Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

-L Kinek a hasznára? I'—^ Nem titok, hogy a nagyobb önállóság, a szabadabb terve­zés, a helyi érdekek szem előtt tartása, az egészségesebb községpolitika kibontakozása meggondoltabb gazdálkodásra készteti a tanácsokat. Elsősorban a helyi bevéte­lek növelése a cél. Megkeres­ni azokat a forrásokat, ame­lyek közös akarattal, az elszi­getelt és egymagukban talán kevesebbet érő kezdeményezé­sek összefogásával, célszerű, okos koordinálással lehetővé teszik a nagyobb fejlesztése­ket. Az természetesen már a ta­nácsok jó politikáján, megfe­lelően alakított kapcsolatain, ésszerű elgondolásain is mú­lik, hogy a közös terveknek milyen visszhangjuk lesz. Szí­vesen, avagy csak kényszerű­ségből járulnak hozzá az üze­mek, termelőszövetkezetek, in­tézmények és a községek, il­letve városok lakói. Évekkel ezelőtt még min­denki természetesnek vette, hogy mindent csak a tanács csinálhat, építtethet, javítat- hat. Aztán ha a tanácsnak rö­vid időn belül nem futotta az anyagi erejéből, szidták a ta­nácsot. De mindig csak kap­ni, és sohasem adni elv ide­jét múlta. Fontos, hogy egy községben vagy városban legyen jó ivó­víz, pormentes közút, járda, villanyvezeték, szennyvízcsa­torna, vagy ha a lehetőségek megengedik, gázvezeték. Ké­nyelmes megoldás, ha csak éppen be kell vezetni a ház­ba és komfortosabban élhet­nek a benne lakók. De a ta­nácsok nem vállalhatják tel­jes egészében ennek anyagi kihatásait. Magyarul: nincs •rá elég forint. Mert a sorol­tak mellett lakások, óvodák, iskolák, üzletek, művelődési házak, orvosi rendelők is kel­lenek. Ha előbbre akarunk lépni, szükséges a lakosság — lehetőségekhez mért — hozzá­járulása. Ezért született meg az a mi­niszteri rendelet, amely köte­lezővé teszi az út- és közmű­fejlesztési hozzájárulást. Hoz­zátéve, hogy annak mértékét létesítményenként a tanács állapítja meg, a ismeretek birtokába. A tanácsok egy része hosz- szű ideig „fázott” a rendelet keresztülvitelétől. Kényes do­log, mondották, pénzről van szó, és az emberek nem sze­retnek fizetni, népszerűtlen feladat az ilyen. Előfordult az is, hogy csak olyan minimális összeget számítottak egy-egy családnak, amely meg sem kö­zelítette a rendeletben meg­szabottat. Természetes, hogy egyetlen ember sem szívesen dobálja a pénzét. Egyrészt a családok nagy többsége gyűjt erre-arra. megnézi mire költ, másrészt hosszú volna sorolni az áldo­zatkészséget, önként ajánlott összeget, amelyet a megye nem egy községében, városá­ban vállaltak az emberek. Anyagilag járultak hozzá or­vosi rendelők, óvodák, iskolák, járdák építéséhez, tudva azt, hogy nem a tanácsnak, hanem saját maguknak, a gyerekeik­nek csinálják. Pontosan ez a helyzet a köz­műfejlesztési hozzájárulással is. Senki nem vitathatja, hogy életszínvonal-emelkedést je­lent minden egyes lakásban, 'na a szennyvizet csatorna ve­zeti el. ha az ivóvíz csapból jön, ha nem kell a sarat ta­posni. Érveltek azzal is. hogy eddig ezekhez a munkákhoz nem kellett hozzájárulni, miért kell most? A válasz az lehet: egyrészt azért, mert az emberek anya­gi ereje most jobban elbírja, másrészt, mert így hamarabb megvalósulnak az elgondolá­sok. Nem árt hozzátenni azt sem, hogy a lakosság által közműfejlesztésre fizetett ösz- szegek csak kis részét jelen­tik a kommunális beruházá­sokra fordított pénznek. A ta­nácsok nem lerázni akarják a gondokat, hanem együttes erővel megoldani. Mindannyi­unk hasznára. Cs. E. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SCisdSéir JNüstos Rezső A 1 MSZMP NŐGR Á D T^E GY Et ttZ0TT5 ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF„ 249. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 22., PÉNTEK A Minisztertanács ülésén szerepelt S%ociali§ta iníegnkió Részvételünk a FAO-Imai Az enei*££flahelyzet ÜSabolmcm Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Nyers Rezső, a Köz­ponti Bizottság titkára dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kí­séretében, csütörtök délután látogatást tett a Bábolnai Ál­lami Gazdaságban. A vendégeket Havasi Fe­renc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára és dr. Burg ért Róbert, az állami Gazdaság vezérigazgatója fo­gadta. Burgert Róbert vezérigaz­gató tájékoztatót adott arról a kezdeményezésről, amelyet az iparszerű kukoricater­mesztés alapvetően űj mód­szerének alkalmazása érdeké­ben tesznek. Elmondotta, hogy a nemzetközi és hazai koo­perációkra, valamint a korsze­rű géprendszerekre és fejlett szervezési módszerekre épülő, újszerű kukoricatermesztés fokozatos kibontakoztatása nagy népgazdasági haszonnal járhat. Ezt követően, a vendégek a helyszínen megtekintették a kukoricatermelés működés­ben levő géprendszerét. El­ismerően nyilatkoztak a lá­tottakról. a bábolnai kezde­ményezésről. (MTI) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Vályi Péter, a kormány el­nökhelyettese, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának ok­tóber 12-től 14-ig Moszkvában tartott 55. üléséről tájékoztat­ta a Minisztertanácsot. A kormány a jelentést tudomá­sul vette. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásül vette a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Bizottságának a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjából adódó egyes hazai feladatokról szóló javaslatait. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a magyar ENSZ-delegáció eddigi te­vékenységéről, részvételé­ről az általános vitában, valamint Péter János külügy­miniszternek New Yorkban folytatott kétoldalú tárgyalá­sairól. A külügyminiszter beszá­molt R. M. Kawawa, a Tan­zániai Egyesült Köztársaság alelnöke hazánkban tett láto­gatásáról. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a bará­ti légkörben folytatott hasznos eszmecserék hozzájárultak Magyarország és a Tanzániai Egyesült Köztársaság közötti kapcsolatok további erősödésé­hez. A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a kormány egyetértett azzal, hogy az ide­genforgalmi együttműködés további bővítésére egyezményt kössünk a Német Demokrati­kus Köztársasággal. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­sére a kormány határozott ha­zánk részvételéről az Egye­sült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO konferenciájának Rómá­ban, november 6—25. között sorra kerülő 16. ülésszakán. A Minisztertanács megvitat­ta és tudomásul vette a ne­hézipari miniszternek, az Or­szágos Tervhivatal elnökének, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnökének és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a IV. ötéves terv energiaellátási helyzetéről szóló együttes jelentését. A kormány megállapítot­ta, hogy az energiapoli. tikai irányelveknek meg­felelően a népgazdaság energiaellátása a IV. öt­éves tervben is elsősorban a szénhidrogén-bázison fejlődik. E tekintetben a hazai terme­lési lehetőségek mellett a leg­főbb forrás a szocialista or­szágokból történő behozatal. Ugyanakkor a változatlan energiapolitikai célok mellett — az elmúlt évek tapasztala­tai alapján — fokozott gondot kell fordítani az ellátás biz­tonságára. Ennek érdekében az energiát termelő iparágak­ban — a szénbányászatban, a szénhidrogén-iparban és a vil- lamosenergia-iparban — meg­felelő tartalékokat kell bizto­sítani. A kormány külön foglalko­zott a szénbányászattal, új szénbányák nyitásával és ha­tározatot hozott a várható szénszükséglet biztonságos ki­elégítésére. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának tanulmányi és szociális segí­tésének helyzetét A fizikai dolgozók gyermekeinek segí­tésében a diákszociális ellátás különböző formái alapvető szerepet töltenek be. A kor­mány szükségesnek tartja, hogy a fizikai dolgozók gyer­mekei továbbtanulásának fel­tételei hatékonyan javulja­nak. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek pedagógiai segítésé­ben az iskolák mellett sokat tehetnek a társadalmi szer­vezetek (SZOT, KISZ) akciói is, azok az előkészítő tanfo­lyamok és táborozások, ame­lyek a továbbtanulás feltéte­leit javítják. Emellett az is szükséges, hogy a jövőben szélesedjék és javuljon á ta­nulók kollégiumi ellátása, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását pedig középiskolai tanulmá­nyi ösztöndíjak is segítsék. A fizikai dolgozók gyermekeinek hatékony támogatásában az állami és tanácsi erőfeszítések mellett, sokat tehetnek saját erőforrásaikból a vállalatok, a Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke csütörtökön délelőtt külön vonattal elutazott Ottawából. Ezzel megkezdődött a szovjet kormányfő kanadai körútja, amelynek során Montrealba, Vancouverbe, Edmontonba és Torontóba látogat. Alekszej Koszigin szovjet és Pierre Tru­deau kanadai miniszterelnök Ottawában szovjet—kanadai csereegyezményt írt alá. Kép: Koszigin és Trudeau az egyezmény aláírása után az együttműködés sikerére koccin­tanak Da!kamese ez USÄ érvelése Jukov Malik és Szarka Károly felszólalása az ENSZ közgyűlésén megbízottait, és. hogy a kí­nai nép egyetlen jogos kep­termelőüzemek és a szövetke­zetek is. A kormány a jelen­tést elfogadta és döntött a szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács — az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának előterjesztésére — foglalkozott az ifjúság szabad ideiének hasznos eltöltését szolgáló in­tézmények — ifjúsági és út­törőházak, ifjúsági parkok és klubok, építőtáborok, ifiúsági üdülőtelepek — üzemeltetésé­vel és meghatározta, hogy e létesítmények fenntartásában, üzemeltetésében az állami, il­letve elsősorban a tanácsi szervekre a jövőben milyen feladatok hárulnak. Az ifjú­sági törvényben foglaltaknak megfelelően a Művelődésügyi Minisztérium a zánkai úttörő­város fenntartásáról, üzemel­tetéséről gondoskodik, a te­rületileg illetékes tanácsok pedig az ifjúsági parkok, klubok fenntartásáról, üze­meltetéséről. A kormány an­nak érdekében, hogy az ifjú­ság szabad ideje hasznos eltöl­tésének lehetőségei tovább bővüljenek, felhívja a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek és a társa­dalmi szervezetek figyel­mét, segítsék az ifjúság rendelkezésére álló Intéz­mények fenntartását és bővítését. Ugyanakkor a kormány meg­bízta az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanácsot, hogy ezen intézmények egysé­ges működése érdekében dol­gozzon ki megfelelő irányel­veket. A Minisztertanács a főváro­si tömegközlekedés javítása érdekében a Fővárosi Tanács elnökének előterjesztésére határozatot hozott a budapes­ti metró építésének gyorsítá­sára. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az ENSZ közgyűlésének szerda délutáni ülésén első­ként Jakov Malik, a Szovjet­unió ENSZ-képviselője emel­kedett szólásra. Malik bevezetőben emlékez­tetett arra, hogy a Szovjet­unió . 22 év óta a világszerve­zet minden fórumán ismétel­ten és következetesen sikra- szállt azért, hogy távolítsák el az ENSZ-ből a senkit sem képviselő Cang Kaj-sek-klikk viselője, a Kínai Népköztársa­ság kormánya foglalhassa el az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. 22 éven át azok a hatalmak akadályozták meg a kínai nép jogos képviselőinek részvételét az ENSZ munkájában, ame­lyek az elmúlt negyedszázad­ban semmit sem tanultak a történelemből, s még ma is, (Folytatás a 2. oldalon) Magasabbra tenni a mérésé Á kilencedik Kohl—Bohr találkozó Michael Kohl. az NDK ál­lamtitkára megérkezett Bonn- ba, hogy Egon Bahrral, a nyugatnémet kancellári hiva­tal államtitkárával folytassa megbeszéléseit a Nyugat-Ber- linről született négyhatalmi megállapodás részleteiről. Délután a bonni kancellári hivatalban megkezdte tárgya­lásait a két német állam kül­döttsége. Hivatalos közlés sze­rint, a Michael Kohl vezette NDK, és az Egon Bahr vezet­te NSZK-delegáció, közleke­désügyi szakértők bevonásá­val megvitatja a nyugat-ber­lini keretmegállapodással kap­csolatos kérdéseket és a két német állam közötti tranzit- forgalomra vonatkozó általá­nos szerződéstervezetet. A tárgyalások pénteken foly­tatódnak. és az NDK küldött­sége Bonnban tölti az éjsza­kát. A Nyugat-Berlinre vonatko­zó megállapodás aláírása óta az NDK és az NSZK küldött­sége kilencedik alkalommal találkozott. (MTI) Jüioszewics Piotr Jaroszewiez, lengyel miniszterelnök csütörtökön a kormány több tagja és szak­értők kíséretében négynapos hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A len­gyel kormányfőt a belgrádi repülőtéren vendéglátója, Dzsemal Bijedics miniszterel­nök, és a jugoszláv kormány több tagja köszöntötte. Bejáradban Délután megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások, amelye­ken a bilaterális kapcsolatok­ról és a mindkét felet érdek­lő nemzetközi problémákról folytatnak megbeszélést. Dzsemal Bijedics miniszter- elnök csütörtökön este dísz­vacsorát adott lengyel ven­dégei itiszteletére, (MTI) Nó üvegipar szocialista .brigádvezetőinek országos tanácskozása Salgótarjánban A szocialista brigádmozgalom helyzetéről és feladatairól tanácskozott tegnap az Üvegipari Művek 12 gyáregységé­nek másfél száz küldötte: szocialista brigádvezetők, az üze­mek társadalmi és gazdasági vezetői Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nográd megyei Tanácsának székhazában. Az értekezletet Béres Lász­ló, a salgótarjáni síküveggyár szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta meg. Üdvö­zölte a küldötteket, a meghí­vott vendégeket, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, az építők szakszervezete el­nöksége, a megyei és városi pártbizottság, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsa képviselői, majd Szokup La­jos, az Üvegipari Művek ve­zérigazgatója emelkedett szó­lásra. Vitaindító beszámolóját így kezdte: — Az elmúlt évek gazdasá­gi eredményei bebizonyították a brigádmozgalom, a szocia­lista munkaverseny hallatlan erejét. Ez a tanácskozás azt a célt szolgálja, hogy felmérjük a szocialista brigádmozgalom­ban elért eredményeinket, számba vegyük gondjainkat, elhárítsuk a közös céljaink megvalósítását akadályozó té­nyezőket és meghatározzuk feladatainkat. Az előadó beszélt a szocia­lista brigádmozgalom közel 15 esztendős múltjáról, arról, hogy ez a mozgalom változat­lanul a szocialista emberesz­mény formálódásának nagy kohója. Az új gazdaságirányí­tási rendszer nemhogy feles­legessé tette volna, de az egyéni kezdeményezőkészség és képesség kibontásával még nagyobb teret nyitott az egy­millió dolgozót, hatszázezer szocialista brigádtagot tömö­rítő mozgalom előtt. Három év alatt az üveg­iparban százhatvan új brigád alakult és ezerszázzal gyara­podott a szocialista brigádok­ban dolgozók száma. Jórészt ezeknek a kollektíváknak kö­szönhető, hogy az üvegipar a 68—69-es évek nehéz helyze­téből az eredményesen gaz­dálkodó vállalatok közé küz­dötte fel magát. Eredmények­ben, sikerekben gazdag volt ez a három év. Számos kol­lektíva érdemelte ki munká­jával több ízben a Szocialista Munka Gyára és az Élüzem kitüntetéseket. A szocialista brigádokban javult a nők es a fiatalok aránya Hasznosnak bizonyult a több alkalommal megrendezett fiatal szakmun­kások versenye, a Kiváló Mérnök és Közgazdász cím el­nyeréséért indított versenypá­lyázat. Az üvegipari dolgozók nagy találkozójává váltak az üvegipari sportnapok, évről év­re sorra kerülő rendezvényei. S még egy szemléltető adat: az üvegipar szocialista bri­gádjai egy év alatt negyven­ezer társadalmi munkaórát vé­geztek. — Ezek után engedjék meg — folytatta Szokup Lajos —, hogy kitérjek néhány hiányos­ságra. Kívánatos lenne, hogy a gyárvezetés a jövőben még • inkább a dolgozók minél szé­lesebb rétegére támaszkod­jék. Ne csak akkor igényelje a gyár a szocialista brigádok segítségét, ha' zavarok vannak a termelésben. A fejlődés rendje, hogy termékeink vá­lasztéka, minősége és verseny- képessége állandóan javul­jon. Egyre növekvő felada­tainknak úgy tudunk eleget (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom