 szavazattal, ellensza­vazat nélkül, Nagy-Britannia és Franciaország tartózkodása mellett, jóváhagyta azt az afroázsiai javaslatot, amely felszólítja a Dél-afrikai Köz­társaságot. vonuljon ki Dél- nyugat-Afrika (Namíbia) te­rületéről. A szavazás után Argentína képviselője újabb határozati javaslatot terjesztett elő. amely az ENSZ és Dél-Afrika „párbeszédét” indítványozza Délnyugat-AfrikáróL (MTI) Tenni, eaelekedni kell! Harang az ENSZ-ben AZ EAST RIVER partján, az ENSZ üveg-beton palotá­ja és a világszervezet többi épületei között az udvaron van a híres japán békeharang, amelyet annak idején, jó né­hány esztendővel ezelőtt az akkor még a világszervezet­ben csak megfigyelő szemé­lyében jelen levő távol-keleti szigetország ENSZ-társasága adományozott a New York-i épületcsoport egyik díszéül. Amikor a harangot öntötték, még csak hatvan tagja volt a világszervezetnek — a bé­keharangot hatvan ország ENSZ-delegátusai által aján­dékozott aprópénzdarabokból öntötték. Minden látogatónak, aki elhalad a harang mellett, részletesen és színesen beszéli e] az idegenvezető: ez a ha­rang azokat az imákat jelké­pezi, azokat a vágyakat feje­zi ki, amelyeket naponta a világbékéért mondanak, vagy sóhajtanak el a Föld sok-sok országában. Jelkép tehát a békeharang és egészen bizo­nyos, hogy mostanában, az ENSZ 26-ik ülésszakán a kül­döttek sokszor gondoltak a jelképre is, de arra is, hogy ima és óhaj nem elegendő a béke megőrzésére. Tenni kell, cselekedni kell a békéért Aki csak egy kicsit is visszanéz évszázadunk elmúlt, viharos évtizedeire, annak a történe­lem elég sokat mond erről a korparancsról. Éppen a Magyar Népköz- 'cársaság külügyminisztere, Pé­ter János volt az, aki ennek a történelmi tanításnak egy nagyon is aktuális leckéjére felhívta a figyelmet — akkor, amikor a Népszövetség múlt­ját és az ENSZ jelenét hason­lította össze. Hiszen valaha rég a Lac Léman partján megalakult Nemzetek Szövet­sége tulajdonképpen még két évtizedig sem élhetett; a Genfi tói csendes környékén 1919-ben megszervezett Nép- szövetségnek, ha formálisan csak a második világháború befejezése után szűnt is meg, tulajdonképpen 1938-ban már csak látszatélete volt. Sőt, ahogy Péter János hangsú­lyozta „Sok jó törekvés mel­lett több ízben volt fegyveres konfliktusok előkészítésének eszköze”. Az ENSZ immár életének huszonhatodik évében jár és ha sok-sok válságot élt is át ez alatc a több mint két és fél évtized alatt, átvészelte mindet és — kockáztassuk meg a jóslatot — jövendőjé­re 'további derűlátással tekint­hetünk. Annak, aki a Népszövetség és az ENSZ történetét össze­hasonlítja, természetesen min­denekelőtt arra kell gondolnia, amit hazánk külügyminiszte­re is hangsúlyozott: az ENSZ jelenét és jövőjét alapvétőén befolyásolja á világtörténelem sorsfordítóén nagy. változása: a szocializmus, az új, az igaz­ságos társadalmi rendszer győ­zelme országok egész sorában, ami együtt jár a nemzetközi erőviszonyait megváltozáséval. MEGVÁLTOZOTT erőviszo­nyok — ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy sem az ENSZ- ben, sem másutt nem lehet többé az imperializmus elkép­zelései és szándékai szerint irányítani a világpolitika leg­különbözőbb folyamatait. A világ legnagyobb és leggazda­gabb tőkés országának veze­tője, Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnöke például éppen a minap tartotta szük­ségesnek bejelenteni, hogy Moszkvába utazik, egy sor fontos, közös érdekű kérdés megbeszélésére. A Szovjetunió politikájának, a szocialista or­szágok békepolitikájának iga­zolása ennek az utazásnak a bejelentése is; mintegy mai igazolása a Lenin -megfogal­mazta koncepciónak a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének lehetőségéről. Elgondolkodtató, hogy oft, a japán békeharang közvetlen közelében éppen Japán ENSZ­képviselője Is erőteljesen hangsúlyozta: hazája mennyi­re fontosnak találja a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai­nak helyreállítását, mert hi­szen „Japán földrajzi és tör­ténelmi szempontból egyaránt igen közel él Kínához, s áz elmúlt 2000 év során csak­nem töretlenül folytatódott a baráti érintkezés a Kelet e két legrégibb nemzete között”. Igaz, hogy ugyanakkor, ami­kor Japán ENSZ-delegátusa Kína ENSZ-jogainak helyre- állítása kérdésében az elsöp­rő többség igenlő álláspontját fejezte ki, az amerikaiak ké­résére és megbízásából meg­próbálta megvédelmezni a csang-kaj-sekista képviselő je­lenlétét. ENSZ-tagságát. . . Amikor Péter János hazánk nevében beszélt a világszer­vezet fórumán és szocialista külpolitikánk alapelveit 'tag­lalva, a nemzetközi viszonyok rendezése terén a világ előtt álló feladatokat összefoglalva, szót ejtett az európai bizton­sági értekezletről is. A többi között kijelentette: javulnak a nemzetközi viszonyok. a különböző két- és többoldalú tárgyalások általában megja­vították a nemzetközi politi­kai légkört, így hát az euró­pai biztonsági értekezlet ösz- szehívását is meg lehetne gyorsítani. „Azt kérjük, hogy a várakozási időt ne töltsük) tétlenséggel, vagyis: a több­oldalú tárgyalások lehetőségé­nek általános megnyílása előtt kezdjük el, illetve folytassuk kétoldalú tárgyalások kereté­ben annak megvitatását, hogy milyen szervezésben képzeljük el a konferencia, illetve a konferenciasorozat előkészí­tését, a napirendjéé és a meg- foglamazandó dokumentumo­kat” — mondotta Péter János, MINTHA CSAK a japán bé­keharang mellett elhaladó sok-sok látogató gondolataira felelt volna: a békéért tenni, cselekedni kell. Gárdos Miklós Hazánkba látogat Otto Winzer Péter János külügyminisz­ter meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti láto­gatásra hazánkba érkezik Ot­tó Winzer, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztere. (MTI) Kissinger-fényképek A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt napilapja csütörtökön megjelent számá­ban fényképeket közölt a pe­kingi látogatáson tartózkodó Henry Kissingerről, Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadó­járól, és küldöttségének tag­jairól. Az egyik fényképen Kissinger Csou En-laj társa­ságában látható. A másik fénykép az amerikai küldött­ség tagjait és a velük tár­gyaló kínai vezetőket ábrá­zolja. (MTI) CSKP KB elnökségi ülés Prágában csütörtökön meg­kezdődött Csehszlovákia Kom­munista Pártja/ Központi Bi­zottságának ülése. Első napi­rendi pontként meghallgatták a CSKP KB Elnökségének be­számolóját a nemzetközi élet kérdéseiről. Előadó Vasíl Bi- lak, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a központi bizott­ság titkára volt Az ülésen foglalkoztak ezenkívül a no­vember végén megtartandó általános választások előké­születeivel. (MTI) NÓGRÁD = 1971. október 22., péntek Pablo Neruda világhírű haladó chilei költő, jelenleg hazá­ja párizsi nagykövete, kapta az idei irodalmi Nobel- dijat. Képünkön; Neruda nyilatkozik az újságíróknak Kíván szakmailag továbbfejlődni? A PEST MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ' 1971. november 15-től SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ÉS BETANÍTÓ TANFOLYAMOKAT indít az alábbi szakmákban; épületasztalos, hőszigetelő, vízszigetelő, villanyszerelő, víz- és gázvezeték-szerelő, vasbetonszerelő, kőműves, hidegburkoló, müanyagburkoló és szőnyegburkoló, tapétázó, üveges, ács-állványozó.' Jelentkezés: november 10-ig személyesen, a vállalat mun­kaerő-gazdálkodásán, Budapest, XXI., Kiss János altb. u. 19—21. i A tanfolyamra 18-tól 40 éves korig, a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek. A tanfolyam időtartama 4 hónap. Vidékieknek munkásszállást, üzemi étkezést, munka- és védőruhát, különélési pótlékot adunk a kollektív szerződés szerint, minden szombat szabad. Felvétel esetén az utazási költséget a vállalat megtéríti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom